Új Néplap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-05 / 283. szám
4. OLDAL A SZER K E S Z T Ö S É G POSTÁJÁBÓL 2003. December 5., péntek § ÜfH Sikeres fotótárlat „A családomban azt szoktuk mondani, nálunk mindenki fényképezőgéppel születik. Négy generáció óta családi örökségünk a fotográfia és a művészet szeretete, művelése” - így kezdődött Mészáros Anna Rózsa fotóművész önvallomása, amellyel november 22-i tiszafüredi kiállítását harangozták be a szervezők. Aki elolvasta ezt a csalogatót és elment a grafikával, festészettel és kerámiakészítéssel is foglalkozó művész fotótárlatára, az bizonyosan nem bánta meg. A festőies formanyelvű, harsány és visszafogott színű portrék, az esztétikum életigenlése ugyanis bizonyították nem csak a tehetséges fotográfus hitvallását, ami szerint a művészet és az öröm elválaszthatatlanok, hanem azt is hogy a szervezők - a Fekete László Alapfokú Művészeti Iskola kollektívája, a Hámori András Műszaki Szakközépiskola és Turisztikai Egyesület - ismét minőségi élményt nyújtottak a város művészetbarát polgárainak. A rend őrei Az Új Néplapban nemrégen megjelent „A rendetlenség őrei”, valamint a „Tömegbunyók ideje” című cikkeket elolvasva ragadtam tollat. Embercsoportok estek egymásnak kultúrálatlanul, akiket nehéz megfékezni anélkül, hogy valaki vagy valakik sérüléseket ne szenvedjenek. A tévécsatornák egyikén olyan kommentárt hallottam, hogy az egyik helyen kevés rendőr állt rendelkezésre, így kénytelenek voltak csak statisztálni, saját testük védelmezé- se érdekében. Szolnokon több rendőrt sikerült mozgósítani, s riasztólövés leadásával a tömeget szét lehetett oszlatni. Az előbbi esetben létszámhiány miatt a riasztólövés kevésnek bizonyult volna, a gumibot használata esetén pedig számbeli fölény miatt a rend őrei húzták volna a rövidebbet. A fegyver használatánál minden esetben azt nézik, hogy annak használata jogosan vagy jogtalanul történt-e. A rend őrei ezért erősen meggondolják, hogy éljenek-e ezzel az eszközzel. Amennyiben „csúnyán néznek” valakire, s talán még a gumibotot is használják, egyes személyek ezért feljelentést tesznek. Ilyenkor többnyire a rend őrét vonják felelősségre. Ha megfigyelünk hasonló nyugati akciókat, a rendőrök intézkedését nem tekintik elítélendőnek, még akkor sem, ha például a hatóságok kardlapok „igénybevételével” tartják fenn a rendet, s oszlatják szét a reni- tenskedő tömeget. Valamikor a csendőröknek igen nagy tekintélyük volt országunkban. Manapság azonban, ha a rendőröknek nem biztosítják a tekintélyüket, a rendbontók lehetnek a győztesek. A kormányzatok az utóbbi időben sajnos nem hoztak eléggé szigorú törvényeket a garázda elemek megfékezése érdekében. Ilyen állapotok mellett pedig az állampolgár nem érzi, érezheti magát biztonságban - sem nappal, sem éjjel... __________________NÉMETH ItTVÁN, SZOLNOK A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások - a levélíró előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Léteznek még mecénások Ma, amikor a legtöbb család élet-halál harcot vív a megélhetésért — se küzdelem hosszú távon még fokozódhat is — felkapja az ember a fejét, ha arról hall, hogy vannak a környezetünkben olyan emberek, akik ellenszolgáltatás nélkül vállalnak szabadidejükben, a köz javáért humanitárius szolgálatot. Közéjük tartoznak a szolnoki, 1999 májusában újjászerveződött Rotary Klub közhasznú szervezet tagjai. Dr. Kürti László elnökkel, sebészorvossal beszélgettem nemrég az egyesület filozófiájáról. A Rotary 1905-ben alakúit az USA-ban. Szolnokon Zádor István festőművész kezdeményezésére jött létre 1932-ben, karitatív jelleggel. Ennek szellemiségét élesztették újjá, amikor hosszú szünet után, több mint négy éve újjáalakult a szervezet. A klub tagságának egyik fontos feladata, hogy a lakosság megismerje, támogassa munkájukat. Ehhez nyújtanak lehetőséget az olyan rendezvények, mint például a „Szolnoki gulyásfesztivál”, a „Civil kavalkád”, „Szolnok napja”, amelyen a város főtéri rekonstrukciójára az általuk összegyűjtött 1 millió 400 ezer forintot adták át. Legközelebb a karácsonyi faluban találkozhatunk velük, ahol az általuk készített forralt bort kínálják, hogy az ebből befolyt adományból a mozgássérültek és szellemi fogyatékosok egyesületét tudják segíteni. Rotary-bált is tartanak, melynek kettős a célja: a részvételi díjból és tombola bevételéből a Szolnoki Gyermekotthon Kézműves Házát, valamint a Szolnoki Idősek Otthona lakóit kívánják támogatni. _________V. H. K., SZOLNOK SZ AKMAI KIRÁNDULÁS. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár minden évben szakmai kirándulást szervez a dolgozóknak. Az út fő célja különböző könyvtárak meglátogatása, tapasztalatcsere és ötletbörze az ország más tájain élő kollégákkal, ismerkedés az ottani lehetőségekkel, olvasói szokásokkal. Idén ősszel a csoport Egerbe és környékére utazott, ahol a könyvtárak mellett egyéb nevezetességeket is felfedeztek: a Szalajka-völgy, a gyöngyösi Mátra Múzeum és még számos látnivaló mellett az egyik legemlékezetesebb a noszvaji De la Motte kastély megtekintése volt. (beküldött fotói A MEGYEI KÖNYVTÁR DOLGOZÓI BEMUTATÓÓRA. November 25-én a Szolnok városi általános iskolák angoltanárai részére bemutató órákat és a tankönyvválasztással kapcsolatos tapasztalatcserét tartottunk a Szandaszőlősi Általános Iskolában. A rendezvényen két, emelt illetve normál óraszámmal haladó ötödikes csoport, azonos tananyagot feldolgozó óráját tekinthették meg a kollégák, majd kellemes hangulatú eszmecserére került sor. (BEKÜLDÖTT FOTÓ) A SZANDASZŐLŐSI ÁLTALÁNOS ISKOLA IDEGEN NYELVI MUNKAKÖZÖSSÉGE SZÉP ŐSZI PROGRAM VOLT. A Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesülete egyik őszi programját nagy érdeklődés kísérte. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata az oktatási alap pályázati keretéből támogatta a nemzeti hagyományok ápolását, közte ezt a nagyszerű kirándulást Szentendrére, amelyen nyolc klubból voltak résztvevők. (BEKÜLDÖTT FOTÓ) DEÁK JÁNOSNÉ, EGYESÜLETI ELNÖK, SZOLNOK Jeles nap volt A cukorbetegek életében jeles nap november 14-e, az inzulin felfedezője, Frederick Banting születésnapja. Szolnokon, a Vasutas Cukorbetegek Klubjában idén is megemlékeztünk róla, ezen a nevezetes nemzetközi diabétesz világnapon. A jelenlévőknek a szakmai program keretében orvosok és a dietetikai szakrendelés munkatársai kínáltak hasznos ismereteket. A rendezvény jó alkalom volt arra, hogy sok új információhoz jussunk, hiszen ma már elengedhetetlen, hogy egy cukorbeteg ismerje meg az életét megkönnyítő, modern technikai eszközöket, még akkor is ha a betegek oktatása egyébként rendszeres. Hallhattunk tájékoztatást a szociális támogatás különböző formáiról is, melyeket igénybe vehetnek az ilyen betegek, de nagy érdeklődés kísérte a gyógy- cipők bemutatását is. Az eseményen diétás ételek bemutatója, valamint vércukor- és vérnyomásmérés is volt. A rendkívül jól sikerült, színes program, a magas tudású előadók részvétele emelte a világnap szakmai jelentőségét. VASUTAS CUKORBETEGEK KLUBJA KILENCVEN ÉVE. Ady Endre kilencven évvel ezelőtt - 1913. október 11-12-én - Jászberényben járt barátainál, s másnap kikocsiztak Jákóhalma széléig, a Tarna-hídig. Ennek emlékére a honismereti szakkör 1994-ben emléktáblát helyezett el a gátőrház falán, melyet az évfordulón jákóhalmi fiatal szakkörösök koszoúztak meg. (BEKÜLDÖTT FOTÓ) __________________________________________________________FOPOfl IITVÁK FEHEMC Gyanús telefonálók A november 26-i Új Néplapban az egyik cikk ismeretlen, gyanús telefonálgatókkal foglalkozott. Elolvasása után elég zaklatottá váltam, ugyanis az jutott az eszembe, hogy mi lenne ha valaki betörne a lakásomba? Próbáltam ugyan megnyugtatni magamat, hogy van riasztó, vannak kutyák, de vajon elég védelem ez? A minap engem is felhívott telefonon egy úr, aki illedelmesen beszélt és közölte, hogy mintegy öt percig fog tartani a beszélgetésünk. Különböző kérdéseket tett fel: Milyen gondjaim vannak? Most a jobb vagy öt éve? Mikor voltunk üdülni, mikor tervezzük legközelebb... stb. - ezekre nai- vul válaszolgattam is. Egyik délelőtt például becsöngetett valaki. Éppen az udvaron voltam, és kiabáltam, hogy megyek. Mikorra azonban a bejárathoz értem, már nem volt ott senki. Néhány évvel ezelőtt a szomszéd házba úgy törtek be, hogy előtte odatelefonálgattak. Lehet, hogy túlzottan aggódó vagyok, de elgondolkodtató esetek történnek! ________(NÉV ÉS ClM Á SZERKESZTŐSÉGBEN) Im re, a Mikulás Kedves, mosolygó szemét nem feledem. Óvodás gyermekeim, s kereszttestvéreik csillogó tekintettel, megszeppenve néztek rá, amikor Ő, a Mikulás és krampuszai annyi játékossággal és szeretettel, ajándékokkal halmozták el a kis nebulókat. Tudtak az ovisok, majd később kisiskolások csínytevéseiről, beszámoltak jó tulajdonságaikról, s megfeddték őket huncutságaik miatt, de leginkább mérhetetlen törődéssel, melegséggel sugározták be a hangulatos téli szobát. Később egy másik szerepben ismerhettem meg végtelen gyermekszeretetét. Nem tett mást, mint a kisdiákok önkifejezésére, szereplésére, játékos tehetségük megmutatására hozta létre a Lurkó Színpadot, szerzett darabokat, létrehozott egy segítő csapatot, akik zenéltek, jelmezt, díszletet készítettek, segítettek utaztatni, felléptetni a fiatalokat. Igazgatása, rendezése alatt több mint száz előadást megélt a kis csapat, végig nagy sikerrel. Ki ő? Szomorúsággal tölti el lelkem, hogy ma már egy kedves emlék, egy egyéniség, aki sok-sok szülő, s azóta már felnőtt gyermek feledhetetlen gyermekkorát varázsolta széppé. Sajnos már örökre itt hagyta az emlékező nemzedéket Klein Imre, aki nem ölt már többé magára Mikulás jelmezt. VÁLÓCZINÉ HAJDÚ KATALIN, SZOLNOK Egy régi, feledhetetlen pillanat (BEKÜLDÖTT FOTÓ)
