Új Néplap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-17 / 293. szám
4. OLDAL TÜKÖR 2003. December 17., szerda E G Y E I Szemétgyűjtés okosan Megyei információ Alapvetően meg kell változtatnunk szemétgyűjtési szokásainkat a közeljövőben. Az új hulladéklerakóba ugyanis már szelektíven szállítják a fölösleges szemetet. A kétpói hulladéklerakó kétszázezer ember szemetének biztosíthat helyet hosszú évtizedekre, ám ehhez az is kell, hogy az érintett huszonhárom településen élők is változtassanak eddigi hulladékgyűjtő szokásaikon. Az új, immár az uniós előírásoknak is megfelelő hulladék- kezelési és -gyűjtési rendszer A huszonhárom település közös beruházásában épülő hulladék- lerakó kivitelezését egy portugál cég, a Mota & Companhia SA. nyerte. Az uniós támogatásnak köszönhetően több mint 2,5 milliárd forintot költenek a lerakó és a hozzá tartozó létesítmények építésére. alapja a szelektív, azaz válogatott szemétkezelés. A legvégső cél az, hogy előbb-utóbb a háztartásokban is külön gyűjtsék az ételmaradékot az újrahasznosítható papírtól, műanyag flakontól, vagy éppen az üvegtől. Az országban elsőként éppen Szolnokon valósul meg egy, a szigorú európai szabványokhoz igazodó hulladéksziget-háló- zat. A megyeszékhely önkormányzata pályázati pénz segítségével ezer lakosonként szelektív hulladékgyűjtő szigeteket helyez el, ahová a környéken élők külön rakhatják, a hasznosítható szemetet. Innen a válogatócsarnokba kerül a kidobott papír, üveg és a műanyag, ahol osztályozzák azt, majd a megfelelő feldolgozóüzembe szállítják. így Kétpóra már csak a komposztálandó, illetve nem újrahasznosítható hulladék kerül. A szelektív, környezetkímélő hulladékkezelésnek akad még egy elég költséges vonzata, mégpedig a megfelelő mennyiségű gyűjtőedényzet megvásárlása. Ez csak a megyeszékhely esetében egyes becslések szerint százmilliós nagyságrendű beruházást jelent, ugyanis több tárolóedényt kell majd később elhelyezni például a társasházaknál, a szelektivitás betartása miatt. Bár feltételezhetően sokan fölöslegesnek érzik az Európa nyugati felében már megszokott és alkalmazott módszert, ez elsősorban a mi érdekeinket szolgálja. Megfelelő működése pedig elsősorban rajtunk múlik. pókászendre A betegek jogait képviseli Eleinte tartottak a kórházakban dolgozók a biztostól A betegjogok védelméről törvény rendelkezik, sokan azonban nem tudják, mi illeti meg őket. Seller Ibolya, megyénk betegjogi biztosa arról tájékoztatta a szolnoki Verseghy könyvtár egészségügyi napjának résztvevőit, hogy valójában miként működik megyénkben a betegjogi képviselet. Egészségügy — Sajnos sokan még most sincsenek tisztában azzal, hogy a betegjogi képviselő teljesen függetlenül működik, nem az adott egészségügyi intézmény dolgozója, pedig ez a tevékenységünk alapja — hangsúlyozta Seller Ibolya. Seller Ibolya Ideális esetben minden kórházban megtalálható egy-egy biztos, a megyében azonban Seller Ibolya egyelőre egyedül látja el ezt a feladatot. A hét minden napján más-más kórházat keres fel, az egyes intézményekben pontosan kifüggesztik fogadóórájának idejét. Bár az ÁNTSZ keretei között látja el feladatát, tevékenysége teljesen független mind a tisztiorvosi szolgálattól, mint az egészségügyi intézményektől. Díj- és illetékmentes. A betegek akár személyesen, akár levélben vagy telefonon fordulhatnak hozzá. Ahhoz azonban, hogy ügyükben eljárjon, mindenképpen meghatalmazás szükséges. Az elmúlt esztendőben összesen 72 ügyet vizsgált megyénk betegjogi biztosa. Ezek túlnyomó többségét sikerült megnyugtató módon rendezni, csupán három esetben tolódik át a következő esztendőre a vizsgálat. Az elmúlt évek során nem csupán a betegeknek, de bizony az intézmények vezetőinek, az ott dolgozóknak is hozzá kellett szokniuk a betegjogi képviselő jelenlétéhez.- Eleinte tartottak a kórházakban dolgozók a betegjogi képviselő megjelenésétől - mondta Seller Ibolya. - Talán attól tartottak, hogy esetleges műhibák után fogunk kutatni, kártérítési perekre biztatjuk a betegeket, konfliktusokat gerjesztünk orvosok és a páciensek között. Pedig a képviselők feladata éppen az, hogy segítsék a megértést az ápolók, az orvosok és a betegek között, a panaszokra lehetőleg még a kórház falain belül megoldást találjanak. Szerencsére mostanra megváltozott az orvosok, ápolók véleménye, s elmondhatom, hogy független képviselőként mára a megye minden kórházában sikerült jó kapcsolatot kialakítanom az ott dolgozókkal. A betegek az első pillanattól nagyon örültek, hogy van végre szószólójuk, csak éppen azzal nincsenek tisztában, milyen ügyekben érdemes engem felkeresni.- Valójában milyen ügyekkel foglalkozik?- Az egészségügyi törvényben pontosan meghatározták a feladatainkat. Eszerint elsősorban a betegek emberi méltósághoz való jogát, a dokumentumok megismeréséhez való jogot és a pontos tájékoztatás jogát kérhetem számon az egészségügyi intézményekben dolgozóktól.- Melyek a leggyakoribb panaszok?- Sajnos gyakori panasz, hogy nem a megfelelő hangnemben beszélnek a betegekkel, vagy nem informálják őket kellőképpen a betegségükről, kezelésükről. Az emberi méltóság és a kegyeleti jogok megsértése is előfordul, s mind többen tiltakoznak az egyes vizsgálatok, szakrendelések hosszú - gyakran több hónapos - várólistája, előjegyzési ideje miatt. SZILVÁSI ZSUZSA VÁSÁRI FORGATAG. Kunszentmártonban a piaci napokon lezárják a városháza előtti utca egy szakaszát a zavartalan árusítás érdekében. Az ünnep közeledtével egyre több a kíváncsiskodó, de vásárló is bőven akad. fotó, mészáros jános Változik a büfék kínálata? A sima kifli és a zsemle ma már nem kell Megyei információ Hogy az iskolai büfékben a cukros üdítők, a csokoládék és a csípsz mellett megtalál- hatók-e a korszerűbb táplálékok, van-e péksütemény, müzli vagy tej, igen fontos kérdés. A szakemberek szerint a választékbővítésben az iskoláé a kezdeményező szerep, amit a tervek szerint az egészségfejlesztési normatívával ösztönöz majd a szaktárca. Az elképzelések szerint a normatíva odaítélését több feltételhez köti majd az egészségügyi minisztérium. Az iskolában valamilyen formában egészségtant kell oktatni, továbbá biztosítani kell a gyermekek egészséges táplálkozását és a mindennapi mozgást. Tekintve, hogy az iskolai táplálkozás minőségét a közétkeztetés mellett a büfék határozzák meg, a minisztérium az utóbbiak kínálatában is változást vár el. A szolnoki Kodály Zoltán Általános Iskolában sok gyermek vásárol a büfében, amelynek színvonala az egészséges táplálkozás szempontjából javult az utóbbi időkben - tudtuk meg Mészáros Terézia igazgatóhelyettestől. Az intézmény természetesen szorgalmazza, hogy tejtermékekből, például Túró Rudiból, joghurtból legyen több, de fontos az ivólevekből, szendvicsekből, pogácsafélékből álló választék szélesítése is. Az iskolában egyébként egy speciális tantárgy, az emberismeret keretében a gyerekek kiskoruktól kezdve foglalkoznak az egészséges életmóddal, sőt a diákönkormányzat is rendez reformkonyhai bemutatókat. A jászberényi Gróf Apponyi Albert Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény büféjében is törekednek az egészségesebb ételek és italok fogyasztására biztatni a diákokat. Az intézményben úgy látják, a tanulók étkezési szokásait több dolog is meghatározza. Számít a gyerekek pénztárcájának vastagsága, hogy mi éppen az aktuális slágertermék, s persze az is lényeges, hogy milyen táplálkozási szokásokat hoznak otthonról. Az iskolában minden olyan órán, ahol ez felemlíthető, szóba kerül az egészséges életmód. Ezenkívül a városban is vannak a témához kapcsolódó előadások, versenyek és vetélkedők.- Furcsa dolog látni, hogy a sima kifli és a zsemle ma már nem kell a gyerekeknek — mondta érdeklődésünkre Ferencz Jánosáé, a törökszentmiklósi Kölcsey Ferenc Általános Iskola igazgatónője. - Nálunk a péksütemények közül a kalácsok és a fánkok a legnépszerűbbek, de a pizzadarabok iránt is nagy az igény. A tejtermékeket a büféből nem nagyon veszik a gyerekek, s hiába tartanak ott rostos üdítőt, ők inkább a szénsavasat vásárolják. Talán hasznos lenne, ha törvényileg lehetne szabályozni, mi legyen a büfékben. Az intézményben a büfé mindig nagy forgalmat bonyolít. Otthon sok diák nem reggelizik, ezért fontos, hogy az iskolában tudjon magának enni- és innivalót vásárolni. Igaz, a kisebbek többsége inkább hazulról hoz magának táplálékot, s csak kisebb kiegészítőket, mondjuk csokoládét vásárol hozzá. Az intézményben főként osztályfőnöki és biológiaórán foglalkoznak az egészséges életmóddal. Az ezeken elhangzó beszélgetések, tájékoztatások lényegesek, ám az igazgatónő szerint a táplálkozási szokásokat ilyen módon kicsit megváltoztatni lehet, de gyökeresen átalakítani sajnos aligha. ______________MOLNÁR G. ATTILA Tü ntettek a kanizsai olajosok Megtartották a Mól Rt. fővárosi székháza előtt demonstrációjukat a minap a nagykanizsai olajbányászok. A Magyar Olajbányászok Szabad Szakszervezete úgy véli: a Mol a Rotary Rt. külföldi üzletágának 2002 júliusi eladásával a magyar olajbányászok jövőjét is kiárusította. A szakszervezet december 3-án tárgyalóasztalhoz ült az illetékesekkel, ám nem tudtak megegyezni, így került sor a tüntetésre. Horváth József, a szak- szervezet vezetője elmondta: petíciót nyújtottak át a Mól képviselőjének. Ebben tiltakoznak a Rotary Rt. külföldi üzletágának eladása ellen. Továbbá követelik a belföldi üzletág eladásának a felülvizsgálatát. „A vevők a jelenlegi hitelfelvételes vásárlással, befektetés nélkül, térítésmentesen jutottak tulajdonhoz, ami újabb bőrt nyúz le az eddig is kizsigerelt olajbányászokról” - írták. Továbbá garanciát kértek arra, hogy a Mol a Rotaryval 2005-ig megkötött szerződését meghosszabbítja. Ellenkező esetben több száz bányász maradhat munka nélkül. 2004-re és 2005-re pedig 500-500 millió forint pluszjuttatást várnak, amit kizárólag bérfejlesztésre fordítanának. A cég vezetői a tüntetés előtt úgy nyilatkoztak, hogy nem veszik át a petíciót, mert nem éreznek felelősséget, mégis átvették azt, varga andrea Nem különítik el őket Oktatás Az oktatási kormányzat kiemelt jelentőséget tulajdonít az úgynevezett integrált oktatás-nevelésnek, azaz arra törekszik, hogy az úgynevezett sajátos nevelési igényű gyermekek a többiekkel egy csoportban tanuljanak. A készülő állami költségvetés ennek elősegítésére anyagiakat is biztosít. Az alábbiakban arra kerestünk választ, hogy Szolnokon hogyan érvényesül ez a törekvés. A megyeszékhelyen a Pedagógiai Szakszolgálat tanítási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsága foglalkozik annak megállapításával, hogy valamely gyermek sajátos nevelési igényűnek tekinthető-e. A szak- szolgálat igazgatója Birizló-Szabó Irén elmondta, hogy eddig mintegy 300, tanulási zavarokkal élő gyermek részére adtak ki diagnózist. Ebben a számban nincsenek benne az értelmi fogyatékosok. Az óvodák és az általános iskolák fölvették alapító okiratukba az integrált oktatást, ám a fejlesztő pedagógusok megfelelő hálózata még nem alakult ki. Bár sok pedagógusnak van ilyen végzettsége, és tanfolyamokon is képezik ki őket erre a munkára. A város néhány általános iskolájában már megvannak a feltételek a sajátos nevelési igényű gyermekek tanítására. Szabó Róza, a városi önkormányzat művelődési és oktatási osztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek kategóriájába tartozik a törvény szerint például a testi, érzékszervi fogyatékos gyermek, az értelmi, a beszédfogyatékos, autista, illetve aki magatartásbeli gondokkal küszködik, nehezen nevelhető, továbbá a pszichés fejlődési zavarokkal, például dislexiával, disgráfiával küzdők, a hiperaktívak. A sajátos nevelési igényű gyermekeknek a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján jogukban áll a fejlődésükhöz szükséges különleges bánásmódra. A bizottság dönti el, hogy a gyermekek integráltan nevelhe- tők-e, vagy sem, de ritkán fordul elő, hogy a bizottság nem integrált nevelést-oktatást javasol. Ilyen probléma Szolnokon nem volt jellemző. Inkább az volt a gond, és bizonyos fokig még ma is az, hogy ezek a gyermekek nem biztos, hogy teljes mértékben megkapják az őket megillető segítséget. Az oktatási kormányzat törekedett rá, hogy a megfelelő feltételekkel segítse az oktatási rendszert, így például kiemelten magasabb normatíva, 430 ezer forint jár a sajátos nevelési igényű gyerekekre. Van olyan hallássérült kisgyermek, akinek a rehabilitációs szakértői bizottság összesen heti 10 plusz felkészítő órát javasolt. Ez egy fél pedagógiai státus, bár természetesen nem minden gyermek igényel ennyi pluszórát. Ehhez hasonlítva a 430 ezres normatívát, kiderül, hogy nem is olyan sok ez a pénz, de kétségkívül többet lehet elérni belőle, mint az alapnormatívá- ból. Ehhez azonban meg kell találni a pénzeszköz lehívásának felhasználásának a lehetőségét. Az ilyen normatíva igényléséhez különböző adminisztratív dolgoknak is meg kell felelni. Az adott intézmény alapító okiratában benne kell lennie ennek a speciális feladatnak. Ez most már megtörtént az óvodák, az általános iskolák és a középiskolák esetében is. Az alapító okiraton kívül szükséges a vizsgálat, amihez nélkülözhetetlen a szülő beleegyezése, ehhez viszont az intézmény közreműködése is kell, ami az intézménynek pluszmunkát jelent. Megfelelő szakembergárda nélkül azonban nem lehet eredményt elérni. Ezen a téren is történt előrelépés. Amikor pedagógusállásokat kellett elvonni az általános iskolákban és az óvodákban is a csökkenő gyermeklétszám miatt, sokat bővítettek a pedagógiai szakszolgálatban, a logopédiai szolgálatban, illetve létrejött egy intézményeket segítő, összeillesztő koordinátor státus december elejétől a pedagógiai szakszolgálatban. Az általános iskolákban és az óvodákban egyelőre fejlesztő pedagógusok alkalmazása vált lehetővé. Minden óvodai igazgatóság kapott egy státust fejlesztő pedagógus alkalmazására. Az általános iskolákban árnyaltabb a kép, hiszen ott már eddig is voltak fejlesztő pedagógusok, ott félállásokkal sikerült bővíteni a kört. A gyermeklétszám csökkenése lehetővé teszi, hogy nem túl népes osztályok alakuljanak, és ezekből még külön fejlesztésre kiemeljenek gyerekeket, hogy a rászorulóknak, és természetesen a tehetségeseknek is, pluszt tudjanak adni. A középiskolákra egyelőre nem jellemző, hogy a normatívával élnének az intézmények. A feltételeik is mások. Az ő esetükben a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkaköröket már elrendezték, ugyanakkor a fejlesztő pedagógusi lehetőségek kevésbé adottak a számukra. Az is lehetséges, hogy ez a probléma még nem jutott föl a középiskolába. A következő időszakban azonban, különösen a szakiskolai programokban előbb- utóbb helyet kell kapnia ennek a problémának is. BISTEY ANDRÁS
