Új Néplap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-11 / 238. szám
4. OLDAL TÜKÖR 2003. Október 11., szombat Édesapja mindene volt Móra Szegeden, a Tisza partján áll két szobor. A tudós, Móra Ferenc tűnődő alakja mellett markáns arcú, bajuszos férfi tömi a pipáját búzakévén ülve, a megpihenő magyar ember jellegzetes tartásával. Ő Kotor- mány János, a néhai író, múzeumigazgató és régész elválhatatlan társa, akivel évtizedekig vallatták Szeged környékén a földet, ősök után kutatva, és kinek mestere számos művében állított örök emléket. Kotormány János leánya, dr. Pető Gyulá- né, Kotormány Erzsébet Tiszaföldváron él, és ma is pontosan emlékszik arra az időre, melyet családjával együtt Móra Ferenc közelségében töltött.- Édesapám vásárhelyi volt, kilencgyerekes családból származott. Édesanyám is vásárhelyi, tanyaszomszédok voltak. Édesapám tanulni akart, de nem engedték, azért letette a négy polgárit magánúton, majd bementek Szegedre Lázár polgármesterhez, aki édesanyámnak szegről-végről rokona volt. Édesanyám fölment hozzá, hogy Jánosnak munka kellene. Rendőrnek tették be, de ez édesanyámnak nem tetszett, így hamarosan le is szerelték. Akkor ürült egy altiszti állás a múzeumban, és Tömörkény István fölvette. Nagyon megvolt vele elégedve, s azután hogy Móra is odakerült, betették a könyvtárba. Móra nagyon szerette édesapámat, ő is ragaszkodott hozzá, nagyon összenőttek. Sokat volt nálunk is, amikor édesapám beteg volt, bizony, sokszor meglátogatta. Mint Erzsébet asszony elmondta, Móra Ferenc nagyon barátságos, végtelenül rendes ember volt, a szegény embereket meg kiváltképpen istápolta. Aki hozzá szólt, azzal megállt beszélgetni. Érdeklődött minden iránt, igaz, hogy azután sok jó újságcikket is adtak neki. Ő tudta azt, hogy mi a szegénység, mert szegény népek között nőtt fel. Többen szerették, mint nem. A nézetei miatt nem kedvelték sokan. Egy olyan talpig becsületes és a szegény emberért harcoló ember volt.- Édesapám sokat mesélt az ásatásokon Mórától tanult dolgokról. Vitt bennünket is sokszor magával, korábban, mikor már én is totyogni tudtam, Móra gyakran a térdén táncoltatott. Szerette a gyerekeket, mindent megtett az unokájáért! Édesapám is nagyon szerette, tisztelte a magyar nyelvet. Válogatás nélkül olvasott, mindent, ami csak jött, s írásban is könnyen fogalmazott. Jókait nagyon szerette, a Móra-könyveket is elkezdte gyűjteni, s boldogan olvasta saját magát Móra megjelent műveiben. Azt mondja: ezt nem is kérdezte tőlem a direktor úr! És beleírta a könyvébe. Szókimondó, ravasz ember is volt, de amit mondott, azt mind jóindulatból mondta. Meg nem bántott volna senkit soha az életében. Érezte azt, hogy őbenne sok minden van, amit át is adott nekünk. Utána a gyerekek mind tanultak. Ennek végtelenül örült, mindig is azt mondta, hogy tanuljatok, tanuljatok, tanuljatok! Még a kubikosnak is kell tudni, ha mást nem, hogy hány lapáttal tegyen, amit elbír. Ebből a szempontból szigorú volt, de a szíve az arany volt. Móra Ferenc halála után a boldog korszak véget ért - sóhajtott fel Erzsébet, aki, mikor Móra meghalt, tizenkilenc éves volt még mindössze. Az édesapja rettenetes nehezen dolgozta fel Móra halálát. Őneki a családja után mindene Móra volt, nagyon szerették egymást, s az öt kilométeres utat a háztól ki a temetőig gyalog tette meg a koporsó után. „Édesapám csodálatos ember volt. Úgy össze tudta tartani a családot, hogy mi soha nem voltunk egymagunkban. Végtelenül, nagyon szerette a gyerekeit. Ő tanított bennünket annyi sok szépre, jóra, ő vezetett rá bennünket az olvasás szépségére, és a természet szeretetére." Kisgyerekként Móra gyakran a térdén táncoltatott láné, Kotormány Erzsébet- emlékezik dr. Pető GyuFOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS- Utána édesapám nemigen járt ki. Ment a múzeumba, teljesített szolgálatot változatlanul, s azután amikor bejöttek az oroszok, akkor nem engedték haza, kint kellett az ajtó előtt állni, rettentően megfázott, és tüdőasztmás lett. Le is százalékolták, s míg meg nem halt, bizony ő rengeteget betegeskedett. A szentesi kórházban halt meg. Minden dédunokája tudja, még a párizsi gyerekek is, hogy ki volt a nagypapa. Ők is tudnak magyarul, és mindnél ott van a fényképe. szathmáry istván A bolygók hatása, állása tetteinkre Ez a szó, hogy asztrológus, általában kétféle hatást vált ki az emberekben. Akad egy réteg, ők csak legyintenek és valami olyasmit mondanak: ez a csillagjóslás, bolygójóslás nem más, mint kedves kis szórakoztató mese. Ugyanakkor vannak sokan, akik ellenkező álláspontot képviselnek, és nagyon is megnézetik hozzáértő emberekkel azt, hogy mielőtt valamilyen fontos döntést hoznának, miképpen állnak a bolygók. Köztudomású, hogy az USA elnökének tanácsadói között ott van az asztrológus is, mint nagyon sok nyugat-európai, magyar politikus, gazdasági szakember, vezető esetében. Akkor miképpen is állunk mindezzel? - erről faggattuk a Szolnokon élő Veressné Hamar Erzsébetet, aki ugyan eredetileg tanárnő volt, de eredményesen elvégezte a Baktay Ervin Asztrológusintézet négy szemeszterét, és napjainkban főhivatású asztrológus. Népszerűségére jellemző, hogy lassan nincs rendezvény Szolnokon, a Tisza-tónál, a Plazában, hogy ne hívnák. De a falunapok, a kunhe- gyesi Mihály-napi sokadalom állandó vendége is. Jószerével előre táblázott az egész hónapja.- Honnan ez a népszerűség?- Gyaníthatóan onnan, hogy amiket mondok, nem pusztába kiáltott szavak.- Mióta műveli ezt az érdekes mesterséget, ha úgy tetszik, hivatást1- Tulajdonképpen húszéves korom óta, alaposabban pedig 1987-től.- Miért csinálja?- Rengeteg a törés, a megoldhatatlan helyzet minden ember életében. Az kapjon segítséget, aki felkeres, és odajön hozzám. Mert problémája az égvilágon mindenkinek, így nekem, önnek is van. Akad, aki ezt felismeri, és megoldást keres, kér hozzá. Más fel sem ismeri, átlép rajta, görgeti maga előtt, mint egy hatalmas sziklát, és nem érti, miért nehéz és egyre nehezebb az útja. És arra is akad példa, aki legyint: majd megoldódik magától!- Ha bárki felkeresi önt, mi hozzá a legelső kérdése? — A pontos születési dátum és hely, de óra- és percpontossággal. Mert négy perc eltérés már számít. Ebből tudom, hol álltak a bolygók születésekor, milyen hatást gyakoroltak rá pozitív és negatív értelemben, illetve azt, hogy a hátralévő, elkövetkezendő éveiben, évtizedeiben ebből lehet megállapítani számára bizonyos fontos időpontokat. Még egyszer hangsúlyozom, számít a percre pontos születési időpont, mert négy perc eltérés egy év idő- eltolódást jelent az életeseményekben.- Magyarul: megmondja, hogy milyen jövő vár rá? — Azt nem, csak a lehetőséget, lehetőségeket veszem számba, és ezek közül neki kell választani. Mert napjainkat, gondolkodásunkat a bolygók állása, egymáshoz viszonyított helyzete befolyásolja, a szabad akarat mellett. Fontos, ahogyan az illető születésekor álltak, és ahogy most állnak. Ezt meg lehet szerkeszteni kézzel, papíron, ceruzával, vonalzóval, ami hosszadalmasabb, vagy számítógépes program segítségével, ez jóval sebesebb. — Mennyire jönnek, válnak be az előjelzései? — Bejönnek, beválnak, mert ha nem, nem keresnének. Ismétlem, én nem jósolok, csak közvetítek, mi várható az érintett személy életében. Mondjuk üzleti, családi vonatkozásban. Mert a sokáig hurcolt lelki terhek a megbetegedések alapjai. — Kérem, mondjon valamit várható mindennapjainkról, mi lesz itt, ebben az országban? — Szeptember végén készítettem el a negyedéves horoszkópot. Jó lenne, ha az ország vezetése és a tömegek közötti viszony, kapcsolat közeledne egymáshoz, mert a távolság több, mint ami egészséges. Egy példa rá: az ígéretek és a beteljesülések közötti ellentmondást is kezelni kellene, s a megfelelő következtetéseket levonni. A mindennapok egyensúlya és a felelősség kérdése is nyugtalanít sok-sok embert. A megoldás feltétele a pénzügyi és a tartalmi értékek viszonya, feltárása, lehetősége. Sok a jogosság és jogtalanság mindkét oldalon. Végül, de nem utolsósorban, ha a megújulás hajtóerejét nem a szembenállás, hanem az aktivitás, azaz az emberek aktív részvétele vezeti, ez jó lesz, ez kellene a nagy tömegnek, az emberek zömének ahhoz, hogy boldogabbak, elégedettebbek legyenek. D. SZABÓ MIKLÓS íme, így dolgozik egy asztrológus: Veressné Hamar Erzsébet munka közben FOTÓ: CSABAI ISTVÁN Enyhített fegyházbüntetés Aljas indokból elkövetett emberölés kísérlete, jelentős értékre elkövetett fegyveres rablás, nyereségvágyból elkövetett emberölés kísérlete, lőfegyverrel való visszaélés és más bűncselekmények miatt ítélte 16 év 6 hónap fegyházra K. Zoltánt 2002. április 5-én a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság. A másodfokon eljáró Szegedi ítélőtábla 12 évre mérsékelte a fegyházbüntetést. K. Zoltán a csaknem két órán át tartó ámokfutása során súlyos bűncselekmények sorozatát követte el - állapította meg 2002 áprilisában a megyei bíróság. A fiatal férfi tudatosan készült arra, hogy erőszak árán szerez pénzt. Mivel lakóhelyén, Kecskeméten a korábban elkövetett fegyveres rablásai, illetőleg az ezekben folytatott büntetőeljárások miatt már nem mert próbálkozni, ezért úgy gondolta, átteszi a székhelyét Szolnokra. Többször is tartott terepszemlét a városban. Eltervezte, mit, hol és mivel csinál majd. Kiszemelte az Interfruct Áruházát, majd 2000. augusztus 1-jén elindult, hogy terveit valóra váltsa. Motorjáról leszállva, bukósisakban, sporttáskával és csőre töltött fegyverrel a kezében rontott be zárás előtt negyedórával az áruházba. Az egyik pénztáros fejéhez szegezte a pisztolyt, és követelte a pénzt. A bankjegyek gyűltek a táskában, ám az áruház biztonsági őre keresztülhúzta a számítását. A fegyvertelen őr védekezési kísérlete pánikba ejtette a támadót, aki elsütötte a fegyverét. Csak a szerencsén múlott, hogy nem találta el a pénztárost. A rabló a megszerzett pénzzel menekülni kezdett motorján. A biztonsági őr azonban egy alkalmi segítőtárs autóján üldözőbe vette őt. A hajsza nem tartott sokáig, mert a motoros elesett. A pénzzel teli táska és a lőfegyver is leesett a földre. Az őr és a rabló egyszerre akarta megszerezni a pisztolyt. Ebben a küzdelemben ez utóbbi bizonyult gyorsabbnak. K. Zoltán kettőt lőtt, közben tárat is cserélt. A második golyó sebesítette meg az őrt. A rabló, hogy mentse a bőrét, autót akart szerezni. Előbb egy Opelt akart megállítani, végül egy pénzszállító gépkocsit kény- szerített megállásra, azzal menekült tovább. Száguldás közben okozott egy közlekedési balesetet is. Kőtelek határában ért véget a hajsza, amikor a nyomozók „kiA történet abszurduma, hogy a férfi épp azért választott szolnoki célpontot, mert Kecskeméten már félt a lelepleződéstől, ám végül mégis itt bukott le és tett beismerő vallomást a korábbi, Bács-Kiskun megyében elkövetett fegyveres rablásokról. K. Zoltánt még a szolnoki ügy jogerős elbírálását megelőzően ítélték el jogerősen 9 év fegyházra Kecskeméten a kiskőrösi laktanyából elrabolt géppisztoly és a sorozatos bolti rablótámadások miatt. lőtték” alóla a járművet. A meglőtt őr hónapokig lábadozott, sérülése miatt azonban csökkent munkaképességűvé vált. A megyei bíróság ítélete kapcsán az ügyész súlyosbitásért, a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. A Szegedi ítélőtáblától kapott tájékoztatás szerint az ügyben a héten született jogerős döntés, amely az elsőfokú ítéletet megváltoztatva 12 évre mérsékelte K. Zoltán fegyházbüntetését. _________hcv Tv-no tesz Deák Ferenc nyomában Eleddig amikor Ráday Mihály és Katona Tamás összefogott, abból mindig valami okos, értelmes, jó dolog született. Példaként említhetem az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról készített filmjüket, amikor az emlékhelyeit keresték fel és mutatták be igen érdekesen. Alighanem így lesz ez most is - előlegezzük meg -, bár csak két darabját láthattuk még a köztévében annak a hatrészes sorozatnak, amelyben Deák Ferenc életének nyomába eredtek. Garancia rá Ráday nagy televíziós gyakorlata és Katona történészi alapossága. Az alkalmat a közelgő születési jubileum - 200 éves -, valamint a politikusnak szánt Deák-év, de talán még inkább az a felismerés adhatja, hogy bizony a szélesebb közönség azon túl, hogy ő a „haza bölcse”, keveset tud arról, kicsoda is az, aki e megtisztelő nevet munkásságával kiérdemelte. A közéletben is általában egyszerűen a kibékülésre, megegyezésre hajlamos politikussal azonosítják: a kompromisszumok emberének tartják. Megítélése körül félreértések is léteztek. Jellemző, hogy a kiegyezés létrejöttekor az ugyancsak bölcsnek is mondható Arany János, féltvén az egyezségtől nemzetének függetlenségét, imigyen fakadt ki ellenében: „Deák Ferenc! Megélünk mi kend nélkül, kívánjuk a szabadságot, rend nélkül”. Nos, a felfedező útra induló kettős először a szülőföld, Zala azon helyeit kereste fel, ahol tartózkodott, kezdte pályáját jogászként Deák, személyes emlékeit is felderítvén - fellelvén, amelyek sokat elárulnak az ő egyéniségéről. Sajnos, olykor szomorúan kellett arról szólniuk, hogy itt volt valaha az a hely... Vagy azt látni, hogy épp tatarozzák azt az épületet, ahol egykoron Deák megfordult, inkább írásos dokumentumok, esetleg tárgyi emlékek kerültek a szemünk elé (eddig legalábbis). A sorozat készítői jó érzékkel azonban olyan érdekességekkel is szolgálnak, melyek anekdotába illenek és igen színesek. Mit tartott róla például bátyja - „Öcsém kisujjában is több van, mint az én fejemben”. Továbbá, hogy mi volt a kedvtelése: Kehidán egész kis műhelyt tartott fenn - szerencsére maradt is belőle -, ahol mindenféléket faragott, még papucsokat is olyan férfi ismerőseinek, akiknél a családban az asszony viselte a nadrágot. S miközben megismerjük fiatalkori jogászkodását, „belekóstolunk” liberális gondolkodásába, megtudjuk azt is, hogy Pozsonyban, amikor a megye követeként részt vett a diéta munkájában, naponta három órát is sétált egy hatalmas kertben, merthogy így kívánta azt termetes alakja, testsúlya. Katona Tamás nagy mestere annak, hogyan lopja be az efféle ínyencségeket a komoly ismeretek sorába, némi humorral is „édesítve”. Bemutatták azt a szépen faragott botot is, melyet költőbarátjának, Kisfaludy Sándornak adott ajándékul. Figyelemre méltó, tudhattuk meg, hogy a szegény bojtárlegényből lett gyilkos esetében is milyen társadalmi összefüggésekben ítélte meg a történteket, jogászi józansággal és szociális érzékenységgel. Egy sorozatról menet közben - tudom - nem illik véleményt mondani, mégis „illetlenkedem”, mert szeretném felkelteni iránta az érdeklődést, hisz a Deák emléke hiányt pótló televíziós vállalkozás, mely segít felfedeznünk Széchenyi, Kossuth halhatatlan kortársát. Okosabbak, mi is bölcsebbek lehetünk ez által. VALKÓ MIHÁLY A a A * a Kotormány János, az édesapa