Új Néplap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-01 / 229. szám

4. OLDAL TÜKÖR 2003. Október 1., szerda Működési nehézségek az Erzsébetben Az ügyeleti ellátás problémái veszélyeztetik a betegellátást? Az Erzsébet Kórház szakmai vezetésének alkalmasságát is firtatja az az immár he­tek óta tartó vita, amely az intézmény két osztályának munkaügyi ellenőrzése kap­csán, egy önkormányzati ülésen elhangzott felszólalás nyomán robbant ki a város­ban. Megoldási javaslatok ugyan születtek, de az érintettek egy részének vélemé­nye szerint csak elodázzák a problémát, igazi gyógyírt még nem találtak a kórház „betegségtüneteinek gyógyítására”. JÁSZBERÉNY A nyilvánosság egy, az önkormányzat képvi­selő-testületének szeptemberi ülésén elhang­zott interpelláció kapcsán szembesülhetett a felvetéssel: komoly gondok vannak a városi kórház ügyele­ti rendszerével. Dr. Szabó Tamás, az egész­ségügyi bizottság tagja - aki egyébként a kórház dolgozója is - a polgármesterhez intézett interpellációjában mutatott rá erre. A traumatológiai és az in­tenzív osztályon egy munka­ügyi ellenőrzés hiányosságo­kat talált, a szabályzóknak nem megfelelő működést ta­pasztalt a két osztály ügyeleti munkájának szervezésében. Mint később megtudtuk, nyolc Dr. Jakus Zoltán orvosnak, öt asszisztensnek tiltották meg a munkavégzést, az ügyeleti óraszám túllépése miatt. A képviselő szerint a kórház működőképessége került veszély­be, hisz a szabályok betartásával ellátatlan maradhatnak az érintett kórházi osztályok. A városatya ismételt felszólalásában odáig ju­tott, hogy az igazgató főorvos alkalmatlansá­gát, az intézmény „szétzüllesztését” is felrót­ta, hozzátéve: az igazgatónak már annyi te­kintélye sincs, hogy féljenek tőle... A testületi ülésen akkor nem volt jelen dr. Jakas Zoltán igazgató-főorvos, de megkere­sésünkre elmondta véleményét az esetről. „Egyetlenegy sürgős műtét sem maradt el az ügyeletek idején a kórházban, illetve nincs és nem is lesz ellátatlan beteg az intézmény­ben!” - szögezte le határozottan az egész­ségügyi intézmény orvos vezetője. A munka­idő átcsoportosításával, a munkarend átszer­vezésével, illetve külsős, vállalkozó orvosok alkalmazásával uralni tudják a helyzetet. Az orvoshiány miatt egyébként más kórházak­ban sem rózsás a helyzet, s a munkaügyi el­lenőrzések bárhol a herényihez hasonló megállapításra jutnának. A személyét ért vádakra pe­dig csak annyit válaszolt: „Ré­gen az volt a baj, hogy túl nagy a szám, és sokat kiabá­lok, most pedig az, hogy ezen változtattam. Meggyőződé­sem, hogy egy vezetőnek nem a félelemre kell apellálnia, amikor egy intézményt irányí­tani akar. Azt persze minden­kinek tudnia kell, hogy a vita kirobbanása mögött nem a kórház működtetésének prob­lémája áll, hanem pénzről és politikáról szól a dolog. A kór­ház kollektívája csak abban az esetben tud »szétzülleni«, ha valaki, vagy valakik ezt tudatosan szerve­zik.” Az önkormányzat egészségügyi és sportbi­zottsága kihelyezett ülést tartott a kórházban az eset kapcsán. Az megállapítható volt, hogy komoly problémák adódtak, s a bizott­ság arról határozott a háromórás vita után - tudtuk meg Szántai Tibor elnöktől -, hogy a kórháznak egy héten belül intézkedési tervet kell megfogalmaznia a gondok orvoslására. Ezt a tervet az önkormányzatnak mutatja be az egészségügyi intézmény vezetése. Mint arról értesültünk, az intézkedési terv időközben elkészült. Ebben lényegében megerősíti az igazgató által korábban felve­tetteket, miszerint belső átszervezéssel, kül­ső vállalkozók fokozottabb igénybevételével és a munkafolyamatok ésszerű megosztásá­val a kórház megoldja a túlmunka végzésétől eltiltott orvosok és a szakszemélyzet pótlá­sát. Az anyag valószínűsíti, hogy az átszerve­zések plusz anyagi forrást is igényelnek majd, aminek a finanszírozását az önkor­mányzattól, mint tulajdonostól kéri majd az Erzsébet Kórház. Konkrét összeget egyelőre nem jelölt meg az intézmény vezetője. Az in­tézkedési terv előirányozza egy úgynevezett szakmai vezetői testület létrehozását, amely­nek az intézmény orvosszakmai vezetői, il­letve a kamara delegáltja is a tagja. Az új tes­tület egyebek mellett az intézmény vezetése és a dolgozók közötti „kommunikációs zava­rok” áthidalására is szolgál majd. Az ügyet nyilvánosság elé táró Szabó Ta­más - aki képviselői és dolgozói tisztén túl a helyi orvoskamara elnöke is - szerint valódi változás egyelőre nem történt a kórház mű­ködésében. A megszületett intézkedési terv nem tartalmaz konkrétumokat, azzal viszont egyetért, hogy a vállalkozói ügyeleti rendszer jó kiindulást jelenthet a megoldás felé. A kórház menedzsmentjének hibájaként értékelte, hogy a júliusban lefolytatott mun­kaügyi ellenőrzés óta eltelt hónapokban el­mulasztotta a szükséges lépéseket. Azt az or­vosi kamara is látja, hogy országos, s főleg a vidéki városokban működő kis kórházakat sújtó problémával kell szembenézniük. Más kórházakkal szemben Jászberényben nem építettek ki az intézményen belül bizonyos „önvédelmi mechanizmusokat”. Néhány év­vel ezelőtt szó volt arról, hogy vállalkozói rendszerben oldják meg az ügyeleti ellátást. Az elképzelést a menedzsment ugyan támo­gatta, de nem volt elég határozott ahhoz, hogy a lehetőség az önkormányzaton is ke­resztülmenjen. Az orvosok továbbra is a vál­lalkozói rendszer kiszélesítésében látnák a megoldást. A nyilatkozó szerint a menedzsment nem igazi gazdája a kórháznak, s így az intéz­ménynek nincs valódi jövőképe. Tűzoltó­megoldásokat lehet, hogy találnak az év vé­géig, de január 1-től ugyanazokkal a problé­mákkal találják magukat szembe. Ha a jelen­leg több mint tíz éve működő vezetés már nem képes a váltásra, meg kell azt újítani - nyilatkozta lapunknak Szabó Tamás. BANKA CSABA Vitorlások a Tisza-tavon Idén újabb fejezetet írt históriás könyvébe a klub Megyei információ A területet már korábban ki­alakították, de éppen hu­szonöt éve annak, hogy a ha­talmas méretű medret annyi vízzel töltötték fel, hogy azt valóban Tisza-tónak lehet nevezni. A látványterveket ugyan még a vitorlások képe is megtöltötte, a valóságban azonban nem lehetett a ta­von vitorlázni. Évtizedekkel ezelőtt tarvágással irtották az erdőt a Tisza-tó leen­dő helyén, így nem csupán az alacsony vízállás, de a tuskók so­kadalma is tilos jelzést adott so­káig a vitorlázás szerelmeseinek. Amikor kissé megemelték a víz­szintet, néhány rögeszmés azon­nal a tóra tette hajóját, jó szél re­ményében, de sokszor komoly sérülésekkel tudták csak azokat partra tenni. A ’80-as évek máso­dik felében Abádszalók gyógy­szerésze, Andorkó Antal Bala­tonról hozott gyári vitorlása adta a bátorságot a többieknek: ha nagy nehézségek árán is, de ha­józható a tó. Aztán egy fővárosi cég lehozott néhány bemutató­versenyt, s a környékbéli meg­szállottak újból nekidurálták ma­gukat, megpróbálták meglova­golni a víz alatt megbúvó rönkök­től alattomos tavat, amelyet mé­terről méterre tisztítottak meg a korhadó tuskóktól. A széllova­gok végül teljesen kiismerték a medret, így megszaporodtak az árbocok az Attila-öbölben. A ’90- es évek közepére komoly flotta állt össze, amely nem kerülhette el „végzetét”: egyesület szerve­ződött tagjaiból. A Tisza-tó Vitor­lás Klub 2000-ben jött létre szol­noki székhellyel, és az egyik otta­ni legtapasztaltabb hajóst, Len­gyel Györgyöt választotta meg el­nökének a 18 fős tagság, vala­mint tiszteletbeli elnökének a legismertebb hazai „tengeri med­vét”, Fa Nándort.- Már gyermekkoromban is a vitorlázás vonzott, szakadásig ol­vastam a Dékány András-köny- veket - csordogált vissza a múlt­ba a klubelnök. — A víz a létele­mem, úsztam és pólóztam. Ez utóbbi sportág jó néhány neves tagjával állandóan a Tiszára jár­tunk hajózni. Vezsenyiékkel, amely test úszásképes volt, arra mindre vitorlát fabrikáltunk, s már vártuk is a jó szelet - emlé­kezik fiatalságára Lengyel György, aki a vitorlásklub legran­gosabb saját szerveződésű viada­lain, a Tisza-tó Kék Szalag-verse­nyeken egy második, majd két el­ső helyet sikerült megszereznie Kata nevű hajójával. Az egyesület életében mérföld­kő volt az idei év. A szövetség a „49-er”, olimpiai osztály egyik futama helyszínének Abádszaló- kot jelölte meg, jövőre pedig nagy valószínűséggel a finn osz­tály is indít versenyt az Attila- öbölben. Immáron elmondható, a Balaton és a Velencei-tó után a Tisza-tó lett a vitorlássport har­madik fontos bázisa.- Az egyesület tagjait szoros baráti szálak fűzik össze, ráadá­sul kifejezetten nyitott közösség, bárkit szívesen fogad, aki szere­ti ezt az életmódot. Sok az egy­kori sportember közöttünk, töb­bek között az ügyvezető elnö­künk, a korábbi röplabdaedző, Balogh János, vagy a dzsúdó- szakember, Mihota László. Ön­zetlenül segít nekünk a Tiszai Vízi Rendészeti Kapitányság, és az abádszalóki születésű, de ma már debreceni magánvállalkozó, Szabó János is, aki az átalakított A Lengyel György kormányozta Kata kétszer nyerte meg a Tisza-tavi Kék Szalag-versenyt motorosát ajánlja fel rendre a versenyekre. A Katalin luxus­jacht egykoron Szende néven szelte a habokat a Dunán. Örö­meink mellett apró bosszúságok is felütik a fejüket. Nem gondozzák kellőképpen a tavat, kezd elhínárosodni. Komo­lyabb probléma továbbá, hogy, noha a szörfösökkel még el-elva- gyunk, de a motorcsónakosok és a jetesek öntörvényű módon közlekednek, még a versenyeink közben is. Talán a jövőben velük is kompromisszumot tudunk kötni - vélekedett A Tisza-tó Vi­torlás Klub elnöke. MÉSZÁROS GÉZA Hideg zuhany a tűzoltókra Nadrágszíjhúzás az önkénteseknél? Abádszalók Mint az már többször kide­rült, az élet, a hétköznapok, néha váratlan meglepeté­sekkel szolgálnak. Történt ugyanis az, hogy megbeszél­tük a helyi önkéntes önkor­mányzati tűzoltóság vezető­jével, Oláh Imrével azt az anyagot, amely a helyi tűzol­tólaktanya korszerűsítésé­nek lehetőségeit taglalta vol­na. A feltételes mód esetünk­ben igen aktuális, hiszen ta­lálkozásunkkor a parancs­nok azt mondta: — Bővülni bővülhet a laktanya, ha si­keres lesz pályázatunk, de kérdés, érdemes-e pályázni, ha nem biztos, hogy lesz-e még akkor ott tűzoltó! A megdöbbentő mondat után nem meglepő, hogy sokkal in­kább az önkéntesek helyzete ér­dekelt bennünket. így elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mi­ért félti a megszűnéstől tűzoltósá­gát - ahol nyolc főfoglalkozású és hét önkéntes tűzoltó dolgozik - a parancsnok, aki nem melles­leg a Létesítményi és Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetsé­gének (LÖTOSZ) alelnöke is. Oláh Imre elmondta, hogy a LÖTOSZ alelnökeként járt nem­rég Budapesten, és megdöbbe­néssel fogadta azt a hírt, ami sze­rint a LÖTOSZ 42 önkéntes szer­vezetének az Országgyűlés elé beterjesztendő költségvetési ja­vaslat 200 millió forinttal keve­sebbet szán, mint ami a minimá­lis működési feltételekhez szük­ségeltetne.- Ez idáig „csupán” harminc tűzoltóság került a csőd szélére, ám ha az újabb nadrágszíjhúzá- sos koncepciót elfogadják, amely se az inflációval, sem pedig az uniós csatlakozásunkhoz kap­csolódó és szinte kötelező jellegű minőségi, informatikai, tűz- és környezetvédelmi, készültségi fejlesztésekkel, korszerűsítések­kel nem számol, akkor az összes önkéntes tűzoltóság léte veszély­be kerül. Ez a mínusz 200 millió forintos javaslat azért is megdöb­bentő, mert az értünk felelős BM- tárca vezetője, Lamperth Mónika miniszter asszony korábban többször nyilatkozott úgy a mé­diában, hogy a tárca javítani sze­retné az önkéntesek működési feltételeit. Ezzel szemben most nyilvánosságot látott az a javas­lat, ami véleményem szerint azért is ésszerűtlen, mert ez a ta­karékosság több olyan régió tűz­védelmét veszélyeztetni, ahol nincs hivatásos tűzoltóság. A mi területünk pedig ilyen, hiszen mi nemcsak Abádszalók, hanem Ti- szaderzs, Tiszabura és Kisköre tűzvédelmét is ellátjuk. PERCZE MIKLÓS Átalakult a gyermekvédelem Szolnok A közgyűlés egyik júniusi határozata nyomán jelentős átalakulás történt a város gyermekvédelmi szolgálatá­nak szervezetében. Erről kérdeztük Berki Ferencnét, a Humán Közszolgáltatások Főosztálya vezetőjét. — Az utóbbi években sajnos je­lentősen növekedett a veszélyez­tetett vagy hátrányos helyzetben élő gyermekek száma. Sok az igazolatlan hiányzás az intézmé­nyekben, és nagymértékben nö­vekedett azoknak a gyermekek­nek a száma is, akiket szociális gondoskodásban kell részesíteni a családok anyagi helyzetének a romlása miatt. 2003. július else­jétől, egy júniusi közgyűlési dön­tés alapján, az önkormányzatra nézve kötelező feladat a gyer­mekjóléti és gyermekvédelmi szolgálat működtetése. Ennek rendszerében változást hajtot­tunk végre.-Mi a változtatás lényegei- A korábbi években ezt a fel­adatot három szervezet látta el, a Humán Szolgáltató Központ, a Contact Mentálhigiénés Egyesü­let és a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat. Úgy láttuk, hogy ez a szétdaraboltság rész­ben módszertani különbözősé­geket eredményezett, illetve úgy ítéltük meg, hogy gazdaságossá­gi szempontból sem volt elő­nyös megoldás. Ezért született júniusban az a döntés, hogy profilt tisztítunk, és a gyermek- jóléti feladatok városi szintű el­látását kizárólag a Contact Men­tálhigiénés Egyesület végzi. A többi szociális védelmi felada­tot, a hajléktalanellátást, a csa­ládgondozást a Humán Szolgál­tató Központ, a családok átme­neti otthonának üzemeltetését pedig a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat látja el. Bízunk abban, hogy ez a profiltisztítás javítja a munka eredményessé­gét és hatékonyságát. Nagyobb az esélye annak, hogy az egy he­lyen dolgozó szakemberek az egy csokorba összegyűjtött fel­adatokat módszertani szem­pontból jobban meg tudják ol­dani, nagyobb a konzultáció le­hetősége, nagyobb az esély az esetmegbeszélésekre. Úgy gon­dolom, hogy miután a szervezet egyben van, bár ez még nem for­rott ki egészen, a kapcsolattartá­si rendszer a nevelési és oktatá­si intézményekkel egyszerűbb és rendszeresebb lehet. Egysze­rűbb a kapcsolattartás azokkal a társadalmi és civil szervezetek­kel is, amelyek e területen a problémák megoldásában segí­teni tudnak. A koncentrált fel­adatellátástól minőségi javulást és minőségi eredményeket vá­rok.- Hol tart most a feladatok át­adása, átvétele?- Ez a munka véget ért, meg­történt a három szervezet kö­zött az egyeztetés. Az eseteket, az azokkal kapcsolatos doku­mentumokat átadta ki-ki annak a szervezetnek, amelyiknek az illetékességi területére tartozik. Az augusztusi tanévnyitó igaz­gatói értekezleten jelen volt a Contact Mentálhigiénés Egye­sület képviselője, aki az intéz­ményvezetőket tájékoztatta az átalakulásról, illetve már beszá­molt arról is, hogy elkezdték az intézményekkel a kapcsolatfel­vételt, próbálnak bázishelyeket kialakítani Ennek az a célja, hogy az esetekhez minél köze­lebb legyenek. A Contact na­gyon jól tudja, hogy az első szá­mú partnere, az első számú jel­zőrendszer a nevelési és oktatá­si intézményben található meg, tehát nekik mindenképpen na­gyon szoros partneri kapcsolat­ban kell lenniük. Úgy tudom, hogy szeptember eleje óta konkrét esetek is vannak. A tan­év megkezdése után jelentke­zett az intézményekben az a je­lenség, hogy nem találtak meg gyermekeket. A gyermekjóléti szolgálat segítségével folyama­tosan próbálják földeríteni, hogy a kallódó gyermekek miért nem jelennek meg az iskolák­ban. Van olyan eset is, hogy a tanuló az iskolai közösségben magatartás-problémák miatt ve­szélyhelyzetet teremtett. A gyermekjóléti szolgálat segített felvenni a szülőkkel a kapcsola­tot, megnézték a körülménye­ket.- Járt-e az átalakítás valamifé­le munkaerőmozgással?- Járt munkaerőmozgással, szakemberek kerültek át egyik szervezettől a másikhoz, de kis számban. BISTEY ANDRÁS A é i \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents