Új Néplap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-02 / 1. szám

4. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2004. Január 2., péntek Ü Fesztivál az idén is Tiltakozás az erőmű ellen Idegenforgalom Miután eldőlt, hogy a Magyar Turizmus Rt. biztosítja az anyagi fedezetet, a Tisza-tavi Fesztivál rendezvényszervezőjének kivá­lasztására, megindulhatott a köz- beszerzési eljárás - értesültünk a Tisza-tavi Regionális Turiszti­kai Projektirodától. A rendez­vény házigazdáinak sora új tele­pülésekkel bővült, s a tárgyalá­sok eredményeként az egyes helyszínekhez kapcsolódó idő­pontok is kialakultak. így június 19-én Tiszafüreden a Halas téren nyílik a fesztivál, s a nyári hétvé­gi rendezvényei után zárásként augusztus 28-án Tiszaújváros ad otthont a programsorozatnak. A települések a korábbi évekhez hasonlóan 500-500 ezer forint önrésszel járulnak hozzá a fesz­tivál költségvetéséhez, amely összesen mintegy harmincegy­millió forintot tesz ki. A pályázatok elbírálását kö­vetően, várhatóan január 15-én derül ki, melyik cég rendezi idén a Tisza-tavi Fesztivált, amely remélhetőleg az eddigi­eknél is látványosabb, több vendéget vonzó rendezvényso­rozat lesz. SZILVÁS! Naptáron az óvodások Kunszentmárton A város óvodásainak rajzai díszítik azt a naptárt, melynek árusításával a Ké­zenfogva Alapítványt tá­mogatják a készítők. A hatéves Tóth Hedvig rajza decemberre került a naptárban Az Epreskerti Óvoda apróságai eddig is kitűntek rajzolási tudo­mányukkal, országos versenyek és pályázatok állandó résztvevői a Bíró Piroska és Smnta Zsoltné óvónők által felkészített gyere­kek. A tartós sikerek felkeltették egy fővárosi kiadó figyelmét is, akik felkérték az óvoda szakkör­ét, hogy a 2004-es falinaptárjuk­nak rajzolják meg a képeit. Ter­mészetesen azonnal igent mondtak a gyerekek és a nevelők, így elké­szülhetett a szép kiad­vány. Össze­sen tíz gyer­mek mun- k á j á b a n gyönyör­ködhetnek országszer­te azok, akik meg­veszik a naptárt. Az eladásból befolyt ös­szeg egy része a Kézenfogva Alapítvány számlájára kerül, ez­zel is segítve a karitatív szerve- zet munkáját. _____________pe Kör nyezetvédelem írásban juttatta el tiltakozását a kormányhoz négy hazai zöld szervezet, köztük a túrkevei székhelyű Nimfea Természetvé­delmi Egyesület, mivel szerin­tük természeti katasztrófa fe­nyegeti a Dráva Őrtilos és Barcs közötti szakaszának páratlan élővilágát, amennyiben felépül a folyó horvátországi szakaszá­ra tervezett vízi erőmű. A Nimfea Természetvédelmi Egye­sület már idén augusztusban - az Európai Unió PHARE-alapjának tá­mogatásával - kampányt indított a Novo Virje-i vízi erőmű megvalósí­tása ellen. A szervezet szakértői szerint ugyanis a Dráva Európa azon kevés folyóinak egyike, amelynek nagy része még termé­szetes állapotban maradt. A folyó és az általa táplált területek 150 nö­vénytársulásnak és mintegy 4500 állatfajnak biztosítanak élőhelyet, amelyekből háromszáz állat- és megközelítően száz növényfaj vé­dett. A természetes környezet átala­kításával járó építkezés nemcsak mindezek megsemmisítésével és a folyó természetes dinamikájának megbontásával fenyeget, de ko­moly hatásai lehetnek a környező területekre is. A kitermelés okozta medermélyítés ugyanis a horvát és a magyar oldalon egyaránt talajvíz- szint-csökkenést okoz, amely az ár­téri erdők és a kapcsolódó vizes élőhelyek kiszáradásához, az ott élő állat- és növényfajok pusztulá­sához vezethet. Az együttműködő zöld szervezetek közösen fogal­maztak tiltakozó levelet a kor­mánynak, amelyben felszólítják az ország vezetőit, tegyenek meg min­den lehetséges diplomáciai lépést az erőmű építésének megakadályo­zására. BUGÁNY JÁNOS Szegény gyerekeket táboroztat Czakó János és cége, a Hexaker Kft. évek óta jótékonykodik a megye hátrányos helyzetű gyermekei számára. A jóté­konykodásból már legalább két falunyi szegény diák utaz­hatott ingyen különböző nyári táborokba. Portré A szolnoki Czakó Já­nos soha nem verte nagydobra, hogy rá­szoruló gyermekeket támogat. Mikor a mi­értről érdeklődtünk tőle, elérzékenyült.- Sosem felejtem el a gyermekkori emléke­imet, ennek egyik kö­vetkezménye, hogy fel- Czakó János karolom a szegény sor­sú falusi kisdiákokat. Ebben nagy támaszom a feleségem, Katalin is.- Hogyan találnak rá a kivá­lasztott gyermekekre?- A kft.-nk a megye huszon­nyolc önkormányzatának és azok intézményei­nek végez revi­zori munkát. Tulajdonkép­pen az intéz­ményvezetők ajánlásával ke­rülnek látószö­günkbe az óvo­dások és a kis­diákok. Kéré­sünk az, hogy az általunk tá­mogatott tábo­rozó gyermekek szegények, de jó tanulók legyenek. Tapasztalata­ink szerint a megyében sok tehet­séges, de valamiben hátrányos helyzetű fiatal él. A Jászságban is akadnak sajnos szép számmal FOTÓ, CS. I nehéz sorsú gyerekek, de legin­kább a Kunságban, a Tiszazug­ban találtunk rájuk. Öcsödi, ör- ményesi, mesterszállási, kun- csorbai fiatalok, és még sorolhat­nám a kisközségek tízentúliait, akik életükben először juthattak el a Balatonhoz, a Tiszafüred kör­nyékiek pedig a nagyvisnyói tá­borba.- Összeszámolták már, meny­nyi gyermeket táboroztattak?- Nyilvántartást nem vég­zünk, de az elmúlt tíz év alatt két településen élő gyermekszá­mot becsülnék meg. A mi re­gisztrációnk csupán annyi, hogy amikor levelet kapunk ezektől a srácoktól és lányoktól, elérzéke- nyülve olvassuk köszönő sorai­kat. Katalinnal és a cég többi munkatársával nekünk ez min­dennél többet ér - hangoztatta Czakó János. MÉSZÁROS GÉZA Tűzijátékkal érkezett 2004 A legkitartóbbakat a virradat vitte haza (Folytatás az 1. oldalról)- Elsején délelőtt végigjárom Új­szászon a rokonokat, és minden­kinek boldog új évet kívánok. Délben megeszem édesanyám ünnepi ebédjét, és akkor már lesz egy Ids ital, azaz pezsgő is.- Mit kíván 2004-re?- Sikeres és boldogabb legyen, mint 2003. Zagyvarékason a hangulatos Las Vegas sörözőben most 150 em­berre terítettek, hiszen vacsora is van. Magas a jókedv, de Kiss Laci­nak akkor még tilos volt innia. El­végre ő a temérdek feltálalt finom­ság főszakácsa, és ugye ilyenkor még nem ajánlatos a kortyolgatás.- Négyen vagyunk, és hogy jók legyenek az ízek, ebbe nem fér a maligánfok. Éjfélkor is lesz még ünnepi fogás, és ezt követő­en a főnök úr meg a többiek egészségére megengedhetek ma­gamnak egy pohár pezsgőt. Robogunk tovább, a szolnoki pályaudvaron öt utast látunk. Kö­zülük az egyik Barta Tímea új- szászi középiskolás.- Két osztálytársamat várom Mezőtúrról, mindjárt érkezik a vonat, és megyünk az IQ Klubba bulizni.- Mennyibe kerül ma egy ti­zenévesnek a szilveszter?- Ha iszik és szereti a tö­ményét, whiskyt, 8-10 ezer kö­rül. Mi csak éjfélkor fogyasztunk egy pici pezsgőt, így szerintem fe­jenként kijövünk háromezerből. Szolnokon az egyik négyeme­letes ház harmadik emeletén Aszódi Fenéknél magas a jókedv. Négy házaspár, továbbá nyolc gyerek vigad.- Addig, amíg bírják. A kicsik kilenc után, a nagyobbak éjfél előtt kerülnek ágyba, míg mi né- hányan megnézzük a tűzijátékot a főtéren. Szandaszőlősön, a repülőtér melletti művelődési otthonban zártkörű a rendezvény, tudtuk meg Lázár Tibor főszervezőtől.- Kétszázötvenen vagyunk, katonák, tisztek, azok családjai, barátai, szóval egy jól összeszo­kott társaság. Remek a hangulat, A képen az elöl lévő Kiss Laci negyedmagával felelt Zagyvarékason az ízekért Aszódiéknál Szolnokon még az aligévesek is ropták, amíg bírták A repülőtér melletti kultúrházban kitűnő volt a hangulat elkelt eddig ezerháromszáz tombola, és a fődíj egy házi- mozirendszer. Mire bejutunk a lezárt Kos­suth térre, ott már rengeteg az ember. Pezsgősüvegek durran­nak, szól a zene. Botka Lajosné polgármester asszony elmond­ta a világ legrövidebb köszön­tőjét, ami két mondatból állt, és boldog új évet kívánt az em­bereknek meg Szolnoknak. A Himnuszt a hagyományos tű­zijáték követte, majd Sólymos Tóni és zenekara szórakoztatta a nagyérdeműt. Elkezdődött 2004, ami hosszúnak ígérkezik, hiszen a február például huszonkilenc FOTÓK: CSABAI ISTVÁN napOS. ___________________ D. SZ. M. Tv-no tesz Tiszta cirkusz! Látva ezt a mostani óévbúcsúztatót a köztévében, nekem az az érzésem tá­madt, mintha a szilveszter is egyre bu­tább lenne. Vagy talán mi váltunk volna idővel okosabbakká? Netán fordítva: az lett volna okosabb, és mi pedig butáb­bak? Fene tudja. Mindenesetre már azon sem tudunk igazán nevetni, amin régeb­ben nagyokat röhögtünk. Lásd a Bese­nyő család (L’art pour L’art) idétlenkedé­seit, ami korántsem tudott szórakoztat­ni, mint hajdanán. Pedig ezúttal volt be­lőle jócskán, többször is előfordultak az est folyamán, sőt, ott humorkodtak a fi­náléban is. Szinte rányomták bélyegüket erre a mostani szilveszterre. Néhány percig még elviselhetők is lettek volna blőd szóvicceik, de ilyen mennyiségben Csirkebefőttből egyszerre ennyi sok, megfekszi az ember gyomrát. Fárasztó volt, unalmas, az ő szavukkal „pumpás” dolog. De maga a cirkusz, hisz ez is adatott nekünk, inkább csak látványos tarkasá­gával csillogott-villogott, kellette magát - igazán harsány színek -, ám humora kevésbé ragyogott. Pláne a politikai, mely izgalmas tartalmat adott volna ne­ki. Holott jól indult, bátor, kemény hangütéssel, TörőcsikMari csokorba kö­tötte problémáinkat, gondjainkat, me­lyeket magunkkal viszünk majd május­ban az Európa Cirkuszba - alacsony fi­zetés, a vele való zsonglőrködés, a gya­kori emelések, az, hogy nehezebben vi­selünk el mindent és így tovább -, de aztán a folytatásban ezek valahogy el­tűntek, vagy csak általánosságban, igen rejtélyesen fejeződtek ki, például mint a fogyasztói társadalom gyengéi, így a piranja-rablás, no meg a boldogság han­goztatása a pénz hatalmával szemben, ami egyébként ki is daloltatik (Marozsán Erika). Tapasztalhattuk, itt bizony csínján bánnak a politikával, azt a cirkuszt, ahogy egy odavetett megjegy­zésben el is hangzik, meghagyják a par­lamentnek. Érdektelen jelenetek férj és nő viszonyáról, holmi sötétségmérőről, betörők elleni védelemről kerültek oda a cirkusz porondjára. Olykor túlságosan is bonyolult, abszurd felé kacsingató for­mákban, hogy aztán lényegüket ne le­hessen csak nehezen megközelíteni ilyen pezsgős-mámoros estén. Az a ba­ja volt ennek a cirkusznak, hogy túlsá­gosan is okosnak akart látszani, így vált azután kevésbé azzá. Szellemesnek Bodrogi Gyula kézitusája mondható, já­téka a szavakkal, amikor is fényesen iga­zolta, hogy kéz szavunkkal tömören mi mindent ki lehet mondani rólunk, viselt dolgainkról. Elég, csak ha a kéz kezet mosra gondolunk. Felidéztetett a múlt is, Tapsviharos évek, ámde a jelen szemszögéből te­kintve vissza rájuk, lássuk, min is rö­högtünk, amikor azért volt, akinek at­tól kellett félnie, hogy nem jól teszi azt, miként elhangzott a felidézett múltbéli szilveszteri részleteken meditáló, illet­ve azokat összekötő Rudolf Pétertől. Vi­szontláthattuk régi kedvenceinket, már az idősebbek, emlékezetes pillanatok­nak lehettünk újra részesei a vécés- nénit játszó Kiss Manyival, Alfonzóval, Hofival, Kazal Lászlóval, a Hacsek- Sajó kettőssel, bár nem az volt a cél ez­úttal velük, hogy megnevettessenek, hanem hogy elgondolkodjunk rajtuk. Mégis jókat igazán ekkor tudtunk ne­vetni, akár Kazal borkóstolóján is. Mert akkor azért volt min: áldassék akár Vadnai László emléke is, akinek a szel­lemes, élvezhető és tartalmas humor megteremtése oroszlánrésze. Kár, hogy a szembesítést záró, tanulságot levonó költői szó, Szabó Lőrinctől kölcsönöz­ve, mely szerint „tetszik, nem tetszik, itt vagy itthon, próbáld meg, és légy boldog itt”, ez is valahogy erejét vesz­tette a muzsika hangjaival. Röhögni jó, de nem ezen az estén, tapasztalhattuk, amikor erősen idézőjelbe tétetett ez a fogalom. A bonyolultan zavaros, „bu­tácska” szilveszterestén, melyet egy al­kalmi névshowros mulatozás zárt le. S amelyben szerepelt egy kecske is, méghozzá egy délceg kos, aki, illetve amely igen magabiztos, határozott te­kintettel nézett ránk, sőt, amikor neki­buzdult, nem kis zűrzavart keltvén, jó­kedvében még az asztalra is felugrott. Mi tagadás, ez az oktondi négylábú egész okosan és mulatságosan játszott. Pedig névnapja sem volt. Emlékezetes marad. VALKÓ MIHÁLY Kolonics Pista bácsiék ketten búcsúztatták a feleségével jászladányi otthonukban az óévet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents