Új Néplap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-21 / 44. szám
4. OLDAL T Ü KÖR 2004. Február 21., szombat Hl MEGYEI A valóság bűvöletében Tabák Lajos fotóművész százéves Tabák Lajos Tv-notesz Tehetségek parádéja Bevallom, amikor a Megasztár elindult, nem sok jót mondtam róla. Nem hittem a sikerében, ami viszont ma már valóság: meghódította a közönséget, s benne természetesen engem is. Amikor jelentkezik, ha csak tehetem, ott ülök a készülék előtt. Pedig nem tartozom a könnyűzene rajongói közé, de hát ami jó, az jó. Márpedig azokat a dalosokat, akik a döntőben szerepelnek, nemcsak hallgatni jó, mert van hangjuk, de nézni is kellemes, mert varázsuk is van, vonzóak, süt belőlük a tehetség. Lenyűgöző, ahogy rendre teljesítenek, még a zsűrit is merő ámulatba ejtve, ahogy egyre jobbak. Különben a zsűri tagjai akár haza is mehetnének, hisz nincs igazán dolguk, legfeljebb bravózhatnak és vakkanthat- nak valamit, de arra, hogy ki is juthat tovább, illetve kinek kell majd elbúcsúznia a versenytől, arra már valójában nincs befolyásuk. A közönség ugyanis nem ad rájuk, amikor szavaz, méghozzá telefonon, és eldönti voksaival, ki is távozzék a sorból, ki legyen az, aki nem folytathatja tovább. Ami sajnálatos ebben, hogy a döntés nem mindig igazságos, azaz olyannak kell elhagynia a küzdelmet - röpül a szegény -, aki nem is volt a legrosszabb. Ugyanakkor maradhat, akinek pedig röpülni kellenék. Persze az sem megnyugtató, hogy nem tudni, hányán is szavaztak, s hogyan oszlottak meg a leadott voksok az arányokat tekintve. Valahogy nincs ez a „kiszavazásos rendszer” kitalálva. Ezen azonban kár már siránkozni. Változtatni úgysincs mód. Azon viszont lehetne, hogy mások elviselhetőbbek legyenek, a körülmények, például a műsorvezetők. Mert míg a dalosok valóban elbűvölő- ek, addig Till Attila meg a társa, a gyönyörű Görög Zita egyszerűen lehangoló, amit művelnek. Till állandóan teli szájjal, kissé bambán mosolyog, mintha fel lenne húzva, s másra sem tellenék ki tőle (pedig biztosan többet is tudna adni), s a kérdései is merő közhelyek, amit nem ment, hogy igen felfokozott hangulatban kell beszéltetnie. Hogy elfelejt gondolkodni, Görög Zita pedig láthatóan nem is próbálja meg, kiábrándító ez az alacsony műsorvezetői szint. Bizony nem elég valakinek csinosnak lenni, a megszólalásának is annak kell lennie. Egyébként kicsit elhúzódik ez a vetélkedés, de alighanem javára válik, az indulóknak alkalmuk van több oldalról is meggyőzően bemutatkozniuk. Csak az a fránya szavazás ne volna! Persze akad, amikor igazság is születik: Oláh Ibolyát, aki a mezőny kiemelkedő csillaga természetességével, dinamizmusával, csibészes előadásmódjával - én már neki is adnám az „Év hangja” címet - többször is az élre rakta szavazataival a közönség. S aligha kétséges, hogy ő akkor is győztes lesz, ha végül is nem győz, ott a helye a szórakoztatóiparban, méghozzá a tehetséges énekesek között, miként döntőbeli társainak is, akik átesvén a nyilvánosság eme kereszttüzén, megszerezték hozzá a „jogosítványt”. Mindent egybevetve: jó érzés látni, amikor tehetség ragyog a képernyőn, és nagyon rossz, amikor tehetségtelenség csillog talmi mód. VALKÓ MIHÁLY „Kétnemzetes” kapcsolat Tanyaközpontban helyezkedett el Általános jelenség, hogy az emberek otthagyják a tanyákat, tanyabokrokat és arra törekszenek, hogy nagyobb településeken vagy azok környékén helyezkedjenek el. Kivételek azért mindig akadnak. Közéjük tartozik a huszonnyolc éves Szabófi István is. Tősgyökeres kengyeli, ott élnek a szülei és ő is. Az általános iskolai tanulmányait követően - mivel a föld, az állatok, a növények mindig érdekelték - Karcagra került, a mezőgazdasági technikumba. Itt érettségizett, majd a technikusi minősítő vizsgát is letette. Dolgozott néhány évet a kengyeli téeszben, közben védte a hazát: 190 centis létére a díszzászlóaljba került. Az Alcsi- sziget következett, ahol növény- termesztési ágazatvezető lett. Talán még ma is ott van, ha nem érkezik számára egy komoly szakmai kihívás a Mezőhéki Házi Pirospaprika Kft.-től. Termeltetési vezetőnek hívták. A cég központja igaz, a tanyavilágban található, de mindez mit sem von le abból, hogy színvonalas munkát kérnek és követelnek. Tizennégy fajta fűszernövény termelésére ügyel Szabófi úr, ami negyven-ötven termelőt jeSzabófi István lent. Velük tartja a kapcsolatot, ami jószerével naprakész. Akadnak köztük, akik ebből élnek, mások bizonyos jövedelem-kiegészítést látnak a paprika, a hagyma, a kapor, a petrezselyemlevél, a zellerlevél stb. termelésében. Közös érdek, hogy ezt a tíz-egynéhány fűszernövényt minőségi módon termeljék, szállítsák a cégnek. Akad, aki 200 kilót termel belőlük, más 20 tonnát. A szezon áprilisban kezdődik és októberben fejeződik be, miközben kisebb-nagyobb szünetek akadnak. Ilyenkor esedékes a tervezés és előkészítés. Elvégre itt minden áru egyenesen a feldolgozó-, szárítóüzembe kerül. Akkor is, ha ez kinn található valahol a végtelen határban. _______________ D.SZ.M Eg y hét múlva, február 28-án ünnepli századik születésnapját Tabák Lajos fotóművész, a magyar fotóművészet élő klasszikusa és legendája.- Tizenhárom évesen vonta bűvkörébe először a fényképezés. Akkor Világoson élt a család. — Beutaztam Aradra, és vettem egy, a boxgépeknél is primitívebb fényképezőgépet. Keménypapírból készült, üveglemezt lehetett beletenni, a lencséje pedig alig volt különb egy vizespohár aljánál. Az első képem a világosi várat ábrázolta. Már akkor határozott céllal fényképeztem, meg akartam örökíteni a szabadság- harc világosi emlékhelyeit. Persze fotóztam az utcabeli gyerekeket is, akik, miközben egy borkereskedő pincéjének előterében kialakított sötétkamrában előhívtam a képeket, türelmetlenül kiabáltak kívülről, hogy „Na mi van? Látszik-e már valami?” — 1918-ban a családnak a nemzetiségi villongások miatt menekülnie kellett Világosról. Nemcsak az első képek vesztek el, de ; a fényképezőgép is, és vagy nyolc évre le kellett mondania a szenvedélyéről. — Egy vagonban menekültünk Világosról, amelynek a padlódeszkái hiányoztak, ágydeszkákkal helyettesítettük őket. Hosszú vándorlás után Szolnokon állai podtunk meg 1918 december végén, és három hónapig laktunk a vagonban az állomáson, amíg apám állást nem kapott a városban. 1926-ban éreztem újra, hogy nekem fotóznom kell. Akkor már a cukorgyár tisztviselője voltam. Modernebb gépet és felszerelést vásároltam. Határozott célom volt, akkor már a szak- szervezet, a szociáldemokrata párt és az Általános Munkásképző Egylet tagjaként a dolgozó emberek életét, munkáját akartam megörökíteni. Amikor megalakult Kassák Lajos Munka Köre, és kapcsolatba kerültem vele, már kész anyagot vittem a budapesti Centrál kávéházban tartott összejövetelekre. Kerékpáron jártam Budapestre, drága volt a vonatjegy. Akkoriban a 4-es út még poros makadámút volt... — Több rendezvényt, kiállítást tartottak Szolnokon, ezek közül nem egy botránnyal, betiltással, őrizetbe vétellel végződött. A hatalom nehezen tűrte, hogy a fotókon a maga valóságában megjelenjen az árvalányhajas, pártás- bokrétás álnépiességgel leplezni próbált nyomor. — A munka azonban nem volt visszhangtalan. Sok képem megjelent országos lapokban, de külföldi újságok, képes folyóiratok is közölték őket. Kiállításokon szinte az egész világot bejárták a fotóim. Sok nagyszerű emberrel kapcsolatba kerültem, Kassák Lajos több képemet nagyra tartotta, de Reismann János, Reis- mann Mariann is elismeréssel nyilatkozott róluk. Groó Lajos expresszionista vonásokat fedezett föl a képeimen, egy párizsi lap kritikusa szintén. A művésztelepen is sok jó ismerősöm volt, bármikor beléphettem Aba No- vák Vilmos műtermébe, pedig ő nagyon nem szerette, ha előzetes értesítés nélkül keresték föl, és megzavarták a munkában. Bor- bereki Kovács Zoltán és Chiovini Ferenc is jó ismerősöm volt. Fotóztam a szentandrási templom freskóinak készítésekor, és a művészek családjáról is készítettem képeket. Sajnos ezek a többiekkel együtt elvesztek a háború alatt, és később csak egy részüket sikerült felkutatnom.- A háború és a front következett, itthon pedig a vészkorszak őrülete.- 1940-ben készítettem az utolsó szociofotómat a háború előtt, ez A szegényember háza, amely nemrégen került elő. Azt hittem, elveszett sok más képpel együtt, ám egy kiállítás előkészítésének napjaiban valaki névtelenül bedobta a levélszekrényembe.- A háború után mintha megváltoztak volna a szociofotóról alkotott nézetei.- A világ változott meg. Rövid idő alatt eltűnt a feneketlen nyomor, amely korábban a szociofo- tók készítésére ösztönzött. A valóság változott meg, nem a nézeteim lettek mások, de a munka, a hétköznapi élet továbbra is képeim témája maradt. Ilyen például az 1961-ben készített Szerelők a magasban, amelyről Kassák azt mondta, hogy a szociofotózás legmagasabb szintjét képviseli.- Sok képe a magyar fotóművészet klasszikus alkotásaként széles körben ismeretes. Keveset tudunk azonban arról, hogy milyen körülmények között készültek ezek a fotók.- Említettem, hogy a munkásságom nem volt visszhangtalan, sokan segítettek is a maguk módján. Például munkaidő alatt bármikor kimehettem fotózni a cukorgyárból. Ha jó volt az idő, néha éltem ezzel a lehetőséggel. Egy ilyen alkalommal találkoztam a Magánút című képemen látható hadirokkanttal a Tószegre vezető út mentén. A Szociális berendezkedésünk magaslatán is arrafelé készült egy szeméttelepen kotorászó asszonyról. A tószegi út melletti uradalmi földön láttam meg azt a parasztembert, aki madzaggal összekötött rongyos csizmában villával trágyát terített szét a szántóföldön. Róla portrét is csináltam, ez lett a Cselédember. A Kolduló kislány című fotó pedig a mostani Hatvanas sarkán készült. _____________________________BISTEY ANDRÁS Meg yeszékhely A Szolnoki Főiskola és a lengyel Sucha Bezkidzka-i Turisztikai és Ökológiai Főiskola együttműködési megállapodása alapján a megye- székhely felsőoktatási intézménye meghívást kapott a február 22-e és 27-e között zajló kétnemzetes (magyar-lengyel) szemináriumi programra. A rendezvényre huszonegy szolnoki idegenforgalmi és szálloda, illetve vendéglátó és szálloda szakos hallgató és négy oktató utazik Lengyelországba. A programban a diákok megismerkednek a régió kulturális örökségeivel, majd a szemináriumok keretében az egyes tanulói csoportok a régió kulturális örökségei, mint a regionális turisztikai termékek tervezésének alapjai témában dolgozzák fel a látottakat. A szervezők egyébként rendeznek egy regionális estet is, ahol a magyar és a lengyel hallgatók szóban, képben és a gasztronómián keresztül is bemutatják saját országukat. A program azonban ezzel a látogatással még nem ér véget. A lengyel hallgatók ugyanis várhatóan április végén a Szolnoki Főiskola vendégeként hazánkba érkeznek, hogy folytatódjon a csereprogram. A magyarországi látogatás témája is már megfogalmazódott. Itt főként az aktív turizmusról lesz szó. A viszontlá- togatás alkalmával elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok megye turisztikai értékeinek megismerése és értékelése lesz a diákok fő feladata. MOLNÁR G. ATTILA Segítőkészek a rendőrök Jó eredményt értek el bűnügyi felderítésben Kunszentmárton A Kunszentmártoni Rendőr- kapitányságot érintően is zajlott a közelmúltban egy közvélemény-kutatás, ami pozitív jelzéseket hozott a rendőrség működését illetően. A lakosság válaszaiból kiderült, hogy a kunszenti rendőrök iránt bizalmat élveznek a térségben élő emberek, segítőkésznek, jogszerűnek tartják őket - mondta lapunknak Szakács László alezredes, rendőrkapitány. A kapitányságvezető hozzátette, munkájukkal azt kívánják elérni, hogy a lakosság egyre inkább azt érezze: a rendőrség szolgáltatást nyújt, biztonságot szeretne a sajátos eszközeivel szavatolni. Előtérbe kerül az ügyfélcentrikus szemlélet, ugyanakkor meg kívánnak szabadulni a hatalmi jellegű intézkedésektől. A kapitány minderről szólt a minapi munkaértékelő állományértekezleten is. Ami az elmúlt évet illeti: a Kunszentmártoni Rendőrkapitányság eredményei nem adhatnak okot a szégyenkezésre. Az ismeretlen tettesek felderítésének sikerességét jelző mutatójuk a második legjobb volt a megyében, a betöréses lopások tekintetében pedig ők voltak a legsikeresebben 2003-ban. A betöréses lo- pásos száma egyébként nőtt a térségben, ám ez zömmel a külterületi nyaralókat érintette. A kapitányság illetékességi területén a lakásbetörések és az üzletek elleni támadások csak elenyésző mértékben fordultak elő. A közterületeken lényegesen kevesebb bűncselekmény történt mint egy évvel azelőtt. Szakács László alezredes úgy véli, sikereik részben abban rejlenek, hogy a bűnügyi szolgálatot átszervezték, működését racionálisabbá tették, ugyanakkor meg is erősítették azokkal az egyenruhás rendőrökkel, akik tehetségesnek bizonyultak a bűnügyi munkában. Egyben elmondható az is, hogy a kapitányság egésze is jól működő szervezetté vált. HORVÁTH GYŐZŐ ABÁDSZALÓK. A Füredi úti cukrászdát látogatták meg isme- reüen tettesek, akik ajtókibontás után édességet, italokat és 50 doboz cigarettát vettek magukhoz és távoztak cselekményük helyszínéről csütörtökre virradóra, mrfk CIBAKHÁZA. Közel ötmillió forintot nyert a község a kistérségi alaptól utak tervezésére. A pályázati sikernek köszönhetően elkészíttetheti a település vezetése a hat-hét kilométernyi út burkolásához szükséges tervdokumentációkat, s a megfelelő források előteremtését követően megindulhat az építkezés, pe JÁSZBERÉNY. A város állat- és növénykertjében idén több fejlesztést is végrehajtanak. Az elképzelések szerint új kifutóhoz juthatnak a kenguruk is. A korszerű új kifutóban törekednek arra, hogy az eredeti élőhelyhez haNéhány mondatban sonló környezetet varázsoljanak az erszényeseknek. A fejlesztés várhatóan nyárra készül el. bcs KARCAG. A karcagi Gábor Áron Gimnázium, Egészségügyi Szak- középiskola és Kollégium Kaán Károly környezetvédő tudományos diákköre a Kutató Diákokért Alapítványtól kétszázezer forintot nyert mérőműszerek és egyéb eszközök vásárlására, de KARCAG. A karcagi Városi Csokonai Könyvtárban február 23-án fél 6-kor lesz az Imakönyv Magyarországért, édes hazánkért című könyv bemutatója. A könyvet Rideg István szerkesztő és Körmendi Lajos alkotó ajánlja a jelenlévők figyelmébe, de MEZŐTÚR. A város testvértelepüléseinek relikviáit állították ki a polgármesteri hivatal folyosóján. A németországi Weida, a vajdasági Törökbecse, az erdélyi Árkos, Sepsikőröspatak és Káinok, valamint az olaszországi Canelli nevezetességeit bemutató emléktárgyakról és iratokról több tárolóban elhelyezve rendeztek kisebb kiállítást, szs MEZŐTÚR. Az újonnan alakult Berettyó-Körösmenti Kistérség polgármesterei, jegyzői, nevelésioktatási intézményeinek vezetői találkoztak a napokban a városházán, ahol országgyűlési képviselők és minisztériumi szakemberek tájékoztatták őket a kistérségi közoktatási fejlesztési terv modelljének kidolgozásáról. Ez a modell jelenleg az ország tizenkilenc kistérségében nyújt segítséget a tervezéshez és az uniós pályázati források elnyeréséhez. A jelenlévők a részletes tájékozódást követően úgy döntöttek, támogatják a korszerűsítési program elkészítését, szs ■
