Új Néplap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-10 / 261. szám
4. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2003. November 10., hétfő Aki már „próféta” lett Nagyrév Azt szokták mondani, senki nem lehet próféta a maga hazájában. A mindennapok nyelvére lefordítva ez valami olyasmit jelent, vagy jelenthet, hogy az embernek a saját lakhelyén, szülőfalujában mindig nagyon nehéz bizonyítani, kitűnni. Azért akadnak kivételek, mint például Nagyréven Matekovics Jánosné, született Kerekes Lídia, aki eddigi életét abban a faluban dolgozta végig, ahonnan és amelyből vétetett. Mindig jól tanult, azért nem véletlen, hogy a szülei taníttatták. Igaz, érettségit követően dolgozott egy évig a téeszben, hiszen a főiskolás tanulmányokra pénzt is kellett keresni. Ha nem is sokat, valamennyit. Annak rendje, s módja szerint matematika—kémia szakos tanári diplomát szerzett Szegeden. Gyaníthatóan nem akármilyen eredménnyel, hiszen a kémia tanszéken tanársegédi állást ajánlottak fel neki. Bizony ez a lehetőség néhány álmatlan éjszakát okozott neki, dehát öregedtek, idősödtek a szülei, szeretett volna közelebb kerülni hozzájuk, segíteni rajtuk. Ezért hazajött a szülőfalujába, az általános iskolába tanítani. Ennek harminc éve, és még mindig ott van. Azóta azonban történt egy és más. Férjhez ment, két fiuk született, már ők is kirepültek a családi fészekből, önálló életet élnek. Vállalkozó és mérnök lett belőlük. Ami nem mellékes, már egy unoka is érkezett. Visszatérve az iskolára, ott történtek jó és rossz változások is. A Az esélyegyenlőség napján Mezőtúr A programot Váradiné Sipos Judit, a Fogyatékosok és Egészségkárosodottak Városi Tanácsának elnöke nyitotta meg. A megnyitó után orvosi előadások következtek, többek között dr. Szappanos László ortopéd szakorvos, a mezőtúri Városi Kórház-Rendelőintézet igazgató főorvosa részvételével. Emellett a rendezvény időtartama alatt szakmai tanácsadást tartottak többek között a munkaügyi kirendeltség, a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat, a Vakok és Gyengénlátók Megyei Szövetsége képviselői. A megjelenteknek lehetőségük volt vércukor- és vérnyomásmérésre, valamint gyógyászati termékekkel ismerkedhettek. A gyermekek részére játszóház biztosította a szórakozást. A program zárásaként a mezőtúri főiskola Club kisegyüttese szó- rakoztatta a közönséget. ______szs A R ákóczi Úti Általános Iskola adott otthont szombaton a fogyatékosok éve alkalmából megrendezett Esélyegyenlőség napja elnevezésű rendezvénynek. Váradiné Sipos Judit előadása nyitotta meg a rendezvényt jók közé tartozik, hogy időközben a faluban csodálatos, új iskola épült. Egyedi tervezésű, svéd tervek, modell alapján. Más dolog az, hogy nagy esők idején olykor ott is csöpög a víz, ahol nem kellene. A kevésbé örvendetes események sorába tartozik, hogy itt valamikor 210 diák koptatta a padokat, de amikor Lídia tanítani kezdett, akkor is voltak vagy száztízen. Sajnos, mint minden magyar kistelepülésnek, így Nagyrévnek is, fogy a lakossága, ebből kifolyólag az iskolás is kevesebb. Míg tavaly 78 diák iratkozott be, most 65. Ennyi a létszám, meg a nyolc nevelő. Matekovicsné Lídia már volt a különböző szaktárgyi versenyeken. Hogy mi a direktor asszony hobbija? A tanulás, mivel jogi egyetemre jár, az olvasás, ha ideje marad, a keresztrejtvényfejtés, meg a tánc. Táncszakkört is vezet, ami annyira népszerű, hogy vagy negyven gyerek jár ezekre a foglalkozásokra. Még meg kell említenem egy rendszeres időtöltését: mivel náluk is kevés a pénz, pályázatokat ír. Nem egyet, jó sokat évente, nagyon sokszor sikerrel. Visszatérve a harminc, munkában eltöltött évre, mindebből kitetszik, Kerekes Lídia nagy valóMatekovics Jánosné matekórát tart a hetedikeseknek FOTÓ: BAKOS JUDIT igazgató 1991-96 között, és legújabban 2000-től a fenntartók, a kollégák, szülők megint bizalmat szavaztak neki. Nincsenek nagy osztályok, így egyénileg is sokat lehet foglalkozni a nebulókkal. Érnek is el szép sikereket színűséggel próféta lett a saját hazájában, a szülőfalujában. Vagy ha az nem is, de iskolaigazgató még néhány évig. Nem másért, mert a megbízatása 2005-ig tart. D. SZABÓ MIKLÓS Ma is aktív az értékmentő főorvos Az elmúlt évtizedek alatt nagyon sokan megismerték Karcagon, a megyében és az ország több településén is dr. Sántha József nyugalmazott főorvost, a Városvédő és Szépítő Egyesület elnökét, aki ma is rendíthetetlenül dolgozik szülővárosáért. Karcag- Az elmúlt évtizedekben Ön bebizonyította, hogy egy egyesület is képes elindítani, végigvinni a városszépítési akciókat. — Számomra a város fejlesztésében, érdekében végzett munkálkodás családi ha- Dr. Sántha József gyomány. Nemcsak azért, mert több generációra visszamenőleg karcagi a családunk, hanem azért is, mert a korábbi generációk közül többen viseltek tisztséget is mint helyettes polgármester és intézményigazgatók. Annak ellenére, hogy parasztcsalád voltunk, mindig akadt olyan dolog, amelyben a részvételünk önmagában meghatározta a közéleti szerepünket is - kezdte élete jelentősebb állomásainak felidézését. — Itt diákoskodtam a kitűnő karcagi református nagykun gimnáziumban. Bár igazából erdőmérnök akartam lenni, de a sors úgy hozta, hogy Debrecenbe, az orvosi egyetemre jelentkeztem. Menetközben megszeretettem ezt a szép hivatást. Amikor a karcagi kórházba kerültem, a betegek étkeztetése érdekében előadásokat szerveztem. A közönség hol lisztet, hol krumplit hozott, így láttuk el az akkor még kevés ágyszámmal működő intézmény betegeit. Később ez változott. Hosszú idő távlatából úgy emlékezhetek rá, mint a kezdeti nehézségeket jelentő dolgokra. Valójában azonban nagyon sok, nagyon szép, sokszor nehéz, de eredményes kórházi munkát tudtam végezni. Kellemes, szép emlék az akkori feladatoknak megfelelően a véradóállomás megszervezése, és az ott töltött munka. Vezetésem alatt nem fordult elő, hogy a kórház ne tudta volna biztosítani az idehozott betegek vérszükségét. A ritka vércsoportok esetében volt példa, amikor helyből és vidékről éjszaka kocsival jöttek be az emberek vért adni, hogy a négy gyermekes anya életben maradjon. Ezt is megoldottuk.- A hivatása mellett a művészetek szeretete is fontos Önnek. — Születésemtől fogva magammal hoztam a szép szeretetét. Egyetemi éveim alatt olyan ismerősöknél laktam, ahol mindezt láttam, tapasztalhattam. Itthon olyan orvos baráti társaság fogadott be, ahol a zene, a kultúra szeretete valóban élt. Ez iránt való hajlandóságomat a város érdekében igyekeztem hasznosítani. Személyes ismeretség és kapcsolatok révén Karcag zenei életében a '60-as, 70-es években szinte minden neves magyar, de számos külföldi művészt is sikerült felkérni szereplésre. így járt itt Kodály Zoltán is, akinek látogatása eredményeként, segítségével megalakult a zenei általános iskola is. A komolyzenét gyerekkoromban szerettem meg. Szüleim hegedülni taníttattak. Ez a zeneszeretet vezetett, amikor mint a városvédő egyesület elnöke közreműködtem a Karcagi Szimfonikus Zenekar (korábbi nevén Puszta Koncert és Szalonzenekar) megalakításában.- A város életét más szempontból erősíti az egyesület. Sok értéket mentettek már meg az utókornak. Önnek melyik a legkedvesebb? f — 1987-ben az első civil szervezetként alakultunk meg a városban. Az épített környezet védelme, annak gyarapítása, a várost és régiót jellemző értékek megmentése, a külső környezet megóvása volt a célunk. Azt gondolom, ebben tudtunk sikereket elérni. Az önkormányzattal, a városvezetéssel szoros együttműködés sok olyan eredményt mondhat magáénak az egyesület, amely a városért nagyon sokat tudott tenni. Nagy elhatározásunk, hogy az Országos Város- és Faluvédők Szövetségének jövő évi közgyűlését Kisújszállással közösen tartjuk. Eredményeink közül örülök annak, hogy a katolikus egyházzal karöltve sikerült felújítani a Kálvária dombot, visszaállítottuk a Nádoroszlopot, valamint az önkormányzattal közösen több alkalommal rendeztünk kiállításokat és tűzikovács-találkozókat is, de az egyesülettel tevékenyen részt vettünk a város fásításában, virágosításában is.- Ön magánemberként is nagyon aktívan részt vesz a közéleti munkában.- Természetesen a jövőben is azon leszek, hogy szép dolgokkal gazdagodjon a város zenei, kulturális élete, és odafigyeljünk az építészeti értékek megőrzésére, teremtésére. DARÓCZIERZSÉBET névjegy: dr. Sántha József 1926-ban született Karcagon. 1950-ben szerzett Debrecenben orvosi diplomát, majd a karcagi kórház belgyógyászatán volt főorvos, 1970-től nyugdíjazásig pedig a vérellátó állomás vezető főorvosa volt. Alapítója a Városvédő és Városszépítő egyesületnek, 1993-ban megkapta a Karcag város kultúrájáért díjat, 2000-ben az FVM által alapított Kós Károly-díjat, 2003- ban a Pro Urbe-díjat Lesz pénz szennyvízberuházásra? ________JÁSZDÓZSA________ Úja bb pénzek érkezhetnek talán már jövőre a jászsági szennyvízközmű-hálózat fejlesztéséhez — derült ki dr. Szekeres Imre országgyűlési képviselő, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárának minap tartott fórumán. A település polgármesterével, Palotai Lászlónéval közösen tartott lakossági fórum keretében az államtitkár megemlítette, hogy idén januárban 8,5 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, s az év végén ehhez még plusz két százalékot tesznek hozzá, figyelembe véve a bérnövekedés idei mértékét. A kétszázalékos emelést januárig visszamenőleg fizetik ki az időseknek. Még novemberben kézhez kapják az 53. heti nyugdíjat, és fel kívánják emelni az özvegyi nyugdíj összegét is 20 százalékról 25 százalékra, majd jövőre 25-ről 30 százalékra. Mindezek mellett az életkörülmények javítása érdekében még rengeteg feladata van a kormánynak. Az uniós csatlakozásról szólva Szekeres Imre azt a meggyőződését hangoztatta, hogy az ország egészének, és az itt élőknek egyaránt jó lesz, hogy Magyarország 2004. május 1-jétől az EU tagjává válik. Egy óriási piacon komoly versenylehetőséghez jut az ország. Az országjelentésben megfogalmazott bírálatokra reagálva elmondta, hogy minden hiányosságot pótolnak jövő év májusára. A dózsaiak érdeklődtek arról, hogy vajon mikorra épülhet ki a településen a szennyvízcsatornahálózat. Szekeres Imre először is rámutatott, hogy a legjobb megoldás az lett volna, hogy ha az unió előcsatlakozási programjának pénzügyi keretéből lehetett volna mindezt finanszírozni. A jászsági pályázat „elúszott" az előző kormány ideje alatt. Végül úgy döntöttek a választásokat követően, hogy szakaszosan építik meg a hálózatot. Első ütemben öt térségi településen (Jászberény, Jászárokszállás, Jászapáti, Jász- kisér, Jászszentandrás) jövőre kezdődnek a kivitelezői munkák. A nyolcmilliárdos beruházáshoz az állam címzett támogatásként, illetve a vízügyi célelőirányzat alapjából a szükséges összeg mintegy felét biztosította. A következő ütemben a nagyobb lélekszámú településekre kerülhetne sor. Megtudtuk, hogy Jászalsószentgyörgy és Jászla- dány szennyvízközmű-fejlesztési elképzeléseihez valószínű már jövőre pénzt tehet a kormány. A többi jász település vonatkozásában azonban egyelőre nem tudott konkrét időpontot mondani. Megfogalmazása szerint meg kell vizsgálni, hogy például Jászjákóhal- ma, Jásztelek és Jászdózsa hálózatának kiépítése miként lehet a leggazdaságosabb, csatlakozva egy már elkészült tisztítóhoz, vagy önálló, biológiai tisztítómű építésével. Az államtitkár türelmet kért a helyiektől, s mint mondta egy, másfél éven belül tisztábban látnak. Egyértelműbb lesz, hogy az uniós források valamelyikéből sikerülhet-e a kitelepülések számára támogatást nyerni erre a célra is. banka csaba Tudományos ülés A jászberényi Erzsébet Kórház tagbélrák sebészetének legújabb Tudományos Bizottsága minden lehetőségeiről, eredményeiről évben megrendezi Erzsébet-napi osztották meg tapasztalataikat a tudományos ülését. Idén a vas- résztvevők, az ország minden szegletéből érkezett orvos szakemberek, a téma legavatottabb szakértői. A megjelenteket a tudományos bizottság elnöke, a kórház orvos igazgatója, dr. Jakus Zoltán (képünkön) köszöntötte. Dr. Kazsuba Attilától, a tudományos bizottság titkárától egyebek mellett megtudhattuk, hogy a vastagbélrák a második leggyakoribb halált okozó rákbetegség hazánkban. Mintegy hét-, nyolcezer új megbetegedést regisztrálnak, s a megbetegedettek több mint fele hal meg évente. Pedig ha alkalmazni lehetne a megfelelő szűrővizsgálatot, a halálesetek legnagyobb része megelőzhe- Dr. Jakus Zoltán fotó: sárközi János tő volna. bcs