Új Néplap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-16 / 292. szám

4. OLDAL TÜKÖR 2003. December 16., kedd §j M EGY KARÁCSONYI SZALMAKIÁLLÍTÁS. Az adventi készülődés jegyében a színes programok mellett An­tal Borbála szalma- és csuhéíonó, gyékénykészítő munkáiból rendeztek kiállítást Szolnokon, a Szivár­vány Óvodában. FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS Az önkéntesek fontosak Az önkormányzatok nehéz helyzete a tűzbiztonságra is kihat JÁSZSÁG Az olimpiai bajnok díszpolgár köszöntése Tiszafüred A Magyar Öttusa Szövetség a napokban köszöntötte sportága első világbajno­kát, Benedek Gábort chilei sikere 50. évfordulóján. A fővárosi ünnepség után szülővárosa fogadta dísz­polgár olimpiai bajnokát. Benedek Gábor bátyja, Benedek Ferenc—több olimpiai bajnok öt­tusázó, köztük Balczó András egykori edzője — társaságában érkezett Tiszafüredre, ahol a Vá­rosi Sportcsarnok és Szabadidő- központ, valamint a helyi önkor­mányzat vendégeként több prog­ramon vettek részt. Elsőként a városi könyvtárban tartottak él­ménybeszámolóval egybekötött rendhagyó történelemórát a vá­ros iskolásainak. Itt a helsinki olimpia bajnoka (1952) és Chile egyéni világbajnoka találkozott az általa alapított Benedek Gá- bor-díi győzteseivel, köztük Szö- vetes Veronika karate-világbaj­nokkal és Katona Gergely ifjúsá­gi kajak-kenu világbajnokkal. A jó hangulatú találkozó után a vá­ros képviselő-testülete a helyi Western étteremben adott dísz­ebédet díszpolgára és testvére tiszteletére a jeles évforduló al­kalmából, amiről kiderült, hogy kettős, hiszen a Benedek fivérek éppen 60 esztendeje vettek részt első öttusaversenyükön. Pintér Erika, Tiszafüred polgármestere — méltatva Benedek küzdelmes életútját — megköszönte azt a lo­kálpatriotizmust, amely mind a mai napig ezer szállal köti szülő­városukhoz a magyar öttusa­sport jeles személyiségeit. Az ünnepelt, Benedek Gábor látha­tó meghatottsággal fogadta azt a polgármesteri bejelentést, ami szerint a város képviselő-testüle­te kezdeményezi, hogy a városi sportcsarnok 2004-ben felvegye olimpiai bajnok díszpolgára ne­vét. PERCZE MIKLÓS Könyvtári Mikulás A karcagi Városi Csokonai Könyv­tár nyugdíjas olvasókörének tag­jaihoz a minap kétszer is ellátoga­tott a Mikulás. A támogatóknak köszönhetően minden olvasó ka­pott a könyvtáros-Mikulástól egy ajándékcsomagot. Amíg a nyug­díjasok a frissen sült pogácsát fo­gyasztották, addig megérkezett a városi Mikulás is, aki zsákjából édességet osztott szét. A nap tom­bolahúzással zárult, amelyen ér- tékes könyvek voltak a díjak, de — Nem szabad hagyni, hogy a jói működő tűzoltó-egyesü­leteknél elmaradjanak a fej­lesztések. Még csak a stag­nálás állapota sem megen­gedhető, hiszen ezek a szer­vezetek nagymértékben hoz­zájárulnak a lakosság biz­tonságához — állapította meg Csomós Mátyás pv-alez- redes, a megyei katasztrófa- védelmi igazgatóság vezető­je, Jászberényben tett láto­gatása alkalmával. A nemrég kinevezett parancsnok a jászberényi önkormányzati hi­vatásos tűzoltók laktanyájában találkozott — ilyen minőségében először — a kistérség tűzoltó­egyesületeinek vezetőivel. Olyan együttműködést szorgalmazott, amelyben helyi szinten teremtő­dik lehetőség a tűzoltó-egyesüle­tek, illetve a polgárőrségek közös fellépésére. A szakember szerint fontos lehet minden település számára, hogy egy olyan - jól képzett - önkéntesekből álló csa­pattal rendelkezzen, akik egy ka­tasztrófahelyzetben, a fő erők megérkezéséig képesek végrehaj­tani a legszükségesebb feladato­kat. Az elmúlt évek belvizes, árvi­zes időszakai mutatták meg legin­kább az ilyen csoportok létreho­zásának létjogosultságát.- Elég csak arra gondolni - tet­te hozzá az igazgató -, hogy a Jászság egy kisebb szeizmikus törésvonalon fekszik. Egy esetle­gesen bekövetkező nagyobb ren­gést követően jó, ha helyben ren­delkezésre állnak olyan egysé­gek, amelyek a legkritikusabb időszakban tudják, mit kell ten­niük, és képzettek is a feladatra. A vezető az egyesületek egyik legnagyobb támaszaként az ön- kormányzatokat nevezte meg. Mint mondta, nélkülük elképzel­hetetlen volna a fejlesztés, a mű­ködés. Ezért is okoz némi fejtö­rést az önkéntes tűzoltóknak, hogy a települések választott tes­tületéi egyre kevesebb pénzből kénytelenek megoldani a helysé­gek működtetését. Csomós Má­tyás e tekintetben is az összefo­gás szükségességére hívta fel a fi­gyelmet. A tanácskozáson jelen lévő Kurgyis János, a megyei tűzoltó­szövetség elnöke (nyugalmazott tűzoltó alezredes) rámutatott, hogy az országos átlaghoz viszo­nyítva is nagyon jó helyzetben vannak a jászsági egyesületek, de az önkormányzatokat érintő gazdasági megszorítások már je­lentkeznek ezen a területen is. Több példa van rá a megyében, hogy tűzoltó-egyesületek azért szűntek meg, mert a képviselő- testület nem tudta tovább finan­szírozni működtetésüket. A kilá­balás lehetőségét az összefogás­ban látja a szövetség vezetője is. Kistérségi, de egész megyei szin­ten is össze kell hangolni az egyes önkéntes szerveződések j munkáját. A tűzoltók szövetsége attól tart, hogy a nehéz pénzügyi helyzetben lévő önkormányzat­ok — lévén ott csökkentik költ­ségvetési kiadásaikat, ahol tud­ják - egyre csökkenő mértékben támogatják majd az önkéntes tűzoltó mozgalmat. Ez nem csak a nemes feladatot felvállaló civil szervezetek megszűnését, de sok esetben a tűzbiztonság kér­dését is érintheti az elkövetke­zőkben. Nagy István alezredes, a jász­berényi hivatásos tűzoltók pa­rancsnoka bejelentette, hogy szorosabbra kívánják vonni a jászsági önkéntes egyesületek, létesítményi tűzoltók, illetve a hivatásos tűzoltóság együttmű­ködését. Az együttműködés megnyilvánulhat a szakmai ta­pasztalatok átadásában, az egyes feladatok koordinálásában, de j egy közös internetes honlap indí­tásában is. ____________________________BANKA CSABA Eg ymilliárddal több kellene Készül a megyei jogú város költségvetése ________ Szolnok __________ Ja vában készül a megye- székhely jövő évi költségve­tése, amelyet szokás szerint várhatóan februárban fogad el a közgyűlés. Treffler Ta­mást, a költségvetési és vá­rosfejlesztési bizottság elnö­két a munka jelenlegi állá­sáról kérdeztük. Treffler Tamás utalt arra, hogy novemberben a közgyűlés már foglalkozott a költségvetéssel: megvizsgálta az idei teljesítését, hiszen ez jelentős hatással lesz a jövő évire, és elfogadta annak koncepcióját. Az idén a hiány a tervezett szinten marad. Összességében a hitei és kölcsönállomány csök­ken, mivel törlesztés is történt. Működési hitelt nem vett föl a vá­ros, ellentétben az 1999. és a 2000. évvel, amikor jelentős mű- ködésihitel-felvétel történt, s eb­ből még mindig mintegy 300 mil­liót cipel magával a költségvetés átütemezés miatt. A normatíva- túligénylésből származó kötele­zettség azonban megszűnt, így végeredményben jövőre 300-350 millióval kisebb teher nehezedik a költségvetésre. Jövőre az adós­ságszolgálat hasonló lesz az ide­ihez. Ha maradnak a magas ka­matok, az többletterhet jelent ugyan, de nem veszélyezteti a költségvetés teljesítését. Nem tervezett kiadásként mintegy 233 millió forint jelent meg az idei költségvetésben, ez például a nagyobb téli kiadások­ból eredt, ám többletbevételek­ből és megtakarításokból fedez­ték. 2001-ben és 2002-ben is mintegy 1,1 milliárd forintnyi va­gyonértékesítés történt, ezzel szemben 2003-ban csak mintegy 600 millió, összhangban azzal az elvvel, hogy csökkenjen a vá­ros vagyonának felélése. Gondoskodó Tiszafüred Több rendezvénnyel kívánja emlékezetessé tenni az év hátralévő napjait a Gyer­mekjóléti és Családsegítő Szolgálat. A gondoskodó figyelmesség ré­sze a legkisebbek rajzpályázattal egybekötött „Hópihe-karácso- nya”, melynek december 18-án 14 órakor lesz az eredményhirde­tése az önkormányzat B épületé­A jövő évi költségvetésről szól­va Treffler Tamás elmondta, hogy az elfogadott koncepció há­rom fő területet emel ki: az intéz­mények finanszírozását, néhány helyen az előrelépést, például az okmányiroda további fejleszté­sében; a városüzemeltetést, amelyben fő helyen szerepel az útépítés és -felújítás, a parkosí­tás, a köztisztaság javítása; to­vábbá a város gazdasági fejlődé­sét megalapozó pályázatok ön­erős részének biztosítását. Ez utóbbiról érdemes megjegyezni, hogy idén mintegy 60 pályáza­ton nyert a város, 18 forint ön­erőre jutott 100 forint elnyert tá­mogatás. A jövő évi költségvetés készí­tése során számba vették a vár­ható igényeket, amelyek mint­egy 7 milliárddal haladták meg a lehetőségeket. Miután a város költségvetése várhatóan mintegy 19 milliárd forint lesz, az igénye­ket ehhez kell igazítani. A 7 mil­liárdos csökkentésből körülbelül 3 milliárd az intézmények felújí­tására kellene. Ezt azonban már régóta görgeti maga előtt a város költségvetése, mivel ekkora összeg erre a célra csak hosz- szabb időre elosztva áll rendel­kezésre. Az alkufolyamatban az utolsó 1 milliárd „lefaragása” a legnehezebb, mert ott már szorí­tó igényekre kell nemet monda­ni. Erre az 1 milliárdra nagyon nagy szükség volna, az alulfi­nanszírozottság miatt azonban ez minden évben hiányzik. Végezetül a bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a költségve­tési koncepció fontos célja a vá­ros eladósodásának csökkenté­se. A jövő évi költségvetés taka­rékos lesz, ám nem növekszik majd a hiány. Összegének válto­zatlanul tartása pedig az infláció miatt valójában már csökkenést jelent. BISTEY ANDRÁS figyelmesség ben. Ugyanitt rendezik meg más­nap 15 órától az „Egyedülállók karácsonyát”, ahol ünnepi műsor és szíves vendéglátás is köszönti a meghívottakat. A szolgálat munkatársai a szervezői a tisza- örvényi (Faluház, december 22- én 13 óra) és a tiszaszőlősi (torna­terem, december 17-én 15 óra) karácsonyi ünnepségeknek is. December 23-án 12 órától pedig ünnepi ebéd várja a Nemzeti étte­remben a rászorulókat. PERCZE MIKLÓS A szolnoki színház gondolt egyet, mit bíbelődjék azzal, hogy éneke­sek híján maga állítson elő egy operettet - anélkül ugyanis évad nemigen lehet meg ma már —, egész társulatot importál, még­hozzá a műfaj legavatottabb, leg­rangosabb képviselőjétől, így most esténként a Budapesti Ope- rettszmház művészei játsszák el nekünk az operettek operettjét, Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét. A Kerényi Miklós Gábor rendezte és némileg átdolgozta előadásban „hazai” csupán a kórus meg a ze­nekar, minden más hozva van. Mielőtt felgördülne a függöny, a nyitány alatt egy kifeszített vásznon képek jelennek meg ve­títve, a századelő világát mutat­ják, benne a háború képeivel, je­lezvén, hol is járunk az időben, mikor is történik mindaz, ami majd a színpadon megjelenik. Persze a háborúnak csak annyi köze van ahhoz, hogy itt behívót kézbesítenek a felelőtlenül sze­relmes grófnak, így akarván meg­akadályozni rangon aluli házas­ságát a kis sanzonettel, aztán a fi­náléban puskás férfiak is érkez­nek, de csak azért, hogy fegyve­rüket elsütvén színes apró papír- darabkákat lőjenek a magasba, dekorálva a mégis létrejövő fri­gyet. Merthogy a szerelem mint Nagyszabású, elegáns és méltóságos Csárdáskirálynő az Operettszínházból - a Szigligetiben mindig, ugyebár ezúttal is győ- zelmeskedik, le tudja győzni még az arisztokrata előítéleteket is, amelyek lám, „rongyossá” te­hetik a grófok életét is, ahogy az el is énekelte­tik. Nem túl igé­nyes szerelmi história ez, ám mégis szórakoz­tató, mert azzá teszi Kálmán Imre rendkívül igényes, válasz­tékos muzsiká­ja, hódító, zson- gító, fenséges dallamaival, amelyek méltó módon szólal­tatnak meg, tel­jes szépségük­ben ragyognak fel. Hála a nagy­szerűen éneklő Kalocsai Zsuzsá­nak, a sanzonett szerepében im- Vereckei Szilvia - Kalocsai Zsuzsa - rajongói körében fotó: cs. i nyaltán gazdag. És hála az igazán híven muzsikáló, zenekarnak is, melyet Rácz Márton dirigál biztos kézzel. Az előadás kiállítása is nagyvonalú és pompázatos, az Orfeum az ő „bíborbársony fala­ival”, izgató vörös fényeivel, ero­tikus fűtöttségű hangulatával. Majd a hercegi palota hatalmas, impozáns tablóival — Gyarmathy Ágnes tervei; és a ruhák is, Keme- nes Fanny mutatós jelmezei ugyancsak szolgálják vizuálisan az előadás sikerét, ami azért - hangsúlyozom - főképp a zené­ből fakad, és kevésbé a humor­ból, amely itt valahogy lassabban csergedezik, ötleteit mintha visz- szafogottabban alkalmaznák, in­kább a nagyoperettek méltósága határozza meg a nemesen hagyo­mányos játék hangvételét. így ke­vesebb esélye van a nézőnek is a nevetésre. A Bóni-Stázi kettős is mértéktartóbb a humorban, mint általában, pedig az igen mozgé­kony Kiss Zoltán és az incselke- dően pajkos Vásári Mónika tehet­ségéből láthatóan futná, egy-egy remek megmozdulásuk erre vall. De a főpincér Miskának - Faragó András neki is csak egy-egy poénos bemondásra telik. Mind­ezek ellenére valójában látvá­nyos, rangos produkció ez, még ha nehezebben és lassabban is fog tüzet tőle a publikum, mely az említett estén csak az erős fi­náléra melegedett fel igazán, ak­kor viszont nem fukarkodott a tapsokkal. Végül valami, ami talán szokat­lan, és egyedülvalóvá teszi ezt az előadást. Merthogy sokféle Csár­dáskirálynőt láthattunk már itt Szolnokon is, de olyat először most, amelyben nem hangzik fel az igen népszerű mulatós nóta, a Hajmási Péter meg a Pál. Nem éneklik el, pedig a cigánybanda meglett volna hozzá, ott a színen a nagybőgő is, de ezúttal senki nem akad, aki beléje rúgna bolondos jó­kedvében. Ahogy szokás. Állítólag az eredetiben sem szerepelt, csak később került az operettbe, és az­tán ott ragadt végleg ez a mindig vérpezsdítő dalocska. Talán kár volt annyira „tisztelni” az eredetit, hogy negligáltassék. Egy kis mula­tozás jót tehetett volna a sikernek is. A Csárdáskirálynő azonban így is hódított. De hát nem arra szüle­tett-e, hogy ezt tegye mindenhol, mindenkor és mindenkivel! VALKÓ MIHÁLY peltek —, aki ugyancsak kitűnő hangú és jó svádájú Edvin gróf, bár ha játéka nem is eléggé ár­ponálóan elegáns, igazi príma donna, és Vadász Zsoltnak - ezen a csütörtöki estén ők szere-

Next

/
Thumbnails
Contents