Új Néplap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-01 / 77. szám

I 2004. ÁPRILISI., CSÜTÖRTÖK Ssssss» 988SH ■■ HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Új kezdet előtt állunk Mádl Ferenc köztársasági elnök június 13-ára, vasárnapra tűz­te ki az Európai Parlament tagjainak választását. Hazánk május 1-jével csatlakozik az Európai Unióhoz, s ez lesz az első alkalom, hogy 24 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. A választásokra készülnek a pártok: mindegyik összeállította jelöltjeinek listáját. A pártok parlamenti képviselőjelöltjeit ar­ról kérdeztük, mit jelent az Európai Unióhoz való csatalkozás hazánk számára. Olvasóinkat pedig arra kérjük, a listák és a programok ismeretében telefonálják meg nekünk, hogy ha ma lennének a választások, melyik pártra szavaznának. DEMSZKY GABOR: - Mi kell ahhoz, hogy Magyarország sikeres or­szágként lépjen be az Európai Unióba? Legalább száz dolgot fel lehet­ne sorolni, de én magam hármat tartok a legfontosabbnak. Először is csökkentsük az adókat, hogy versenyképesek legyünk Európában! Másodszor érjük el, hogy az Unió fordítson a jelenleginél jóval több pénzt a városban élők problémáinak megoldására: a városok biztonsá­gára, rehabilitációjára és környezetének védelmére, mert ezen múlik a következő generációk jövője. Harmadszor pedig fogjunk össze, hogy az Unió mai tagországai ne csorbítsák jogainkat, és biztosítsák minden­kinek a szabad mozgás, szabad munkaerő-áramlás feltételeit, mert így igazságos, és mert ez az előfeltétele Európa gazdasági fejlődésének. 1. Űj kezdet előtt állunk. Most éppúgy, mint a rendszerváltás idején, meg kell fogalmaznunk, milyen Magyarországon szeret­nénk élni. Végig kell gondolnunk: létrejött-e az a Magyarország, amilyet 1989-ben álmodtunk ma­gunknak. Eljött-e az a modern, szabad, szolidáris ország, amiért ha kellett, utcára vonultunk. Lét­rejött-e az igazságos közteher­viselés, azt támogatja-e az állam, aki valóban rászorul? Mi, liberálisok legfontosabb kérdésnek ma az adócsökkentést tartjuk. Erről mást gondolunk, mint a rivális pártok. A konzerva­tívok szerint csak az arra érdemes csoportok esetében érdemes adót csökkenteni családi adókedvez­mény formájában. A szocialisták szerint szükség van adócsökken­tésre, de nem most. Ők inkább egy negyedik adókulcsot vezetné­nek be a magasabb jövedelműek esetében. Mi, liberálisok, hisz- szük, hogy az emberek okosab­ban költik el a pénzüket, mint az állam, ezért adócsökkentésre van szükség. Az emberek többsége az SZDSZ-szel együtt azt mondja: a pénz nagy része maradjon annál, aki megkeresi. A rászorultakra, a szegényekre költsünk többet, a magasabb jövedelműeket, a vál­lalkozásokat hagyjuk békén. Ennek a témának csak látszó­lag nincs köze az Európai Unió­hoz. Pedig ha nem akarunk lema­radni a most csatlakozó országok­tól - adót kell csökkentenünk. Ezen múlhat versenyképessé­günk a formálódó új Európában. A személyi jövedelemadó messze nálunk a legmagasabb egész Ke- let-Közép-Európában. A legki­sebb adókulcs mindenhol alacso­nyabb, mint Magyarországon, a legnagyobb adókulcs pedig má­sutt jóval nagyobb jövedelemhez kötődik. A legfontosabb nemzet­közi gazdasági szervezet, az OECD idei országértékelése meg­állapítja: Magyarországon adó- csökkentésre van szükség. Ez több pénzt hagyna az emberek­nél és a vállalkozásoknál, növelné a gazdaság versenyképességét. Az SZDSZ egyedül nem képes adót csökkenteni. Mi, liberálisok azt javasoljuk: legyen az adócsök­kentés kérdése az az ügy, amely­ben a politikai pártok összefog­nak! Mutassuk meg, hogy képe­sek vagyunk összefogni olyan cé­lokért, amelyek az emberek több­sége számára nemcsak szimpati­kus, de fontos és megvalósítható javaslatok is. 2 2. A másik kérdésről kevesebb szó esik, pedig szintén a jövőnk függhet tőle. Sok európai politikustársam­mal együtt azt gondolom, hogy az Uniónak a jelenleginél több pénzt kell fordítania a városok és a vá­rosban élők problémáinak megol­dására. Hiszen az Európai Unió nem csupán a nemzetek, hanem - egyre inkább - a régiók és váro­sok Európája is. Az Európai Unió lakóinak 80 százaléka, a magyar lakosságnak pedig a 64 százaléka városokban él. Ehhez képest hát­térbe szorulnak a városban élők érdekei az Unióban. Egy sor váro­si probléma európai szinten je­lentkezik, az EU mégsem támo­gatja megfelelő mértékben a meg­oldásukat. Az első a biztonságunk. A madridi merényletek után új helyzet állt elő az európai nagyvá­rosok biztonsága szempontjából. Bár a magyar városok közvetlenül nincsenek veszélyben, nem sza­bad elfelejtenünk, hogy a terroris­ták első számú célpontjai most az európai nagyvárosok. Az Európai Fővárosok Uniója elnökeként felkértem az Európai Unió Bizottságát, hogy készülő in­tézkedési tervükben legelsősor­ban a veszélyeztetett városok vé­delmére koncentráljanak. Javier Solanának, az EU biztonságpoliti­kai főképviselőjének írásban java­soltam egy nagyvárosi biztonsági monitoringrendszer felállítását. Az Uniónak pénzt kell áldoznia, hogy a nagy tömegközlekedési rendszereket (vasút, villamos, metró) mielőbb zárt biztonsági rendszerré lehessen alakítani. Egy repülő felrobbantását egyetlen pa­pírvágó késsel el lehet érni, vona­tét csak bombával. Azt kell meg­előznünk, hogy a bomba feljus­son a vonatra! Ez pedig nemcsak több biztonsági intézkedésbe, ha­nem több pénzbe is kerül. De a városok többi speciális problémáját sem kezelik megfele­lően az uniós pénzek elosztása­kor. Ezért az elmúlt egy év alatt megállapodtam Párizs, Berlin, Róma, Strasbourg, Varsó, Prága és Brüsszel vezetőivel, hogy az Unióban közösen fogunk fellépni a városok érdekeiért. Változtatni akarunk az EU támogatási politi­káján. Több pénzt akarunk a vá­rosoknak, és összefogással van is elég erőnk, hogy ezt elérjük. A 70-es években épített panel­házakat 30 évre tervezték. Ez az idő most jár le. A probléma Buda­pesttől Szolnokig, Kaposvártól Szentesig több millió embert érint Magyarországon. Nyugat-Európá- ban a városi lakosságnak csupán 3 százaléka él lakótelepen. A most csatlakozó országokban viszont minden harmadik városlakó. Ösz- szefogással jó esélyünk van rá, hogy a nagyvárosok közös erővel uniós forrásokat szerezzenek a la­kótelepek rehabilitációjára. Mert a politika az elvek mellett a pénzről is szól. Az uniós válasz­tás egyik tétje az, melyik politikus tud hazahozni több pénzt Ma­gyarország fejlesztésére. Nekem van gyakorlatom. Büszke vagyok rá, hogy a Nagykörút felújításától a 4-es metróig, minden nagyobb beruházásunkhoz sikerült euró­pai uniós pénzeket hazahoznom. Ezután is ez lesz a feladatom, de már nemcsak Budapest, hanem az ország összes városa esetében. 3. Az elmúlt hónapokban több uniós ország diszkriminatív intéz­kedéseket fogadott el a szabad munkaerő-áramlás kérdésében. Európában egyedül a liberáli­sok utasítják el következetesen a szabad munkaerő-áramlás korlá­tozását. A régi és új uniós tagor­szágok liberális pártjai által közö­sen elfogadott Európai Liberális Manifesztum határozottan fogal­maz: „Vissza kell vonni az új tag­államok munkavállalóinak mobi­litása területén meghatározott át­meneti időszakot.” Ezzel ért egyet az Európai Parlament liberális el­nöke, Pat Cox is. Sajnos ez nem elég. Az európai konzervatívok és szocialisták so­raiban már nincs ilyen egyetértés. Ők mást mondanak Kelet-Európá- ban és mást nyugaton. A korláto­zást hirdető tagállamok is tudják, hogy a szabad munkaerő-áramlás korlátozásának nincs semmiféle gazdasági racionalitása. A csatla­kozás után nem várható tömeges munkaerő-vándorlás. Ezt igazolja minden szociológiai felmérés. Er­re az eredményre jutott az EU Bi­zottság vizsgálata is. Az új tagál­lamokból érkező munkavállalók aránya teljes mozgásszabadság esetén is mindössze a munka­képes korú lakosság egy százalé­ka körül alakulna. Mégis több nyugat-európai konzervatív és szocialista politi­kus is a beáramló keleti munka­erővel riogatja a választókat a most folyó EP-kampányban. Úgy tűnik, az idegenekkel szembeni bizalmatlanságra építő demagógia még mindig eleget hoz a politikai konyhára. Pedig a nyitott és egy­séges munkaerőpiac nem jelent veszélyt, hanem egyenesen előfel­tétele az EU fejlődésének és ver­senyképességének. Ez tette gaz­dasági szuperhatalommá Ameri­kát is. Ezért képviselik a liberáli­sok a szabad munkavállalás esz­méjét az Európai Parlamentben. A magyar konzervatív párt, a Fidesz itthon hangosan követeli, hogy a kormány tegyen meg min­dent a korlátozások visszavonásá­ért. Csakhogy éppen az európai konzervatívok képviselik leghan­gosabban a diszkriminációt. Rá­adásul éppen a Fidesz-kormány írta alá azt a szerződést, amelyik a korlátozást lehetővé teszi. Arra kérjük a magyar konzervatívokat, hogy győzzék meg európai test­vérpártjaikat a helyzet tarthatat­lanságáról! Ezt kérjük a szocialis­táktól is. Az SZDSZ az európai liberáli­sokkal együtt azon dolgozik, hogy a liberális politikusok az eu­rópai országok parlamentjeiben mindenütt fellépjenek a korláto­zás ellen. Ha a szocialistáknak és konzervatívoknak is sikerülne ezt elérniük a saját európai szerveze­teikben, a korlátozás magától megszűnne. Egy biztos: minél több liberális képviselő ül majd Európai Parla­mentben, annál nagyobb haté­konysággal képviselhetjük majd a munkavállalás szabadságán ala­puló álláspontunkat. A választó- polgároknak ezt is érdemes szem előtt tartaniuk június 13-án. DEMSZKY GÁBOR AZ SZDSZ EURÓPAI PARLAMENTI LISTAVEZETŐJE Ciki a cigi Dohányzásellenes kampányo­kat indít az .egészségügyi minisztérium - közölte Jakab Ferencivé, a tárca címzetes ál­lamtitkára szerdán Budapesten. A Ciki a cigi akció a üzenévese- ket, a Hagyd abba és nyersz program elsősorban a felnőtte­ket célozza meg. Magyarorszá­gon a dohányzás következtében évente 28 ezer ember hal meg, s a fiatalok is egyre korábban szoknak rá a cigarettára. ■ Sínjövő Az elmúlt években az egymást váltó kormányok nem vették figyelembe a vasút környezet­kímélő jellegét, és a közút fej­lesztését, az autópályák építését helyezték előtérbe - hangsú­lyozta Simon Dezső, a Vasutas Szakszervezet elnöke a magyar vasút jelenéről és jövőjéről tar­tott konferencián Budapesten. A MÁV gazdasági helyzete évek óta bizonytalan, a szolgáltatás színvonala romlik. ■ Nem lesz újabb csomag ____’__Budapest__________ Nem les z új csomag - jelen­tette ki Draskovics Tibor pénzügyminiszter a kor­mányülés után, cáfolva azo­kat a sajtóhíreket, hogy újabb költségvetési megszorítások várhatók idén. A kormány ugyanakkor fél százalékkal módosította az idei inflációs célokat. Fellendülőben van a magyar gaz­daság, gyorsul a növekedés és ja­vul az egyensúly, ezért semmilyen újabb meg­szorításra nem kell szá­mítani - jelentette ki a pénzügyi tárca vezető­je. Draskovics ugyanak­kor közölte: módosítani kell az inflációs célokat, ami azt jelenti, hogy a kormány az idei évre tervezett 6 százalékos pénzromlás helyett 6,5 százalé­kossal számol. A miniszter a cé­geket érintő telefonadó ötletéről azt mondta: a kabinet elfogadta és a parlament elé terjeszti azt módosítást, amelynek érteimé­Draskovics Tibor ben a cégek nem igényelhetnék vissza a távközlési szolgáltatások igénybevétele utáni az áfát. A kormány ettől az ötlettől 17,7 milliárdos bevételt remél. Burány Sándor foglalkoztatási és munkaügyi miniszter beszá­molt arról, hogy május 1-jétől a munkavállalók adatait tartalma­zó egységes magyar munkaügyi adatbázis jön létre. A munka­adóknak eddig is volt bejelentési kötelezettségük, ezért rájuk néz­ve nem jelent különösebb válto­zást az új rendszer, amelybe a ré­gi adatok automatiku­san átkerülnek. Az új adatokat viszont majd ide kell bejelenteni. A munkavállalók az adatbázisból minden velük kapcsolatos mun­kaügyi adatot megtud­hatnak majd. GálJ. Zoltán bejelen­tette: a Zengő-hegyen épülő NATO-lokátorállomás kö­rül kialakult viták miatt a kabinet egy négytagú, független munka- csoport felállítását kezdeménye­zi a megoldás érdekében. BARANYA RÓBERT Hírek Külső határok Samu István, a határőrség rendészeti főigazgatója szerint a határőr­ség számára nagy kihívást jelent, hogy az Európai Unió május 1-jei bővülése után az Unió új külső szárazföldi határainak 50 százalékát a magyar határőrségnek kell ellenőriznie. A csatlakozás után Magyarország lesz a legtöbb nem EU-taggal határos tagország, mti A tagok is fizetnek A külföldre utazóknak május 1-je után is ajánlatos utazási biztosítást kötni, ugyanis az európai uniós csatlakozás után a társadalombizto­sítás az EU-n belüli orvosi ellátásoknak csak bizonyos körét és azt sem teljes összegben téríti meg. mti Veszélyességi pótlék Fejenként háromszázezer és hatszázezer forint közötü elmaradt veszélyességi pótlékot és kamatait kell kifizetnie az Uzsoki utcai kór­háznak hét röntgenasszisztens részére. Az ítélet nem jogerős, mti Nem írták alá Egyetlen kormánytag sem írta alá a Fidesz Nemzeti Petícióját. Szijjártó Péter és Nyitrai Zsolt fideszes képviselők a kormányülés előtt próbálták meg aláíratni a kormány tagjaival a dokumentumot. Próbálkozásuk sikertelen volt, a kormánytagok az „Adóemelést nem támogatunk” mondattal utasították el a kérést, europress Esélyegyenlőség A nők munkahelyi esélyegyenlőségének növelésére, a munkaerő- piacra való visszatérésük ösztönzésére és a családbarát munka­helyek kialakítására 3 milliárd forint pályázat útján elnyerhető támo­gatás igényelhető a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumnál - közölte Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter, europress Gyógyszerártárgyalások A 180 napos árbefagyasztás mielőbbi feloldására megkezdődtek a tárgyalások az egészségügyi kormányzat és a gyógyszergyártók között. A szakminisztérium az áralku során a betegek biztonsá­gos ellátását is szem előtt tartja - közölte a tárca képviselője. Eközben több gyártó is cáfolta a magyar piacról történő kivonu­lásának hírét, europress ■ Az MSZP európai parla­menti listája 1. Kovács László 2. Horn Gyula 3. Lévai Katalin 4. Harangozó Gábor 5. Kósáné Kovács Magda 6. Tabajdi Csaba 7. Gurmai Zita 8. Fazakas Szabolcs 9. Herczog Edit 10. Dobolyi Alexandra 11. Hegyi Gyula 12. Czlnege Imre 13. Tukacs István 14. Németh Balázs 15. György Gábor 16. Bazsa Tamás 17. Veress József 18. Bán Imre 19. Vári Gyula 20. Bakonyi Tibor 21. Stanitz Károly 22. Szabó Gyula 23. Szabó Zoltán 24. Vastagé Pál A Ftdesz-MPSZ Szabad Európaiista 1. Schmitt Pál 2. Szájer József 3. Surján László 4. Schöpliin György 5. Barsiné Pataky Etelka 6. Gyürk András 7 Becsey Zsolt 8. Járóka Lívia 9. Glattfelder Béla 10. Őry Csaba 11. Pált! István 12. Gál Kinga 13. Rákossy Balázs 14. Bemáth Ildikó 15. Szemerkényi Réka 16. Frivaldszky Gáspár 17 Tóth Edina 18. Bagó Zoltán Az SZDSZ európai parla­menti listája 1. Demszky Gábor 2. Szent-lványi István 3. Mohácsi Viktória 4. Béki Gabriella 5. Kocsis Imre Antal 6. Dióssy László 7 Csőzik László 8. Sándor Klára 9. Jüttner Csaba 10. John Emese 11. Pap János Dániel 12. Pálné Kovács Ilona 13. Magyar Levente 14. Venczel Éva 15. Mohos Antal 16. Nagy Mária 17 Horuczi Csaba 18. Takács Flóra 19 Wittinghoff Tamás 20. T. Asztalos Ildikó 21. Gál István 22. Kocsa Erika 23. Kozma Blanka 24. Gusztos Péter Az MDF európai parlamenti listája 1. Dávid Ibolya 2. Olajos Péter 3 Az FKGP által delegált személy 4. Ékes József 5. Az Ifjúsági Demokrata Fórum által delegált személy A TELEFONSZAVAZÁSOK EDDIGI EREDMÉNYEI 2004. március 10-24. Fidesz 33% Ha most lenné- MSZP 62% / nek az európai uniós parla­menti választá- [ sok, ön a listán szereplő kép­viselőjelöltek : 3% ismeretében melyik párt listájára szavazna? Egyetért-e EGYETÉRT 7B% MÁS A VÉLEMÉNYE 21% Horn Gyula megállapítá­saival az Európai Unióhoz való csatlakozást illetően? 2004. március 25-3I. SZDSZ 0,6% «TOMII,«* Ha most Ion­P '- "ének az au­i rópal uniós yMMgflp parlamenti választások, Fidesz 42% ön a listán MSZP 48% szereplő kép­viselőjelöltek ismeretében melyik párt listájára szavazna? Egyetért-e más a véleménye 36% Schmitt Pál / megállapitá­sahral az Európai Unióhoz való csatlakozást illetően? EGYETÉRT 64% Telefonáljon most is! Ha most lennének az európai uniós parlamenti választások, ön a listán szereplő képviselőjelöltek ismeretében meiyik part listájára szavazna? Ha az MSZP-ére, akkor hívja a 06-90>230-831-t;s telefonszámot. Ha a Fideszére, akkor hívja a 06-90-230-832-es telefonszámot. Ha az SZDSZ-ére, akkor hívja a 06-90-230-833-as telefonszámot. Ha az MDF-ére, akkor hívja a 06-90-230-834-es telefonszámot. Ha egyetért Demszky Gábor megállapításaival az Európai Unióhoz való csatlakozást illetően,akkor szavazzon igennel, és hívja a 06-90-230-835-os telefonszámot. Ha más a véleménye az Európai Unió kínálta előnyökről, és hazánk történelmi lehetőségeiről, akkor szavazzon nemmel, és hívja a 06-90-230-836-os telefonszámot. A hívás dija 120 Ft+áfa/perc A telefonszám mobilhálózatról, nyilvános telefonkészülékről és külföldről nem hívható.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents