Új Néplap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-03 / 2. szám

12. OLDAL A SZERKESZTŐS É G POST ÁJÁBÓ L 2004. Január 3., szombat | Országos siker Az Orosz Kulturális Központ és a Körösi Csorna Sándor Orosz- Magyar Kéttannyelvű Gimnázi­um ebben a tanévben is meghir­dette (harmadik alkalommal) a középiskolások részére a Ma- gyarország-Oroszország kultú­rák dialógusa című országos versenyt. A verseny szlogenje: A Föld a mi közös otthonunk. A képzőművészeti pályázat témá­ja ezúttal: „A természet és az ember”. A versenyre a szolnoki Városi Kollégium diákjai a hagyomá­nyokhoz híven ismét benevez­tek. A Béla Király Úti Tagintéz­ményből tizenkét versenyző pá­lyázott: Ács Ágnes, Bíró Boglár­ka, Csák Bernadett, Gombás Krisztina, Fodor Erzsébet, Köves- di Mária, Mártha Dóra, Papp Szilvia, Pál Judit, Sípos Réka, Varga Sarolta, Versits Dóra. A Ti- szaparti Tagintézményben négy pályamunka született. Az alko­tók: Dósa Csilla, Csíki Mónika, Levente Bernadett, Bohus Ildikó. A Gyermekváros Úti Tagkollégi­umból hárman küldték el mun­kájukat: Kristán Krisztina, Ba­logh Orsolya és Subicz Szilvia. A Bán Úti Tagintézmény is bekap­csolódott a megmérettetésbe Heyés Annamária, Németh Hel­ga, Bezzeg Zoltán és Takács Pé­ter személyében. A zsűri vala­mennyi versenyzőt dicsérő okle­véllel jutalmazott. Külön öröm, hogy Subicz Szilvia az országos 4. helyezést is kiérdemelte, az oklevél mellé moszkvai emlék­tárgyat kapott jutalmul. A tehet­ségek felkutatásában nagy segít­ség volt Kalocsainé Kanyó Zsu­zsanna — aki állandó kísérő volt a versenyeken -, valamint dr. Bistey Andrásáé, Miháksik Er­zsébet és Kalocsai Mihály. OLÁH GÁBORNÉ TANÁR, VÁROSI KOLLÉGIUM SZOLNOK A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások — a levél­író előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával — szerkesztett, rövidített for­mában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szer­kesztőség álláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntart­ja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Címünk: Új Néplap Szer­kesztősége, 5001 Szolnok, Kossuth tér 1. Pf. 105. E mail: ujneplap@axels.hu A szeretet öröme A szeretet sugárzott ezen a karácsonyi előzetes, ünnepi rendezvényen /BEKÜLDÖTT FOTÓ: ÁCSNÉ BÁLINT MAGDA) „Énekeljetek csak, ó, énekeljetek még értünk, sohase hallgassatok el, romlatlan angyalok!” (Berda József) Ezek a sorok jutottak eszembe, amikor hallgattam nemrég a cso­dálatos hangú énekkart Terjéki Katalin karvezető irányításával, s szívet-lelket melengető műso­rukkal emlékezetessé tették a délutánt. A szolnoki Pedagógus Nyugdíjasklub minden évben más-más iskolában ünnepli az év legszebb, meghitt óráit: a ka­rácsonyi előzetest. Amíg aktívan dolgoztunk, december utolsó ta­nítási napján az iskola nagy csa­ládja együtt ünnepelt, éreztük a szeretet, békesség óráit. Sokan közülünk magányosokká vál­nak. így azok a percek, melyeket a vendéglátó iskolában töltöt­tünk, felejthetetlen pillanatokká váltak. Ezt éreztük, s ez a szere­tet sugárzott most is a Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépis­kolában. Az emlékezetes eseményt dr. Lengyel Erzsébet igazgatónőnek, Habony István igazgatóhelyettes­nek és a segítő tanároknak, az is­kola tantestületének, diákjainak megköszönjük. _________________ALMÁ8I JÓZSEFNÉ, TANÁR Örömteli esemény volt Nemrég történt polgármester-választásunk óta kel­lemes meglepetések értek bennünket. Egyik nagy öröm, hogy Örményes és Kuncsorba között felújított úton lehet eljutnunk az állomás­hoz. A másik, hogy gyönyörű autóbuszváró helyi­séget kaptunk a kuncsorbai leágazásnál, amely csu­pa üveg, így óv, véd bennünket az időjárás kelle­metlenségeitől, és már messziről láthatjuk, ha jön a busz. A harmadik, legutóbbi örömteli esemény „Köz­ségünk karácsonya” volt. Az óriási fenyő ünnepi díszben már napok óta a községháza parkjában állt. A december 18-i ünnepségre minden nyugdíjas személyre szóló meghívót kapott. Estefelé a kultúr­házba igyekezett a lakosság, ahol az önkormányzat szociális bizottságának vezetője ajándékot nyújtott át minden megjelent nyugdíjasnak. Az ünnepi ren­dezvényt Rédai János polgármester nyitotta meg, majd magyar nótákat, operettdalokat hallgattunk előadóművészektől csodálatos előadásmódban, utána pedig fiatal táncosok műsorában gyönyör­ködhettünk. Megköszönjük a segítő szándékú szponzoroknak az ajándékot, az előadóművészeknek a hangulatos műsort, valamint a polgármesternek a felejthetetlen, igazi ünnepi atmoszférájú estet, amelyet a szeretet, az összetartozás boldogító érzése hatott át. PÉTER IMRÉNÉ ÉS AZ IDŐSEK NAPKÖZI OTTHONA, KUNCSORBA Amikor a fenyőfák... Amikor a fenyőfák kivirulnak, s szent muzsikaszó mellett a bé­kesség csendes ünnepének hódo­lunk, a legnagyobb öröm szeret­teink boldogsága. A kipirult arco­kon a lázas csillogás, ahogy izga­tottan bontogatják kis csomagjai­kat. Ha sikerült ötletes, személyre szóló ajándékkal meglepnünk, kitalálnunk vágyát és kívánságát, már megérte: nem törtük fejünket hiába. Sokszor nem az értékes, drága talmi holmik adják a legna­gyobb meglepetést, hanem amit a szíveddel készítesz! Két kezeddel alkotsz, kitalálsz, gyúrsz, vágsz, fűzöd, varród, szépíted. Neki: gyermekednek, szerelmednek, testvérednek, szüleidnek. S ha e varázslatos éjszakán fel­nézel az égre, s valaki, akit na­gyon szeretsz nincs veled, mert már nem lehet, küldd el szíved melegét a legtávolabbi csillagra, s majd az visszaveri fényedet, a fő, hogy gondolatban emlékezz! Egy pillanat, egy töredék, egy vágy, hogy ismét megérinthesd, majd a földi létezés zsivaja, s arcodon észrevétlen csókok, otthon vagy, s mindenhol ez a melegség sugá­rozza be a jéghideg téli napokat... VÁLŐCZINÉ HAJDÚ KATALIN, SZOLNOK A többség a tisztesség híve Valaki mondta, hogy a tisztesség szub­jektív fogalom, hiszen mindenki a meg­győződéséhez képest lehet tisztességes vagy tisztességtelen. Ám rengeteg aljas­ságot követtek már el és követnek el ma is meggyőződésből (fajelmélet, fasiz­mus, igazságtalan háborúk, milliók megölése, kifosztása, zsarolása, a móri vérengzéstől a brókerbotrányig stb.). Nagy rablók, negatív privatizálók, funkcióhalmozók, radikális, kirekesz­tő, demokráciaellenes aljasságot elkö­vetők ma is vannak meggyőződésből, akik nemcsak fenyegetik a demokráci­át, a demokratikus kultúrát, hanem rontják demokráciánk minőségét. Ám a többség továbbra is a tisztesség, becsü­letesség híve, s nem annak, hogy szét­hordják, ellopják, zsebre vágják azt, amit ők vagy mások nehéz munkával összeraktak, építettek. Ugyanakkor vannak emberek, akik nemcsak önmagukért éreznek, vállalnak felelősséget, hanem másokért, az épülő demokratikus köztársaságért is. És sürgetik, igénylik a meg­tett másfél évtizedes út elemzését, kritikáját, hiányolják a lehetséges és szükséges önvizs­gálatot. Egyes vélemények szerint a magyar demokráciát, kultúrát nem a diktatúra, sem a szabadság, sem a hazai - egymilliós - sze­génység és nem a multinacionális töke fenye­geti, hanem az emberi ostobaság megannyi formája, a korlátoltság, a hozzá nem értés, a rosszindulat, az agresszivitás, az önzés, a tu­datlanság. Annak belátatlansága, hogy jól csak művelt és erkölcsös nép élhet, és hogy „minden ország támasza, talpköve a tiszta er­kölcs, mely ha megvész, Róma ledűl, s rabigá­ba görhed.” (Bercsényi). Többen úgy vélik, hogy az új rendszerben minden kormány morális okok miatt bukott meg, mert nem lett talpköve a tiszta erkölcs, hiányzott a modern demokrácia erkölcsi rendjének, etikai alapjának létrehozása; a po­litika, a hatalom, az erő szinte kiiktatta tettei­ből, szabálykövető magatartásából az erényt, az etika létjogosultságát, a társadalmi kérdé­seket a jogrend a büntetőjog eszközeivel sze­rette volna megoldani (törvényfetisizmus). Ugyanakkor sajnos sok esetben hiányzott a jogalkotás, jogszabályok etikai megalapozott­sága, a betartandó törvények végrehajtásának szociális feltétele (megélhetési bűnözés, ész- szerűtlenség: drogos betegek büntetése és nem gyógyítása; a börtön drága, de nem túl eredményes módszer stb.). Mi folyik itt? E közérdekű kérdésre ma is keressük a választ. Szabad-e ölni, lopni, bán­talmazni, s ha igen, mikor? Érvényesek-e itt még bizonyos erkölcsi, jogi, vallási normák? Áll-e még itt, a megyénkben is az a szabály, hogy „imádkozzál és dolgozzál” - állítólag a munkaképes cigányság 60-70 százalékának nincs munkája! Mintegy száz törvény van érvényben lopás ellen; és vannak olyanok, akik szerint soha nem volt annyi lopás Ma­gyarországon, mint mostanában. Megdöb­bentő: brutális gyilkosságokról, megerősza­kolt nőkről, agyonvert apákról-anyákról, sír- gyalázókról olvasunk, hallunk. Miközben a politika „csak” a gyűlöletbeszéddel van el­foglalva, de nemigen látszik érdemi válasz­keresés arra, hogy miért ölnek, lopnak, bán­talmaznak embereket, állatokat, templomo­kat, sírköveket egyes emberek. Miért van ek­kora kultusza az erőszaknak, pedig minden­ki lehet jó ember! Miből jön létre ennyi vétek, ennyi bűn és nem kevés erény? Igaz-e, hogy korrupció, csúszópénz a szegénységből és a gazdagságból fakad?! Nincs miből élni? Őszinte, igaz válaszokat keresve, sokan nem szeretnénk a megyénkben sem, ha az erköl­csöt a gazemberek diktálnák, s nem szeret­nénk, ha a zsákmányoló magatartás lenne az igazodási pont. Erkölcsi mércét pedig az állítson, akinek sajátja is van. Hiszen a példának értéke kell legyen, de ára is van! DR. BÁLINT SÁNDOR Szebb, lakhatóbb várost A Városvédők és Városszépítők Egyesületének elnöke egy újság­írói interjúban nyilatkozta né­hány évvel ezelőtt: „Szebb, lak­hatóbb várost szeretnénk... Azért alakultunk, hogy összefogjuk az embereket, akik tenni akarnak Szolnokért, akik el akarják érni, hogy szebb, lakhatóbb, egészsé­gesebb városban éljünk... Az itt élők legyenek aktívabbak.fe­jeződött be az interjú. Ezután a város különböző ré­szein lakók az Új Néplap „A szer­kesztőség postájából” elnevezé­sű oldalon nyilatkoztak, hogyan látják lakókörnyezetük problé­máit, és mit szeretnének tenni. Volt olyan vélemény is, amely­nek írója a problémákat felsorol­va csak az önkormányzattól várt megoldást. A kisgyepi lakótérségben élők azonban nemcsak várják mások­tól a megoldást, hanem rendsze­resen részt vettek a közösségi munkában, sőt önállóan is szer­veztek több esetben például fásí­tást, árokpartnyesést és önerős gyalogjárda-építést. Sőt, a Zerge út—Panda köz és Bartók Béla út egy szakaszán türelmetlenül vár­ják az ott lakók, hogy az önerős gyalogjárda-építést meg tudják valósítani. A Széchenyi-lakótelepen a „Vi­rágos erkély” környezetszépítő mozgalom évek óta működik, ugyanezen városrészben a kis­gyepi kertes családi házak tulaj­donosai a „Tiszta udvar, rendes ház”, „Tiszta utca” város- és kör­nyezetszépítő mozgalmat valósí­tottak meg. Példaértékű a közterület, az előkertek és parkok ápoltsága. A Pipacs teret az ott élők tartják rendben, fásították és rendszere­sen szépítik. A környezetszépítő mozga­lomban részt vevők oklevelet, „Tiszta udvar, rendes ház” zo­máncozott táblát, néhányan pe­dig elismerésként pár ezer forin­tos vásárlási utalványt is kaptak. Az itt élők igényeként fogal­mazódott meg a lehetőség, hogy az önkormányzat közgyűlése nyilvánítsa lakó-, pihenőövezetté a térséget, mivel annak minden feltétele adott és teljesítődön. Tu­domásunk szerint a közeljövő­ben tervezi az ügyet a közgyűlés tárgyalni. Mozgalmunk támogatója volt dr. Nagy Rózsa önkormányzati képviselő, a VÁVÉSZ Egyesülete, Magyar Vöröskereszt Szervezete, HEMO Kulturális Egyesülete. __________________PIK6 KÁROLY, SZOLNOK AR ANYLAKODALOM. A 72 éves Lendvai István és a 66 éves Egedi Terézia 50. házassági évfordulóját ünnepelte nemrég Abonyban. A fényképen családja körében az idős házaspár.______/beküldött fotói Jó szívvel, odafigyeléssel A szeretet ünnepére öt éve szer­vezem ajándékként Gyertyafé­nyes szép karácsony címmel jó­tékonysági műsorunkat: a kicsik­nek bábelőadást a Ládafia és az ORT-IKI Bábszínház előadásá­ban, a felnőtteknek nóta- és ope­rettestet táncosokkal. Sokaknak egyetlen karácsonyi ajándéka ez, hiszen olyan kis településeket ke­resünk fel — Karcagon élek, ezért elsősorban megyebelieket -, amelyek szociálisan hátrányos helyzetűek. Az elmúlt napokban mintegy tíz helyen csendült fel a jótékonysági előadás során a gyermekek vidám kacagása, a fel­nőttek viharos tapsa. Örömmel látogatunk el ezekre a helyekre, ahol érezzük: jó szív­vel, boldogan várnak bennünket. Köszönettel tartozunk — vendég­váróinkkal együtt — a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériu­mának, amely e jótékonysági programunkat támogatja. MÁRKUS ICA ELŐADÓMŰVÉSZ, ______________________KARCAG TE TŐTERES KOMFORT. A dupla falú, hőszigetelt, fazsindelyes kis házban jó barátságban él kutya és macska. (Beküldött fotó) ____ IVICZ TIBOR AMATŐR FAFARAGÓ, ZAGYVARÉKAS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents