Új Néplap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-10 / 261. szám

4. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2003. November 10., hétfő Aki már „próféta” lett Nagyrév Azt szokták mondani, senki nem lehet próféta a maga ha­zájában. A mindennapok nyelvére lefordítva ez valami olyasmit jelent, vagy jelent­het, hogy az embernek a saját lakhelyén, szülőfalujában mindig nagyon nehéz bizonyí­tani, kitűnni. Azért akadnak kivételek, mint például Nagy­réven Matekovics Jánosné, született Kerekes Lídia, aki ed­digi életét abban a faluban dolgozta végig, ahonnan és amelyből vétetett. Mindig jól tanult, azért nem vélet­len, hogy a szülei taníttatták. Igaz, érettségit követően dolgo­zott egy évig a téeszben, hiszen a főiskolás tanulmányokra pénzt is kellett keresni. Ha nem is sokat, valamennyit. Annak rendje, s módja szerint matematika—ké­mia szakos tanári diplomát szer­zett Szegeden. Gyaníthatóan nem akármilyen eredménnyel, hiszen a kémia tanszéken tanársegédi ál­lást ajánlottak fel neki. Bizony ez a lehetőség néhány álmatlan éj­szakát okozott neki, dehát öre­gedtek, idősödtek a szülei, szere­tett volna közelebb kerülni hozzá­juk, segíteni rajtuk. Ezért hazajött a szülőfalujába, az általános isko­lába tanítani. Ennek harminc éve, és még mindig ott van. Azóta azonban történt egy és más. Férjhez ment, két fiuk szü­letett, már ők is kirepültek a csa­ládi fészekből, önálló életet él­nek. Vállalkozó és mérnök lett belőlük. Ami nem mellékes, már egy unoka is érkezett. Visszatérve az iskolára, ott tör­téntek jó és rossz változások is. A Az esélyegyenlőség napján Mezőtúr A programot Váradiné Sipos Judit, a Fogyatékosok és Egészségkároso­dottak Városi Tanácsának elnöke nyitotta meg. A megnyitó után or­vosi előadások következtek, többek között dr. Szappanos László orto­péd szakorvos, a mezőtúri Városi Kórház-Rendelőintézet igazgató főorvosa részvételével. Emellett a rendezvény időtartama alatt szak­mai tanácsadást tartottak többek között a munkaügyi kirendeltség, a családsegítő- és gyermekjóléti szol­gálat, a Vakok és Gyengénlátók Me­gyei Szövetsége képviselői. A meg­jelenteknek lehetőségük volt vércu­kor- és vérnyomásmérésre, vala­mint gyógyászati termékekkel is­merkedhettek. A gyermekek részé­re játszóház biztosította a szórako­zást. A program zárásaként a mező­túri főiskola Club kisegyüttese szó- rakoztatta a közönséget. ______szs A R ákóczi Úti Általános Iskola adott otthont szombaton a fo­gyatékosok éve alkalmából megrendezett Esélyegyenlőség napja elnevezésű rendezvénynek. Váradiné Sipos Judit előadása nyitotta meg a rendezvényt jók közé tartozik, hogy időköz­ben a faluban csodálatos, új isko­la épült. Egyedi tervezésű, svéd tervek, modell alapján. Más do­log az, hogy nagy esők idején olykor ott is csöpög a víz, ahol nem kellene. A kevésbé örvende­tes események sorába tartozik, hogy itt valamikor 210 diák kop­tatta a padokat, de amikor Lídia tanítani kezdett, akkor is voltak vagy száztízen. Sajnos, mint minden magyar kistelepülésnek, így Nagyrévnek is, fogy a lakos­sága, ebből kifolyólag az iskolás is kevesebb. Míg tavaly 78 diák iratkozott be, most 65. Ennyi a létszám, meg a nyolc nevelő. Matekovicsné Lídia már volt a különböző szaktárgyi verse­nyeken. Hogy mi a direktor asszony hobbija? A tanulás, mivel jogi egyetemre jár, az olvasás, ha ide­je marad, a keresztrejtvényfejtés, meg a tánc. Táncszakkört is vezet, ami annyira népszerű, hogy vagy negyven gyerek jár ezekre a fog­lalkozásokra. Még meg kell em­lítenem egy rendszeres időtöl­tését: mivel náluk is kevés a pénz, pályázatokat ír. Nem egyet, jó sokat évente, nagyon sokszor sikerrel. Visszatérve a harminc, munká­ban eltöltött évre, mindebből ki­tetszik, Kerekes Lídia nagy való­Matekovics Jánosné matekórát tart a hetedikeseknek FOTÓ: BAKOS JUDIT igazgató 1991-96 között, és leg­újabban 2000-től a fenntartók, a kollégák, szülők megint bizal­mat szavaztak neki. Nincsenek nagy osztályok, így egyénileg is sokat lehet foglalkozni a nebu­lókkal. Érnek is el szép sikereket színűséggel próféta lett a saját hazájában, a szülőfalujában. Vagy ha az nem is, de iskolaigaz­gató még néhány évig. Nem má­sért, mert a megbízatása 2005-ig tart. D. SZABÓ MIKLÓS Ma is aktív az értékmentő főorvos Az elmúlt évtizedek alatt nagyon sokan megismerték Karca­gon, a megyében és az ország több települé­sén is dr. Sántha József nyugalmazott főor­vost, a Városvédő és Szépítő Egyesület el­nökét, aki ma is ren­díthetetlenül dolgozik szülővárosáért. Karcag- Az elmúlt évtizedek­ben Ön bebizonyította, hogy egy egyesület is képes elindítani, végig­vinni a városszépítési akciókat. — Számomra a város fejlesztésében, érde­kében végzett mun­kálkodás családi ha- Dr. Sántha József gyomány. Nemcsak azért, mert több generációra visszamenőleg kar­cagi a családunk, hanem azért is, mert a koráb­bi generációk közül többen viseltek tisztséget is mint helyettes polgármester és intézményigaz­gatók. Annak ellenére, hogy parasztcsalád vol­tunk, mindig akadt olyan dolog, amelyben a részvételünk önmagában meghatározta a köz­életi szerepünket is - kezdte élete jelentősebb állomásainak felidézését. — Itt diákoskodtam a kitűnő karcagi reformá­tus nagykun gimnáziumban. Bár igazából erdő­mérnök akartam lenni, de a sors úgy hozta, hogy Debrecenbe, az orvosi egyetemre jelent­keztem. Menetközben megszeretettem ezt a szép hivatást. Amikor a karcagi kórházba kerül­tem, a betegek étkeztetése érdekében előadáso­kat szerveztem. A közönség hol lisztet, hol krumplit hozott, így láttuk el az akkor még ke­vés ágyszámmal működő intézmény betegeit. Később ez változott. Hosszú idő távlatából úgy emlékezhetek rá, mint a kezdeti nehézségeket jelentő dolgokra. Valójában azonban nagyon sok, nagyon szép, sokszor nehéz, de eredmé­nyes kórházi munkát tudtam végezni. Kellemes, szép emlék az akkori feladatoknak megfelelően a véradóállomás megszervezése, és az ott töltött munka. Vezetésem alatt nem fordult elő, hogy a kórház ne tudta volna biztosítani az idehozott betegek vérszükségét. A ritka vércsoportok ese­tében volt példa, amikor helyből és vidékről éj­szaka kocsival jöttek be az emberek vért adni, hogy a négy gyermekes anya életben maradjon. Ezt is megoldottuk.- A hivatása mellett a művészetek szeretete is fontos Önnek. — Születésemtől fogva magammal hoztam a szép szeretetét. Egyetemi éveim alatt olyan is­merősöknél laktam, ahol mindezt láttam, ta­pasztalhattam. Itthon olyan orvos baráti társa­ság fogadott be, ahol a zene, a kultúra szeretete valóban élt. Ez iránt való hajlandóságomat a vá­ros érdekében igyekeztem hasznosítani. Szemé­lyes ismeretség és kapcsolatok révén Karcag ze­nei életében a '60-as, 70-es években szinte min­den neves magyar, de számos külföldi művészt is sikerült felkérni szereplésre. így járt itt Kodály Zoltán is, akinek látogatása eredményeként, se­gítségével megalakult a zenei általános iskola is. A komolyzenét gyerekkoromban szerettem meg. Szüleim hegedülni taníttattak. Ez a zene­szeretet vezetett, amikor mint a városvédő egye­sület elnöke közreműködtem a Karcagi Szimfonikus Zenekar (korábbi nevén Puszta Koncert és Szalonzenekar) megalakításá­ban.- A város életét más szempont­ból erősíti az egyesület. Sok érté­ket mentettek már meg az utó­kornak. Önnek melyik a legked­vesebb? f — 1987-ben az első civil szerve­zetként alakultunk meg a város­ban. Az épített környezet védelme, annak gyara­pítása, a várost és régiót jellemző értékek meg­mentése, a külső környezet megóvása volt a cé­lunk. Azt gondolom, ebben tudtunk sikereket el­érni. Az önkormányzattal, a városvezetéssel szoros együttműködés sok olyan eredményt mondhat magáénak az egyesület, amely a váro­sért nagyon sokat tudott tenni. Nagy elhatározá­sunk, hogy az Országos Város- és Faluvédők Szövetségének jövő évi közgyűlését Kisújszál­lással közösen tartjuk. Eredményeink közül örü­lök annak, hogy a katolikus egyházzal karöltve sikerült felújítani a Kálvária dombot, visszaállí­tottuk a Nádoroszlopot, valamint az önkor­mányzattal közösen több alkalommal rendez­tünk kiállításokat és tűzikovács-találkozókat is, de az egyesülettel tevékenyen részt vettünk a vá­ros fásításában, virágosításában is.- Ön magánemberként is nagyon aktívan részt vesz a közéleti munkában.- Természetesen a jövőben is azon leszek, hogy szép dolgokkal gazdagodjon a város zenei, kulturális élete, és odafigyeljünk az építészeti értékek megőrzésére, teremtésére. DARÓCZIERZSÉBET névjegy: dr. Sántha József 1926-ban született Karcagon. 1950-ben szerzett Debrecenben orvosi diplomát, majd a karcagi kórház belgyógyászatán volt főorvos, 1970-től nyugdíjazásig pedig a vérellátó állomás vezető főorvosa volt. Alapítója a Városvédő és Városszépítő egyesületnek, 1993-ban megkapta a Karcag város kultúrájáért díjat, 2000-ben az FVM által alapított Kós Károly-díjat, 2003- ban a Pro Urbe-díjat Lesz pénz szennyvízberuházásra? ________JÁSZDÓZSA________ Úja bb pénzek érkezhetnek ta­lán már jövőre a jászsági szennyvízközmű-hálózat fej­lesztéséhez — derült ki dr. Szekeres Imre országgyűlési képviselő, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárá­nak minap tartott fórumán. A település polgármesterével, Pa­lotai Lászlónéval közösen tartott lakossági fórum keretében az ál­lamtitkár megemlítette, hogy idén januárban 8,5 százalékkal emel­kedtek a nyugdíjak, s az év végén ehhez még plusz két százalékot tesznek hozzá, figyelembe véve a bérnövekedés idei mértékét. A kétszázalékos emelést januárig visszamenőleg fizetik ki az idő­seknek. Még novemberben kéz­hez kapják az 53. heti nyugdíjat, és fel kívánják emelni az özvegyi nyugdíj összegét is 20 százalékról 25 százalékra, majd jövőre 25-ről 30 százalékra. Mindezek mellett az életkörül­mények javítása érdekében még rengeteg feladata van a kormány­nak. Az uniós csatlakozásról szólva Szekeres Imre azt a meggyőződé­sét hangoztatta, hogy az ország egészének, és az itt élőknek egy­aránt jó lesz, hogy Magyarország 2004. május 1-jétől az EU tagjává válik. Egy óriási piacon komoly versenylehetőséghez jut az or­szág. Az országjelentésben meg­fogalmazott bírálatokra reagálva elmondta, hogy minden hiányos­ságot pótolnak jövő év májusára. A dózsaiak érdeklődtek arról, hogy vajon mikorra épülhet ki a településen a szennyvízcsatorna­hálózat. Szekeres Imre először is rámutatott, hogy a legjobb meg­oldás az lett volna, hogy ha az unió előcsatlakozási programjá­nak pénzügyi keretéből lehetett volna mindezt finanszírozni. A jászsági pályázat „elúszott" az előző kormány ideje alatt. Végül úgy döntöttek a választásokat kö­vetően, hogy szakaszosan építik meg a hálózatot. Első ütemben öt térségi településen (Jászberény, Jászárokszállás, Jászapáti, Jász- kisér, Jászszentandrás) jövőre kezdődnek a kivitelezői munkák. A nyolcmilliárdos beruházáshoz az állam címzett támogatásként, illetve a vízügyi célelőirányzat alapjából a szükséges összeg mintegy felét biztosította. A következő ütemben a na­gyobb lélekszámú településekre kerülhetne sor. Megtudtuk, hogy Jászalsószentgyörgy és Jászla- dány szennyvízközmű-fejlesztési elképzeléseihez valószínű már jö­vőre pénzt tehet a kormány. A többi jász település vonatkozásá­ban azonban egyelőre nem tudott konkrét időpontot mondani. Meg­fogalmazása szerint meg kell vizs­gálni, hogy például Jászjákóhal- ma, Jásztelek és Jászdózsa háló­zatának kiépítése miként lehet a leggazdaságosabb, csatlakozva egy már elkészült tisztítóhoz, vagy önálló, biológiai tisztítómű építésével. Az államtitkár türel­met kért a helyiektől, s mint mondta egy, másfél éven belül tisztábban látnak. Egyértelműbb lesz, hogy az uniós források vala­melyikéből sikerülhet-e a kitele­pülések számára támogatást nyer­ni erre a célra is. banka csaba Tudományos ülés A jászberényi Erzsébet Kórház tagbélrák sebészetének legújabb Tudományos Bizottsága minden lehetőségeiről, eredményeiről évben megrendezi Erzsébet-napi osztották meg tapasztalataikat a tudományos ülését. Idén a vas- résztvevők, az ország minden szegletéből érkezett orvos szakemberek, a téma legava­tottabb szakértői. A megjelen­teket a tudományos bizottság elnöke, a kórház orvos igazga­tója, dr. Jakus Zoltán (képün­kön) köszöntötte. Dr. Kazsuba Attilától, a tudományos bi­zottság titkárától egyebek mellett megtudhattuk, hogy a vastagbélrák a második leg­gyakoribb halált okozó rákbe­tegség hazánkban. Mintegy hét-, nyolcezer új megbetege­dést regisztrálnak, s a megbe­tegedettek több mint fele hal meg évente. Pedig ha alkal­mazni lehetne a megfelelő szűrővizsgálatot, a halálesetek legnagyobb része megelőzhe- Dr. Jakus Zoltán fotó: sárközi János tő volna. bcs

Next

/
Thumbnails
Contents