Új Néplap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-19 / 91. szám

2004. Április 19., hétfő ALMA MATER 7. OLDAL II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA - SZOLNOK SPORTOSAK. A rákóczis úszók, vízilabdázók, cselgáncsozók, le­ány kézilabdázók eredményei városszerte, sőt szélesebb körben is jól ismertek. Az utóbbi időben Töreki András tanár úr atlétái is si­keresen bontogatják szárnyaikat. így például az 5-6-os fiúk a mezei futásban megyei bajnokként első ízben képviselték iskolájukat a diákolimpia Gödöllőn megrendezett országos döntőjében. A felvé­telen balról jobbra: Tóth Tamás, Naskov Roland, Kucsera Edmond, Sebestyén Nándor, illetve Töreki András felkészítő tanár. ■ JÓKEDVVEL. Az elsősök úszóosztályának edzéseit a nagy erőfe­szítések ellenére mindig jókedv jellemzi Ebben az iskolában mindig akadtak valamiből kiemel­kedő képességű diákok. Most sincs belőlük hiány, és a sok közül az egyik Kőra­kás Hedvig, a 8. b kitűnő ta­nulója. A 161 centi magas, tengerkék szemű kisasz- szony mégsem erről neve­zetes, hanem inkább sport­béli sikereiről. Bár elsős ko­ra óta cselgáncsozik, fordu­lópontot az jelentett a min­dennapjaiban, hogy negye­dikes korában Kovács Gábor lett az edzője. Hogyan, ho­gyan nem, Hédi azóta meg­táltosodott, és öt korosztályos magyar bajnoki címet söpört be eddig. Az utolsót tavaly. Állítólag remekül bírja a heti öt edzést, jól koncentrál, és technikailag kor­osztálya (egyik) legjobbja. Ha sé­rülés nem jön közbe, a szakem­berek szerint akár olimpiai baj­nok vagy dobogós lehet, ha a fej­lődése ilyen ütemű marad. Saj­nos, most egy kis kényszerpihe­nő várja, egy buta mozdulat kö­Hédi az érmek, díjak egy részével vetkeztében lábtörése lett márci­us 23-án, és a suliba sem jár, hogy kímélje a sérült végtagot és siettesse a gyógyulást. Egyelőre két mankóval biceg, ami kimon­dottan nem illik hozzá, de hát Is­tenem, még el kell viselni egy pár hétig a műanyag lábakat. De már otthon edz és erősít, úgyhogy az ellenfeleknek nyár végére, őszre semmi jót nem ígérhetek. SIKERESEK. Nem véletlen a felvételen látható másodikosok vi­dámsága, hiszen matematika- és szorobánversenyen értek el kima­gasló eredményt. Különösen kitűnt matematikából a balról a har­madik helyen álló Csikós Klaudia, aki megnyerte a napokban meg- rendezett Herman Töprengőt. _______ ■ Ál latorvosnak készül A135. születésnap kötelez Mint annyi iskola, a Rákóczi is a pedagó­giai program módosításának finiséhez ér­kezett. Ebből az alkalomból Pintér János iskolaigazgatótól rövid nyilatkozatot kér­tünk.- Igazgató úr, milyen elvek mentén végezte és végzi ezt a munkát a tantestület?- Két dolgot tartottunk szem előtt. Az egyik az, hogy továbbra is biztosítsuk az összhangot az iskola többek által kedvelt szakmai programja, a jogi szabályozás vál­tozásai, a fenntartói feltételek és igények, valamint a tantestület tagjaiban rejlő sokféle adottság között. A másik tényező is fontos: megőrizni az iskola szellemiségét. Azok a gyerekek és szüleik, akik a jövőben is a mi iskolánkat választják, nyitott, nyílt légkörű, barátságos, de a szeretetteljes szigortól sem mentes intézményben tanuljanak. Olyan­ban, ahol fejlődnek képességeik, kibonta­kozhat személyiségük, el­sajátíthatják a továbbta­nuláshoz szükséges isme­reteket, részesei maradan­dó élményeknek, és meg­ízlelhetik a bizalmon ala­puló, akár tartóssá is vál­ható barátság örömeit.- Lehetséges ezen célok érvényesítése olyan idő­szakban, amikor a fenntartónak, szóval az önkormányzatnak komoly nehézséget jelent az intézmények fenntartása?- Évekkel ezelőtt éppen az Új Néplap ha­sábjain jelent meg, hogy alig van olyan szol­noki család, amelynek valamely tagja ne kö­tődne ehhez a 135. születésnapjához köze­ledő iskolához. Ezt sűrűn érezzük, és helyt­állásra kötelez bennünket. A nevelőtestület­nek kétségkívül az eddigieknél is nagyobb terhet kell vállalnia, de stabil összetételű és tapasztalt, sokoldalú, felelősen gondolkodó pedagógusokból áll, akik szeretik és becsü­lik iskolájukat, a Rákóczit. — Mi az, ami mégis változik? — Szabályozottabbá, kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá válik az iskola működése a ta­nulók és a szülők számára egyaránt. Ez leg­inkább a számonkérés, az otthoni tanulás és az értékelés tekintetében mutatkozik meg. Nem az a legnagyobb változás, hogy az első három évfolyamon nem utalunk ta­nulókat évismétlésre — ezt sok-sok segítség­gel eddig is igyekeztünk elkerülni —, sokkal inkább az, hogy az értékelések kifejezőb­bek, iránymutatóbbak lesznek, amelyek mellé természetesen a segítő szándék is tár­sul. — Miért lehet szeretni ezt az iskolát? — Remélem és hiszem, ez az iskolai oldal erre is választ ad. Az óvónő és a középiskolai tanár szemével Azt, hogy egy iskola mennyire vonzó és jó, arról már sokat be­széltek a gyerekek meg a szülök. De vajon mi a véleménye erről a kérdésről egy vezető óvónőnek, illetve középiskolai igazgatónő­nek? Józsa Gabri­ella, a Nyitni- kék tagóvoda vezetője: — Az iskola szom­szédságában van a mi ötcso­portos intézmé­nyünk. Az óvo­dát befejezettek 80 százaléka ezt az iskolát vá­lasztja. Bizonyára azért, mert jó a kapcsolat a két intézmény kö­zött, amelyik nem most kezdő­dött, hanem egy folyamat ered­ménye. Náluk jó a híre az iskolá­nak, és az iskolások is boldogan jönnek vissza az elsőben félév­kor, hogy megmutassák a félévi értesítőjüket. Részt veszünk egy­más ünnepségein, az iskola év­nyitóján például mindig szere­pelnek óvodások. Vajon hogyan vélekedik az egyik befogadó intézmény, a Vá­sárhelyi Pál Közgazdasági Szak- középiskola igazgatónője az isko­láról és a nyolcadik után hozzá­juk jelentkezőkről.- 1995-ben ismertem meg Ter­jéki Katalint, a rákóczisok ének­tanárát. Személyében olyan ze­nésztársra és szakemberre lel­tem, akit 1997-ben örömmel kér­tem meg egy „közgés kórus” megalapítására, majd a Nat sze­rint a középiskolákban is beindu­ló zenetörténet-oktatásra. Pintér János igazgató úr szívesen adta „kölcsön” a kollégát, cserében történész minőségemben arra kért, én is segít­sem az ő mun­kájukat. Ettől kezdve rend­szeresen zsű­riztem az isko­la megyei szin­tű Pro Patria történelmi ver­senyeit. Hama­rosan a két kó­rus is közelebbi kapcsolatba ke­rült, mert a Közgé Singers állandó vendége lett a rákóczisok Belvá­rosi Nagytemplomban tartott ka­rácsonyi hangversenyeinek, és az idén mindketten elnyerték az Év kórusa címet. A közös rendezvé­nyek és alkalmak meggyőztek ar­ról, hogy egy rendkívül felké­szült, precíz, ugyanakkor barátsá­gos és összetartó tantestület dol­gozik az iskolában. Hozzánk ér­kező tanítványaik jól neveltek, teljesítményük képességeiknek megfelelő. __________________■ Sz egény Noémi gazdag leltára Szegény Noémi a 8. b padjait kop­tatja, és ő is azok közé a diákok közé tartozik, akik már néhány­szor letették a névjegyüket. Vala­mikor első után eljutott a kitűnő­ig, és azóta - bár hét és fél év telt el - az atyaúristennek nem távo­zik onnan. Elmondása szerint na­pi egy órát tanul, és ötödiktől ver­senyez. Kisebb novella kereked­ne belőle, ha minden verseny- eredményét számba vennénk, ezért csak a legjelentősebbeket soroljuk fel. Megyei németver­seny: első és harmadik helyezés, az országos döntőben második. A „Nyelvünkben élünk” magyar nyelvi kommunikációs verse­nyen kétszeres megyei első, or­szágos regionális második, Chel­lo városi in­ternetverse­nyen csapat­ban harma­dik, a városi rajzpályáza­ton első és második. Az országos Zrínyi Ilona matemati­kaversenyen 16., akár a Szegő Gábor matekversenyen. Ezeken kívül táncol, öt éve a Bartók Béla Zeneiskolában fuvo- lázik, nyolc éve rajzol, verset mond, a kórusban énekel. Hogy van mindehhez ideje, ez rejtély. Az viszont nem, hogy valahol az idegenforgalomban szeretne ké­sőbb elhelyezkedni. HAGYOMÁNYOK. Az iskola ezer szállal kötődik a névadójához, il­letve a hagyományaihoz. így a fejedelem tiszteletére évente megyei szintű versenyt rendeznek, és megkoszorúzzák az iskola falán el­helyezett domborművet. A tanévzárón Pro Patria emlékérmet kap az a tanuló, szülő és pedagógus, aki abban az évben a legkiemelke­dőbben segítette az intézmény munkáját. Különleges iskolai hagyo­mány a Rákóczi olvasómozgalom. A tanárok olyan meséket, verse­ket ajánlanak olvasásra, amelyek értékközvetítők, ismeretnyújtók, egyúttal szórakoztatók. Vidámabb programok is kötődnek a fejede­lem nevéhez: ilyen a szeptemberi Rákóczi-túra, illetve tavasszal a hagyományos diák-önkormányzati nap. HANGOLNAK... Terjéki Katalin karvezető irányításával a megye legjobb kórusainak május 22-i gálájára készül a Hangocska kama­rakórus, miután az országos Éneklő Ifjúság bemutatóján arany dip- lomát és az Év kórusa címet kapott. ______________■ So kszínű programok Egy iskola akkor vonzó, ha a ta­nuláson kívül minél több érde­kes rendezvényt, színes progra­mot ajánl diákjainak. Olyanokat, amelyek szervezésében, megva­lósításában maguk a tanulók is tevékeny szerepet vállalnak. A szervezésben a DÖK, azaz ma­gyarul a diákönkormányzat a ve­zető erő, amelynek tizenhat tag­ja van. Havonta, kéthavonta ülé­seznek, ahogyan a programok sűrűsége kívánja, és a megvá­lasztásuk négy évre szól. Közü­lük néhányan az iskolai, azaz a saját rendezvényeikről beszél­nek. Chladek Rita nyolcadikos: - Sokszínűek ezek a tanórákon kí­vüli programok. Akadnak köztük túrák, de ide tartozik a kézmű­vesvásár, farsang is, meg április 30-a, a diákönkormányzat napja. Erre egyébként már február óta készülünk. A hetedikes Szabó Krisztina mindehhez ezeket fűzi hozzá: ­Rengeteg régi vendég már isme­rősként jön vissza hozzánk így a katonák, akik különböző ügyes­ségi játékokat szerveznek ne­künk. De lesz kézművesház, ahol sokféle alkotás, rajz jelzi majd a rákóczisok kézügyesség­ét. Nem hiányzik a nap kínálatá­ból a sport sem, ezt a rendez­vényt a Tiszaligetben tartjuk. Makai József - aki hatodikos — is mond újdonságot: - A felsős srácoknak, azaz nekünk fociból Nyuszi-kupát rendezünk. Nyolc csapat lesz, és mivel április 30-at írunk, amelyhez egy tyúklépés az uniós csatlakozás május 1-jei dátuma, mindegyik csapat egy EU-s országot képvisel, és annak a mezében játszik. Ezen a napon a lányoknak ké­zimeccseket tartanak, és még lesznek megmérettetések: görko- ri-, gördeszka-, kerékpár-ügyes­ségi verseny, amelyen a fiúk és a lányok együtt versenyezhetnek. A tantestület érdeme is Törőcsik Erzsébet igazgatóhelyet­tes tizenöt éve dolgozik a peda­góguspályán, és mindvégig a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolá­ban. Tizedik éve megyei szakta­nácsadó, és eddigi fárado­zása elismeréseképpen 2004. január 22-én Szol­nok város Pedagógiai Dí­ját vehette át.- Kapott már koráb­ban is kitüntetést?- Az iskolától igen, egy Pro Patria-díjat. Ezt a tantestület szavazta meg a kilencvenes évek közepén.- Meglepte a városi elismerés?- Váratlanul ért, őszintén szólva nem számítottam rá. Az indoklás szerint a németnyelv­oktatás területén végzett munká­ért kaptam. Mivel ezt a tevékeny­séget nemcsak én végzem, ha­nem négy, németet és egy angolt tanító pedagógus, a munkakö­zösségnek is szólt. Nem beszélve a tantestület, az iskolavezetés se­gítségéről, mert ezek is szüksége­sek az eredményes munkához.- Véleménye szerint miért vált elismertté az iskola németnyelv­oktatása?- A gyerekeket két csoportra osztjuk, ez a kezdet. Azután már harmadiktól emelt szinten, heti négy-öt órában, csoportbon­tásban tanítjuk a nyelvet. Ami pedig még hozzá tartozik az eredményekhez, az az, hogy állandó és tartós kapcsolatban vagyunk egy német általános is­kolával. Hol ők jönnek egy hétre, hol mi megyünk ismerkedni, a nyelvet gyakorolni. A német ta­gozatos osztályok második ide­gen nyelvként az angolt is tanul­ják. A diákjaink egy csoportja je­lenleg Angliában tölti a napokat. Az oldal az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli. Noémi elmondása sze­rint napi egy órát tanul

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents