Új Néplap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-11 / 288. szám

6. OLDAL AHOL 2003. December 11., csütörtök Ml ELÜNK KÖSZÖNTJÜK A 625 ESZTENDŐS MEZŐTÚR VÁROSÁT! Fennállásának 625. évfordulóját ünnepli Mezőtúr városa, amely me­zővárosi oklevelét még Nagy Lajos királyunktól kapta. A ma 20 ezer lakosú kisvárosnak egykor jóval nagyobb súlya volt, mint mostani megyeszékhelyünknek. Mezőtúr egyi­ke az ország legrégibb tele­pülésének, már a honfoglalás­kor megtele­pedtek itt őse­ink. A városról az első írásos emlék az 1205-1235 kö­zötti időből származik: a Váradi Reges- trum Túr név­alakban említi. Ettől kezdve a királyi oklevelekben már gyakrabban előfordul. Mezővárossá nyilvánító ok­levele 1378-ból, Nagy Lajos királytól származik. Mezővárosként vásártartá­si jogot kapott. A túri vásárok már a 15. században látogatottak és nagyon híresek voltak. Ennek a hagyomány­nak az újjáéledése az évenként egy al­kalommal, augusztus utolsó vasárnap­ján tartott túri vásár, mely jól szerve­zett, kulturális sporteseményekben gazdag Mezőtúri művészeti napok cí­mű egyhetes rendezvénysorozat zárá­saként, gazdag árukínálattal, egész na­pos műsorral este tűzijátékkal, utca­bállal várja az érdeklődőket. Kulturális téren századokon át ural­ta a vidéket. A város korán csatlako­zott a reformációhoz, és az 1530-ban alapított protestáns iskolája hamaro­san a debreceni után a Tiszántúl legje­lentősebb oktatási intézménye lett. Mezőtúr napjainkig megőrizte iskola­város jellegét, jelenleg hat általános is­kola, négy középfokú oktatási intéz­mény és egy főiskola, egy alapfokú művészeti iskola működik a város­ban. A városközponthoz közel — több mint 15 hektáron — található a pihen­ni és szórakozni vágyók övezete, amelyben vadregényes tó, liget, gyógyvizű strandfürdő, fedett uszoda és sportcentrum található. Több mint húsz éve működik a vá­rosban a nemzetközi képzőművészeti alkotótelep, melynek helyszíne Mező­túrtól nyolc kilométerre, a Holt-Körös mellett csodálatos természeti környe­zetben elhelyezkedő Takács-tanya. Az alkotótelep művészeinek kiállításai mellett számos kortárs művész, művé­szeti csoport kiállítása látogatható a Városi Galériában, mely a klasszicista stílusban épült, egykori zsinagóga épületében található. Napjaink forma- tervezett világában csodálattal kell adóznunk a népművészet nemesen egyszerű, praktikusságában is szép, formában és színben gazdag tárgyi emlékei előtt. A Mezőtúron található jó minőségű agyagnak köszönhetően az ügyes kezű túri fazekasok országos hírűvé tették mesterségüket. A mező­túri fazekasság kiemelkedő alakja volt id. Badár Balázs, aki megújította és határainkon túl is ismertté tette a túri fazekasságot, mely napjainkban is számos követőre talál. A fazekasság tárgyi emlékeit mutatja be a Túri Faze­kasmúzeum. ■ „Van élhető városunk...” Rózsa Endre, a térség országgyűlési képviselője Egerben született ugyan, de 27 esztendeje él Mezőtúron, így joggal vallja túrinak magát. A pénte­ki ünnepségen ő köszönti a 625 éves várost. Beszédének néhány gondola­tát idézzük. ....Köszönteni jöttünk ma itt össze, kö­szöntjük a 625 éves Mezőtúrt. Tisztelgünk Nagy Lajos királyunk előtt, aki mezőváro­si rangot adományozott Túrnak. Városunk egykori lakói előtt, kézművesek, földmű­vesek és polgárok előtt. Azok előtt, akik el­származva innen elvitték városunk jó hírét hazánk más tájaira és határainkon túlra is. És mindazok előtt, akik városunkat választották ottho­nuknak. A köszöntés szól azok­nak is, akik a Túr környéki tanya­világban éltek és élnek. Mert ők is mindig mezőtúrinak vallották ma­gukat. Bizonyítja ezt az is, hogy a mai napig úgy fogalmaznak, ha Mezőtúrra jönnek: „hazamegyek”. A történelem tán nem más, mint a megélt emberi lét kaleidoszkópja, mely jelképes táv­csövet ha olykor-olykor megrázzák a rettene­tes erők, a történtek, a szereplők helyzete, ér­deme, bűne átrendeződik. Lesznek, akik megdicsőülnek, lesznek, akik lealjasíttatnak. A történelemnél azonban sokkal fonto­sabb az ember, aki átélte, megélte a napo­kat, éveket, évtizedeket, akinek keserve, könnye, verejtéke, akinek öröme, moso­lya - maga a valós és megírhatatlan törté­nelem. Volt idő, amikor Mezőtúrt Debrecennel és Nagyváraddal emlegették együtt. Volt idő, amikor itt vezetett át az egyetlen út Erdély felé. Volt idő, amikor több felmért ház volt itt, mint Szolnokon. Van mire büszkének lennünk. Az Al­föld egyik legszebb főterének épületei ölelnek körül bennünket. Református kö­zépiskolánk alapítása egy évvel előbb tör­tént, mint a híres Sárospataki Kollégiumé. A Berettyó-parti Athén falai között tanuló diákok- közül sok tudós, művész, híres ember került ki. Mi büszkélkedhetünk az Alföld első leánynevelő intézetével, mely nemcsak névadója által mondható forra­dalminak. Mely mindig saját erejéből, nem mások kegyeiből került a hazai peda­gógia élvonalába. Volt Badár Balázsunk, aki Túr nagysá­gát Párizsban, Londonban hirdette. Van tehát mire büszkének lennünk. A határozott, körültekintő, megfontolt cél­kitűzések és a célokért való kemény, ki­tartó munka előbb-utóbb meghozza az eredményét. A hezitálás, a felelőtlen, meggondolatlan kijelentések hátráltatják az előrehaladást. Tíz körömmel kell ragasz­kodnunk ahhoz, amink még van. És keményen meg kell ra­gadnunk mindent, amivel töb­bek, nagyobbak, gazdagabbak lehetünk. A történelem sajátos lehetőséget ajánlott nekünk: fogjunk össze, azaz integrálód­junk. Ebbe az irányba hazánk megtette az első lépéseket. Jövőre egy nagyobb közös­ség, az Európai Unió részévé válunk, azaz Európa jobb módú és jobb sorsú feléhez fogunk tartozni. Az unió alapegysége a kistérség. Ezért is fontos az a lehetőség, amely nekünk megadatott, hogy új, önálló kistérséget hozzunk létre. Mi megléptük, a környező települések csatlakoztak, a kormány támogatta törek­vésünket. 2004-től hazánkban a 150 kis­térség helyett 168 fog működni. Örömmel jelenthetjük be, hogy a 18 új kistérség egyike a Berettyó—Körös menü kistérség lesz, melynek tagjai Mezőtúr, Túrkeve, Kétpó, Mezőhék és Mesterszál­lás. Most itt tartunk. Van élhető városunk, csak el kellene hin­nünk. És ha ez sikerült, utána azon kell dol­goznunk, hogy ezt másokkal is elhitessük.” Egy város képeinek elsődleges meghatáro­zója a váro­si címer, mely a te- lepülés történelmi múltjára és mai jellegz* tességeire u díszítő jelkép. A tele­pülés jelképrendszerét évszázadokkal korábban alakította ki a történelem. A jelenleg elfogadott természetes rajzú lili­om heraldikai ritkaság, a magyar anya­nyelvű területeket is figyelembe véve je­lenleg az országban egyedülálló. Ezen ábrázolás legkorábbi dokumentuma 1576-ból ismert, amely néhány évtized alatt valamely családi címerből átvett elemmel bővült, így az 1617. évi városi pecséten már ötszirmú rózsával bővítve látható. E több évszázad során használt clmerváltozat rajza és leírása a Magyar- ország Címertára kéziratban a színek megjelölésével megtalálható. Színei: vörös mezőben ezüst természetes lili­om és rózsa. A heraldikában a liliom a lelki hatalom és a kegyelem, a rózsa pe­dig az alázatosság és áldozatkészség jel­képe. E történelmileg hiteles, heraldika- ilag szabályos változatot Bodoki Fodor Zoltán Mezőtúr város története című munkája is tartalmazza. Ebben a mű­ben megtalálható az úgynevezett kék alapon Anjou-liliomos városi címer is, melyről úgy tudjuk, hogy I. Lajos király adományozta a városnak, az 1378-as év­hez kötött vásártartási joggal. Ezt az ál­lítást semmiféle fellelhető dokumentum nem igazolja. Szakvélemények szerint ez a változat választott címer. A hitele­sen királyi adományhoz köthető más városi címerekben mindenütt legalább három liliom jelenik meg. ■ ség kiterjesztésével, másrészt a jelenleg is növekvő, alapjaiban azonban már stabilizálódott szolgáltatások erősítésével kí­vánja megtartani. A társaság életében mindig meghatározó jelentőségű terület a személy- és tehergépjárművek, valamint mezőgazdasági erőgé­pek klímaberendezéseinek for­galmazása, szerelése és szervi­zelése. A vállalat épületek és la­kások klimatizálásával, klímabe­rendezéseinek nagykereskedel­mével, épületgépészeti tervezé­sével, szerelésével, és szervizelé­sével is foglalkozik. Működésé­nek folyamatosan magas színvo­nalát ISO 9002 minőségbiztosítá­si szabvány garantálja. A teljes körű épületgépészeti szolgálta­tás biztosításával olyan multina­cionális, illetve óriásprojektek megvalósítására nyílik lehetősé­ge a cégnek, amelyek nemzetkö­zi színvonalú kihívást jelente­nek. Valamennyi üzletág tekinte­tében elmondható, hogy a Klíma meghatározó szerepet játszik az adott piacon. A cég üzletpolitikája változat­lan: a partnerek gyarapodása egyben az ő gyarapodásuk is, ezért jól felfogott és nyíltan fel­vállalt üzleti érdekük, hogy a ve­lük együttműködő vállalkozások minél sikeresebbek legyenek. A partnerhálózat valamennyi tag­jára kiemelt figyelmet fordíta­nak, a termékek fejlesztése, a termékszerkezet alakítása során pedig értékelik az elvárásokat, és ezeknek megfelelően alakítják a terveket. Az idei nyáron a hosszan tartó ká­nikula miatt egyre több cég és ma­Klíma Ipari Centrum Rt. Soha ne legyen rosszabb évünk, mint a 2003-as, s ugyanezt kívánjuk így kará­csony előtt a megyében te­vékenykedő többi cégnek és intézménynek is — mondta Gyarmati István, a Klíma Ipari Centrum Rt. elnök-ve­zérigazgatója, amikor a vé­géhez közeledő esztendő ér­tékelésére kértük. A céget idén is a 36 helyen rangso­rolták a megye vállalkozá­sainak TOP 50-es listáján. Az rt. fejlődésének dinamizmu­sát egyrészt a kereskedelmi és vállalkozásfejlesztési tevékeny­„Soha ne legyen rosszabb évünk...” gánszemély szánta rá magát, hogy kümatizálja irodáit, lakását vagy éppen autóját. A Járműklíma Szer­viz járművek utólagos klimatizálá- sát végzi, mintegy hatszáz külön­böző típusú gépjárműben. Olyan partnerek megrendeléseit teljesíti, mint az LR1, több Volán rt., a BKV illetve a MÁV. A járműszerviz - amely egyben hivatalos Opel már­kaszerviz is - a gépkocsik karban­tartásán túl karosszéria- és fénye­zési munkákat végez. Az Erőgép­klíma elsősorban a mezőgazdaság igényeit elégíti ki, de szükség sze­rint bármüyen erőgép vezetőfül­kéjének hűtésproblémáját meg­oldja. Szinte valamennyi hazai ag­rárcéggel kapcsolatban áll, melyek közül a legnagyobbak az IKR Rt., a KITE Rt. vagy a GITR Rt. Az Épü­let- és Hűtőklíma Szerviz az or­szág egész területén végez a szak­területhez kapcsolódó feladatokat. Lakóházak, irodaépületek, üzem­csarnokok, orvosi rendelők, kór­házak klimatizálását végzi, illetve a már meglévő klímaberendezé­sek javítását, karbantartását is el­látja. A szerviz többek között olyan kiemelt ügyfeleket tudhat magáénak, mint a TVK Rt., a Mól Rt., az OTP Bank Rt., a Béres Rt. vagy éppen a Hungária Biztosító. A Klíma Ipari Centrum munkatár­sainak, partnerhálózatának folya­matos képzését is rendkívül fon­tosnak tartja. Ezeknek a konferen­ciáknak ideális helyszíne a mező­túri Nemzeti Szálloda, amely a cég tulajdonában van. A város legszín­vonalasabb hotelének üzemelteté­sével a Klíma rendkívül sokat tesz Mezőtúr idegenforgalmának fel­lendítéséért. (PR) Klíma Ipari Centrum Rt. 5400 Mezőtúr Szolnoki út 5.Tel: 56/350-333 Fax: 56/350-402 www.klimart.hu e-mail: klima@axelero.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents