Új Néplap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-24 / 248. szám
HI 2003. Október 24., péntek AHOL 7. OLDAL Aljas szokás Van a városban egy gonosz, aljas szokás: szinte rendszeresen dézsmálják, lopják a temető virágait, díszeit. Év közben is sűrűn előfordul, hogy a tövestül kiültetett virág esetenként a temető másik felén tűnik fel, egy vadidegen síron. Hovatovább eljutunk oda, hogy túl szép virágot, tömött krizantémot nem érdemes a sírokra kitenni, mert akad néhány személy, aki előtt semmi sem szent. Még a halottak emléke sem. Sajnos viszik olyan sírokról is, akik hozzátartozói a városban élnek. Még ők sem tudják megakadályozni ezeket a gátlástalan tolvajokat. Olykor el is adják a töves vagy szálas virágokat egy-egy piacon, vagy az est leszálltával átültetik saját hozzátartozóik sírhalmára. A múltkor szemtanúja voltam, hogy két, a virágokat ellopó nőnek két pofont kevert le egy jókora atyafi, aki hátulról, az erdő felől érkezett, és nem vették észre. Szájaltak vele, fenyegetőztek, mire újabb két pofon csattant — és csend lett, miután úgy megemelte őket, hogy kapálóztak a levegőben. Jó, jó, de mi van akkor, ha valaki nem ilyen bivalyerős, mint amilyen ez az ősz bajuszú, száz kiló körüli, vállas ember volt?... Az oldalt írta: D. Szabó Miklós Fotók: Mészáros János----------------------------------------N A Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázluai és Kollégium 2003. november 12-én (szerdán) 9-12 áráig NYÍLT NAPOT tart pályaválasztás előtt állá 8. osztályos tanulóknak. Szakoktatói munkakörbe SZAKÁCS oktatót keres 2003. november l-tó1. Elsősorban főiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkezők jelentkezését várjuk. Felvilágosítás oz 59/530-177 telefonszómon kérhető. Novembert kezdéssel alop- és középfokú számítástechnikai tanfolyamot hirdet. Érdeklődni és jelentkezni az iskolo titkárságán lebet 59/530-149, Kunhegyes, Kossuth út 30-32. e l u N K KUNHEGYES AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Az apja nyomdokain halad Minden apa úgy van vele, ha a fia az ő szakmáját választja, egy idő után ne csak utolérje, de az sem baj, ha lehagyja őt. Mert a gyerek már másként gondolkozik, néz, lát, más korban nő fel, amelyben változnak a mindennapok, módosul az ízlés is. Nincsen ez másképpen Nász Istvánéknál sem. Nász úr jó hírű asztalos, aki rengeteg mindent tud és megcsinál, ha fáról van szó. Egyetlen fia, István is természetesnek tartotta, hogy ezt a foglalkozást válassza. Kisiskolás korában már sámlikat, kisebb bútorokat faragott, eszkábált. Szolnokra vették fel tanulni a faipariba. Érdekes, hogy ott tulajdonképpen nem fedezték fel. Felfedezték viszont Ópusztaszeren, ahová felkérés alapján 16 évesen két csodálatos kopjafát faragott, amelyek ma is megtekinthetők. Ahogyan végzett, apja műhelyébe került, ahol most is nyolcán tanulják a szakmát, és nekik az ifjú Pista az oktatójuk. Mindennap reggel 8-tól általában este 5-ig a műhelyben szorgoskodik. Tetőket készít, sokszor szoba-konyha Ennek még van egy kis híja. A képen munka közben ifjú Nász István berendezéseket, bútorokat, ahogyan a tisztelt megrendelők kérik, borovi fenyőből. Hogy másról is essék szó, a barátnője még főiskolás, hétvégeken találkoznak, ez a szórakozás. Bulizni nem szeret, nem is afféle bulizós típus, inkább a gyanta- és forgácsillatú műhelyben érzi jól magát. Ami pedig a jövőt illeti, erről idősebb Nász István így vélekedik: — Büszke lennék, ha előbb vagy utóbb lehagyna a gyerek a szakmában. Akkor tiszta szívvel adnám át neki a stafétát, mert tudnám, jó kezekbe került. Bérletet soha nem váltott Szilágyi Péter szemüvegben, munka közben a műhelyben Szilágyi Péter üstökét már deresre meszelte az a hatvan tél, amelyet eddig megélt. Jelenleg ő a Vízgépészeti Vállalat, illetve mostani jogutódja, a Hydrogép legidősebb dolgozója. Összesen 42 évet húzott le ezen a munkahelyen, hiszen 1961- ben itt kezdett, és az idén lett nyugdíjas. Ennek ellenére változatlanul dolgozik. Ezenkívül van egy különös „ismertetőjele”. Buszbérletet, utazási bérletet soha nem váltott, hogy bejusson a munkahelyére, hiszen a lakásuk olyan közel van a céghez, hogy szembeszél esetén is kényelmes tempóban három-négy perc szükségeltetik hozzá, hogy bejusson. Péter eredetileg nem idevalósi, fegyverneki. Szolnokon végzett a gépipari csuda szigorú iskolájában, akkor, amikor Halász Miklós igazgató úr dirigálta az intézetet. Technikusként, érettségizettként eresztették ki őket, és a vállalat akkori vezetői eljöttek egy kis toborzóútra a suliba. Ketten kötélnek álltak, leutaztak Kunhegyesre és ott ragadtak. Szilágyi Pétert, mint ifjú titánt, 5 forint 10 filléres órabérrel vették fel belső szállítási segédmunkásnak. Havi ezerötven forintot keresett akkortájt. Volt marós, meós, végül művezető lett. Hívták Bánhalmára ötszáz forinttal nagyobb fizetésért, de csak a fejét csóválta.- Minek mennék el, naponta utazni, ázni, fázni? Itt jól érzem magam, ráadásul a szomszédban van a műhely. Nős, egy fiuk született, mérnök lett és Pesten él. A felesége leszázalékolt, és június 25-től papíron ő is nyugdíjas. De viszszahívták, és a napok hattól kettőig változatlanul a műhelyben találják, mint művezetőt. Két hobbija van: az egyik a pecázás. Óriási fogással nem dicsekedhet, állítása szerint az a bizonyos nagy hal még a vízben úszkál és hízik. A másik a kertészkedés: akad egy 240 négyszög- öles hobbija a Vén-kertben. Csak az a baj, amikorra a gyümölcsök érnek, valahogyan évről évre több a váratlan, hívatlan segítő. Aldkkel szemben Szilágyi úrnak csak annyi a baja, hogy amikor kapálni, metszeni, netalántán permetezni kell, akkor egyetlen família se jelentkezik... Harminc év a fakanállal Bolyhos Erzsébet szakácsmesteri jártasságát még Szolnokon tanulta a kereskedelmi iskolában, majd a kunhegyesi, pontosabban a Közép-Tisza Vidéki ÁFÉSZ-nál helyezkedett el. Hosszú ideig volt a nagy étterem vezetője is, ahol általában napról napra nyolcszáz főnek főztek. Itt ebédeltek az akkori nagy cégek, az áfész dolgozói, a vízgépészettől kezdve a té- eszig. Rendszerint 25 féle ételajánlattal jelentek meg naponta. Később a rendszerváltást követően, mint annyian mások, ő is belekóstolt a maszek világ mindennapjaiba. Boltot nyitott, igen ám, de közbejött egy súlyos baleset. Leszázalékolták, rokkant- nyugdíjas lett. Időközben a református egyház kezelésében, a volt vízgépészeti vállalat épületében megnyílt a Sarepta nevű idősek otthona, ahová megfelelő személyzetet, így szakácsokat is kerestek. Hárman dolgoznak a konyhán, és Erzsiké lett a vezető szakács. A főztjük egyre keresettebb, és nemcsak az itt lakóknak főznek, hanem tanítási időben annak az ötven diáknak is, akik a református iskolába járnak. Mindezeken kívül egyre többen hordják el innen az ételt. Hogy milyen a koszt? Családias, házias. Sok a főzelék is, de van csirkepörkölt galuskával, uborkasalátával, krumplileves kolbásszal, túrós tészta, rántott csirke, és rendszeresen finomabbnál finomabb, itt készített sütik egészítik ki az étrendet. Ami a családot illeti, Erzsikééknek egy húszéves lányuk van, aki főiskolás. Ámbár nem szakácsnak készül, szünetekben már sok mindent megtanult, ellesett otthon édesanyja konyha- művészetéből, akinek elmondása szerint nemcsak munkája, szakmája a főzés, hanem hobbija is. Bolyhos Erzsébetnek nemcsak munkája, hanem hobbija is a főzés Elment Zsóka tanító néni Bencsik Jánosné, született Pászti Zsófia 43 évet tanított Kunhegyesen, a Kossuth iskolában. Született pedagógus volt, ezt szerette, ehhez értett. Valami olyasmit tudott, amit nem lehet megtanulni, vagy benne van az emberben, vele születik, vagy nem. Arról van szó, hogy Bencsikné Zsóka egyszerre volt szigorú és nagyon kedves. A kettő között nehéz megtalálni az egyensúlyt, de ő megtalálta. Nemzedékeket, egész családokat tanított: a nagymamát, az apát, majd az unokát. Rengeteget olvasott, hatalmas volt a könyvtára: a szoba egyik falát a padlótól a mennyezetig könyvek borították. Talán ma sem értik, néhány hete gazdájuk miért nem forgatja őket. Már nyugdíjas volt, de hiányzott neki a gyerekzsivaj, a tanítás. Nagy boldogságára visszahívták, és ő örömmel ment. Any- nyira örömmel, hogy nem nézett szét, és kerékpárjával egy autó elé kanyarodott. Egy olyan úton, amelyet eddig ezerszer megtett. Lassan ment a kocsi, de képtelen volt megállni. A kerékpárnak semmi baja nem történt, ő ott halt meg. A temetésen kocsisor állt az út mellett, meg száz és száz bicikli. Nagy volt az ő családja: férje, fia, lánya, menye, veje, unokái, rokonai, jó szomszédok és rengeteg egykori diák. Szinte senki se akarta elhinni: ez az életvidám asszony máról holnapra itt hagyta a világot. A családját, Kunhegyest, a Kossuth iskolát, tanítványait. így is rengeteg ember szívében él tovább. Reggel még így búcsúzott Jánostól, a férjétől: - Sietek papa, fél egyre otthon leszek... Fájdalom, nem hazatért, hanem az elmúlás kertjébe, a református temetőbe pihenni, 62 éves korában. SAREPTA - Idős korban is biztonságban A Kunhegyesi Református Egyházközség Idősek Otthona az idén februárban nyitotta meg kapuit az idős emberek előtt. A teljesen felújított és korszerűsített épületben húsz lakóegységben - 1, 2, 3 ágyas szobákban - 39 idős embernek tudnak kényelmes otthont biztosítani. Minden lakóegységet felszereltek saját vizesblokkal (WC, zuhanyozó, mosdókagyló). A szobákban televízió hozzáférés is van, amelyen a földi csatornák élvezhetők - MTV1, TV2, RTL Klub. A szobai telefon a központon keresztül hívható, és a lakók kapnak egy kódszámot is, amely segítségével hívást kezdeményezhetnek az otthonon kívülre. E kód alapján történik havonta a telefon- számla elszámolása. A társalgóban lévő tv-n keresztül műholdas csatornák is nézhetők. Aki olvasással szeretné eltölteni idejét, az a több száz kötettel rendelkező könyvtár polcairól válogathat. Csoportos foglalkozások alkalmával szakképzett szociálpedagógus és mentálhigiénés munkatárs segít az idős emberek problémáinak megoldásában. A társalgóban Nagy Kálmán igazgató-lelkész tartja az istentiszteleteket. Az intézménynek saját főzőkonyhája van, amely biztosítani tudja a lakók teljes kiszolgálását. A kényelemhez hozzátartozik a tiszta ruhanemű is, amelyről az udvaron található mosó- és vasalókonyha - hetente kétszer - gondoskodik, a szobákat szintén heti két alkalommal takarítják. Az állandó orvosi felügyeletet az intézmény szerződéses orvosa látja el, az ápolásban pedig csak szakképzett ápolók vesznek részt 12 órás műszakbeosztásban, éjjel-nappal egyaránt. Ha kórházi kezelés szükséges, akkor a betegeket beszállítják a körzetileg illetékes karcagi kórházba. A szép parkosított udvar, fedett terasz és filagória kultúrált körülményeket biztosít a szabadban töltött pihenéshez, a sétákhoz. (pr) Mindenkit szeretettel vár a SAREPTA Idősek Otthona: Kunhegyes, Széchenyi u. 32. Tel.: 59/530-510, fax: 59/530-511 MÉG OKTÓBERBEN MEGTEKINTHETŐ Hámori Erika, Kunhegyes szülöttének kiállítása, aki itt kezdte iskolai tanulmányait. Jelenleg a fővárosban él és dolgozik mint textiltervező iparművész tanár. Első nagy kunhegyesi kiállítása látható a művelődési ház pincegalériájában. Az iparművész a temérdek rajzon kívül maga tervezte kötött ruhákat is elhozott erre a bemutatóra, amely a hónap végéig látogatható________________ ________________ ■ *
