Új Néplap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-17 / 14. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2004. Január 17., szombat Sertéspiac: kilátások az unió küszöbén Kiszámítható agrárpolitika, iparági konszolidáció és többmilliárdos tőkeinjekció kellene a talpra álláshoz A húsipar főbb szereplői (2002) * Sertés. Forrás: Cég radar, VG-gyűjtés A közelmúltban kiadott uniós országjelentés szerint a magyar mezőgazdaság felkészültsége pár hónappal a csatlakozás előtt is igen gyenge. Kiemelkedően igaz ez a húsipar legtöbb szereplőjére: ezek a felmérés szerint egyáltalán nem felelnek meg az unió állategészségügyi és higiéniai előírásainak. Egy~egy üzem átalakítása átlagosan akár 100 millió forintot is felemészthet, ám ennyi pénz nincs a húsvertikumban. így 2004. május elsejére sok magyar szereplőnek alighanem el kell hagynia az iparágat. Budapest A magyar húsipar számára nem újdonság a nyugati export, és az azzal járó követelmények, hiszen a hetvenes években mind az Egyesült Államokban, mind Nyugat-Európában megjelentek a magyar hústermékek. A probléma azonban az, hogy az eddig kizárólag az exportra vonatkozó előírások viszonylag későn, június végén váltak kötelező jellegűvé a magyar piac összes szereplője számára. A mai gazdasági környezet azonban egyáltalán nem kedvez az iparág uniós felkészülésének, mert a cégeket az elmúlt években több kedvezőtlen hatás is érte. Jelenleg a magyar húspiacon erős túlkínálat mutatkozik. Ennek az az oka, hogy a 2000-ben és 2001-ben kialakult világpiaci túlkeresletet a termelők túlreagálták, s a szükségesnél nagyobb mértékben növelték a ldnálatot. Mindezt tetézte a rekordnagyságú ukrán és orosz gabonatermelés, amit elsősorban az európai piacok szívtak fel. Ennek eredőjeként az idén a kínálat mintegy tíz százalékkal haladta meg a keresletet, ráadásul a legálisan termelők helyzetét tovább rontja a fekete- és szürke- gazdaság közel 20 százalékos „piaci részesedése” is. A problémát súlyosbítja, hogy a korábban erős forint miatt a 400 milliárd forintos húsipari árbevétel 30 százalékát hozó export jelentősen visszaesett, növelve ezzel a belföldi túlkínálatot. Ennek megfelelően a termékek átlagos eladási ára jelentősen csökkent. Az árcsökkenés azért is súlyos, mert a hús kereslete nagyon rugalmatlan, vagyis az alacsonyabb ár mellett alig nő az értékesítési volumen, azaz az olcsóbbá válás szinte teljes egészében veszteségként jelentkezik. így az elmúlt években a hús ára átlagosan több mint 100 forinttal csökkent. Ha ezt megszorozzuk a tavalyi egy főre jutó 28 kilós húsfogyasztással és 10 millió lakossal, akkor az összes veszteség durván VC-GRAF1KA 28 milliárd forint. A feldolgozók szerint az erős forint miatti veszteség is legalább 11-12 milliárd. Ezek együttesen az iparág 400 milliárdos árbevételének egytizedét teszik ki, márpedig ekkora nyereségtartalék sosem volt az ágazatban. A felvásárlási és fogyasztói árak csökkenésének egyik oka az, hogy a húságazat termelésének felét 8-10 nagykereskedő, illetve beszerzési társaság vásárolja meg, amelyek alkupozíciója a koncentráltság és a túlkínálat miatt meglehetősen erős. A húsfeldolgozók ennek a veszteségnek egy részét továbbhárították a tenyésztőkre, akik ma már önköltség alatt tudják csak az állatokat értékesíteni. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a tenyésztési hatékonysággal is súlyos gondok vannak: az EU-ban egy kilogramm sertéshúst 3 kilogramm takarmányból állítanak elő, addig itthon ez az érték 4-4,5. Ez még a magasabb költségek mellett is azt eredményezi, hogy a sertéshús felvásárlási ára némileg alacsonyabb az EU-ban, mint itthon. A végső fogyasztói ár viszont közel háromszorosa a hazainak, vagyis a nyugati húsipar jóval magasabb profitot realizál. Ugyanakkor nem feledkezhetünk el arról, hogy az EU-ban óriási tőkekoncentráció jellemzi az ipart, ami egyrészt méretgazdaságos termelést, másrészt nagy piaci erőt jelent. Egy nyugati cég éves vágókapacitása eléri a 2-4 millió sertést, míg Magyarországon a 300 vágóhídon évente összesen 4,8 millió sertést vágnak. Ráadásul az EU-ban az állattenyésztési és a feldolgozási szféra közt szoros a tulajdonosi összefonódás, így sokkal kevesebb az érdekellentét is. A helyzetet nehezíti a bizonytalan agrárpolitika: a termelők szerint az állami beavatkozások kapkodóak és tűzoltó jellegűek. Az FVM és a Vágóállat és Hús Terméktanács 2003-ban exporttámogatási céllal mintegy 3,3 milliárd forintot invesztált a sertéságazatba, egyúttal a tenyésztők védelmében megszabta a legalacsonyabb felvásárlási árat is. A sertéshús kilogrammjának felvásárlási árát 265 forintban határozták meg, és exporttámogatást csak az a feldolgozó igényelhetett, aki ezt az árat megadta. Szeptember végére azonban ez a kassza kimerült, a sertéshús ára pedig 220 forintra esett, jelezve a valós kereslet-kínálati viszonyokat. Csakhogy a sertéshús önköltsége ennél magasabb, becslések szerint 280 forint körül alakul, amit az magyaráz, hogy a termelés jó része korszerűtlen és napi likviditási gondokkal küszködő kisüzemekből kerül ki. A húsfeldolgozók azonban támogatás híján nem hajlandóak többet fizetni, mivel az adózatlan eredmény árbevételhez viszonyított aránya már így is 1,5 százalék alatt van, s folyamatosan csökken. Ez a jövedelmezőség nemcsak a belső forrásokat apasztja el, de a külső tőkebevonásnak is gátat szab. Márpedig a költségvetési szigorítások miatt aligha lehet szó komolyabb állami támogatásról. A magántőke és az EU-s (elsősorban SAPARD-) pénzek bevonása pedig azért problémás, mert az iparág helyzete any- nyira bizonytalan, hogy még azt is nehéz előre jelezni, mi fog két-három éven belül történni. Ráadásul az uniós pályázatok mindig utólagos finanszírozásra szólnak. Pedig a kisebb magyar húsfeldolgozók némelyike megfelelő tőkeinjekcióval sikeresen megállná helyét az unióban is, ahol a magyar termékeknek jó a hírnevük. Nemcsak mi gondolkodunk azonban közös uniós piacban, hanem a nyugat is. Márpedig a külföldi versenytársak nem mérhetők a hazai cégekhez. A dán illetőségű - és a magyar piac felé kacsingató - Danish Crown húsipari cég éves árbevétele például mintegy 2,5-szerese az egész magyar húsfeldolgozó iparénak. Elképzelhető tehát, hogy azt a tőkét, ami jelenleg hiányzik, nyugati cégek fogják bevonni. A kérdés már csak az, hogy ebben az esetben mennyi marad a magyar húsipar évszázados tradícióiból és jellegzetességeiből. A magyar húsfeldolgozók és vágóhidak uniós felkészültségét mérő statisztika igen szomorú jövőt fest. A mintegy 300 magyar vágóhídból 14-16 tudja már most maradéktalanul teljesíteni az EU elvárásait, 50-60 vállalta, hogy 2004. május 1-jéig eleget tesz ez irányú kötelezettségeinek, 44 üzem pedig 2006-ig átmeneti mentességet kapott a fejlesztések alól, ám csak a belföldi piacon értékesíthetnek. Az ipar maradék 140-150 szereplője, főként kisebb vidéki vágóhidak, még a hatályos magyar jogszabályoknak sem felelnek meg. A szabályok betartatását öt éve eredménytelenül követelő agrárkormányzat hatékonyságának azonban az uniós tagsággal drasztikusan javulni kell. SUSÁN ÁKOS Devizaárfolyamok Cseh korona 8,16 Euró 267,13 Japán jen (100) 201,81 Lengyel zloty 56,53 Svájci frank 170,54 Szlovák korona 6,54 Angol font 387,59 Eszközlízing kisvállalkozóknak Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Budapest Lízing Rt. szerződést írt alá 20 millió eurós hitelkeret nyújtásáról. A keretet az EU további 3 millió euró értékű ösztönzési csomaggal egészíti ki mikro- és kisvállalkozások eszközlízingjének támogatására, maximum 125 ezer euró értékben. A közelmúltban aláírt szerződéssel a Budapest Lízing az elsők között csatlakozik a hazai lízingtársaságok közül az EU-EBRD Kis- és Középvállalati (KKV) Finanszírozási Programjához. A KKV Finanszírozási Programot az Európai Bizottság és az EBRD indította a Phare-program keretében 1999-ben. A program kis- (beleértve a mikro-) és középvállalkozások fejlesztését célozza az EU- csatlakozásra váró tíz országban. A helyi pénzügyi közvetítőknek nyújtott finanszírozási programok biztosítják a KKV-k részére a könnyebb hozzáférést hitelekhez, lízing-, illetve tőkefinanszírozáshoz. A Phare-program évente mintegy másfél milliárd eurós költségvetést biztosít a csatlakozás előtt álló országok és az EU pénzügyi és technikai együttműködésére. A KKV Finanszírozási Programban jelenleg rendelkezésre álló támogatási keretet az EBRD kezeli. A piacot a járműfinanszírozás túlsúlya jellemzi: a lízingfinanszírozás 75 százalékát a személygépkocsi-lízing, 13 százalékát a tehergépjármű-lízing teszi ki. Dinamikusan növekvő eszközfinanszírozási szegmensben akarja erősíteni pozícióját a Budapest Bank leányvállalataként működő Budapest Lízing Rt., amely 1992-es megalakulása óta jelentős növekedést ért el. A tehergépjármű- és eszközfinanszírozás új volumene a társaságnál 2003-ban elérte a 23 milliárd forintot, az adózás előtti eredmény meghaladta az 1 milliárd forintot. ■ Hitel a versenyképességhez Kaposvár Százmilliárd forinttal javíthatják versenyképességüket az agrárvállalkozók. A február 1-jétől igényelhető hitel az uniós felkészülést szolgálja. Pásztohy András országgyűlési képviselő (MSZP), a parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke, a párt vidékpolitikai ügyvivője mondta ezt tegnap Kaposváron.- Az agrárcsatlakozási hitelprogram minden olyan cél megvalósítására felhasználható, amely javítja a termelők uniós versenyképességét - hangsúlyozta Pásztohy András, az MSZP agrár- és vidékpolitikai ügyvivője. Hozzátette: a műszaki-technikai feltételek, a versenyképes birtokméret, a csatlakozáshoz nélkülözhetetlen környezetvédelmi és élelmiszer-higiéniai feltételek megteremtése elengedhetetlenné vált. Bebizonyosodott az is: a megörökölt bázison az elmúlt évek költségvetési forrásai nem elégségesek ahhoz, hogy uniós tagként versenyképesek legyenek a termelők. Ehhez beruházásokra, technológiai fejlesztésekre és olyan szerveződések létrejöttének ösztönzésére van szükség, amelyek alkalmasak a kisebb vállalkozások érdekeinek megjelenítésére is. Kevésnek bizonyult az aszálykár-támogatás 60 milliárd forintja, s a helyzetet nehezíti, hogy a gazdák az uniós gyakorlatnak megfelelően az idén szeptember-októberben jutnak először a 35 ezer forintos terület alapú közvetlen támogatás feléhez, s a következő év első negyedévében a második részhez. S mivel a fejlesztési célú támogatásokat csak a beruházások elkészülte után lehet igénybe venni, nagy szükség volt a csatlakozási hitelcsomagra. A beruházási hitel futamideje 5-10 év, s a termelők 1-2 év tőke- törlesztési haladékot kérhetnek. Ez vonatkozik a forgóeszközök pótlását szolgáló hitelekre is, de itt a futamidő legfeljebb öt év. A mezőgazdasági termelők legalább 2, de legfeljebb 350 millió forint kedvezményes hitelt vehetnek fel, az integrátorok és termelői szervezetek pedig maximum 750 millió forintot. A hitelekhez állami kedvezményként kamattámogatás, intézményi készfizető kezességvállalás és kezességvállalási díjtámogatás kapcsolódik. A termelők minden hitelcélra, az élelmiszer-ipari vállalkozások pedig elsősorban az Európai Unió által megkövetelt élelmiszer-higiéniai előírások teljesítését célzó korszerűsítésekre vehetnek fel hiteleket. A programban részt vevő hitel- igénylőket 5-6 százaléknyi kamat terheli majd, hiszen a kölcsönök után a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-től és a hitelgarancia-intézményektől készfizető kezességvállalás kérhető. lengyel HUmOR r r A JÓKEDVŰ TELEVÍZIÓ Halló! • • V Ont keresik! Minden héten két új rész! Csütörtök 20. OO Szombat 20.30 Borúlátó lakosság A Vásárlási Hajlandóság Indexe 2003 decemberében 135,4 százalék (1996. június = 100%), amely az előző negyedévhez viszonyítva 2,1 százalékponttal csökkent. Az index mindenkori alakulása a háztartások anyagi helyzetének és a tartós fogyasztási cikkek vásárlási feltételeinek megítélésétől függ. Az index csökkentését elsősorban a jelenlegi anyagi helyzet kedvezőtlen megítélése okozta. A tartós fogyasztási cikkek vásárlási feltételeit viszont kedvezőbbnek értékelték a megkérdezettek 2003 szeptemberéhez viszonyítva. Decemberben a válaszadók 45 százaléka úgy vélte, hogy most rosszabbul él, mint az elmúlt évben, és csak 6 százalék tapasztalt javulást anyagi körülményeiben. Elsősorban a 30-49 és az 50-64 éves korosztály elégedetlen jelenlegi anyagi helyzetével. Az 50-64 évesek csupán egy százaléka értékelte kedvezőbbnek az idei évet 2002- höz képest, viszont 56 százalékuk észlelt romlást anyagi körülményeiben. A 18-29 éves megkérdezettek 14 százaléka viszont javulásról számolt be. Jóllehet mind a saját, mind az ország pénzügyi helyzetének megítélése jelentősen romlott az utolsó negyedévben, a lakosság tartós fogyasztási cikkek vásárlási feltételeit sokkal kedveFelmérés A „Közgáz - Fogyasztói Bizalom Index” számítása 1996 júniusa óta a fogyasztók körében negyedévente végzett kérdőíves felmérések alapján történik. A kiadvány a 2003. decemberi felmérés eredményeit tartalmazza. zőbbnek látja, mint szeptemberben. A pozitív, vásárlást támogató vélemények minden valószínűség szerint a karácsonyi szezonnak köszönhetők. A minta 48 százaléka (2003. szeptember: 44%) szerint most érdemes nagyobb háztartási eszközöket beszerezni, mivel jövőre drágább lesz (28%) és kedvezőek a vásárlási feltételek (14%), valamint kényelmesebbé teszik a mindennapokat (9%). Csupán a megkérdezettek 14 százaléka ellenzi a tartós fogyasztási cikkek beszerzését. Elsősorban a magas árak (14%) miatt. A válaszadók többsége (58%) viszont egyetért abban, hogy ezek az eszközök ma már a mindennapok nélkülözhetetlen részévé váltak. A 18-29 évesek, a fővárosban élők, a magasabb jövedelműek nagyobb arányban értékelték kedvezőnek a tartós fogyasztási cikkek vásárlási feltételeit.
