Új Néplap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-03 / 255. szám

2003. November 3., hétfő TÜKÖR 5. OLDAL MEG Y E I _______Sorokban_______ ÚJ JÁSZÜLETŐ FKGP. A na­pokban tartotta újjászervező gyűlését Jászberényben a Füg­getlen Kisgazda és Polgári Párt. Az eseményen jelen volt a párt ügyvezető alelnöke, Bélafi An­tal - tájékoztatta lapunkat Gath Sándor a szervező bizott­ság országos összekötője. Az újjászerveződő történelmi párt alternatívát szeretne nyújtani a vidékiek igazi képviseletére. A jászberényi FKGP-csoport veze­tőivé Kasza Antalt és Egresi Andrást választották, bcs ■ Négymilliárd felzárkóztatásra Debrecen ________ A települések felzárkóztatá­sára csaknem négymilliárd forintos támogatást ítélt meg az idén az Észak-alföldi Re­gionális Fejlesztési Tanács. Gazda László, a tanács elnöke elmondta: az idén három alka­lommal döntöttek a pályázati források odaítéléséről, a pénteki tanácskozáson pedig összesen 1,6 milliárd forintos támogatást ítéltek meg. Debreczeni Ferenc, a tanács munkaszervezete, az Észak-al­földi Regionális Fejlesztési Ügy­nökség Kht. ügyvezetője hozzá­tette: összesen 460 pályázat ér­kezett az idén a tanácshoz, zsáktelepülések térségi, gazda­sági kapcsolatainak javítására, a hátrányos helyzetű területek tő­kevonzó képességének erősíté­sére, valamint a hátrányos hely­zetű térségek termelő és humán infrastruktúrájának, elsősorban közúthálózatának a fejlesztésé­re, illetve az Európa Unió struk­turális alapjainak fogadására va­ló felkészülésre. Az idei támogatási keret két­milliárd 374 millió forint volt, de a 2004-re és 2005-re vállalható elkötelezettségekkel együtt az év során összesen 4 milliárd fo­rint ilyen jellegű támogatás oda­ítélésről döntött a testület. Megtudtuk azt is: összesen 17,5 milliárd forintos támogatási igény érkezett a tanácshoz, amelynek felhasználásával a pá­lyázók 35,7 milliárd forintos be­ruházást szerettek volna megva­lósítani. A pályázatok egyhar- madát tartalmi-szakmai okok­ból, további egyharmadát pedig forráshiány miatt kellett elutasí­tani. A 148 kedvezményezett pá­lyázó a mintegy négymilliárd fo­rintos támogatással 9 milliárd forintos beruházást valósíthat meg az észak-alföldi régióhoz tartozó három - Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász- Nagykun-Szolnok - megyében. MTI Történelem Főutca Tiszafüred Az elmúlt hétvégén a város­ba költözött a nem titkoltan a polgári értékeket népsze­rűsítő Történelem Főutca. Pénteken este nem csak a tisza­fürediek, hanem a régió szimpa­tizánsai népesítették be a városi sportcsarnokot, ahol énekesek, előadóművészek, politikusok, közéleti szereplők adtak hangot hitvallásuknak. Dr. Schmitt Pál, a Fidesz- MPSZ alelnöke elmondta: a szö­vetség jóval több, mint a párt, ami köztudatban nem is cseng olyan jól már. A szövetség elsőd­leges célja, hogy a béke és szoli­daritás jegyében mindenki szá­mára elérhetővé tegye az értéke­ket, biztosítsa a boldogulást. Idézte Pozsgay Imrét, aki így tett különbséget a határok között: „A határ az, ameddig a szem el­lát, a nemzet határa pedig az, ameddig a szív ellát.” Napirenden a tűzoltók lelke Megyénkben már hagyomá­nyai vannak a tűzoltók lélek­tanával foglalkozó fórumok­nak. Eddig már kétszer ren­deztek konferenciát ebben a tárgykörben, a harmadikat pe­dig pénteken tartották a repté­ri művelődési házban. Szolnok A közelmúltban történt szolnoki kórháztűz alaposan próbára tett mindenkit, aki részt vett a mentésben. fotó: archív Az, hogy miért is olyan fontos foglalkozni a munkájuk során nap mint nap veszélyt vállaló és mindenféle borzalmat átélő tűz­oltók lélektanával, talán a laiku­sok számára sem szorul magya­rázatra. Mindenesetre a kérdés egyre inkább előtérbe kerül nap­jainkban.- Tevékenységünk során egyre nagyobb teret kap a vál­ságkezelési kommunikáció - mondta lapunknak a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazga­tója, Csomós Mátyás alezredes. Az emberekkel való foglalkozásra nagy szük­ség van, legyenek azok a bajba jutottak, vagy ép­pen a segítségükre siető, mentést végző tűzoltók. Megyénkben sajnos már volt alkalom arra, hogy mindezt a gyakorlat is igazolja. A mindmáig em­lékezetes szajoli vasúti katasztrófa például ahhoz vezetett, hogy a mentésben részt vevő tűzoltók között akadt olyan, aki nem tudta magában fel­dolgozni a sok halott és sebesült ember látványa okozta traumát és kénytelen volt megválni a szer­vezettől. Meglehetősen nehéz körülmények adódtak a 2000-es árvíz idején is, amikor bizonyos települé­sekről ki kellett telepítem az embereket. Az ott élők még az életük kockáztatásával is otthonuk­ban akartak maradni és vigyázni mindarra, amit addigi életük során, munkájukkal megteremtet­tek. Az ilyen helyzeteket csak felkészült szakem­berek képesek kezelni, közreműködésükkel meg kell előzni a pánikot. Az árvíz idején már felis­merték azt, hogy fontos feladatot jelent az embe­rekkel való foglalkozás. Akkoriban egy pszicho­lógusokból álló szakcsoport is részt vett a men­tésben. A konferenciák célja az, hogy felkészülhesse­nek a gyakorló tűzoltók az efféle helyzetekre, így arra, hogyan kell kommunikálni a bajba jutott emberekkel. Ismereteket szerezhetnek arról is, miként lehet elkerülni azt, hogy a mentésben részt vevők ne omoljanak össze a sokszor megrá­zó élményekkel járó feladatuk ellátása során, ho­gyan tudják megőrizni tárgyilagosságukat. Azt, hogy ez külföldön is még „tananyagot” képez, a konferencia holland előadója is igazolta. Nem csinált titkot abból, hogy az Enschede-ben tör­tént tűzijáték-katasztrófa során szerzett tapaszta­latok felszínre hozták a válságkezelési kommuni­kációval kapcsolatos problémákat, azaz van mit tanulni mindenkinek ezen a téren. Az igazgató szerint a felkészülésben fontos szerep jutna azoknak a pszichológusoknak, akik napi rendszerességgel foglalkozhatnának a tűzol­tók leikével, ugyanakkor a vezetőknek is van fe­lelősségük e tekintetben. Rendelkezzenek olyan felkészültséggel, hogy munkatársaikon időben észre vehessék azokat a lelki változásokat, ami a bevetésen részvevőket jellemezheti. ________hgy Ne m szűnt meg a Jászkunság Néhány napja került ki a nyomdából a Jászkunság 2003 al­manach, az egykori folyóirat folytatásaként. Szerkesztője az impresszum tanúsága szerint Egri Sándor, akivel a vállalko­zás céljáról és jövőjéről beszélgettünk. Szolnok- Az előszóban azt írja, hogy első­sorban a dac vezette, hogy „tetszhalott állapotából életre pofozzuk" a Jász­kunságot. Miért érezte en­nek szükségéti - Meg akartam mutat­ni, hogy ebben a megyé­ben, ebben a városban is lehet az embereket érdek­lő témákat feldolgozni egy folyóiratban. Amikor a megyei önkormányzat megszün­tette a Jászkunság támogatását, és a folyóirat kiadása ezzel meg­szakadt, érzékeltem, hogy űrt ha­gyott maga után. Egy 48 évfolya­mot megért folyóirat szerintem olyan érték, amit meg kellene őrizni, még akkor is, ha hosszú élete folyamán voltak jobb és rosszabb korszakai.- Amikor hozzáfo- gott, volt valamilyen ^ szerkesztői koncepció­9 i jal- Két dolog veze­tett: ne legyünk pro­vinciálisak és ne men­jünk be a pártpolitika zsákutcájába. Lehető­leg minden írás le­gyen érdekes, min­denből annyi legyen, amennyi emészthető az olvasóknak. ír az almanachba Glatz Ferenc, Zalán Tibor, a szolnoki díszpolgári cí­met viselő dr. Anisits Ferenc, hogy csak néhány nevet említsek. Ez már önmagában is a tartalom sokrétűségére utal. Szó van kör­nyezetvédelemről, gazdaságról, kultúráról, sportról, az erdélyi magyarok helyzetéről és még le­hetne folytatni a felsorolást.- A Jászkunság 2003 címlap­ján ott áll az „almanach” megne­vezés. Tehát évkönyvről van szó. Milyen lesz a folytatás?- Az almanach, amely 2000 példányban 160 oldalon jelent meg, azt a célt szolgálja, hogy megmaradjon a folyamatosság, hogy 2003 ne legyen fehér folt a Jászkunság történetében. A jövő­je nehéz és bizonytalan, nagy mértékben függ a fogadtatásától. Szeretném, ha jövőre ismét folyó­iratként jelenhetne meg, évente négy vagy akár csak három alka­lommal. Jó volna érzékelni az er­re irányuló helyi akaratot.- A szerzők és a támogatók né­pes csapata okot ad annak feltéte­lezésére, hogy van ilyen akarat. BISTEY ANDRÁS Behajtják a díjhátralékokat Megyei körkép A közüzemi számlák kifizeté­se nem csekély terhet jelent a családoknak, ezért nem meg­lepő, hogy megyénkben is gyakorlatilag minden szolgál­tató nyilvántart díjhátraléko­sokat. A szolnoki Víz- és Csatornamű- vek Koncessziós Rt. ügyfelei kö­rében sajnos évről-évre romlik a fizetési morál - tudtuk meg dr. Pálinkás Istvántól, a cég állandó jogi képviselőjétől. Amennyiben valakinek hátra­léka keletkezik, azt természete­sen jelzik az érintettnek. Akár há­rom-négy felszólítást is kikülde- nek, s ha ezek sem eredménye­sek, a cég bírósághoz fordul. Saj­nos egyre gyakoribb, hogy a tar­tozást felhalmozó fogyasztók csak jogerős fizetési meghagyás esetén egyenlítik ki tartozásukat. Pedig a számlák kifizetésére bő­ven akad lehetőség. Ha a díjbe­szedő egy adott hónapban példá­ul nem találja otthon a fogyasz­tót, akkor értesítést hagy, hogy mikor és hol fizetheti ki a szám­láját, de a vízműnél is rendezheti A tartozást felhalmozó fogyasz­tók segítséget kaphatnak szám­láik kifizetéséhez. Ennek egyik lehetősége az Esély a Díjhátralé­kosokért Közalapítvány támoga­tása, de az adósságkezelési szolgáltatás is igénybe vehető, amely lényegében a központi költségvetésből származó segít­séggel igyekszik rendezni a díj- hátralékosok ügyét. tartozását. Aki az adott hónap­ban fizet, annál semmiféle szank­ciót nem alkalmaznak. Egyéb­ként a tartós, három hónapig vagy még tovább nem fizetők esetében, amennyiben ez megte­hető, a szolgáltatás szünetelteté­sére is sor kerülhet. A tapasztala­tok szerint ez az egyik leghatéko­nyabb módja a díjhátralék behaj­tásának. Számláikat ki nem egyenlítő fogyasztók az Alfa-Nova Kft. ügy­felei között is akadnak, s számuk nagyjából állandónak mondható. Mint azt Horváth István ügyveze­tő elmondta, a cég általában sze­retné elkerülni, hogy jogi útra te­reljék az ő ügyeiket. Ezért létre­hoztak egy hátralékos díjbeszedő rendszert, amelynek keretében megkeresik az érintetteket és részletfizetési lehetőséget ajánla­nak fel. Szerencsére sokan élnek is ezzel az eséllyel. Amennyiben viszont ez nem vezet eredmény­re, akkor marad a hivatalos út, amely a felszólítástól akár a bíró­sági végrehajtásig is elmehet, s természetesen, ha megoldható, itt is szóba jöhet a szolgáltatás felfüggesztése. Horváth István úgy véli, viszonylag jól tudják ke­zelni a hátralékosok ügyét, ami azért is nagyon fontos, mivel a cégnek igen nagy kintlévősége van. A UPC Magyarország Kft. ese­tében viszonylag kedvezőek a díjhátralékosra vonatkozó ta­pasztalatok. Illyés Pétertől, a ré­gió ügyfélszolgálati vezetőjétől megtudtuk, cége egységes gya­korlatot alkalmaz a nem fizetők­kel szemben. A hátralék érzéke­lésekor tájékoztatót küldenek, amelyben bizonyos időt adnak a tartozás rendezésére. Szükség esetén második felszólító levelet is postáznak, amelyben nyolc na­pos fizetési határidőt adnak. Ha ez sem hoz eredményt, a szolgál­tatás szüneteltetése vagy a behaj­tás is következhet. Tanulságos, hogy az ügyfelek mintegy nyolc­van százaléka a felszólítok hatá­sára kiegyenlíti tartozását. A nem fizetők aránya csökkenő tenden­ciát mutat, amiben talán az is szerepet játszik, hogy a televízió­zásról ma már nem szívesen mondanak le az emberek. MOLNÁR G. ATTILA MEGEMLÉKEZÉS. A Szolnoki Körösi úti temető ravatalozó épü­letének a búcsúztató termében ökomenikus megemlékezést tartot­tak szombaton délután. A különböző egyházak képviselői mellett gyerekműsor is emlékeztetett az elhunytakra. FOTÓ: MÉSZÁROS EU-csatlakozás: ágazatok veszélyben Mezőgazdaság Bizonyos növényeket terme­lők jól, bizonyos állatokat tar­tók és terméket előállítók vi­szont rendkívül rosszul jár­nak majd az uniós csatlako­zás után. Egyes rétegek megél­hetése is veszélybe kerülhet — hangzott el csütörtökön este a szolnoki Hozam Klubban. A fennállásának 10. évfordulóját ünneplő vállalkozói klubban Be­nedek Fülöp, az FVM államtitkára elmondta, a magyar gazdaság, ezen belül a mezőgazdaság az uniós csatlakozást követően a vi­lág legnagyobb, mintegy 450 mil­liós piacának szerves része lesz. Ezzel az agrárium minden koráb­binál jobb esélyhez jut. A csatla­kozási tárgyalások során egyetlen egy ágazatra sem hoztak korláto­zó intézkedést. Az unión kívüli szállítókkal szemben erősödő pi­acvédelemre számíthatunk. Az exporttámogatások a teljes ma­gyar árukörre kiterjeszthetők. Ugyanakkor szembe kell nézni a piaci helyzet éleződésével. Szá­molni kell azzal, hogy az alacso­nyabb minőségű termékek még a hazai piacról is kiszorulnak! Ez különösen az érzékeny ágazato­kat érinti: a sertés-, a baromfi- és a tejtermelők lehetnek igazán baj­ban. Ezzel együtt bizonyos réte­geknél komoly megélhetési gon­dok jelentkezhetnek. Az államtitkár hangsúlyozta: a sikeres csatlakozás érdekében minden ágazatban elengedhetet­lenül szükség lesz többek között a technikai fejlesztésre, a termelői szerveződések létrehozására. A különböző termékpályák fej­lődési esélyei el fognak térni egy­mástól. Előnyös helyzet­be kerülnek a gabona-, a fehérje-, az olajos- és rost­növények, továbbá a cu­korrépa, a dohány és a kertészeti növények jelen­tős része. A vágómarha-, a kecsketartás és a juhászat szintén jól járhat. Rendkí­vül kritikus helyzet alakul ki viszont a sertés-, baromfi- és tejtermelési ágazatban. Az itt tevé­kenykedők sorsáról az államnak gondoskodnia kell. Az államtitkár szerint van mód arra, hogy sajátos érdekeinknek megfelelően próbáljanak hatást gyakorolni az uniós döntésekre, és a nemzeti hatáskörbe utalt sza­bályozással segítsék a magyar ter­melőket a támogatási lehetőségek kihasználására. A tárca a közvet­len nemzeti támogatásokkal, vala­mint hitelezéssel gondolja enyhí­teni a feszültségeket. A kormány az egyszerű­sített rendszert kívánja bevezetni, ami a csatla­kozást követően olyan bázis kialakítását teszi lehetővé 2007-ig, ami­vel a későbbiek során a termelők pozíciója megőrizhető. Mostani számítások szerint 4,5-4,8 millió hektár kerülhet e támogatás hatá­lya alá. Benedek Fülöp kifejtette, a csatlakozás évében az jelent majd problémát, hogy a támogatások folyósítása utólagos. Az uniós elő­leg legkorábban 2004 augusztusá­ban áll rendelkezésre. A végleges elszámolásra pedig 2004 decem­ber 1. és 2005 január 15. között lesz lehetőség. Ez nagyon kritikus időpont. Minden olyan termelő­nek, aki pályázik, a kifizetéshez A fórumon elhangzott az agrár- termelés korszerűsítésére szol­gáló Sapard-programról is né­hány szó. A rendelkezésre álló 50 milliárd forintból eddig 12 mil- liárdra kötöttek szerződést, de a kifizetés még csak néhány száz milliónál tart. Az elbírálásokat ép­pen ezért felgyorsították. szükséges alapdokumentumokkal rendelkeznie kell. A likviditást se­gítendő két megoldásban gondol­kodik a tárca: az egyik egy 100 milliárdos hitelcsomag, amely 50 százalékos kamattámogatású, át­lagosan 70 százalékos kezesség­vállalásé és 5-10 év közötti lejára­tú lenne. A másik megoldás egy 50 milliárdos hitelcsomag, ame­lyet május és december között az uniós pénzek megelőlegezésére szánnak. A végleges elszámolás alkalmával az előleget beszámíta­nák. Ennek a tervnek a megvalósí­tása azonban egyelőre kétséges, de lobbizni fognak érte. TÓTH ANDRÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents