Új Néplap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-30 / 101. szám
4. OLDAL SZAKSZERVEZETE K ÖNMAGUKRÓL 2004. ÁPRILIS 30., PÉNTEK M agyarország holnaptól az Európai Unió tagja lesz, a magyar állampolgárok az unió polgárainak is nevezhetik magukat. Ez a helyzet jelentős változást hoz a munka világában, így a szakszervezetek számára is fontos fordulópont. Az MSZOSZ tagszervezeteinek, de minden, a dolgozók érdekeit komolyan védelmező szakszervezetnek is számot kell vetnie azzal, hogy mi lesz a teendője az új helyzetben, melyek azok a reális igények, amelyek teljesüléséért dolgoznia kell. A magyar munkavállalók szociális Európát akarnak, olyan gazdasági és társadalmi felzárkózásban érdekeltek, amely javítja az emberek életminőségét, hosszabb távon elérhetővé teszi a nyugat-európai életszínvonalat. Történtek ebbe az irányba ható intézkedések, például a kormány első és második 100 napos programjában, ilyen volt a nyugdíjasoktól elvett 52 milliárd forint visszaadása, a minimálbér adómentessé tétele, a közalkalmazotti béremelés. Ugyanakkor nehezíti az emberek helyzetét a megélhetési költségek emelkedése, a gyárbezárások sora, a bértárgyalások elhúzódása, a szakszervezetek háttérbe szorítása. A kormánynak a foglalkoztatás bővítését, a munkahelyek megtartását kell gazdaságpolitikájának prioritásává tennie. Nem igaz, hogy már nincs tartalék a bérek emeléséhez, hiszen a teljesítmények növekedése hosszabb távon meghaladja a bérek növekedését. A munkabéke, a nyugodt, kiegyensúlyozott munkavégzés érdekében javítani kell az érdekegyeztetés módját és hatékonyságát, el kell kerülni, hogy ismét megtörténjen, ami 2004- ben megtörtént, azaz hogy az érdekegyeztetést megkerülte a 2004-es évet meghatározó költségvetésről és adókról szóló döntések meghozatala, így a szakszervezetek nem tudtak élni jogosítványaikkal. Az EU-tagság küszöbén A Vasas Szakszervezet jelenleg több mint háromszáz munkahelyi szervezet szövetsége, alakítója és egyben érintettje a változásoknak, amelyek jellemzik hazánk gazdasági és társadalmi életét. A rendszerváltás óta elmúlt tizennégy esztendő sok alapvető változást hozott a társadalom életében. A közeljövő nagy feladata pedig hazánk uniós csatlakozása. Bár a szociálpolitika az EU-ban alapvetően a tagállamok kompetenciájába tartozik, mégis a szociálpolitika kérdésköreinek közösségi szabályozása részint kötelező jelleget takar, másrészt ajánlásokat, amelyeket át kell vennünk, hogy megfelelő eredményeket érhessünk el a szociális párbeszéd minden szintjén. Van néhány terület, mint például a munkaerő szabad áramlása, a foglalkoztatáspolitika és a munkahelyi biztonság, ahol a csatlakozás után olyan folyamatok kezdődhetnek, amelyek kezelésére ma még nem vagyunk kellően felkészülve, mivel nem ismerhetjük a változások nagyságrendjét, az ezek által generált problémák súlyosságát. Itt rögtön megemlíteném a szakszervezetek azon törekvését, így a Vasas Szakszervezetét is, hogy az átképzések rendszerének kiépítésében és gyakorlati megvalósításában komoly szerepet vállaljanak az általuk képviselt dolgozók érdekében, mint ahogy ez a rendszer az Európai Unió számos tagországában a szakszervezetek közreműködésével jól működik. E téren még igen nagy szervezőmunka áll előttünk, és ez minimum ágazati szintű ösz- szefogást feltételez. Néhány témakört említek annak illusztrálására, hogy a szak- szervezet, ezen belül a Vasas Szakszervezet szerepvállalásában bizonyos hangsúlyeltolódásoknak kell bekövetkezniük a kö- zeljövőbeh. Elsősorban a különböző szintű kollektív szerződések rendszerének kialakítására gondolok. Sajnos, ma elég sok vállalatnál hiányzik egy ilyen megállapodás, és ezt lehetőség szerint mielőbb pótolni kell vállalati, ágazati szinteken. Mint tudjuk, a világ- gazdaságban felerősödött a globalizáció folyamata, amelynek kulcsszereplői a multinacionális vállalatok. Ezek nagy hatással vannak egy-egy régió foglalkoztatási helyzetére. Sajnos a szakszervezetek nem egyenrangú partnerei a multinacionális munkaadóknak abból a sajátos lehetőségből adódóan, hogy a multinacionális vállalat viszonylag rövid idő alatt át tudja csoportosítani gyártási kapacitását, a munkavállaló viszont jobbára helyhez kötött, ezért a munkavállalók képviselőinek tárgyalási pozíciói a multinacionális cégek esetében gyengébbek. Természetesen ennek kiegyensúlyozására történnek fáradozások Európa-szerte. Az Európai Üzemi Tanácsok létrehozása, a munkavállalói részvétel biztosítása bizonyos kérdésekben egyre nagyobb jelentőséggel bír. A szakszervezeti munkában az új helyzethez igazodva a kollektív szerződések megkötése az elsőrendű feladat. Kiemelten kell foglalkoznunk a munkahelyek védelmével, esetleg gyarapításával. Ez utóbbi két dolog és a szakszervezeti tevékenység úgy lehet eredményes, ha folyamatos párbeszédre törekszünk, és átgondolt érdekvédelmi munkát folytatunk. A jobb bérek elérése és a munkavégzés feltételeinek folyamatos javítása alapvető célkitűzés marad, bár meg kell jegyeznem, hogy az új uniós kihívások keményebb helyzeteket is eredményezhetnek. Mivel esetemben egy multinacionális vállalat példája érhető el a legkönnyebben, ezért hivatkoznék az Electroluxra. A mi cégünk a nemzetközi gazdasági kapcsolat- rendszerben már komoly tapasztalatokkal rendelkezik. Rugalmasabb, a kihívásokra rutinosan reagál. Szak- szervezetünknek természetesen meg kellet tanulni alkalmazkodni ehhez a vállalati szemlélethez. Törekedtünk egy előrelátó érdekazonosság kialakítására és fenntartására. Ennek az érdek- azonosságnak alapvető mozgatórugója az Electrolux jászberényi cégének piaci versenyben maradása, további fejlődése, ezáltal a munkahelyek megőrzése. Nem mond ellent ennek az érdekazonosságnak a harc, amely arra irányul, hogy a bérek jelentősen növekedjenek a jövőben. A gazdasági környezet változásai a nagy lehetőségek mellett fenyegetéseket is hordoznak. Ez olyan tény, amelyre mindnyájunknak figyelmet kell fordítanunk. Ezért is fontos, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség jól működő, erős szervezeti egység legyen a jövőben is. ZSÓTÉR ANDRÁS AZ ELECTROLUX SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG ELNÖKE Uniós munkavállalók lettünk!? Május elsejétől új időszámítás kezdődik, mától odatartozunk, ahová mindig is akartunk: Európához. E jeles nap alkalmából a Mezőgazdasági Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének II. régiója köszönti Jász- Nagykun-Szolnok megye mezőgazdasági üzemeiben dolgozó szakszervezeti tagjait és az agrárium valamennyi munkavállalóját. Mit jelent számunkra az uniós csatlakozás? Válaszul csak azt mondhatjuk, hogy kíméletlen versenyt, melyben egyedüli értékmérő a minőség lesz. És tovább kérdezhetünk: bírjuk-e majd a versenyt, különösen így, hogy a támogatások tekintetében jelentős versenyhátránnyal indulunk? Ki fog megerősödni? Ki fog talpon maradni? Válaszul azt mondhatjuk, hogy az marad talpon, aki folyamatosan képezi magát, hisz a tudás alapú mezőgazdaság jövőjében. Szakszervezetünk holland testvérszakszervezetünk támogatásával új felnőttképzési kísérleti modell kialakítását kezdte meg tavaly. Hiszünk abban, hogy az új felnőttképzési modell működési biztonságát és hatékonyságát a bipartit alapokon nyugvó kollektív szerződések rendszere biztosíthatja. Ezen hitünkben erősít meg minket a magyarországi szociális párbeszéd fejlődése, az Ágazati Párbeszéd Bizottságok életre hívása. Mi is ezen új intézmény feladata? Röviden az, hogy a munka világának szereplői megállapodások révén adjanak választ az ágazatot érintő legfontosabb kihívásokra. 2003. július 27-én az elsők között megalakult a Mezőgazdasági Ágazati Párbeszéd Bizottság (MÁPB) a MOSZ és a MEDOSZ részvételével. Felhívjuk az agrár munkaadói és munkavállalói szövetségeket, hogy a bizottság nyitott, lehet csatlakozni. Örömmel adunk hírt arról is, hogy megvan a MÁPB első kézzel fogható megállapodása is, 2003. szeptember 15-i hatállyal életbe lépett a keret jellegű Mezőgazdasági Ágazati Kollektív Szerződés. Jelenleg azon munkálkodunk, hogy minél több munkahelyen kössenek munkahelyi szintű kollektív szerződéseket, mert csak a helyi szabályozások nyújtanak biztonságot a munkaadóknak és a munkavállalóknak. Egy kormánydöntést követően 10 agrárcég részvényeit adják el a napokban, többek között a megyében dolgozó Alcsi Mezőgazdasági Részvénytársaságét is. Szakszervezetünk nem privatizáció ellenes, de a MEDOSZ csak olyan magánosításban érdekelt, ahol a munkavállalók további foglalkoztatását biztosítják, élet- és munkakörülményeik nem romlanak, a bérek fejlesztését - vagy legalább szinten tartását - szavatolják, a munkahelyi kollektív szerződéseket az új tulajdonosok minimum három évig hatályban tartják, legalább változatlan kondíciók mellett. A MEDOSZ támogatja a privatizációs törvényben és a kormány- rendeletben biztosított munka- vállalói tulajdonszerzést, de szükségesnek tartja, hogy ehhez valamilyen hitelkonstrukciót hozzanak létre. A megye agrár munkavállalóinak azt kívánom, hogy az uniós csatlakozás számukra is a fejlődést, a biztonságot, a kiszámíthatóságot, a tisztességes megélhetést jelentse, és akkor az „Uniós munkavállalók lettünk!?” helyett így mondhatjuk bátran: Uniós munkavállalók lettünk!!! MOGYORÓSI GYULA MEDOSZ II. RÉGIÓ VEZETŐJE Nyugdíjasok a csatlakozás után A népesség öregedésével járó társadalmi, demográfiai problémák világszerte az érdeklődés középpontjába kerültek. Az Európai Unió az időspolitikában nem rendelkezik minden tagállamra kötelező szabályozással. Nincs olyan jogszabálya, amely tagjainak előírná a nyugdíjak vásárlóértékét, vagy hogy a nemzeti össztermékből hány százalékot kell a nyugdíjakra fordítani. Viszont egy nagyon fontos igényt megfogalmazott az unió: kötelezővé teszi, hogy valamennyi tagországban elfogadható módon és mértékben működjenek a szociális ellátórendszerek és az érdek- egyeztetés fórumai. Ebből következően 2004 májusi csatlakozásunk után hazánk továbbra is állami hatáskörben alakíthatja az ország nyugdíj- rendszerét. A magyar társadalom, de elsősorban a nyugdíjasok és a bérből, fizetésből élők, kortól függetlenül megszenvedték a rendszerváltás óta lezajlott változásokat. A nyugdíjasok számára a rendszerváltás nem hozta meg az életszínvonal olyan mértékű javulását, amely egy élet munkájának elismeréseként elvárható lenne. A nyugdíjasok féltik nyugdíjukat az uniós csatlakozástól, amely azonban meggyorsíthatja az ország gazdasági fejlődését, ez pedig feltehetőleg azzal jár, hogy felgyorsul a bérek és a nyugdíjak felzárkózása az európai országok átlagához. Korántsem hihetjük, hogy a mostani nyugdíjas korosztály hathatósan érezni fogja az uniós csatlakozás anyagi következményeit, de gyermekeink, unokáink előtt megnyílik annak a lehetősége, hogy európai módon tudjanak élni. A nyugdíjasok érdekvédelmi szervezetei célként jelölték meg a nyugdíjrendszer reformját, a nyugdíjasok jogállását meghatározó törvény megalkotását, benne az egészségügyi, a szociális ellátás és a megélhetés biztosítását. Sürgetik, hogy a nyugdíjemelés jelenlegi módszeréről, az úgynevezett svájci indexálásról folyamatosan térjünk át az előző évi nettó bérekhez igazodó emelésre, ez kiszámíthatóvá tenné a nyugdíjemelés mértékét, mérsékelné a nyugdíjak értékvesztését. További javaslat az is, hogy a nyugdíj emelésénél növelni kell a nettó kereset arányát és az értékét veszített nyugdíjak korrekcióját. El kell érni, hogy az idős emberek nyomasztó anyagi gondok nélkül, méltóságukat megőrizve élhessenek. Az idősügyi gondok, bizonytalanságok megszüntetésére, de legalább is mérséklésére a kormány idősügyi politikája hivatott. Az időspolitika egyik legfontosabb szempontjának kell lennie, hogy a nyugdíjaséveket ® minél egészségesebben élhessék, hiszen az egészséges idős ember a társadalom hasznára és nem terhére válik, segítője marad a családnak, az időskor bölcsessége támasza lehet a fiatalabb generációnak. Olyan jövőt akarunk, ahol a generációk egymásért és nem egymás ellen dolgoznak, ahol nincs életkor szerinti megkülönböztetés, ahol az idősek a társadalom hasznára lehetnek, segítői maradhatnak a családnak. Olyan jövőt, ahol az öregkori biztonság az emberi jogokon alapszik. Olyan szociális Európát akarunk, amely esélyegyenlőséget nyújt az idős és idősödő nemzedéknek. Bízunk abban, hogy az Európai Unióba olyan képviselők kerülnek, akik mindezt a szívükön viselik. GOMBÁS GÁBORNÉ AZ MSZOSZ NYUGDÍJAS BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete általánosan érvényes munkamentes vasárnap megtartása, illetve érvényre juttatása érdekében dolgozik. Európa népeinek kulturális életében és hagyományaiban a vasárnapnak különleges jelentősége van: mint pihenőnap már időtlen idők óta lehetővé teszi az emberek pihenését, a családok együttlétét, garantálja a személyes, a kulturális és társadalmi kapcsolatok ápolását. A vasárnapi pihenőnap a szakszervezetek véleménye szerint kultúránk és társadalmunk olyan vívmánya, melyet őrizni és védeni kell. A vasárnapi munkavégzés csak ott fogadható el, ahol a lakosság életének és biztonságának védelmét vagy nem halasztható társadalmi és gazdasági-technológiai igények kielégítését kell biztosítani. A kereskedelemben a vasárnapi pihenőidő elleni állandó támadás az egymás megsemmisítésére törekvő verseny követA vasárnap legyen a családé! kezménye, melyet főleg a multinacionális konszernek folytatnak. Ennek során nem a fogyasztók érdekeiről és szükségleteiről, még kevésbé a kereskedelemben dolgozók valódi érdekeiről, hanem a piaci részesedésért folytatott harcról van szó. Ez nem csupán az európai kereskedelemben és helyi ellátásban a vásárlói igényeknek megfelelően, szervesen létrejött struktúrát teszi tönkre, hanem egyre fokozódó mértékben hagyja figyelmen kívül az ország hagyományait és identitását, valamint a törvényhozását is. Az üzletek vasárnapi nyitva tartásának társadalmi szükség- szerűsége nem létezik. Az olyan állítások, melyek szerint a kereskedelmi dolgozók többsége a többlet javadalmazásért a vasárnapi munkát szívesen és önkéntesen vállalja, nem igazak. A családi körben töltött szabadidőt, a testi és szellemi megújulást pénzzel helyettesíteni nem lehet. A vasárnapi munkaszünet igényére, valamint a kereskedelemben dolgozók egyéb súlyos problémáira is tekintettel a szakszervezetek a határokon átnyúló összefogással a vasárnapi munkának a szociálisan és gazdaságilag feltétlen szükséges mértékre való egyértelmű korlátozása érdekében lépnek fel. Az Európai Unió bővítése során mindenekelőtt a belépő országok állampolgárai azt várják el, hogy az anyagi előnyök mellett az élet- és munkakörülmények javuljanak — valamint javuljon a hagyományok és az identitás figyelem- bevétele, beleértve a vasárnapi pihenőnap elfogadását is. Ezzel egyidejűleg a korábbi tagállamok polgárai attól tartanak, hogy mindenekelőtt a határtérségekben, a nyitva tartási idők között, és a munkaidő szabályozásában fennálló különbségek negatív hatásokat válthatnak ki. Csak akkor lehet elérni azt a támogatottságot, mely a békét garantálja, ha- a munkavállalók, köztük a kereskedelmi dolgozók, úgy érezhetik, hogy ügyeiket és védelmi igényüket, így a munkaszüneti nap emberi jogát, ugyanúgy komolyan veszik, mint a tőke érdekeit;- az európai kereskedelmi dolWt'ITryiCTrn» gozók számos szakszervezete felszólítja az összes európai és nemzeti intézményt és egyesülést, hogy a határokon átnyúló módon lépjenek fel a vasárnapi pihenőidő megtartása és elfogadása érdekében;- bíznak abban, hogy a szak- szervezetek mellett a civil szervezetek, egyesületek, tagságuk érdekeit is felismerve, aktív szolidaritást vállalnak a vasárnapi munkaszünet ügyében;- azt kérik, hogy az egyházak, mint eddig, ezután is nyilvánosan emeljék fel szavukat a vasárnapi munkavégzés korlátozása érdekében;- elvárják a munkaadóktól és szervezeteiktől, hogy munkavállalóik pihenéséhez és a törvények által nyújtott pihenőnapokhoz való jogát tiszteletben tartsák, és a vasárnapi munkarendek a szociálisan és gazdaságilag szükséges szintre korlátozása érdekében tett kezdeményezést támogassák;- felhívják az állami szervezeteket, vezetőket, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel lépjenek fel minden állampolgár pihenéséhez való jogának mind teljesebb megvalósításáért, és a vasárnapi pihenőidő alapelvét törvények által is védjék meg;- az EU szerveihez, vezető személyiségeihez fordulva kérik, foglalkozzanak a vasárnapi munkaszünet kérdéseivel fontosságának megfelelően, és alakítsanak ki közös álláspontot a szociális dimenziók és a kulturális identitások figyelembevételével az európai emberek védelmében. Európa szociális dimenziója nem lehet a továbbiakban sem csupán egy jelszó, élettel kell megtölteni azt, minden polgár és földrészünk átfogó politikai fejlődése hasznára. LÉVAY JÓZSEFNÉ KERESKEDELMI ALKALMAZOTTAK Az oldal az MSZOSZ megyei képviselete és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket a megyei képviselet viseli.
