Új Néplap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-16 / 242. szám

4. OLDAL A SZERKESZ TŐS É G POSTÁJÁBÓL 2003. Október 16., csütörtök § H Kár lenne! Az Új Néplap szeptember 27-i számában a szolnoki Városi Mű­velődési és Zenei Központ sor­sáról, átalakításáról jelent meg egy cikk. Nem értek egyet a dön­téssel. Csupán az épület karban­tartására, némi felújítására len­ne szükség, annak eredeti for­máját megőrizve, és nem kelle­ne átépíteni, változtatni a külső és belső képén, stílusán. A felső nagy terület a különböző művé­szeti foglalkozásoknak, előadá­soknak jó, a földszint pedig el­árusító helyiségekkel a vásárlók igényeit szolgálja - megfelel most is a funkciójának. Ennek a művelődési háznak a stílusa szerves része az Európá­ban született esztétikus építé­szetnek, melynek alkalmazói Mies Van der Roha, Le Corbusi­er, Walter Gropius Moholy-Nagy (aki magyar tagja Bauhaus cso­portjának), Aalto stb. Javaslom szakembereknek megnézni Ró­mában a zenei központot, amely nem sokkal ez előtt épült: ott nincsenek maradi eszmék, nincs anakronizmus. Kár lenne a tervezett 1 milli­árd 150 millió forintot átalakítás­ra költeni. Figyelmébe ajánlom az illetékeseknek inkább Szol­nok város egyetlen szecessziós épületének, az Arany János utca 1. számú háznak a restaurálását. _____ DE VITA WALTER, SZOLNOK A levelekből válogatunk. A kiválasz­tott írások - a levélíró előzetes hozzá­járulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétle­nül azonosak a szerkesztőség állás­pontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Vágó Pál, a Jászság festőművésze A Jászság festője 1853. júni­us 6-án született Jászapátin és 1928. október 15-én hunyt el Budapesten. A jászapáti képviselő-testület, az oktatási, kulturális bizottság, va­lamint a városi könyvtár és műve­lődési központ „Az ecset Petőfije” tiszteletére emlékünnepségre hívta a város minden lakóját ok­tóber 15-re. A hajdani jászkapi­tány gyermeke szülei kívánságára jogot végzett. Ezután a müncheni majd a párizsi akadémián tanult festészetet. Az 1882-ben bemutatott Mene­külők című képén egy paraszthaj­lék látható, ahol egy úri család ke­res menedéket. A király vásárolta meg egy kiállításon. A Vonó né­gyes (négyökrös szekér) Társula­ti Nagydíjat nyert, előtanulmány a Magyarok bejövetele első jele­netéhez. Az 1891-ben kiállított Becsületügy a Hortobágyon (tüle­kedő bikák) című képét a mozgás művészi ábrázolása alapján, vir­tuóz készséggel festett alkotás­ként értékelte a legélesebb kriti­kus: a királyi palota számára vá­sárolták meg. Legszebb alkotásai 1. Ferenc József tulajdonába ke­rültek. Életművének döntő része a történeti festészet körébe tarto­zik. A Magyarok bejövetele (Feszty-körkép) hat egymásba kapcsolódó jelenetből áll. Ebből három: a magyar szekerek bevo­nulása, a nagy lovasroham és a fehérló-áldozat Vágó alkotása. Az ezredévi ünnepségre egy tör­ténelmi díszmenetet tervezett. A Bem, Petőfi körkép Jan Styka, Vágó Pál és Spányi Béla alkotása. A csataképeket Vágó festette. Az 1900 évi párizsi világkiállításra a Huszárság történetét Pataky Lászlóval készítette. Érdeme el­ismeréséül a Francia. Becsület- rend Lovagkeresztjét kapta. Je­lentős alkotása a Budavár vissza­vétele, 1849-ben. Élete főműve a Szegedi árvízkép, melyen I. Fe­renc Józsefet és kíséretét - a romba dőlt város 1879. március 17-i megtekintése közben - fes­tette meg. „Az ecset Petőfije” díszítő jelző csupán a rendezők hamis illúzió- keltése. A művész felfogása ugyanis ellentétes Petőfi nézeté­vel. Benczúr Gyuláéknak küldött levelében azt írta: „... önfeláldo­zó hősei vagyunk a dinasztikus hűségnek. Nagyapám, apám és én a legnagyobb vakmerőséggel állottunk síkra a királyhűség mel­lett akkor is, amikor az életveszé­lyes volt...” _____________PR VAOÖ JÓZSEF, BUDAPEST Pe tőfi-ünnepségen jártunk A Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdekvédelmi Kultu­rális Egyesülete delegációja autó­busszal utazott nemrég a hagyo­mányos Petőfi-ünnepségre Romá­niába. A Pogány Gábor Benő szob­rászművész alkotta „Szeptember végén” elnevezésű szobor avatá­sának 5. évfordulóját ünnepelték Kohón az Erdélyből, Észak-Ma- gyarországról, Szlovákiából, Ti- szaföldvár-Homokról és Buda­pestről érkezők, valamint a helyi lakosság. A határon túli magya­rokkal, a nagybányai Teleki Blan­ka Klubbal való kapcsolattartá­sunk jegyében szervezett kirán­duláshoz a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázat útján adott támogatást. Szolnokiak a Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szobránál koszorúzás után ________________DEÁK JÁNOSNÉ, SZOLNOK ____________________________________________________________(BEKÜLDÖTT TOTÓ) La kásra hajtunk leginkább Kultúraváltás a hazai életbiztosítási piacon Nem újdonság, hogy különbözőek vagyunk, de vajon mennyire té­rünk el abban, hogy mely kockázatokat érzékeljük a leginkább? Melyekre akarunk, tudunk felkészülni előrelátó megtakarítással? Milyen nyugdíjas évek várnak ránk? Hogy alakul gyermekeink la­káshoz jutása, továbbtanulása a változó világban? Ki mire gondol, mitől tart és ki mit tesz az ilyen és hasonló kérdések kapcsán? Ezekre keresett választ az Allianz Hungária Biztosító a közelmúlt­ban elvégzett piackutatása során. Ha valaha izgalmasak voltak ezek a kihívások, különösen azzá váltak most, az európai uniós csatlakozás küszöbén - mondta lapunknak Tö­rök Zoltán, az Allianz Hungária Biz­tosító régióigazgatója. Az izgalom, a bizonytalanság és nem egyszer a szorongás konkrétan is tetten érhető, többek között ez is kiderült abból a piackutatásból, amelyet az Allianz Hungária Biztosító végeztetett a 20- 45 éves és valamilyen életbiztosítás­sal már rendelkező lakosság köré­ben. Az 1000 fős, kérdőíves lekérde­zés után úgynevezett fókuszcsopor­tos beszélgetésekre, azaz a vélemé­nyeket elmélyítő, értelmező vizsgá­latokra is sor került a fővárosban és minden egyes megyeszékhelyen. A régióigazgató szerint a kutatás eredményei alapján bizonyossággal állítható, hogy az anyagi gyarapodás és a családról való gondoskodás az a két legfontosabb tényező, ami előbb- utóbb szinte mindenkit megtakarí­tásra ösztönöz. Ami a kockázatok ér­zékelését illeti: a félelmek piramisá­nak talapzatát általában a munka­hely elvesztésének gondolata képe­zi, s csak ezután, bár nem sokkal el­maradva jön a súlyos betegség, majd a súlyos baleset fenyegetése. Az eu­rópai uniós csatakozás kapcsán or­szágosan a megkérdezettek közel fe­le számít arra, hogy a munkalehető­ségek, a továbbtanulás, az egészség- ügyi ellátás, a nyugdíjak reálértéke és az életszínvonal alakulása terüle­tén javulás vár ránk. Csak egyötödük borúlátó a változásokat illetően. Mint megtudhattuk, Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében a váratlan ha­lál és a munkanélküliség esetére szó­ló megtakarítási szándék meghaladja az országos átlagot. Az anyagi gyara­podás, a családról való hosszú távú tudatos gondoskodás mint cél meg­egyezik az országosan tapasztaltak­kal. Az első esetben egyértelműen a családfő elvesztése által okozott anya­gi gondok enyhítésének szándéka áll a háttérben. Fontos cél még az élet- színvonal emelése, a gyermekek jövő­jéről való gondoskodás is. A nyugdí­jas évek biztosításának gondolata alatta marad az országos áüagnak. A megtakarítási szándékok szem­pontjából Jász-Nagykun-Szolnok megyét az jellemzi, hogy a munka- nélküliség esetében felmerülő anya­gi gondok megoldására az országos átlagnál nagyobb mértékben hajlan­dók megtakarítani. A Szolnok megyeiek félelmei szinte minden vizsgált szempont alapján jelentősen alatta maradnak az országos átlagnak - derül ki a pi­ackutatás eredményeiből. A rangsor­ban a nyugdíjas évekhez fűződő fé­lelmek állnak az élen, ezt az életszín­vonal csökkenése, a munkahely el­vesztése, majd a súlyos betegségek követik. A nyugdíjas évekre valószí­nűleg azért gondolnak nagyobb féle­lemmel, mert mint láttuk, ezt az idő­szakot még nem célozták meg meg­takarításaikkal. Figyelemre méltó, hogy a megye lakóinak életében a gyerek továbbtanulása nem jut ko­moly szerephez a félelmek között, és a gyermekek életkezdése miatt is jó­val kevésbé aggódnak, mint ahogy az országosan tapasztalható. A kutatásból az tűnik ki, hogy va­lamilyen, ha nem is feltétlenül kielé­gítő szintű kiegészítő védelmet sze­reztek már a váratlan halál esetére (a válaszadók 81 százaléka), ezt követi a betegség következménye (79 szá­zalék), a rokkantság (78 százalék) A fókuszcsoportos beszélgetések résztvevői eljátszottak egy 10 mil­lió forintos örökség gondolatával is. Ha az ember a megyében élő­ket faggatja, úgy tűnik, minden a lakás körül forog. Ez az elsődle­ges célja a gyűjtésnek és a legtöb­ben erre költenének (csere, felújí­tás, korszerűsítés). Éppen ezért aki teheti, egymásra épülve és egymással párhuzamosan is taka­rékoskodik. Vannak hosszabb tá­vú megtakarítások, meghatáro­zott céllal, programmal és mellet­te kisebb összegű, rövidebb távú- ak (nyaralás, autócsere) is. esetére anyagi segítséget nyújtó megtakarítással rendelkezők aránya. A megye félelmei gyakran lénye­gesen alatta maradnak az országos átlagnak, pedig nagyon nehezíti a megtakarításokat a megye földrajzi helyzete, az hogy az M3-as és az M5- ös autópálya között fekszik és a 4-es főútvonalat nem fejlesztik. Több cég azért nem települ ide, különösen Szolnokra, mert megközelíthetetlen- nek tartják. Jászberényben még van több nagyobb vállalat, de a megyé­ben alig maradt 1000 fő feletti cég. Többek között ezért is remélnek Ma­gyarország európai uniós csatlakozá­sától az átlagosnál is több pozitív vál­tozást. Ez a megye a rendszerváltás egyik vesztese volt és abban remény­kednek, hogy ez nem ismétlődik meg. Lassú, de egyenletes növeke­désre számítanak a jövőt illetően. A kutatás eredményeit az Allianz Hungária Biztosító belső, üzleti in­formációival összevetve a piacvezető társaság szakemberei egyfajta kultú­raváltás előjeleként értékelik a hazai életbiztosítási piacon. Török Zoltán tájékoztatása sze­rint társaságuk idei két sikertermé­ke, a gépjármű-biztosításaik mellé köthető élet- és balesetbiztosítás, va­lamint a Prémium életbiztosítás gyors terjedése visszaigazolja, hogy a nagyon egyszerűen beszerezhető kockázatfedezet - „gyors segítség vészhelyzetben” -, valamint a több egyéni és családi célra is felhasznál­ható megtakarítási életbiztosítás az a két forma, amely az európai színtű biztosítottság felé viszi a hazai társa­dalmat. (PR) A válaszadók 35 százaléka a községeket képviselte, 55 százalék a vi­déki nagyvárosokat, és minden tizedik budapesti volt. A mintában 52 százalékban nők, 48-ban férfiak szerepeltek, és összességükben két­harmaduk már családdal, gyerekkel rendelkezett. Az egy főre eső havi nettó jövedelmük szerint 45 százalékuk esett a 30-60.000 forint kö­zötti kategóriába, negyedük ennél többet, 16 százalékuk pedig keve­sebbet vitt haza havonta. Felsőfokú végzettséggel rendelkezett a meg­kérdezettek egyharmada, középfokúval közel kétharmaduk. (Mind a jö­vedelemre, mind kisebb mértékben a végzettségre vonatkozó kérdés­nél voltak, akik nem kívántak információt adni magukról.) A kutatás nem az egész magyar társadalmat kívánta reprezentálni, hanem a koc­kázatok érzékelésében elől járó, életbiztosítással már rendelkező la­kosságra, illetve a megyénként tapasztalható jellegzetességek feltárá­sára helyezte a hangsúlyt. EU-CSATLAKOZÁS MEGÍTÉLÉSE (Piackutatási adatok százalékban) javulást vár nem számit változásra romlásra számit gyermekek, fiatalok tanulási lehetősége 77 19 4 munkalehetőségek 62 25 13 jövedelemnövekedés 58 32 10 A postás fizetése A szeptember 18-i Új Nép­lapban megdöbbenéssel ol­vastuk a Leépítések a postá­nál című írást. A posta privatizációja már elég rég napirenden van, s mi, dolgo­zók, nem értjük, hogy szakszer­vezeti vezetőink — mint nyilat­kozták - miért döbbentek meg rajta. Amit a postai fizetésekről hal­lunk a médiában — nem hisszük el azokat. A néhány idézet: „... az utóbbi három évben négy vezérigazgató váltotta egymást, és nem alakult ki stabil jövőkép”; „A postások átla­gosan bruttó 70-90 ezer forint kö­zött keresnek”; „Az utóbbi évek­ben a bértárgyalásokat mindig sztrájkhangulat előzte meg; a pos­tások legutóbb 2000 novemberé­ben szüntették be a munkát.” Tehát négy vezérigazgató, négyféle elképzelés, négy hatal­mas végkielégítés. Mi, levélírók, szeretnénk a 70- 80 ezer forintot keresők között lenni! (A postai dolgozók átlaga lehet ugyanis ennyi, de a kézbe­sítőké aligha!) A postások 38-40 C-fokos melegben, szakadó eső­ben vagy a mínusz 10-20 fokos hidegben kint dolgoznak a sza­bad ég alatt, s fizetésük még csak meg sem közelíti az említett brut­tót! De a felvevő, rovatoló mun­katársaké sem! Az állandó létszámleépítést je­lentő létszámstop (ha elmegy va­laki, helyette nincs felvétel) azt jelenti számunkra, hogy az egy dolgozóra jutó elvégzendő mun­ka mennyisége csak nő. A napi nyolcórai munkaidő csak elmé­let, hiszen van helyettesítés, biz­tosításkötés, sorsjegy-értékesítés, hírlapelőfizetés-gyűjtés stb. és kézbesítés. A kormányváltás idején a köz- alkalmazottakkal együtt kormá­nyunk a postai dolgozók bérren­dezését is megígérte. Ebből kima­radtunk. Azonban például a 13. havi fizetést a közalkalmazottak megkapják, a postai dolgozók vi­szont csak a nyereségre vonatko­zó tervek megvalósulása esetén kaphatják... A posta állami tulajdonú, de az itt dolgozók munkabére az ál­lami (köz)alkalmazottakénak mégis csak mintegy fele. Mi nem sztrájkolhatunk, hi­szen féltjük az állásunkat, csak a munkánkat végezzük. ________(NEOWENEGV ALÁÍRÁS, SZOLNOK) A fafaragó öröme Nagy tisztelettel adózom évente október 6-án a vérta­núkra történő megemléke­zéskor. Jó érzés látni min­den évben a koszorúzást, a megemlékezést, a diákok és idősek jelenlétét ezen az eseményen. Örömmel olvastam az újságban megjelent cikkeket, melyek mél­tatták az ünnep jelentőségét. Az évforduló kapcsán Fehér Tiborra, csont- és fafaragó mű­vészre emlékezem, akivel együtt faragtuk annak idején a vértanúk szoborcsoportját Szolnokra és Pusztavacsra. Hosszú útjuk volt a tölgyfarönköknek, mikorra azok a pusztavacsi erdőből Szolnokon kiállításra kerültek — szoborként. Az évforduló kapcsán Tibor barátomra tisztelettel gondolok, mint mesteremre emlékezem vissza, aki belém oltotta a fafa­ragás szépségeit, örömeit, amit a legutóbb átadott emlékoszlop is igazol, melyet Budapesten, az Ady-ligeti Rendészeti Iskola területén, ez év szeptemberé­ben avattunk fel a Belügymi­nisztérium vezetőinek jelenlét­ében. _______pAhpi ISTVÁN WAMOá, ltomon SZ ÉP ZENEI ÉLMÉNY AZ ÓVODÁBAN. A szolnoki Bartók Béla Ze­neiskola tanára, Csáki Kálmán és kürtös növendékei adtak nemrég há­zi hangversenyt a Hétszínvirág óvodában a zenei világnap alkalmából. TELEKNÉ KARA KAS SZILVIA, SZOLNOK _____________________________________________________________(BEKÜLDÖTT FOTÓI Nyugodtabban élni Nyugdíjasként tudomásul veszem mindazokat a társa­dalmi változásokkal járó anyagi nehézségeket, me­lyek hol rosszul, hol kedve­zően érintettek és érintenek, hiszen tudom, a világ gazda­sági problémái begyűrűznek a magyar gazdaságba is. Vannak azonban Szolnokon a kör­nyezetemben olyan kedvezőtlen, de - véleményem szerint meg­szüntethető - problémák is, me­lyeken azért lehetne változtatni. Ilyen például, hogy a Vércse úti be­tonkeverő üzemből a mixerkocsik éjjel-nappal a Nyúl út és Bartók Béla úton közlekednek, és a dü­börgésük, zajuk különösen este, vagy a kora reggeli órákban zavar­ja az ott lakókat, kisgyerekek és nyugdíjasok pihenését. Közleked­nek az utcában még kamionok is, hiszen ezzel a járművel igyekez­nek a sofőrök lerövidíteni minden útvonalat. Korábban átmenő for­galom és súlykorlátozó KRESZ- tábla biztosította, hogy csak célfor­galom közlekedjen a Bartók Béla úton. A túlsúlyos teherjárművek átmenő forgalmának kitiltásával jó lenne ha visszaállna ismét a régi, nyugodt, csendes, kevés zajjal járó állapot. Nemcsak az itt lakók tud­nának így nyugodtabban élni és pihenni, hanem az önkormányza­ti utat sem károsítanák az említett járművek. ______________CSIPKÉS ISTVÁN, SZOLNOK b & A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents