Új Néplap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-03 / 281. szám

4. OLDAL ÉRDEKE S S ÉGEK 2003. December 3., szerda TÉLAPÓ-VB. A harmadik télapó-világbajnokságot rendezték meg a napokban Svájcban. Ezen tizenhat Mikulás-csapat indult, s a befutó reméljük teli zsákkal érkezik.__________ _________fotó: europress/epa Eg észségünk kulcsa Nem beszélünk zöldséget Innen-onnan ROBBIE ÚJ BARÁTNŐJE. A fiatal angol sztárról, Robbie Williamsről nem sok jót lehe­tett olvasni az utóbbi időben. Súlyos depresszió gyötörte a rendszeres kábítószer-haszná­lat utóhatásaként. Potenciaza­varai voltak a túl sok energia­italtól és antidepresszáns gyógyszerektől. Ám az angol bulvársajtó felröppentette, az énekesnek új barátnője van. A 29 éves szívtipró fejét nem más, mint az ingatlankirálynak is ne­vezett multimilliomos, Donald Trump lánya, Ivanka csavarta el. A Trump család szóvivője is megerősítette azokat a sajtóban megjelent cikkeket, amelyek szerint egymással jár a 22 éves lány és a világhírű énekes. Egy partin ismerkedtek össze, ahol Robbie-nak azonnal megtet­szett a fiatal hölgy szerénysége és önállósága. Higgyük el neki, nem a pénzére fáj a foga. Abból van neki bőven. MUTOGATÓS COLIN. Együtt forgat Marokkóban, Oliver Sto­ne Nagy Sándor-filmjében, Co­lin Farrell és Angelina Jolié. Pletykák szerint a vadulásairól ismert ír színész a kelleténél többet mutatott meg magából a Tomb Raider sztárjának, aki ezért inkább másik szállodába költözött. Mint ismeretes, Farrell szívesen felönt a garatra, és ilyenkor előszeretettel dob le magáról minden ruhát. Marok­kóban is ez történt, a társaság férfitagjai jól szórakoztak a dol­gon, Angelina viszont nem: be- sokallt. EGY ANGYALI LÁNY. Azt mondják, akinek halálhírét köl­tik, sokáig fog élni. Natalia Oreirót többször is „eltemette” már a dél-amerikai sajtó, de ő újra és újra bizonyít: hol éne­kesnőként, hol sorozatszínész­nőként, és most egy komoly té­májú mozifilmben, profi szín­művészként. BOLDOGSÁGRA SZERZŐD­TEK. Rafinált nőszemélyt alakít Catherine Zeta Jones legújabb filmjében, a Kegyetlen bánás­módban. Gazdag üzletemberek­hez megy feleségül, aztán elvá­lik tőlük, és nem üres kézzel tá­vozik. A művésznő a „való” élet­ben is meglehetősen gazdag és nála jóval idősebb férfihoz ment feleségül. - Természetesen kö­töttünk házassági szerződést, és mindent részletesen szabályoz­tunk — mesélte Zeta Jones leg­újabb interjújában. - Ez így van rendjén. Ha én lennék Michael (Douglas) helyében, ugyanezt tettem volna. Miért kerüljön olyan helyzetbe, hogy egy nála 25 évvel fiatalabb nő a váláskor fogja és vigye a fél vagyonát? ■ Egészségünk kulcsa — tá­nyérunkban van. Szépség, jó közérzet, emberi tartás — va­lamennyinek szerepe van abban, hogy jól érezzük ma­gunkat. De a legfontosabb arra figyelni, hogy mit eszünk (vitaminok, rostok), és mit nem (zsírok, cukrok). A táplálkozás és az egészég kö­zötti összefüggést a modern tudo­mány be is bizonyította. Rengeteg tanulmány támasztja alá, hogy a táplálkozás aktív szerepet játszik egyes betegségek megelőzésé­ben. Mint például a daganatos, cukor-, szív- és érrendszeri beteg­ségeknél, valamint a csontritku­lásnál. Manapság sokat eszünk. Túl sok zsírt és túl sok cukrot. Csak az elmúlt negyven évben 200 százalékkal nőtt az édesség-, 300 százalékkal a hús-, miközben mindössze 30 százalékkal a zöld­ség- és gyümölcsfogyasztás. A jó­lét és a jobb lét tehát nem párosult a helyes és egészségesebb táplál­kozással. Pedig éppen a zöldsé­geknek kellene elsőbbséget kap­niuk! A rákos megbetegedések harmada a helytelen táplálkozás­ra vezethető vissza. Ma már tud­juk, hogy a növények megvéde­nék az emésztőrendszeri és lég­zőszervi rákoktól. Napi 400-800 gramm zöldség vagy gyümölcs fo­gyasztását a szakemberek elen- gedhetetlennek tartják. ■ A méret Aki vett már próba nélkül 40-es számozású ruhát, és otthon jött rá, hogy szinte minden­hol szűk, az valószínűleg saját kárán tanulta meg, nem mindegy, hogy milyen skála sze­rint méretezték a ruhánkat. Az EU-ban ter­mészetesen erre is vannak szabályok, de úgy tűnik, a nagy egységesítési hullám az eltérő alkatú hölgyek és az őket is képviselő gyár­tók és kereskedők ellenállásán megbukott. Milyen méretet látunk most? Zömében kétfélét, van egy európai számozás, amelyik a harmincas, negyvenes számokhoz ren­deli csípő- és derékméretünket, ezenkívül létezik még kétféle angolszász, vagyis angol és amerikai, a tízes számokkal operáló rendszer. Az átszámí­tás kissé körülményes, mert a hölgyek körmére­te és ezen belül formája is eltérő, de egy német negyvenes méret általában egy angol tizenné- gyesnek és egy amerikai tízesnek felel meg. De hogy ne legyen ilyen egyszerű az élet, az európai nemzetek is féltékenyen őrizték önállóságukat, aminek egyenes következményeként egy-egy ru­ha belsejébe varrott címke kissé olvasónapló-sze­rű, mert feltüntetik rajta az olasz, francia, német, angol méretet is. a lényeg Mi változik? Örömhírrel szolgálhatunk: semmi. Az európai tagországok ugyanis legalább olyan féltékenyen őrzik a saját kultúrájuk részének tekintett, orszá­gon belül egységes mérettáblázataikat, mint az agrártámogatásaikat. Vagyis nincsen egységes szabály a méretezésre, s mindenki megőrizheti saját mértékegységeit és formáit. Magyarorszá­gon elsősorban a német hagyományokhoz igazo­dik a méretezés is, vagyis a német skála szerinti méreteket használjuk, némi eltéréssel, mert a ma­gyar hölgyek csípőben egy kissé teltebbek, váll- méretben pedig keskenyebbek, mint a német lá- nyok-asszonyok. És mi lesz a címkékre írva? A méreten és az összetevőkön kívül egy szigorú­an az EU-szabványok szerint megfogalmazott eredet igazolás is. Az elmúlt évtizedek ugyanis arról győzték meg az unió irányítóit, hogy min­den fogyasztónak joga van pontosan tudni, hogy amit visel, miből készült és honnét származik. Szintén szerepel a használati utasítás, ahogy most is, vagyis a tisztításra vonatkozó összes tudnivaló. Az igazság nem derült ki Negyvenéves, de még le nem zárt dosszié Hiába a fejlett technika, a profi testőrök és titkosügy­nökök — merényletek ma­napság éppúgy történnek, mint évszázadokkal ezelőtt. 1963. november 22-én pénte­ken az Egyesült Államok 35. elnöke, John Fitzgerald Ken­nedy és felesége, Jacqueline Kennedy nyitott limuzinban hajtott át autókonvojával Dallas belvárosán. Helyi idő szerint fél egykor lövések dördültek: az egyik golyó a tarkóján, másik a fején talál­ta el Kennedyt. Mire a kór­házba ért vele a mentő, meg­halt. A XX. század leghíresebb politikai gyilkossága máig nyitott dosszié. Eddig több, mint 5 ezer kötetben próbálták megfejteni a rejtélyt - eredménytelenül. A két legmagasabb rangú texa­si demokrata politikus, John Connally kormányzó és Ralph Yarborough szenátor látványos és zajos küzdelmet folytattak egymással. Kennedy látogatásának célja ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetése volt. Hiszen 1960-ban is csak egy hajszállal tudott nyerni Nixon elnök ellen Texasban. És biztosnak tűnt, hogy ha Connally és Yarborough nem köt tűzszünetet egymással, 1964 őszén esélye sem lesz Ken- nedynek. Ezért vállalkozott az útra, melyet sokan rendkívül kockázatosnak tartottak. Arrafe­lé ugyanis a jó modorhoz tarto­zott az elnök meggyilkolásáról tréfálkozni, katolikus hitén gú­nyolódni. Jó viccnek tartották, hogy „körözést” adtak ki ellene, melyben hazaárulással, kommu­nistabarátsággal, keresztényelle- nességgel és faji zavargások szer­vezésével vádolták. Jellemző, hogy a dallasi polgármester a lá­togatás alkalmával nem rendelt el iskolai szünetet, csak azok a gyerekek mehettek az elnöknek integetni, akiket szüleik elkértek. A lövéseket követő órákban mindenki biztos volt benne, hogy az elnök összeesküvés ál­dozata lett. A titkosszolgálat eleinte még a puccskísérlet lehetőségét sem zárta ki. Kennedyék hatéves lá­nyát, Caroline-1 testőre a merény­let hírének hallatára egy baráti családtól azonnal visszavitte a Fehér Házba. Próbálták késleltet­ni az elnök halálhírének nyilvá­nosságra hozatalát, amíg Lyndon Johnsont (az addigi alelnököt), immáron az Egyesült Államok el­nökét, biztonságban nem tudták a Washingtonba tartó elnöki gép fedélzetén. Az UPI négy perccel a tett elkövetése után, dallasi idő szerint 12.34-kor már jelentette, hogy három lövést adtak le az el­nöki kocsioszlopra. Két perc múlva az ABC rádióhálózata megszakította helyi adásait és hírt adott a Dallasban történtek­ről. Egy óráig 75 millió amerikai szerzett tudomást a merénylet­ről. A hálózatok három napig, Kennedy temetéséig nem is tér­tek vissza megszokott műsora­ikhoz, szünet nélkül a gyilkos­ság körüli fejleményekről tudó­sítottak. Egy későbbi felmérés szerint a felnőtt amerikaiak eb­ben a három napban átlagosan napi tíz órát töltöttek a televí­ziókészülékek előtt. November 22-én túlterheltség miatt két órára összeomlott a washingto­ni telefonrendszer, mert min­denki tudatni akarta valakivel a szörnyű hírt. HA A NAP SÜT RÁ. Kastanakis Michalis görög feltaláló legújabb „csodagyártmányát”, a napenergiával működő autót teszteli. A kér­dés csak az, hogy mi lesz az éjszakai vezetéssel...? ___________________________________________________________________________FOTÓ: EUROPRESg/lP* Meghalt az úszónő Kalapács alatt a Concorde Pozsonyi legenda a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház színpadán. A társulat az idén - Ibsen Nórája után - már másodszor lépett a pozsonyi színpadra. Ez annak köszönhető, hogy a Szlovák Nemzeti Színház és barátai című rendezvénysoro­zatban a visegrádi országok fővá­rosainak színházai egymás kö­zönségének is bemutatkoznak. __________________________■ Nagy sik errel, telt ház előtt szere­pelt a budapesti Vígszínház Po­zsonyban, ahol a társulat Lev Tolsztoj Legenda a lóról című da­rabját mutatta be a közönségnek. A főszerepet a Vígben vendég­ként alakító Garas Dezső a szín­ház nagy egyéniségeinek és az Atlantis mozgásszínház fiataljai­nak társaságában, Marton László rendezésében adta elő a darabot lamokbeli terrortámadás után ugyanis biztonsági okokból a hangnál sebesebb repülőgép uta­sai is kénytelenek voltak lemon­dani a fém evőeszközök haszná­latáról. Az egyéb sztártárgyak kö­zül 5 ezer fontért talált gazdára egy mozgó felszolgálópult, s 26 ezer fontért kelt el egy pilótaülés. Az árveréshez nem kellett felda­rabolni az utolsó időkig forga­lomban lévő hét brit Concorde egyikét sem, mivel a kalapács alá került tárgyak többsége egy még az 1970-es években nyugalomba vonult repülőgépből származtak. Egy hasonló párizsi árverés nem­rég 3,3 millió euró árbevételt ho­zott. A londoni Concorde-kiárusí- tás 600 ezer font (863 ezer euró) összbevétele is minden várako­zást felülmúlt. _______________________■ A csillagos égig verték fel egy Concorde repülőgép orrhegyé­nek az árát a vevők egy londoni aukción, amelyen a forgalomból kivont szuperszonikus repülőgép egyes darabjait árverezték el a ra­jongóknak. Az orrhegy az erede­tileg becsült érték tízszeresén, 320 ezer fontért (460 ezer euró­ért) kelt el az árverésen, amely­nek bevételét sérült gyermekek javára fordítják. A vevő kilétét nem árulta el az árverést szerve­ző Bonhams cég. A kevésbé tehe­tős Concorde-rajongók kénytele­nek voltak megelégedni olyan ol­csóbb relikviákkal, mint egy-egy palack bor, hamutartók, takarók, só- és borsszórók. Az aukció egyik fénypontja volt egy fémterí­ték, amelyet mindössze egyetlen alkalommal, 2001. szeptember 11-én használtak. Az egyesült ál­újságírók, fotóriporterek. Mind­két vízi jármű utasai közül töb­ben tengeri betegek lettek a mos­toha időben. Egy fonográf vér­pezsdítő dallamokat játszott, hogy így tartsák a lelket az úszó­nőben. A háborgó tenger miatt Ederle 56 kilométert úszott, hogy átkeljen a 34 kilométer széles csa­tornán, még így is több mint két órával javította meg az addigi csú­csot. Előtte öt férfinak sikerült át­úsznia a La Manche csatornát. Amerika hazatérő hősnőjét óriá­si ünnepléssel fogadták, konfettis felvonulást, fogadásokat rendez­tek a tiszteletére, találkozott Calvin Coolidge elnökkel, dalt ír­tak hozzá, tánclépést neveztek el róla és saját magát játszotta az Ússzál, lány, ússzál című filim ben. __________p Me ghalt az első nő, aki átúszta La Manche csatornát. Az amerikai Getrude Ederle 1926-ban, 19 éves korában vitte végbe azt, amit an­nak idején sokan nő számára le­hetetlen vállalkozásnak tartottak, és ezzel korának ünnepelt sztár­ja lett az Egyesült Államokban és Európában. Az egykori híresség élete utolsó éveit egy New York melletti gondozóintézetben töl­tötte, ahol 97 éves korában érte a halál. Gertrude Ederle több úszó világbajnoki címet szerzett kü­lönféle távon, mielőtt elszánta magát a La Manche átúszására. A franciaországi Gris-Nez foktól 1926. augusztus 6-án reggel 7 óra 5 perckor vágott neki az útnak, és 14 óra 30 perccel később gázolt partra az angliai Kingsdown mel­lett. Két uszály kísérte, az egyi­ken rokonok, barátok, a másikon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents