Új Néplap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-09 / 286. szám
I 2003. December 9., kedd ALMA MATER 7. OLDAL „INTEGRÁLT OKTATÁSÉRT” ALAPÍTVÁNY DR. HEGEDŰS T. ANDRÁS ALAPÍTVÁNYI KÖZÉPISKOLA - SZOLNOK Esélyteremtésből kitűnő Az integráció iskolája Beszélgetés Teleki László államtitkárral Az idei az integrált oktatás első tanéve a tehetséggondozó program szolnoki iskolájában. A kezdetben hatvan tanulót befogadó kis intézmény napjainkra európai hírű regionális oktatási centrummá, bázisiskolává vált. A több mint kétszázötven nappali tagozatos és a százötven főt is meghaladó létszámú esti-levelezős érettségi képzésben részt vevő tanulót oktató középiskola eredményei többszörösen túlhaladták az eredeti elképzelésben megfogalmazottakat. — Mi a siker titka? — kérdezzük Csilléi Béla igazgatót.- Ha röviden kellene válaszolnom, csak annyit mondhatnék, szívós, kitartó munka és töretlen Ilit. De ennél azért természetesen ■többről van szó. Iskolánk azoknak a fiataloknak az iskolája, akik nem bíznak a hagyományos állami-önkormányzati iskolákban. Akik már csalódtak, sorozatos kudarcok érték őket, vagy éppen anyagi lehetőségeik hiánya miatt kihullottak a rendszerből. A tapasztalatok és az utóbbi évek kutatásai igazolják, hogy egyre több az olyan fiatal, aki nem találja a helyét a hagyományos iskola- rendszerben. Számukra nyújt alternatívát, méghozzá eléggé eredményes választási lehetőséget a programunk. Egyrészt azok kapnak lehetőséget; akiknek még nem sikerült elvégezni az általános iskolát, és újra tanulni szeretnének. Felzárkóztató, pályaorientációs programunk eredményessége alapján nyertük el a Bázisiskola megtisztelő címet. Esélyt kapnak továbbá azok, akik szakmát és érettségit kívánnak szerezni. Az elmúlt tanévben harminchat fiatalnak sikerült ez, közülük tizenhármat vettek fel felsőoktatási intézménybe. Ezek a számok önmagukért beszélnek.- Miben más ez az iskola?- A jelenlegi magyar iskola merev rendszere kizárólag a beilleszkedést, a szokásokat, az életmódot elfogadó magatartást teszi lehetővé. A mi iskolánk gyökeresen szakított ezzel a felfogással. Itt minden gyerek megőrizheti egyéniségét, teret kapnak vágyai, kibontakoztathatja tehetségét. Személyre szóló pedagógiai programunknak köszönhető, hogy a fiatalok az eddigi kudarcaik után itt sikereket érnek el.- Milyen elismertséget szerzett a program és az iskola?- Iskolánk a Szolnoki Önkormányzat támogatásával, építve a munkánkat megalapozó PHARE- támogatásra, folytatjuk a felzár- kóztató-tehetséggondozó programunkat. Az Integrált Oktatásért projekt a „Roma Esély” szellemi jogutódjának tekinti magát, vállalja mindazoknak a cigány és nem cigány fiataloknak az oktatá- sát-képzését, szakmához, érettségihez juttatását, akik a tanulással próbálnak kitörni nehéz helyzetükből. Nevelőtestületünk évek- évtizedek óta komoly tapasztalatokkal végzi misszióját, tanítja a tehetséges fiatalokat. Munkatársaink között számos, magát cigánynak valló kolléga van, akik személyes példamutatással és kiemelkedő munkával bizonyítják a tanulóinknak, van megoldás. Erre alapozva egészítjük ki a pedagógiai programunkat, fejlesztjük a tanműhelyeket, bővítjük a tehetséggondozó kollégiumot. Részesei vagyunk továbbá egy pedagógus-továbbképzési PHARE-pro- jektnek is, melyet a megyei pedagógiai intézettel közösen valósítunk meg. Európai kapcsolataink a Socrates-projekt keretében a hollandiai Emmen középiskolájával, az írországi Limerick város középiskolájává, valamint az erdélyi Szováta gimnáziumával közösen benyújtott pályázatunk, a brüsszeli EFECOT-szervezet támogatása további ismertséget biztosít iskolánknak mind a hazai, mind pedig a nemzetközi szakmai közvélemény előtt. A Leonar- do-program keretében pedig spanyol, ír, holland iskolával közösen, belga és brit támogatással készítünk egy uniós oktatási programot. Ez iránt már több nemzetközi szervezet is érdeklődik. Tanulóink már megszokták, hogy rendszeresen látogatnak hozzánk külföldi diákok, pedagógusok, oktatási szakértők. Talán ezért is veszik komolyan az angol és a német nyelv tanulása mellett a lová- ri/romanesz nyelv elsajátításának lehetőségét. Tehetséggondozó kollégium után döntött úgy, beköltözik a diákotthonba. Pedig szeptemberben még egy porcikája sem kívánta a diákotthont. Ám társaitól sok jót hallott a kollégiumról, ráadásul így, hogy nem kell nap mint nap ingáznia a szülői ház és az iskola között, lehetősége nyílik a sportolásra is. Sőt reményei szerint a tanulás is jobban megy majd kollégistaként. Ez annál is inkább lehetséges, mivel a kollégiumi nevelőmunkában nagy szerepet kap a tehetség- gondozás is. Minden újonnan érkezőnek igyekeznek felmérni a képességeit, és azt fejleszteni, amiben tehetsége mutatkozik. Ebben a munkában ma már pedagógiai asszisztensként vesz részt az iskola, a kollégium egyik volt diákja is. Mint Botos Olivér mondja: örömmel vállalta, hogy segít egykori tanuló- társainak, hiszen ő maga is sokat köszönhet a programnak. Annak pedig külön örül, hogy a mostani kollégiumlakóknak a 2-4 ágyas hálók, az egyéni fejlesztést lehetővé tevő tanulószobák mellett egy könyvtárat, egy informatikai termet és — gondolva a kajakra gyúrókra —, egy kondicionálótermet is kialakítottak^ ■ A Hegedűs T. András szakiskola kollégiumában, az Oktatási Minisztérium és az Európai Unió PHARE-programja támogatásával megépült regionális tehetséggondozó diákotthonban 78 tanulót vár családias környezet. A régi kollégium épületének bővítését — emeletráépítést és korszerűsítést — a tehetséggondozó program életrevalósága mellett elsősorban az tette szükségessé, hogy egyre több hátrányos helyzetű gyerek kerül be a közoktatásba. A kollégiumban dolgozó A névadó Az iskola névadója a Roma Esély program egyik kidolgozója, dr. Hegedűs T. András Budapesten született 1943-ban. Okleveles pszichológus és történelem szakos középiskolai tanár, egyetemi tanár, hat évig, 1999-ben bekövetkezett haláláig a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Pedagógiai Tanszékének vezetője volt. Tudományos munkájának főbb területei: a nemzetiségi és kisebbségi oktatás, a hátrányos helyzetűek és a felső- oktatási szocializáció. ■ Amit tanítanak A Hegedűs T. András szakiskolában az alapfokú iskola elvégzése után három szakma közül választhatnak a tanulók:- gépíró-szövegszerkesztő,- számítógép-kezelő,- nyomdai szövegrögzítő Érettségi után a diákok a PHARE-program támogatásával újabb szakmákat sajátíthatnak el:- pedagógiai asszisztens,- nyomdai szövegszerkesztő. Az előbbi képesítést megszerző fiatalok iskolákban, szociális intézményekben helyezkedhetnek el. Az utóbbi szakma oktatásával pedig hiányt pótol az intézmény. A nyomdászok iskola- rendszerű képzése hat esztendővel ezelőtt szűnt meg a me- gyében.___________________■ Az oktatási intézményekben olyan légkört kell teremteni, amelyben egyaránt jól érzik magukat a cigány és nem cigány gyerekek — véli a Miniszterelnöki Hivatal romaügyi államtitkára. Teleki László szerint e tekintetben is modellnek tekinthető az „Integrált Oktatásért”Alapítvány Dr. Hegedűs T. András Alapítványi Szakiskola, Középiskola, Esti Általános Iskola és Kollégium.- Nem először jár a Hegedűs T. András szakiskolában. A korábbi és a mostani tapasztalatai alapján mi a véleménye az iskoláról?- kérdeztük az államtitkárt. — Nagyon fontosnak tartom azt az oktató-nevelő munkát, ami a Hegedűs T. András Szakiskola és Középiskolában folyik. Az ilyen típusú intézmények ugyanis meghatározhatják a ci- Nem szeretnék rangsort felállítani. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy minden intézmény kapja meg azt az állami, helyi segítséget, amellyel saját területén érvényesülni tud. Sajnos ma még a legtöbb intézmény problémája, hogy megfelelő anyagi források híján nem képes hosszú távra tervezni, a fenntartható fejlődését garantálni. Remélem, hogy a Teleki László (balra) megismerkedett az iskolában folyó oktatással gányság társadalmi integrációjának folyamatát. Az vitathatatlan, hogy a cigányság felzárkóztatásához nélkülözhetetlen az oktatás. Ám ahhoz, hogy e téren eredményeket tudjunk elérni, az iskolákban olyan légkört kell teremteni, amelyben egyaránt jól érzik magukat a cigány és nem cigány gyerekek. Szolnokon egy ilyen, az integráció irányába ható iskola jött létre. Igaz, ehhez olyan vitathatatlanul hiteles pedagógiai személyiségekre van szükség, mint Csilléi Béla igazgató, akik mindent feláldoztak, feláldoznak azért, hogy ezt a mo- dellintézményt fenn tudják tartani.- A Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként képet alkothat az ország oktatási rendszeréről. Hogyan ítéli meg a Hegedűs T. András iskola helyét, szerepét az oktatási intézmények között? kormányzat, az önkormányzat mindent megtesz azért, hogy ez az iskola az országban az elsők közé tartozzon.- Milyen mértékű állami támogatásra számíthatnak az olyan oktatási intézmények, mint ez a középiskola? Bővülnek a források? — Átalakulnak a támogatások. Eddig a kisebbségi oktatásra többlettámogatást igényelhettek az intézmények, most ez is az integrált oktatás céljait szolgálja majd. Ugyanakkor a tanórán kívüli oktatásra is lesz külön forrás. Felzárkóztatással, tehetség- gondozással ugyanis számos diákotthonban - így itt, a Hegedűs T. András Szakiskola és Középiskola kollégiumában is - foglalkoztak, ám ezt a munkát eddig nem segítette az úgynevezett fejkvóta. Mindezek nagyon lénye- ges lépések. ________________■ Ak iknek esélyt adnak- az általános iskolát befejezett, tovább tanulni akaró fiatalok;- szakmát szerezni kívánók;- valamely középfokú tanintézetből kimaradt fiatalok;- 16. életévüket betöltő, a dolgozók esti iskolájában tanulni kívánók;- a szakma után érettségizni szándékozók;- az érettségi után újabb szakmát szerezni kívánók. Csodatévők között A Pécsi Tudományegyetemen tanító dr. Forrni R. Katalin büszke a szolnoki iskolára. Nemcsak azért, mert az oktatás alapjául szolgáló programot kigondoló férje, Hegedűs T. András nevét viseli az intézmény, hanem mert több volt diák is ma már főiskolai hallgató. Amikor az iskola megszerveződött, a tanárnő a háttérből segített férjének, Hegedűs T. Andrásnak - akinek a nevét ma az intézmény viseli -, és drukkolt a sikerért. Akkor sikernek számított az is, hogy egy év után talpon maradt az iskola. „Sokan nem hittek benne, de fontosabb, hogy voltak, akik hittek és csinálták. Nekik volt igazuk” - vallja a professzor asszony. Abban azonban, hogy a Hegedűs iskola tekintélyes, nagy intézménnyé vált - a vezetők, a tanárok, az alapítványi kurátorok elkötelezettsége, tehetsége, rengeteg munkája mellett - , legnagyobb szerepe annak volt, hogy a diákok magukénak érzik, szeretik az iskolát. A talpon maradáson túl ezt a gyerekre figyelő, barátságos légkör megőrzését tarja a legnagyobb eredménynek Forrai R. Katalin. Bár sokszorosára nőtt a tanulók és a tanárok száma, minden diák annyi törődést kap, mint a kicsi iskolában. Az iskola növekedése úgy történt, hogy ki-ki magából a legjobbat tudja kihozni, javíthatja a tévedéseket, s olyan életpályát alakíthat ki, amely legjobban megfelel képességeinek. Talán ez magyarázza meg azt a csodát, hogy a kallódó fiatalok közül, akik annak idején elkezdték a tanulást a szakiskolában, ma már sokan nemcsak szakmát szereztek, érettségiztek, sőt tavaly heten, az idén tizenhármán főiskolára is beiratkoztak. ■ Kovács Judit álmaiban egy televízió vagy egy újság munkatársa, Mága Mária inkább a gyerekeknek adna vissza mindabból, amit eddig kapott az iskolától. Kovács Judit szolnoki, Mága Mária egy kis faluban, Tisza- bőn született. Egyikük cigány, másik nem. Valami azonban közös bennük: mindketten jövő tavasszal érettségiznek, és barátnők. Mága Mária az általános iskola elvégzése után szó szerint válogathatott a középiskolák között. Annak idején három suliba is felvették, ám ő a Hegedűst választotta. A nyílt napon látottak győzték meg, a másutt nem tapasztalt nyílt, barátságos légkör. Az első benyomást — mely most is döntő volt - csak megerősítette nővére, Erika, akik egykor itt érettségizett, ma már pedig művelődés- szervezőként dolgozik az iskolában. Kovács Judit előbb Szolnok Az álmokhoz közeledve Mága Mária és Kovács Judit a számítógép előtt egy másik középiskoláját próbálta meg, ám csakhamar átiratkozott a Hegedűsbe. Ezt az iskolát barátai, no meg anyukája ajánlotta, aki itt munka mellett, levelező tagozaton igyekezett érettségit szerezni. Judit pedig nem bánta meg, hogy hallgatott a szülői szóra. Állítja: nemcsak szabadabb a légkör, de a tanárok is jobban figyelnek a gyerekekre, és így még a tanulás is könnyebben megy. Juditnak például mindennél könnyebben a fizika- és a földrajztanulás megy, de azért szívesen ül az irodalom- és a történelemórákon is. Ez utóbbi kettő Marika kedvence is. Bár mint mondja, a többi tantárggyal sem nehéz megbirkózni, különösen, hogy a kollégiumban mindig akad, aki segít, ha valamit már végképp nem ért. A diákotthon ugyanis szinte igazi otthon. Ráadásul ott mindig történik valami. Most például tisztasági verseny zajtik a szobák között, a tét pedig igen nagy: egy hét „uralom” a magnó felett! Judit és Marika mindeközben persze már a „hogyan továbbon” is gondolkodik. Marika reméli, akárcsak nővérét, őt is felveszik majd a jászberényi tanítóképzőbe. Judit inkább keresztapját követné, aki operatőr, így legszívesebben egy médiaiskolában tanulna tovább. De az is lehet, hogy előbb tanítónőképzőbe jelentkezik, mert nem árt, ha több mindenhez ért az ember lánya. A barátnők egyben biztosak: jó útra- valóval vághatnak neki terveik valóra váltásának. ■ Az oldal az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli. Az új tehetséggondozó kollégiumban csaknem nyolcvan diákot vár családias környezet pedagógusok szerint ugyanis az is hátrányos helyzetnek tekinthető, ha valaki nem tudja megoldani az iskolába járást. A kollégiumnak azonban csak az épületét alakították át. A bővítéssel nem veszett el a diákotthon legfőbb értékének tartott családias hangulat. A nevelők továbbra is messzemenőkig megpróbálnak érzelmi és anyagi védettséget biztosítani a fiataloknak. Ez, valamint a közös programok jó hírnevet szereztek a kollégiumnak a tanulók körében. Ennek is köszönhető, hogy volt fiatal, aki jóval a tanévkezdés
