Új Néplap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-08 / 285. szám

ür 9 2003. December 8., hétfő

SPORT

11. OLDAL

Felemás szezont zárt a Szolnoki MÁV Neusiedler

így szerepelt csapatunk a labdarúgó NB I/B őszi idényében

Kotula a hajrában sorozatban lőtte a gólokat

Minden csapat szinte lámpással keresi azokat a játékosokat, akik az ellenfél kapuja előtt feltalálva magukat, sorozatban szerzik a gólokat. A Szolnoki MÁV Neusiedler együttesében az elmúlt években Fedor Ottó, Német Gyula és Kotula László volt az aktuális gólfelelős, a csapattársak elsősorban tőlük várták a kritikus pillanatokban, hogy találatukkal eldöntsék a mérkőzést. Az idei őszi idényre azonban Kotula, vagy ahogy a futballberkekben becézik, „Kottás” nagyon egyedül maradt.

A partnerek „kihullása” rányomta bélyegét a házi gólkirály teljesítményére is, a szezon elején ő is be volt oltva gól ellen. Fogát összeszorítva azonban kikec- mergett a gödörből, s a hajrában már ismét állandó rettegésben tartotta az ellenfelek kapusait. Góljaival döntő érdemeket szerzett abban, hogy végül a középmezőnyben végzett együttese.

Pozitívumok és negatívumok

Ezúttal olyan dolgokra próbálunk rámutatni, melyek nem kimondottan a csapat szereplését minősítik, hanem sokkal inkább a klubról kialakult képet színesítik, vagy vetnek rá árnyékot.

A magyar profi labdarúgóklubok megítélése - enyhén szólva is - meglehetősen rossz. És nem csak a szurkolók, de a játékosok körében is. Ennek pedig legfőbb oka, hogy a vezetők folyamatos ígérgetései csak a legritkább esetekben valósulnak meg, s állandóan tartoznak a futballistáknak. Nos, mindez a megállapítás nem igaz a Szolnoki MÁV FC Neusiedlerre, mely az elmúlt hét esztendőben soha, egyetlen fillér adósságba nem keveredett. Sem a futballisták, sem a szövetség, sem a liga felé. Ez pedig, ismerve, hány kisebb, nagyobb klub ment csődbe, alakult át, nagy szó. Ráadásul játékosberkekben ez már az egész országban elterjedt.

A sportiskola labdarúgó-szakosztályának megszűnésével abszolút a nulláról kellett kezdeni az utánpótlás felépítését a MÁV-nál. Ma már elmondhatja magáról a kék-sárga klub, hogy az óvodáktól kezdve a középiskolákig számos saját csoporttal rendelkezik. Szép lassan felnő az a generáció, mely a jövő záloga lehet. A18 éves Mohamed Remili már rendszeresen játszik a nagycsapatban, a 17 éves, ifiválogatott Ökrös András többször is ült a felnőtt gárda kis- padján, és több társuk is felhívta már magára a figyelmet.

Az egykoron oly népszerű szolnoki labdarúgás - az MTE, a MÁV, majd a MÁV-MTE is rendszeresen több ezer néző előtt játszott - elvesztette varázsát a szurkplók előtt, s alig néhány száz néző „lézeng” a meccsein. Ami azonban talán még ennél is fájóbb, elvesztette minden kapcsolatát a régió egyesületeivel. Hírverő mérkőzésekre, felkészülési találkozókra nem jár a megyében: Túra, Makó, Százhalombatta rendszeres ellenfél, miközben Túrkevén, Karcagon, Jászberényben évek óta nem látták a csapatot. Szakemberei nem kíváncsiak az alacsonyabb osztályban nevelkedett tehetségekre, így fordulhat elő, hogy azokat rendre más NB-s klubok viszik el. Miközben a hazai profiligában, illetve azok utánpótlásegyütteseiben tíznél is több megyei labdarúgó szerepel, a MÁV keretében 10 „idegennek” van szerződése.

A múlt heti Kolláth Béla emléktornán bebizonyosodott, mekkora respektje van még mindig az egykori szolnoki labdarúgóknak. Miközben minden igazi klub ápolja kapcsolatait régi játékosaival, s a legnagyobbak ismertségét kihasználva népszerűsíti az utódokat, Szolnokon még a korábban kiadott bérleteket is visz- szavonták az öregfiúktól. Nem valószínű, hogy ennek a néhány tucat ingyenjegynek az ára hiányzik a MÁV költségvetéséből.

AZ OLDALT ÍRTA ÉS SZERKESZTETTE: _________________________________PELEI JÓZSEF.

FOT

ÓK: BUGÁNY JÁNOS

Őszi végeredmény

1. Honvéd

17

12

3

2

36- 9

39

2. Vasas

17

11

1

5

31-17

34

3. Nyíregyháza 17

9

4

4

21-17

31

4. Diósgyőr

17

8

4

5 25-22

28

S. Bodajk

17

8

2

7

29-24

26

6. BKV

17

8

2

7

19-16

26

7. REAC

17

7

5

5 22-20

26

8. Balassagy.

17

7

5

5

17-18

26

9. Pápa

17

7

4

6 23- 21

25

10. Kaposvár

17

7

4

6

20-19

25

11. Vác

17

6

5

6

20- 20

23

12. Kecskemét

17

6

4

7

18-16

22

13. Szolnok

17

6

4

7

22-23

22

14.Szeged

17

6

2

9

19- 25

20

15. Dabas

17

4

7

6

16- 27

19

16. Tatabánya

17

4

2 11

12-23

14

17. Hévíz

17

2

5 10

16- 33

11

18. Dunaferr

17

1

5 11

13-29

8

Otthon

1. Honvéd

11

10

1

0

29- 3

31

2. Vasas

9

7

1

1

17- 6

22

3. Bodajk

9

6

0

3 20- 11

18

4. Kaposvár

7

6

0

1

11- 4

18

5. Diósgyőr

8

5

2

1

13- 7

17

6. Nyíregyháza

9

5

2

2

13- 8

17

7. REAC

8

5

1

2

11- 6

16

8. BKV

7

5

0

2

11- 5

15

9. Pápa

8

4

2

2

17-10

14

10. Vác

9

4

2

3

12- 7

14

11. Dabas

9

3

4

2

13-13

13

12. Balassagy.

8

3

3

2

8- 7

12

13. Szeged

10

3

3

4

11-13

12

14. Hévíz

9

2

3

4

10-15

9

15. Kecskemét

8

2

2

4

8- 7

8

16. Tatabánya

9

2

1

6

7-11

7

17. Szolnok

8

1

3

4

11-14

6

18. Dunaferr

8

0

5

3

3- 7

5

Idegenben

1. Szolnok

9

5

1

3

11- 9

16

2. Kecskemét

9

4

2

3

10- 9

14

3. Nyíregyháza

8

4

2

2

8- 9

14

4. Balassagy.

9

4

2

3

9- 11

14

5. Vasas

8

4

0

4

14- 11

12

6. Diósgyőr

9

3

2

4

12-15

11

7. BKV

10

3

2

5

8- 11

11

8. Pápa

9

3

2

4

6- 11

11

9. REAC

9

2

4

3

11- 14

10

10. Szeged

9

3

1

5

8- 12

10

11. Vác

8

2

3

3

8- 13

9

12. Honvéd

6

2

2

2

7- 6

8

13. Bodajk

8

2

2

4

9- 13

8

14. Kaposvár

10

1

4

5

9-15

7

15. Tatabánya

8

2

1

5

5- 12

7

16.Dabas

8

1

3

4

3-14

6

17. Dunaferr

9

1

0

8

10- 22

3

18. Hévíz

8

0

2

6

6- 18

2

■

Gyenge kezdés, remek befejezés

Ugyan idegenbeli győzelemmel kezdte a 2003/2004-es bajnokságot a Szolnoki MÁV Neusiedler legénysége, ám azt követően olyan mélyrepülésbe kezdett, hogy akadt olyan mérkőzése is az ősszel, amikor kiesési rangadót vívott. A hajrára aztán nagyon összekapta magát a gárda, s az utolsó négy meccsen tíz pontot gyűjtve felzárkózott a középmezőnyhöz.

Az együttes rendkívül hullámzó teljesítményéről a legilletékesebbet, Tóth Dénes vezetőedzőt faggattuk.- A nyári felkészülési meccsek viszonylag jól sikerültek, ám a bajnokság rajtjára sérülés miatt többen is huzamosabb időre kidőltek, így az addig begyakorolt játékstílusunk azonnal elvesztette hatékonyságát - kezdte értékelését a szakvezető. - Novák és Kolbe kiesése nagyon érzékenyen érintett, s különösen utóbbi góljai hiányoztak. A debreceni fiatalember az edzőmecs- csek 16 találatából egymaga tizenkettőt szerzett. Az újoncok elleni hazai találkozók pedig rávilágítottak igazi hibáinkra: betömörülő védelem ellen nem tudunk játszani, a fiatalok, gondolok itt Lettrichre, Remilire.-Liptákra és Lázárra, bármennyire is tehetségesek, túl nagy terhet cipeltek. Míg tavasszal annyira egységesek voltunk, hogy nem kellett különösebben a mentális felkészítéssel foglalkoznom, most a meghatározó emberek sérülése, valamint a vereségek megviselték a „lelkeket”. Hazai pályán mindig nagy dolgokat akartunk megoldani, ahelyett, hogy sok kis momentumból raktuk volna össze a meccset. Ráadásul rendkívül szűk a keret létszáma, aki nem volt sérült vagy eltiltott, az biztos, hogy legalább a pádon ült.

— Mintha a játékvezetőkkel sem lett volna szerencséje a gárdának.- Soha sem szoktam a bíráskodással foglalkozni, ám az tény, legalább öt tizenegyest nem adtak meg hazai pályán a számunkra, s ez minimum három-négy pontot jelent.- Gyengén kezdett a csapat, ám a hajrára elkapta a fonalat. Ön szerint mikor fordult meg a "széljárás"?- A kulcsmeccs egyértelműen a REAC idegenbeli legyőzése volt, akkor már éreztem, hogy hamarosan kimászunk a gödörből.-Melyik találkozó az, amelyikre különösen fájó szívvel gondol vissza, illetve amelyik büszkeséggel tölti el?

Hazai pályán csak a Kecskemét ellen volt okuk maradéktalanul őrülni a szolnoki játékosoknak- A Vácot és a Szegedet egyértelműen le kellett volna itthon győznünk, de a Nyíregyháza ellen is volt nyerési esélyünk. Idegenben viszont ma már minden siker bravúrnak számít, így nem nagyon tudok választani. Talán a pápai három pontot emelném ki, ahol vendéglátóinknak esélyt sem adtunk.- Hogyan tovább?- Hétfőtől szabadságon vannak a játékosok, a felkészülést január 5-én kezdjük meg. Sajnos anyagi lehetőségeink korlátozottak, így ezúttal nem tudunk edzőtáborba utazni. A keret minőségileg és létszámilag is erősítésre szorul, azaz két-három labdarúgót mindenképpen igazolnunk kell.

Mintha nem is ugyanaz a csapat szerepelt volna az ősz folyamán Szolnoki MÁV Neusiedler néven itthon és idegenben. Míg a Véső utcában soha nem látott kudarcsorozatot produkált a gárda - csupán az utolsó, nyolcadik meccsen tudott győzni -, addig a megyeszékhelyen kívül valósággal parádézott. Nem véletlen, hogy a hazai eredmények alapján csak a sereghajtó Dunaújvárost előzi meg a táblázaton.

Ezzel szemben idegenben egyetlen gárda sem szerzett több pontot, mint a kék-sárga legénység, s ezen meccsek alapján vezeti a mezőnyt. Pedig nem volt könnyű a sorsolása, hiszen olyan oroszlánbarlangokba kellet elutaznia, mint például Kispest, Angyalföld, Pápa, Rákospalota vagy Diósgyőr, s mégis öt győzelmet aratott.

Ha csak két újoncot megvert volna hazai környezetben a Tisza- parti alakulat, most jó eséllyel pályázhatna a feljutásra.

Pelles volt a legjobb

Megkértük Tóth Dénes vezetőedzőt, szólásától eltérően, egyénileg is értékelje játékosai őszi teljesítményét.

Rézsó Péter. A szezon közepén kisebb hullámvölgybe került, jót tett neki, hogy néhány meccset pihent. Az évad elején, illetve visszatérését követően a csapat erőssége volt.

Szűcs László. A nyáron érkezett hozzánk, sikerült gyorsan beilleszkednie, a társak hamar befogadták. Amikor lehetőséget kapott, nem okozott csalódást, még tizenegyest is hárított.

Lettrich Dániel. Kölcsönbe jött az Újpesttől, s neki sem okozott problémát a beilleszkedés. Harcosabb, keményebb játékkal tavasszal erőssége lehet a gárdának.

Antal Gábor. Átlagos teljesítményt nyújtott a hiányposztnak számító középső védő szerepkörben. Tavaszi önmagához képest azonban gyengébben szerepelt, elsősorban (szabadrúgás) góljai hiányoztak az ősszel.

Balogh Pál. Sérülten érkezett vissza Kispestről, s nehezen érte utol magát. Hullámzó teljesítményt nyújtott, egy-két gól a lelkén szárad, ám a hajrában már több jó meccse volt.

Romanek János. A fiatalok példaképe lehet, remélem edzőként sikerül átadnia tudását a fiataloknak, s mentalitásával megfertőzi utódait.

Müller Krisztián. A második fordulóbeli, Vác elleni találkozó kivételével — akkor nem bírt Bari Jenővel — egyenletes, a hajrában pedig kimondottan jó teljesítményt nyújtott.

Lipták Zoltán. Tavaszhoz képest kiállításáig vakvágányon futott, négyhetes kihagyása után viszont ismét húzóembere lett az együttesnek.

Kádár Tamás. Nem lehet rá panaszom, egyenletes, jó teljesítményt nyújtott, a tőle elvárható pluszt azonban csak az utolsó fordulókban hozta.

Lázár Péter. Ahhoz képest, hogy amikor kinéztük, Fóton, illetve a felkészülési meccseken már itt, Szolnokon is milyen játékot produkált, egyértelműen az ősz csalódását okozta számomra. Sem mentalitásban, sem játékban nem vette fel a ritmust.

Fedor Ottó. Sajnos többet volt sérült, mint egészséges és ez rányomta bélyegét a teljesítményére. Akaratban egy saját nevelésű játékostól mindenképpen többet vártam volna.

Mohamed Remili. Nagy tehetség, hiszen még alig múlt 18 éves. Sajnos a folyamatos szereplés túl nagy terhet jelentett számára. Ha nem csak az edzéseken, de a meccsen is megcsinálja azt, amit valójában tud, igazi értéke lesz a csapatnak.

Novák János. Krónikus sarokcsontgyulladása miatt sok meccset kihagyott, vagy sérülten volt kénytelen játszani. Csupán az utolsó mérkőzésekre épült fel, akkor azonban kimagasló formát mutatott.

Pelles András.

Végig egyenletes, jó játékot produkált, a hajrában pedig kimagasló teljesítményt nyújtott.

Német Gyula.

Hosszú időn keresztül kereste ön- Pelles András (14) csapata legjobbja volt az őszi magát, pedig még idényben soha nem volt enynyit kezdőjátékos, mint az ősszel. Nagyon hiányoztak góljai, ám azt hozzátenném, a hozzáállásával, akaratával nem volt probléma.

Kotula László. A szezon elején mély kútban volt, a végén azonban ismét igazi márkajelzéssé vált a „Kotula-gól”.

Bállá Mihály. Igazi csapatember, mindvégig lehetett rá számítani. Csak részben az ő hibája, hogy kevés gólt szerzett, hiszen meglehetősen ritkán kapott használható labdát a szélekről.

Kolbe Ádám. Óriási tehetség, de ezzel a mentalitással, mint amit nálunk nyújtott, a megye egyben fog kikötni. Pedig a felkészülési meccseken párosával rugdosta a gólokat, s alapemberként számítottam rá. Góljai nagyon hiányoztak a bajnokságban.

___________________________________■

Is

mét Kotula a házi gólkirály Itthon és idegenben