Új Néplap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-01 / 77. szám

6. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2004. Április 1., csütörtök Megújul lapunk vasárnapi kiadása Anya, kerti ne bants! ■■■ Ki hordja I a nadrágot s bajnoki eredmények tart Martinék Április 4-étől, most hétvégétől lát­ványában, szerkezetében és tartal­mában egyaránt megújult Új Nép­lap Vasárnap Reggelt vehetnek kézbe olvasóink. Az Új Néplap Vasárnap Reggel szerkesz­tőinek az a célja, hogy olyan újságot la­pozhassanak fel a reggeli kifli, kávé mel­lett, mely egyszerre tölti be a napilap és a hetilap szerepét. Napilap abban a tekintetben, hogy a korábbiaknál hangsúlyosabb terjede­lemben foglalkozik az országban és ter­mészetesen a megyénkben történt szombati eseményekkel, s hetilap, mert az aktualitások mellett sok érde­kes történetet, szórakoztató olvasniva­lót kínál. A hozzánk érkezett jelzések szerint az Új Néplap Vasárnap Reggelt lapoz- gatók szívesen olvasnak jó riportokat, interjúkat érdekes emberekkel. Soka­kat érdekelnek az életmóddal, a sza­badidővel kapcsolatos írások, vagy pél­dául az autók világa. A sztárpletykákat is szívesen olvassák, mások első teen­dője a keresztrejtvény megfejtése. Nos, mindezeket olvasóink megtalálják a vasárnapi újságunkban. Nyilván, a sport sem maradhat ki a lap­ból. A sportol­dalakon bő 6 Portré, interjú Már kutyába sem vesznek! Eddigi pályafutása agyatlan nagy szemfényvesztéo, mival Verába* látván bűvészmutatványá­nak az a poénja, hogy nincsen nyuszi a kalapban - írták a szlnész-rendezö-müsorvezetöról, a Heti Hetes poéndus vazérörűjétil, aki etemaróan csattintott minderte •» -ran vagyuk a baiUul mm- f\ íMfls. ouptn “Hm. hagy I \j ló ídojr álmatlanul m aj X. N iptakia. idtgrstn M |W Még Nyilasit is éltették térj e­A tapasztalatok szerint igen olvasottak az interjúk. Az új szerkesztésű oldalakon az in­terjúalanyt jól ismerők is kifejtik a véleményüket Életmód őrünket óvni kötelesség! NOMML BÚR ■ •AUukMtvM lemben Will Ilii Már első látásra szembetűnik a címoldal változása: a lap fejléce fölött és alatt a jövőben kedvcsináló beharangozókat, a nagy és látványos címoldali fotók mellett pedig kishíreket találnak 10 Sport, labdarúgás Még pihen a Böőrönd Habár a Uns kinézte magának, Böőr Zoltán mégis csak itthon marad sport] NOVEMBER 30., ellő a sportban VASÁRNAP EZÜ wí a =*=i =*=1 ; HANGSEBESSÉGGEL! ■ Meghallgathatja leendő Dir/a TUAlJON TARSar MEG MA! 06-90-230 720 Megújulnak a sportoldalak is, a tudósítások azonban a jövőben is teljes körűek ma­radnak foglalko­zunk a labdarú­gással, mellette per­sze egyéb sportesemé­nyekkel is — közöljük az ered­ményeket, a szurkolói véleménye­ket, egyéb információkat. Külön kell szólni a vasárnapi lapunk első és harmadik oldaláról. Itt zömében a megyében történt eseményekkel, tör­ténetekkel foglalkozunk. Igyekszünk frissek lenni, a fontos szombati esemé­nyek nem maradnak ki a lapból. Sok ér­dekes ember él a megyében, szórakoz­tató sztorik is születnek. Figyelünk ar­ra, hogy továbbra is közöljünk ilyen ér­dekességeket. Némiképp változik a lap hangvétele is. Azt jelezték olvasóink, hogy a hét végén jobban szeretik a pozitív kicsen­gésű írásokat, éppen elég a bűnügyek­ből, tragédiákból hétköznap. Figyelem­be vesszük az észrevételt, persze ha egy megrázó dolog történik, nem lép­hetünk át fölötte. Az itt bemutatott oldalak csak min­ták, de jól szemléltetik az említett vál­tozásokat. Reméljük, a megújult Új Néplap Vasárnap Reggel elnyeri olvasó­ink tetszését! Bármi ami érdekli a őket Bármi ami érdekli a őket &j*m Miért tarolnak a rút férfiak? Életmód, egészség - vajon kit ne érdekelnének ezek a fontos témák? Még bőveb­ben és látványosabban „tálaljuk” ezeket Magyarul is tanultak Túrkeve—Szolnok A kevi Ványai Ambrus gim­názium és szakközépiskola az elsők között kapcsoló­dott be az Európai Unió Le­onardo da Vinci programjá­ba, így nem meglepő, hogy diáikjaik Franciaország­ban töltik szakmai gyakor­latukat, a francia fiatalok pedig megyénkben csiszol­hatják ismereteiket, miköz­ben megismerik egymás kultúráját. Az unió szakképzést támogató programjában rejlő lehetősége­ket 1996 óta igyekeznek kiak­názni — tudtuk meg Cseh Sándor igazgatótól. A közép-franciaor­szági Lycée Polyvalent „Louis Davier” iskolával idestova négy éve alakult ki kapcsolat, s azóta tanárok és diákok „serege” for­dult meg a partnerintézmény­ben. Legutóbb tiz bourgogne-i fia­tal három tanár kíséretében ér­kezett szakmai gyakorlatra a Leonardo mobilitási programjá­nak köszönhetően. A francia autószerelő tanulókkal és az őket kísérő két kevi diákkal, Torda Józseffel és Sípos Sándor­Torda József, Sípos Sándor, Laurent Guyon és Sebastian Glardon egy Ford alatt FOTÓI CSABAI I. ral a szolnoki Ford Nesztor márkaszervizében találkoz­tunk, ahol az autódiagnosztika területén dolgoztak. Laurent Guyon büszkén vil­lantotta fel magyar tudását, és szép kiejtéssel sorolta a színe­ket. Aztán elárulta, mi tetszett neki a legjobban: a lányok, a ka­ja, a kevi strand és a cukrászda. Társa, Sebastian Glardon ha­sonlókat emlegetett, állítása szerint őt viszont nem ejtette rabul a magyar konyha. A fize­tések terén egyáltalán nem iri­gyelnek minket. A francia fiatalok eljutottak többek között Tokajba és Eger­be. Hazautazásuk előtt még el­látogattak a Parlamentbe, ahol Iváncsik Imre honvédelmi ál­lamtitkár kalauzolta őket. Időközben befejeződött a francia fiatalok látogatása. A Ványaiból tíz tanuló és három pedagógus egészen hazáig kí­sérte őket; ez a csereprogram következő, háromhetes állomá­sa. __________________ _________________LZ, BJ A holokausztról — másképpen Szolnok A holokausztról beszélgetett teg­nap egy csoport középiskolás a Damjanich múzeum konferencia- termében Godó Tivadamé Jamnik Judit mentálhigiénés szakember, pszichodráma-vezető irányításával a holokauszt-emlékhét programjá­ban. Sokáig ki sem ejtették a „holokauszt” szót. Játéknak indult, rajzoltak, rokon- szenv alapján párok, csoportok alakul­tak, amolyan önismereti foglalkozásra hasonlított inkább, ami történt. A Vásár­helyi Pál Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola tanulói nagy kedvvel vettek részt a játékban. Például elmond­ták, hogy melyek a legjellemzőbb tulaj­donságaik, azután hogy melyek a társai­ké, és megállapították, hogy bár vannak közöttük különbségek, azért jól kijönnek egymással. Azután kaptak egy arcképet, és le kel­lett írniuk, ki lehet az illető, milyen nem­zetiségű, mi a foglalkozása, melyek a legjellemzőbb tulajdonságai. Az ered­ményen jól szórakoztak, hiszen a legel­lentétesebb tulajdonságokat tételezték föl a képen ábrázolt férfiről. Tartották amerikainak, magyarnak, olasznak, uk­ránnak, üzletembernek, kocsmárosnak, kőművesnek, ravasznak, magányosnak, érzékenynek, nőcsábásznak, alig volt néhány tulajdonság, amelyet többen is említettek. Milyen alapon minősítünk egy isme­retlen embert? A válaszokból kiderült, hogy a vélemények a véleménymondók korábbi, egyéb tapasztalatain alapultak, vagyis nem jellemezték, nem is jelle­mezhették magát az embert. Még mindig nem esett szó a holoka­usztról. Azután a foglalkozás vezetője elolvas­tatott a résztvevőkkel egy rövid történe­tet egy lengyelországi zsidó kislány visz­szaemlékezését arról, hogyan élte meg a derűs, vidám gyerekkort szinte az egyik napról a másikra szétdúló üldözést. Nem volt szó benne brutalitásról, „csak- ” a sárga csillag fölvarrásáról, arról, hogy elküldik az iskolából, ahová zsidók nem járhattak, végül a bujkálásról, s a család szétválásáról és az apa elvesztéséről. A történet elolvasása után a diákok el­mondták, hogy mit olvastak, a vállalko­zóbb kedvűek el is játszották a párbeszé­deket. S ami addig csak egy történet volt, egyszerre torokszorító valósággá vált. Később, amikor arról beszéltek, mi­lyen érzésekkel vettek részt a „játék­ban”, ilyen mondatok hangzottak el: „Kimondani is nehéz volt, hogy te zsidó vagy, nem mehetsz be az iskolába.” „Tragikus volt, hogy a kislány nem értet­te, miért történnek vele azok a szörnyű­ségek, miért különbözik ő a többiektől.” „Ezt megérteni nem is lehet.” „Az apa föláldozta magát, hogy a többiek meg­menekülhessenek, egy ilyen esemény A diákok érdeklődéssel nézték a teremben látható kiállítást fotói mészáros j. egy életen át elkíséri az embert.” „Képet kaptunk arról, mit érezhették az embe­rek, milyen döntéseket kellett hozniuk.” „Sokkal közelebbről érintett, mintha például filmen láttam volna ezt a törté­netet.” Mit tehetett felnőttként a történet élet­ben maradt kislány hőse? Erre valaki így válaszolt: „Biztosan nem. marad közömbös, ha látja, hogy ártatlanokat üldöznek.” BISTEY ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents