Új Néplap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-17 / 14. szám

2004.JANUÁR 18. Oriport Formás kis magyar cirkusz kottját. A Baumgartner- team létrehozott egy támo­gatói klubot, mivel néhány óra alatt 45 millió forintot ajánlottak cégek és magán- személyek. Beindult az össznépi adakozás: valaki harmincmillióval jelentke­zett, egy benzinkút minden eladott liter benzinből öt fo­rintot ajánl egy éven keresz­tül a versenyzőnek. Az öt­ezer forintnál többet aján­lók ajándékot kapnak, az egymilliónál többet kínálók nevét minden futamon fel­tüntetik a versenyautókon. Ha Zsoltnak mégsem sike­rülne elindulnia a Forma-1- en, mindenkinek vissza­utalják a támogatást.- A történtek miatt nem szenved üzleti hátrányt a Mól, presztízsveszteséggel annál inkább járhat - véli Ferling József pr-tanácsadó. - Nem hiszem, hogy polgári engedetlenségi mozgalom bontakozik ki a cég kútjai- nál, de a Mol-beruházások társadalmi elfogadtatása ezentúl nehezebb lesz. Se­gíthette volna Magyarország imázsának formálását, de a saját pénzéről ő dönt. Csontos Tibor Trauer József vállalkozó- Nem arról van szó, hogy hazafias vagy hazafiatlan cselekedet volt-e mindez a Mól részéről. Ez kő­kemény üzlet, bár nem tudom, ugyanilyen feltételt támasztottak-e a horvát f útba 11 vá logatottal szem­ben is. Egyébként rokonszenves­nek tartom Zsoltot. Súlyos pénzek­ről van szó, mindkét oldalon lehet­tek hátsó gondolatok. Gáspár László építésztechnikus- Biztos, hogy Baumgartner el­ért arra a szintre, hogy ott le­gyen a Forma-1-ben, és az or- | szág hírének sem ártott volna i a folyamatos szereplése. A Molt megértem, hogy feltétele- I két szabott, bár ez a szerződés- tervezet akkor lenne reális, ha I Zsolt mondjuk a Ferrariban ver­senyezne. I„iiirrni„,m.„nri ........................................................... Ke nderes! Katalin egyetemista Szerintem jól tette Baum­gartner Zsolt, hogy nem vállalta a Mól feltételeit, mert nem biztos, hogy sikereivel igazolta volna ezt a hatalmas támogatást. Nagyon erős a Forma-1-es mezőny, és tudjuk, hogy a Minardi nem a leg­jobb istállók egyike. Még az is lehet, hogy a Baumgartner-család vagyona is ráment volna. A szurkolok a MoMurtak bojkottjára szólítanak fel, mások adójuk egy százalékát kínálják, hogy Baumgartner Zsolt fel­léphessen a Forma-Üres cirkuszban, s miután itthonról és külföldről Is rengeteg felajánlás érkezett, támogató klubot alapítottak, s egyetlen nap alatt 45 millió forint landolt a számlán. Formás kis cirkusz kerekedett, miután a Mól a pilóta számára elfogadhatatlan fettételeket kínált S mind­ez két nappal azután, hogy az olajcég 2 milliárd forintos tá­mogatási szerződést írt alá a horvátok futballszövetségóvaL Hl - Éppen Párizsban voltam 1998-ban, amikor a horvát nemzeti tizenegy Francia- ország és Németország ellen játszott a világbajnokságon, s mivel Magyarország válo­gatottja nem lehetett jelen, a horvátoknak szurkoltam - mondta kedden Hernádi Zsolt, a Horvátországban is piacokat szerzett Mól Rt. el­nök-vezérigazgatója a zágrá­bi Sheraton Hotelban. - A tér­ség legerősebb olajipari válla­lata, a Mól nem véleüenül kötött szerződést a sikeres horvát futballválogatottal. Két nappal ezután az olaj- társaság bejelentette, hogy Baumgartner Zsolt Forma-l- es indulását az eredetileg ter­vezett 380 millió forint he­lyett csak fix hatvanmillióval támogatja. Pedig Baum­gartner szereplése az utazó cirkuszban „megdobta” vol­na a Hungaring csökkenő látogatottságát, reklámként segíthetné a nem kevésbé lanyhuló, Magyarországra irányuló turizmust. A Mol a Horvát Labdarú­gó Szövetség legnagyobb tá­mogatója lett, hiszen benn­fentes számítások szerint nyolcmillió euróval (több mint kétmilliárd forinttal) segíti a horvát válogatott vi­lágbajnoki felkészülését. Ez­zel megelőzték a négy évre „csak” hatmillió dollárt át­utaló Nike-t. Lothar Matthäus, a ma1- gyár válogatott szövetségi kapitánya, aki talán most jött rá igazán, hová is került, ezt így fogalmazta meg a sportlapban: a Mol-kutak- nál tankoló magyarok a ri­vális horvát csapatot támo­gatják. A német kapitány el­mondta: mindez Németor­szágban elképzelhetetlen, hogy például az Audi az an­gol vagy a francia válogatot­tat támogassa. A magyar püóta teamje tűkön ült, hiszen csütörtök estig át kellett volna utal­niuk a versenyzéshez szük­séges nyolcmillió dollárból kétmilliót a Minardinak, de elfogadhataüanná vált szá­mukra a szerződés. E szerint Baumgartner minden futa­mon induljon, és érjen is célba, futamonkét kap még ötmilliót, és kiemelkedő eredmények esetén félmil- liárd forintra is felkúszhat a szponzorpénz. Szórád József, a Mól Rt. ügyvezető igazgatója szerint a cég „a lehetőségei határait elérő ajánlattal, eredmény- orientált szerződésterve­zettel állt elő, amely a For- ma-1 világában elfogadott feltételrendszert tartalmaz.” Baumgartner menedzsment­je szerint azonban mindez idegen a Forma-l-től és tech­nikai sportokban elfogadha­tatlan. Ráadásul Schuma­cher volt az egyetlen, akinek sikerült minden futamon célba érnie - egy szezonban. A felajánlott összeget is ke­vesellték.- Ennyi pénz egy kerék­páros támogatásához is ke­vés - jegyezte meg a verseny­ző édesapja. Szerettük volna megkérdezni Szórád Józse­fet, igaz-e, hogy cége több százmülió forinttal támogat­ta a Párizs-Dakar verseny - egy híján mindenki kiesett - magyar résztvevőit, és velük szemben müyen feltételeket szabott, de megkeresésünk­re nem válaszolt. Szóba került, hogy a cég­nek megrendült a bizalma a pilóta menedzserében, Frank Tamásban, akinek a viselkedését sem találták ro­konszenvesnek. Állítólag né- hányan nem szerették volna, ha Frank menedzseri juta­lékként megkapta volna a molos szponzori összeg ilyenkor szokásos huszonöt százalékát. Mindenesetre Frank felajánlotta, félreáll.- Csalódott vagyok, és nem értem, a Forma-1 kapu­jában miért kellett elfogad­hatatlan feltételeket támasz­tani, de még nem adtuk fel - kommentált Frank Tamás. Holnapig kell értesíte­niük a Minardit, hogy ösz- szejött-e a pénz. Igenlő vá­lasz esetén kapnak néhány napot az átutalásra. Alig egy hét alatt kellene össze­gyűjteni négyszázmillió fo­rintot. A kormány változat­lanul fenntartja ajánlatát, miszerint ha a pilóta szpon­zorai megszerzik a négy­millió dollárt, a GYISM ugyanennyit ad, egy ma­gánszemély már kínált két- müliót, a Sláger-Rádióban többen jelezték, hogy felkí­nálnák jövedelemadójuk egy százalékát, mások meg­hirdették a Mol-kutak boj­Netvélemények § Ennél jobban nem járathattuk volna le magunkat. § Na, ezért nincs Mol-részvényem! 9 A Mól védelmében: nem multicég, hanem magyar. # Máshol tankolok, de ott is az ő benzinjüket árulják. § Ne mondják meg előre, jó lesz-e Zsolt a Forma-l-ben. § A horvát futballt jobban jegyzik, mint Zsoltot. <9 Baumgartner a politika játékszerévé is vált. 9 Ha Zuluföld színeiben indulna is, neki szurkolnék. Isten rendje ellen való vétek? A Károli Gáspár Református Egyetem eltanácsolta azt az ötödéves diákot, aki egy tanárának bevallotta: miután a lányok nem érdek­lődnek iránta, megfordult a fejében a homoszexualitás gondolata. Mivel az intézmény szabályzata nem tiltja a saját nemükhöz vonzó­dók részvételét az egyetemi képzésben, az intézmény a Bibliára hivatkozott, amely szerint a homoszexualitás Isten rendje ellen való vétek. A kizárt hallgató pert indított a Káróli-egyetem ellen, s elutasította azt a lehetőséget, amelyet az esélyegyenlőségi miniszter Járt ki, hogy Debrecenben folytassa tanulmányait. Ragaszkodik hozzá, hogy a Károlin szerezzen diplomát. S adódik a kérdés: vajon a jelenlegi törvények és a másság társadalmi meg­ítélése között nem tátong-e Magyarországon hatalmas szakadék? §1 A társadalom különböző idő­szakokban más és más tabukat állít, a homoszexualitás rég ezek közé tartozik - állítja Tamás Pál szociológus, az MTÁ Szociológiai Intézetének igazgatója. Szerinte éppen ezért nem is lehet arról be­szélni, hogy a melegek megítélése hogyan változott az utóbbi évek­ben - erről a témáról ugyanis rit­kán esik szó a nagy nyilvánosság előtt. így aztán azt sem tudhatjuk, hogy most toleránsabbak va- gyunk-e, mint elődeink harminc, ötven vagy száz évvel ezelőtt.- A magyar társadalom még mindig posztfeudális. Ha a törvé­nyek megalkotásánál csak közvéleményre hallgatnánk, a tolvajok kezét még min­dig levágnák, megköve- zések lennének, s a nyüvános kivégzé­seket is nagyon nagy sikerrel tartanák. És ez nem is csoda, hi szén 1945-ig nem igazán volt polgári vüág, majd a nyakunkba szakadt az importált sztálinizmus, amelyet csak bő év­tizede váltott fel a nyugatosodás. Az állam jelzései csak apránként befo­lyásolják közgondol kodást. Ha például most a kizárt h^ll gató pert nyer az egyetem ellen, annak üzenetértéke lesz, mégpe­dig az, hogy legközelebb ezt már nem lehet másvalakivel megtenni. Nem azt mondom, hogy egy önálló intézmény nem állíthat sa­ját korlátokat - mondta Tamás Pál. - Bármilyen közösség felvál­lalhat bizonyos kulturális elő­ítéleteket, kimondhatják akár azt is, hogy hol­naptól nem vesznek Bodrogi Gyula csaknem húsz évig volt színházigazgató, s állítja: a színészek társadalma roppant toleráns.- Természetes is, hiszen sokféle ember dolgozik együtt egy helyen, muszáj elfogad­nunk a másikat. A szexuális identitás nem téma a művészek között. Hosszú igazgatói pályafutásom alatt még csak fel sem vetődött ilyesmi, s beval­lom, nem is tartom ezt fontos dolognak, hogy ezzel foglalkozzunk. Ha van is olyan, aki a színészek között ezt felvállalja, nem azért teszi, mert büszke erre, hanem hogy odafigyeljenek rá. Malota László (képünkön) tavaly megjelent könyvében homoszexuális kispapokról is írt. A szerző nagy botrányt kavart, mert megírta, hogy nem normális dolog egészséges fiatalokat megfosztani holmi vallási parancsra hivatkozva - amelyet talán éppen nemzőképtelen vénemberek talál­tak ki - az örömtől, a kielégüléstől. Jellemző életképe a papi szeminárimokból a kispapok fülébe sugdosó apáca: magadévá kell tenned, mert különben megőrülök! fel szőkéket. Ám ez csak a teljes autonómia keretei között történ­het. Vagyis ebben az esetben az egyetem ne vegye fel az állami kvótát, hiszen az nonszensz, hogy az állam pénze kell, a törvé­nyei viszont nem. Márpedig az ál­lam előtt minden ember egyenlő. Kolláth György alkotmány- jogász a konkrét esettel kapcsolat­ban azt tartja sajnálatosnak, hogy sokak számára a másság megítélé­se alapvetően érzelmi kérdés.- Áz iskola érvelésének van ra­cionális magva, hiszen párhuza­mos példával élve akinek víz­iszonya van, ne menjen úszómesternek. így érthe­tő az is, hogy aki homo­szexuális, ne készüljön lelkészi pályára. Ám úgy tudom, hogy a diák nem akart pappá válni, ő csupán a diplomát szerette volna megsze­rezni, és ezt sem engedték neki. Ráadásul tették ezt úgy, hogy semmilyen, előzőleg ismert köve­telményrendszer nem támasztja alá a kizárást. A Bibüa alapján minden, illetve mindennek az el­lenkezője is bebizonyítható. A Szentírás például azt sem mond­ja, hogy akkor is büntetni kell, ha az illető nem követett el semmit. Márpedig ez a fiú nem csinált semmi rosszat, még csak azt sem mondta, hogy meleg, hanem csak a kételyeit fogalmazta meg egy ta­nárának. Szerintem ő az egyház belső harcainak lett az áldozata. Pálffy István, az MTV műsorvezetője szerint érdekes kettősség figyelhető meg a mele­gek elfogadásával kapcsolatban. A társadalmi közgondolkodás meglehetősen nyitottan kezeli ezt a kérdést. Ám ha a homo­szexualitás a közvetlen környe­zetben nyilvánul meg, a többség elutasítóvá válik. Sokan kiállnak szóban a melegek jogaiért, pár­tolják, de senki sem szeretné, ha a gyereke meleg lenne. Kettős mércével mérünk. Bochkor Gáborok a Sláger Rádióban fog­lalkoztak a Károli-egyetemről kicsapott diákkal, s a reakciók meglepőek voltak.- Ilyenkor éreztetjük, hogy mi a tole­rancia hívei vagyunk, s így tettük fel a kérdést: vajon mely hivatásokat nem űz­hetik még melegek? Szinte mindenki él- celődött, poénkodott: említették az urológust, a masszőrt, a tornatanárt. Két sms érkezett csupán a homoszexuálisok védelmében. Mindkettő arról szólt, hogy a melegek lelki- ismeretesebb, kreatívabb munkatársak, mint a többiek.

Next

/
Thumbnails
Contents