Új Néplap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-18 / 268. szám

2003. November 18., kedd AHOL 7. OLDAL ÉLÜNK TISZABŐ AZ ÚJ ÉVEZREDBEN GÁZOLAJKÚT. Régi álmuk vált valóra a tiszabőieknek, amikor gáz- olajkút nyílt a falu határában. Eddig ugyanis Fegyvernekre kellett át­járni gazdálkodónak, önkormányzatnak, ha fogytán volt az üzem­anyag a traktorban vagy éppen az iskolabuszban. Mostantól azon­ban elég az egykori szalmabrikettüzemig elmenni, ahol a kút mellett hamarosan egy kis kávézó is megnyitja kapuit. _______________■ Sz okja a cigány a szántást Tiszabőn megélhetési lehe­tőséget egyedül a föld adhat. Ezt már évekkel ezelőtt a ci­gány kisebbségi önkor­mányzat is felismerte, és a polgármesteri hivatallal kö­zösen útjára indították a szociális földprogramot. Ma már számos család műveli gyümölcsösét, dolgozik a szántóján. Mindenki, aki nem rest, kaphat egy kis szántót - állítják a pol­gármesteri hivatalban. A föld­programban a részvétel egyetlen feltétele ugyanis, hogy mindenki gondozza a „saját” talpalatnyi földjét. Föld ugyanis jut minden Tiszabőn éveken át arzénos víz folyt a csapból. A szakemberek számos megoldási javaslatot megfogalmaztak, többek között, hogy a szomszédos Fegyvemek- kel kötik össze a vízhálózatot, de felmerült egy arzéntalanító építé­se is. Mindezek azonban több tízmilliós beruházást igényeltek volna, amit állami támogatás nél­kül a település nem tudott volna megvalósítani. Tiszabőn pedig nemigen bíztak abban, hogy az tőmagokra futotta, de egy kis ül­tetvényt is meg tudott vásárolni az önkormányzat. A fejüket gazdálkodásra adók persze mindvégig számíthatnak az önkormányzat segítségére. Számukra ugyanis nemcsak a ve­tőmagot szerzik be kedvezmény­nyel, el is vetik azt. Legtöbbször fehérmályva, tök, kukorica kerül a földbe, amit szintén az önkor­mányzat szánt fel. így a program­ban részt vevőknek nincs más dolguk, mint gondozni a kölcsön­be kapott birtokot, és betakarítani a termést. Mindennek egyre töb­ben tesznek eleget, és nem csak azért, mert aki elfelejtkezik a ka­pálásról, az a következő eszten­dőben hiába kopogtat a hivatal ajtaján. Sokkal inkább azért, mert már a romák nézik ki ma­guk közül azt, aki elha­nyagolja a földjét. A földprogram persze önmagában kevés a megélhetéshez. Az egy-egy családra jutó néhány száz kvadráton nem terem annyi, amennyiből egy-egy család aratástól aratásig megélhetne. Tudják ezt a hivatal­ban éppúgy, mint a programban részt vevő romák. Ám a néhány ezer forint is mindenkinek jól jön, különösen nyár végén, ősz ele­jén, az iskolakezdéskor. uniós norma bevezetéséig, 2006- ig minden érintett település hoz­zájut a szükséges kormányzati forintokhoz. Ezért más megoldás után néztek. Szerencsére próba­fúrásokkal a település külterüle­tén találtak egy helyet, ahonnan tiszta víz nyerhető. A közelmúlt­ban elkészült az új kút, mely a re­mények szerint húsz évre meg­oldja a falu ivóvízellátását, hi­szen a jelenlegi szükséglet két­szerese tör a felszínre. ■ Évek óta gondot jelent, hogy az önkormány­zat meglehetősen elavult gépekkel kényte­len megművelni a szociális földprogramba bevont földeket. Némi javulást hozhat, hogy idén a korábbi esztendőknél lényegesen több, összesen ötmillió forint támogatást nyert el a minisztériumtól a Tiszabőért Köz- alapítvány. A pénzből pedig elsősorban az elavult gépeket kívánják felújítani. Felzárkózás PHARE-támogatással „Ipari park” — némi túlzással ugyan, de így nevezik a tisza- bőiek a faluban PHARE-forintokból felépített foglalkoztatót, mely ha benépesül, közel két tucat embernek ad majd mun­kát. Mindez azonban csak egy azon beruházások közül, ame­lyek az elmúlt időszakban uniós támogatással valósultak meg. Idén került pont annak a prog­ramnak a végére, amely néhány | évvel ezelőtt PHARE-támogatás­sal indult útjára a három, java­részt romák lakta szomszédos te­lepülésen, Tiszaburán, Tiszarof-. fon és Tiszabőn. Uniós segítség­gel mindhárom faluban a helyi igényekhez igazodó, de a romák integrációját szolgáló beruházá­sok valósulhatnak meg - tudtuk meg Tiszabő jegyzőjétől. Ulviczki László érdeklődé­sünkre elmondta: Tiszabőre ösz- szesen 67 millió forint érkezett. Egy részét infrastrukturális beru­házásokra az önkormányzat kap­ta, míg a másik részéhez civil szervezetek juthattak hozzá kö­zösségfejlesztő elképzeléseik va­lóra váltásához. Ennek köszönhe­tően összesen 1,2 kilométernyi aszfaltozott, az Európai Unió mi­nőségi előírásainak megfelelő út épült a településen. Mintegy há­Rendelő rom év után sikerült eltüntetni a tiszai árvíz okozta sebeket is. A 2000-res áradás idején ugyanis 84 lakás vált életveszélyessé. Jó né­hány, kényszerűségből elbontott ház törmelékének elszállítására azonban csak most nyílt mód. A jegyző szerint azonban a sú­lyos munkanélküliséggel küzdő faluban mindezeknél is fonto­sabb az új foglalkoztató. Ez utób­binak az egy évtizede épült, ám a jogszabályváltozások miatt soha be nem rendezett húsüzemet ala­kították át úgy, hogy az szinte bármilyen kis-, középvállalkozás igényeinek megfeleljen. Egyedüli üröm az örömben, hogy egyelőre még üresen áll az épület. Az ön- kormányzatnál azonban remény­kednek, hogy hamarosan akad egy vállalkozó, aki él a kínálkozó lehetőséggel. A falu ugyanis jel­képes összegért adná bérbe az in­gatlant, az igazi hasznot ugyanis számukra az jelentené, hogy akár húsz ember is munkát találhatna a megtelepülő üzemben. Milyen üzemre gondolnak? Kinder- összeszerelőtől a seprűkötözőn át a gyékénykészítőig. Az utóbbi kettőhöz értő is akad a faluban, hiszen a munkaügyi központtal karöltve már nem egy tanfolya­mot szervezett az önkormányzat. Mindezekkel párhuzamosan két, roma modellprogram is elin­dult faluban. Az önkormányzat közalapítványa által elnyert tá­mogatásból öt tartós munkanél­küli foglalkoztatására nyílt lehe­tőség. A támogatással kőműves-, asz­talosmunkához értő embereket alkalmaztak, akik elvégezték az intézményekben mind ez idáig pénzhiány miatt elodázott, ám már halaszthatatlanná vált ki- sebb-nagyobb felújításokat. Az is­kolában pedig a PHARE-forintok- nak köszönhetően a művészeti nevelés feltételei teremtődtek meg. Sőt egy - az iskolai kirán­dulásokat lehetővé tevő — kis­busszal is gazdagodott az oktatá­si intézmény. ■ a lelke mindennek Két év után nemcsak új orvosa, de új rende­lője is lett a falunak. Sőt munkába állt egy új védőnő is. Hamarosan pedig ismét lesz gyógyszertára a településnek. Tiszabőnek 2001 óta nem volt állandó orvosa. A háziorvost helyettesítő doktor mindössze hetente két nap, két órában fogadta a betegeket. A képvi­selő-testület, amikor az idei költségvetés tervezé­sekor áttekintette az egészségügy helyzetét, úgy találta, ahhoz, hogy a tarthatatlan állapoton vál­toztatni tudjanak, mindenekelőtt megfelelő ren­delőt kell kialakítani. Az önkormányzat erre a célra szánt egymillió forintját a területfejlesztési tanács 5,7 millióval toldotta meg. A pénzből pedig többre futotta, mint gondol­ták a faluvezetők. A kivitelezéssel megbízott fegyverneki vállalkozó, Tatár László ugyanis nemcsak az egykori pártházból varázsolt egy korszerű orvos rendelőt, hanem egy régi, romos épületből egy új védőnői körzet kialakítását is megoldotta. Sőt még futotta egy új fogorvosi szék megvásárlására is. A váróterem berendezését ugyan már az önkormányzat asztalosai készítet­ték, ám az bármely városi rendelőben megállná a helyét. Mindennek köszönhetően egyszerre több régi problémát is sikerült orvosolni. Az új rendelővel sikerült a szolnoki Hetényi Géza Kórházból egy orvost, ár. Slezák Sándort Tiszabőre csábítani. Ugyanakkor szeptember 1-jével munkába állhatott egy új védőnő is a települé­sen. Áz alig több mint két­ezer lelkes faluban ugyanis kilencszáz kiskorú él, a sok gyermekre azonban mind ez idáig csupán egyetlen vé­dőnő jutott. Igya faluból - hogy tel­jessé váljon az egészség- ügyi ellátás - már csak egy gyógyszertár hiányzik. Ám már nem sokáig. A telepü­lés vezetői már megálla­podtak a tiszaburai gyógy­szerésszel, hogy egy ké­szenléti patikát nyit a falu­ban. A kialakítása már el is kezdődött, így csak idő kér­dése, és hosszú évtizedek után nem kell majd a szom­széd településre járni láz­csillapítóért. Szabó Béla polgármester, Ulviczki László jegyző és Rézső Gáborné asszisztens „barátkozik" az új fogorvosi székkel a most átadott rendelőben BUSZMEGÁLLÓK. Nem kell többé a tűző napon vagy a sza­kadó esőben ácsorogniuk a buszra váróknak. A közelmúlt­ban ugyanis négy fedett busz­megállóval gazdagodott a tele­pülés. KERESZT. Az elhunytak tisz­telete mindig is fontos volt a Ti­szabőn élőknek. Éppen ezért az önkormányzat külön figyelmet fordít a temető tisztán tartására. Még a ravatalozóhoz vezető utat is rendbe hozták, melyet szeretnének majd meghosszab­bítani a sírokig. A közelmúlt­ban pedig Szabó Béla polgár- mester a saját költségén állítta­tott egy keresztet a tiszabői ha­lottak emlékére. KÖZVILÁGÍTÁS. A falu kevés bé lakott részein néha több lámpa égett, mint a sűrűn lakott utcákban. Mindezen változtatva nemcsak átalakították a közvi­lágítást, hanem energiatakaré­kos fényforrásokra cserélték le köztéri lámpákat. A beruházás egyetlen fillérjébe sem került a falunak. A költségeket az áram­számlán megspórolt forintokból állja az önkormányzat. A beru­házás nyolc év alatt térül meg. Esélyteremtő iskolapélda Étkező, iskolabusz, fazekasműhely — mindezekkel alig egy az általános iskolában a művésze­esztendő alatt gyarapodott az iskola, köszönhetően a külön- ti nevelés. Az elnyert PHARE-tá- böző pályázati forrásoknak. Mindezek azonban a legfőbb mogatást elsősorban eszközvá- gondot, a helyszűkét nem enyhítették. sárlásra fordították. így gyakorla­tilag egy teljes fazekasműhelyt ki Közismert, hogy a gyerekek, kü- nyak a művészetek iránt. Éppen tudtak alakítani, korongokkal és Ionosén a cigány fiatalok fogéko- ezért indult el az elmúlt tanévben égetőkemencével. De futotta hangszerekre, sőt a tavaly meg­alakított néptánccsoport kistafíro- zására is. Mindennek köszönhe­tő, hogy bár a PHARE-program véget ért, a megkezdett munka to­vább folytatódhat. Antóni Judit igazgatónő sze­rint azonban minden hiábavaló, ha a gyerekek korgó gyomorral ülnek az iskolapadba. így tavaly, amikor a kormány azt ígérte, in­gyenessé teszik a rászoruló diá­koknak a közétkeztetést, azonnal kezdeményezte az önkormány­zatnál, hogy pályázzanak egy ét­kező kialakítására. A politikusok ígéretéből ugyan nem lett sem­mi, de az étkező elkészült. A me­gyei területfejlesztési tanács se­gítségével a művelődési házban egy, a HACCP-elöírásoknak is megfelelő melegítőkonyhát és ét­kezőt alakítottak ki. így - az öt­venszázalékos térítési kedvez­mény igénybevételével - 150 gyermek jut nap mint nap meleg ételhez. Az étkezőt azonban nem csak ebédidőben töltik meg a gyere­kek. Az iskolaépület ugyanis már évek óta szűkösnek bizonyul, így „két műszakban” folyik a tanítás. A délutános osztályokat pedig az étkezőben várja a délelőtti napkö­zi, hogy a gyerekek ebéd után, immár az iskolában teli hassal merülhessenek el a számok és be- Az iskola új, az uniós elvárásoknak is megfelelő ebédlőjében százötven gyermek étkezik tűk világában, nap mint nap. Sokan csak itt esznek meleg ételt _________________________! A Tiszabői Általános Iskola a cigány irodalmat népszerűsítendő öt év­vel ezelőtt szavalóversenyre hívta azon tanintézetek diákjait, ahová többségében roma gyermekek járnak. A rendezvény az elmúlt esz­tendőkben többnapossá bővült, a programot képzőművészeti, kéz­műves-bemutatók, kiállítások és sportversenyek színesítik. Tavaly óta pedig a megye, a kistérség települései vezetőinek, sőt miniszté­riumok szakembereinek részvételével egy fórumnak is otthont ad­nak. Az idei rendezvényen például Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára is jelen volt. De a programokat megtisztelték je­lenlétükkel olyan neves művészek is, mint Szécsi Magda író-képző­művész, Fátyol Tivadar zeneszerző. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. Tiszta víz a pohárba igénylőnek, köszönhetően az ön­kormányzat tulajdonában lévő ti- i zenöt hektárnyi szántónak, ami­hez ha kell, akkor még bérel is te­rületet a falu. Sőt, aki kér, egy kis gyümölcsöshöz, szőlőhöz, vete- i ményeshez is hozzájuthat, hi­szen tavaly egy pályázaton nyert kptmilliíS fnrinthrtl npmrcalr 3 vp-

Next

/
Thumbnails
Contents