Új Néplap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-11 / 288. szám

I 2003. December 11., csütörtök 13. OLDAL ADÓ T Ü KÖR Az áfáról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 2004. január 1-től hatályos módosításai Adóalanyiság A módosítás az államháztartási szerveket, illetve azokat a szerve­zeteket, személyeket (pl. önálló bírósági végrehajtó, közjegyzők), melyek közhatalmi, jogszolgálta­tó hatósági tevékenységet folytat­nak — e tevékenységük tekinteté­ben — nem minősíti adóalany­nak. A közhatalmi tevékenységen túl önmagában az a bevétel sem keletkeztet adóalanyiságot, mely olyan vagyon, vagyoni értékű jog vagy tevékenység gyakorlásának átengedéséből származik, melyet a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény felsorol. Amennyi­ben a fentiekben meghatározott szervek közhatalmi, illetve állami (önkormányzati) feladataik mel­lett gazdasági tevékenységet is végeznek, és ezen tevékenysé­gükből származó bevételük eléri a 4 millió forintot, a módosítás szerint adóalannyá válnak. A 4 millió forintos értékhatár számí­tásánál figyelmen kívül kell hagy­ni a tárgyi adómentes tevékeny­ségből származó bevételt, kivéve a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbe adásából szárma­zó bevételt, amennyiben erre a szerv adókötelezettséget válasz­tott. Ha a tárgyévet megelőző év­ben és a tárgyévben az adott szerv gazdasági tevékenységéből származó bevétele egyaránt nem éri el a 4 millió forintot, úgy áfa­alanyisága megszűnik. Ezt az adóhatóságnál be kell jelenteni, és a megszűnéshez kapcsolódó bevallást kell benyújtani. A jog­utód nélküli megszűnésre előírt rendelkezésektől eltérően azon­ban ezek az adóalanyok mente­sülnek a tárgyi eszköz beszerzése után levont adó időarányos visz- szafizetési kötelezettsége alól, to­vábbá jogosultak a pozitív elszá­molandó adójuk megfizetését a bevallás benyújtására előírt ha­táridőt követő hónap végéig ha­lasztani. Az adóalanynak minősülő köz­hatalmi tevékenységet ellátó szer­vezetek (személyek) az adóala­nyiságukat eredményező gazda­sági tevékenységükhöz és az adó- alanyiságukon kívüli tevékenysé­gükhöz egyaránt kapcsolódó be­szerzéseiket terhelő áfát jogosul­tak arányosítani. Az arányosítás során a közhatalmi, valamint a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben felsorolt vagyon, va­gyoni értékű jog, vagy tevékeny­ség gyakorlásának átengedéséből származó bevételt mint adólevo­násra nem jogosító részt jogosul­tak figyelembe venni. Különös rendelkezések vonat­koznak azokra az adólevonási joggal rendelkező önkormányzat- olna, melyeknek 2003. december 31-e előtt - adólevonási joguk tudtával - ítéltek meg címzett ál­lami költségvetési nettó támoga­tást, illetve azokra, melyek beru­házási koncepciója alapján az Or­szággyűlés 2004-ben dönt az új címzett támogatásokról. Annak érdekében, hogy ezeket az önkor­mányzatokat ne érje hátrány a nettó módon jóváhagyott támo­gatás miatt, illetve, hogy folytat­hassák a már megkezdett, illetve betervezett beruházásaikat, ezen beruházásaik tekintetében to­vábbra is gyakorolhatják áfalevo­nási jogukat, de adófizetési köte­lezettség is terheli őket a beruhá­zás aktiválásának évétől számí­tott 10 évig. Ezen önkormányzat­ok sem minősülnek azonban adóalanynak közhatalmi tevé­kenységük tekintetében. Gazdasági tevékenység fogalma Az egyértelműség érdekében a törvényben a gazdasági tevé­kenység fogalma nem tartalmaz­za azokat a tevékenységeket, me­lyek nem keletkeztetnek adóala­nyiságot az ezeket végző szervek esetében. Termékértékesítések körének bővülése A módosítás révén a termékérté­kesítéssel esik egy tekintet alá az intézeti gyógyszerellátás kereté­ben a beszerzett alapanyagokból elkészített gyógyszerek kiadása saját intézmények részére. A mó­dosítás termékértékesítésnek te­kinti az intézeti gyógyszertár által elkészített gyógyszerek kiadását az azt igénylő osztályok felé. Ez­által a kórház - adóköteles tevé­kenységet végezve - levonhatja a gyógyszeralapanyagokat terhelő normál adómértéknek megfelelő áfát, míg a kész gyógyszer kiadá­sa után a legalacsonyabb kulcs szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik. Az intézeti gyógyszer- tár által a kórházi osztály részére történő gyógyszer kiadása esetén nincs a polgári jog szerinti teljesí­tés, szükséges volt a módosítás során külön rendelkezni az adófi­zetési kötelezettség keletkezének időpontjáról, melyet a gyógyszer kiadásának napjában határoz meg a jogszabály. Termékexport, vám­szabad-területi társaságok A módosítás termékexport esetén az értékesítés és a kiléptetés kö­zötti időszakot a jelenlegi hat hó­napról három hónapra csökkenti le. Ennek oka, hogy Magyaror­szágnak az Európai Unióhoz tör­ténő csatlakozásától kezdve a tag­államok közötti kereskedelemre nem a termékexport szabályai fognak vonatkozni, a kibővített Európai Unió részét nem képező államokkal folytatott kereskede­lemben pedig a hat hónapos ha­táridő további fenntartása sem kereskedelmi, sem ellenőrzési szempontból nem indokolt. A módosítás rendelkezik a csatlako­zás miatt megszűnő vámszabad­területi társaságok adófizetési kö­telezettségéről. A megszűnő vám­szabadterületek 2004. január 1-je és 2004. május 1-je között adó­mentesen belföldiesíthetik azo­kat a feldolgozási, raktározási cél­ból behozott termékeiket, melyek után az importáfát levonásba he­lyezhetnék. Adókulcsok A módosított jogszabály új adó­kulcsstruktúrát tartalmaz. A nor­mál adómérték változatlanul 25 %, míg a kedvezményes kulcsok 5 % és 15 %. EU-jogharmonizációs cé­lú módosítás a 0 %-os kulcs meg­szüntetése és a kedvezményes kulcsra minimálisan előírt 5 %-os kulcs megállapítása. Az adómér­tékeket érintő legfontosabb válto­zások: a nem élelmiszer célú állat (pl. sportló, versenyló), a gyógy­szeralapanyagok, a látást nem ja­vító kontaktlencse, a CD-ROM, a napkollektorok, a film-, video- és DVD-gyártás és terjesztés, illetve a kiadói szolgáltatások (ide nem értve a kiadói szolgáltatás végter­mékét, pl. könyvet, kottát) 2004. január 1-jétől a kedvezményes kulcs helyett normál - 25 %-os - adómértékkel adóznak. A ked­vezményes adómérték helyett 25 %-os adómérték vonatkozik a villamosenergia-ellátásra (az erő­mű és az energiaszolgáltató, to­vábbá a szolgáltató és a lakosság közötti értékesítések adómértéke is nő). A könyvek viszont kedvez­ményesebb elbírálásban része­sülnek, mivel rájuk a legkedvez­ményesebb - 5 %-os — áfakulcs vonatkozik. Az uniós szabályok miatt változik a sporttal kapcsola­tos szolgáltatások megítélése, így 2004. január 1-jétől kizárólag a sporteseményekre szóló belépők, sportlétesítmények rendeltetés- szerű használata tartozik a ked­vezményes -15 %-os - kulcs alá, ugyanakkor tárgyi adómentes te­vékenységként kell kezelni a sza­badidős és amatőr sportszolgálta­tásokat. A módosítás tartalmazza a megváltozott adómértékekhez tartozó százalékértékeket, me­lyek szükségesek a bruttó ösz- szeg adótartalmának kiszámítá­sához, ezek a következők: 25 %-os felszámított adómértéknél 20 %, 15 %-os felszámított adómérték­nél 13,04 %, 5 %-os adómértéknél 4,76 %. Tárgyi adómentesség Tárgyi adómentessé válik az em­beri szervek, emberi vér és az anyatej értékesítése, valamint a fogtechnikusok fogtechnikai tevé­kenységük keretén belül végzett termékértékesítései (különösen a korona, műfog, protézis). Az in- gaüanok vonatkozásában a be­építetlen építési telek tárgyi adó- mentessége megszűnik, normál - 25 %-os - adómértékkel adózik (a lakóingatlan befejezés előtti és befejezést követő első értékesíté­sénél a telek osztja az adóköteles felépítmény 25 %-os adómérté­két), illetve főszabályként az in­gatlan bérbe, illetve haszonbérbe adása tárgyi adómentes lesz. A földhivatalhoz 2003. december 31-ig benyújtott szerződéseknél a telekáfa új szabályait nem kell al­kalmazni. Az adóalanyokat ugyanakkor az ingatlan bérbe és haszonbérbe adásakor megilleti az általános szabályok szerinti adózás választásának joga, kivé­ve a lakóingatlan bérbe, haszon­bérbe adását. Megszűnik a lakó­ingatlan-kezelési tevékenységet végző adóalanyok joga a tárgyi adómentesség választására. A támogatás arányosítása A módosítás értelmében ameny- nyiben az adóalany adóalapot nem képező államháztartási tá­mogatásban részesül, ezen támo­gatásból (kivéve a költségvetési törvényben e szabály alól kivétel­ként meghatározott támogatáso­kat) finanszírozott beszerzéseket terhelő áfát csak részben — kizá­rólag a nem támogatott hányad erejéig — helyezheti levonásba. Az adóalany adólevonásra jogosí­tó tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó beszerzéseinél is a le­vonható hányadot az arányosítás szabályai szerint kell meghatá­rozni. Az arányosítás során a ne­vezett támogatásokat adólevo­násra nem jogosító tevékenység ellenértékeként kell figyelembe venni. Annak érdekében, hogy ez ne érintse a már folyamatban lévő beruházásokat, ezt a rendelke­zést először a 2003. december 31- ét követően indult beruházások, beszerzések esetében kell alkal­mazni. Módosul az áfatörvénynek az arányosítás szabályait tartalmazó melléklete, leköveti az adóalapot nem képező állami támogatások­nak az arányosításba történő be­vonását. Az arányosítás során az előleg összegét is figyelembe kell venni. Ez a rendelkezés lehetősé­get teremt az arányosítás elvégzé­sére olyan adóalanyok számára is, akik a beruházás elején kizáró­lag előlegszámlákkal rendelkez­nek. Alanyi adómentesség A módosítás az alanyi adómen­tesség alsó határát 2 millió forint bevételről 4 millió forintra emeli meg, emellett a családi gazdálko­dók és a mezőgazdasági kister­melők esetében változatlan ma­rad a 6 millió forintos értékhatár. Azok is választhatják az alanyi adómentességet, akik ebből a körből tavaly vagy az idén a 2 millió forintos korlát túllépése miatt kikerültek, ha bevételük a 4 millió forintnál kevesebb volt. Pénztárgép-átállítás Az áfát is számító pénztárgépe­ket, taxamétereket 2004. március 31-éig át kell állítani az új adó­kulcsokra. Az átállításig a boltok­nak kézzel írott számlát, egysze­rűsített számlát, a taxisoknak ilyen nyugtát kell adni, ha a vevő kéri. A mezőgazdasági termelők kárenyhítő támogatásának igényléséről A 2003. évben fagy- és aszálykárt szenvedett mezőgazdasági ter­melők kárenyhítő támogatására vonatkozó igényléseket az adóha­tósághoz 2003. december 15-ig lehet benyújtani. Mivel a bevallá­sok befogadására és feldolgozásá­ra rendkívül rövid idő áll rendel­kezésünkre, az alábbiakra szeret­nénk felhívni tisztelt ügyfeleink figyelmét: A támogatásigénylések átvéte­lére központi és vidéki ügyfél- szolgálatainkon hosszított nyitva tartással — december 11. (csü­törtök) 8-16 óra, december 12. (péntek) 8-16 óra, december 13. (szombat) 8-12 óra, december 15. (hétfő) 8-15,30 óra között — állunk ügyfeleink rendelkezésé­re. A kárenyhítő támogatás be­nyújtásának, illetve postára adá­sának utolsó napja december 15., amely időpont jogvesztő határ­időnek minősül. A 0311. számú bevallás helyes kitöltése nagymértékben elősegíti a gyors kiutalást, ezért kérjük azt aláírással ellátni és a 84/2003. (VII. 22.) FVM-rendelet által elő­írt mellékleteket csatolni. Az igényléseknél gyakori hibaként merül fel, hogy az adószámmal rendelkező, áfa fizetésére kötele­zett magánszemély postai utalást kér. Felhívjuk adózóink figyel­mét, hogy ezen adózói kör kizá­rólag az adóhatósághoz bejelen­tett bankszámlára kérheti a támo­gatás kiutalását. Az egyszerűsített vállalkozói adóról A törvény hatálya alá a felté­teleknek megfelelő új adó­zók 2003. december 22-ig je­lentkezhetnek be, az egyéni vállalkozók a 03103-as, a társasok pedig a 03203-as adatbejelentő lapon. Ezen az adatlapon kell a nyilatko­zatot megtenni azon adóalanyok­nak is, akik 2004. évre vonatko­zóan kilépnek az eva hatálya alól. A kilépők figyelmét felhívjuk ar­ra, hogy ezzel egyidejűleg be kell jelenteniük a jövő évi áfaadózási módot, a vezetett alapnyilvántar­tást és a könyvvezetési módot. Az adóalanyiság választása fel­tételeinek meg kell felelni az adó­évet megelőző két naptári évben és a működés alatt is. A feltételek változása közül a legjelentőseb­beket kiemelve: a bevételi határ összege 15 millió Ft-ról 25 millió Ft-ra emelkedett. Tehát ha a 2002-re éves szintre átszámított bevétele, valamint a 2003-ra és 2004-re ésszerűen várható bevé­tele nem haladja meg a 25 millió Ft-ot, beléphet az eva hatálya alá. Kivételesen jogszerűen bejelent­kezhet 2004-re az eva hatálya alá, akinek a bevétele meghaladta a 15 millió Ft-ot. Ebben az esetben viszont a bevételi értékhatár túl­lépése és december 31. között vissza kell térnie a gazdálkodási formájának megfelelő adózási módra. 2004. január 1-jétől közösségi adószámmal nem rendelkezhet az eva alanya, mivel nem tartozik az áfa hatálya alá. Ha már kért és kapott közösségi adószámot, ak­kor visszaadásáról a bejelentke­zés napjáig gondoskodnia kell. Továbbá tiltó feltétel az is, ha jogi személyben, a jogi személyi­ség nélküli gazdasági társaságban új tagok együttesen 50 százalékot meghaladó szavazati jogot bizto­sító részesedést szereztek 2002- ben vagy 2003-ban, nem lehetnek evaalanyok 2004-ben. Továbbra is érvényben maradó' feltétel, hogy a bejelentkezés nap­ján nem lehet a leendő evaalany- nak köztartozása. Az egyéni vállalkozók a beje­lentkezésükkel egyidejűleg nyi­latkoznak arról (a JNY-04-es nyomtatványon), hogy a mini­málbérnél magasabb járulékalap után fizetik a járulékot. Ez a nyi­latkozat egy adóévre szól, ame­lyet első ízben a bejelentkezés­kor, azt követően pedig az evabe- vallással együtt kell benyújtani az adóhatósághoz. Fontos tudni, hogy a bejelent­kezési határidő jogvesztő, ami azt jelenti, hogy a határidő elmulasz­tása esetén igazolási kérelem elő­terjesztésének nincs helye. Itt az „e-bevallás” 2004. február 1-től az ország 3000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózója kizárólag elektronikus úton, elektronikus aláírás alkalmazásával tehet eleget adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségének. Megyénkből 74 vállalkozás került be ebbe a körbe. (Az adóteljesítmény számítás módja és értékhatára a Magyar Közlöny 2003. november 28-i szá­mában jelent meg.) Az új szolgál­tatás az eBEV nevet kapta. Ezzel egyidejűleg az úgynevezett „hite­lesítő bizonylatos” módszer meg­szűnik, az ilyen jellegű megállapo­dásokat az APEH 2004. január 31-i határidővel már felmondta. Az eBEV-módszer az érintet­teknek kötelező, hagyományos módon már nem készítethetik el bevallásaikat. Ugyanakkor a 2004. évben önkéntes alapon még nem lehet bekerülni e körbe. A tervek szerint azonban 2005. évtől bárki, magánszemély is igénybe veheti ezt a szolgáltatást. Az eBEV-rendszer indításáig az APEH három chipkártyát, egy kár­tyaleolvasót, valamint telepítő CD-t juttat ingyenesen az adó­alanyok számára. Ugyanakkor a rendszer működéséhez szüksé­ges számítógépeket az érintettek­nek kell biztosítani. A minimális rendszerkövetelmények a www, apeh.hu honlapon megtalálhatók. Az e körbe tartozókat az adó­hivatal levélben már tájékoztatta ez irányú kötelezettségükről. Az értesítésekkel együtt megküldött adatlapokat, amelyeken a sze­mélyre szóló chipkártyákat lehe­tett igényeli december 8-ig kel­lett visszajuttatni az APEH me­gyei igazgatóságához. Jelenleg az adatlapok felülvizsgálata, a ma­gánszemélyek regisztrálása fo­lyik. Az elkészült kártyákat, a hasz­nálatukhoz szükséges internetes és telefonos jelszavakat várhatóan 2004. január 16-31. között lehet átvenni a megyei APEH központi ügyfélszolgálatán, de csak szemé­lyesen, a személyazonosság, és az aláírási jogosultság igazolásával. Nagyon lényeges megemlíteni, hogy nem a vállalkozások, hanem a nevükben eljáró, aláírási joggal felruházott személyek kapják a kártyát, illetve a használatához szükséges jelszavakat. A megyei igazgatóság tervei között szerepel, hogy az eBEV- rendszer működéséről, még an­nak kötelező használata előtt be­mutatót tart, amelyről írásban ér- tesíti a 74 nagy vállalkozást. ■ Ismét lesz adóhétfő Az ADÓHÉTFŐ következő előadása 2003. december 15-én 14 órától lesz az APEH-székház földszinti ügyfélszolgálatán. Témája: A kifizetői és a munkáltatói adatszolgáltatások ellenőrzésének tapasztalatai. VÁRJUK TISZTELT ÜGYFELEINKET! Az oldal a megyei adóhivatal és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az APEH viseli. Az APEH megyei igazgatóságának épülete Szolnokon

Next

/
Thumbnails
Contents