Új Néplap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-10 / 237. szám
R I P ORT « I a « » I t I I i • t I « I » * * I I I * « a : : * \ i < 4. OLDAL 2003. Október 10., péntek | MH (Még) élnek a művelődési házak Kevés szó esik manapság a falusi, kisvárosi művelődési házakról. Teszik csendben a dolgukat, sok helyen egyre rosszabb körülmények között. Mit tudnak tenni a település kultúrájáért, milyen túlélési technikákat alkalmaznak ma, amikor az önkormányzatok helyzete is mind nehezebb? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ három községben és egy kisvárosban. Például meg kell szervezniük a különféle ünnepi megemlékezéseket, a hagyományosnak számító helyi megmozdulásokat, mint a rákócziúj falui Erzsébet-Katalin bált, a szüreti bált. Új szászon az ünnepségek szervezésére külön ad pénzt az önkormányzat. Vannak falvak, ahol nem is gazdálkodnak a szó szoros értelmében, az önkormányzat fizeti ki a művelődési ház számláit, a ritkán csurranó-cseppenő saját bevételt pedig annak a számlájára fizetik be. Ahol figyelemmel kísérik a pályázati lehetőségeket, és pályáznak is, ott ezt az összeget kiegészíthetik néhány százezer forinttal. A tavalyi tiszatenyői kétf A rákócziújfalui művelődési ház, ahol nem küszködnek helyhiánnyal Bővül és fogy a ház Inkább fogy, bár van, ahol bővül. Rákócziújfalun Kelemen Ernő igazgató örömmel mutatta a szépen beépített tetőteret. Nála nincs helyprobléma, még úgy sem, hogy a házban van a könyvtár, a helytörténeti gyűjtemény, a tele- ház, és ott kapott irodahelyiséget a gyermekjóléti szolgálat is. Kengyelen Nagy Mihályné is elsorolta, kik kaptak még helyet a művelődés házában: ott van a falugazdász irodája, de a növény- védelmi felügyelő és egy ügyvéd is ott dolgozik. Amikor ott jártunk, a nagyteremben éppen néptáncórát tartottak a kisdiáKelemen Ernő koknak. A könyvtár viszont a körülményekhez képest hatalmas területen működik, ott is a tetőtér beépítésével nyertek helyet. A 300 négyzetméteres alapterület valóságos csoda a korábbi 44 négyzetméter helyett. Igaz, a könyvtár látja el gyakorlatilag a művelődési ház feladatait is. Hivatásos népművelő nem dolgozik a házban, viszont, talán a megfelelő helyiségek hiánya miatt, megoszlik a művelődési munka a településen: a könyvtár mellett nagy részt vállal belőle az általános iskola, valamint a Németh Inez által fenntartott Önálló Vizuális Iskola. Tiszatenyőn az egyébként is szűk művelődési ház és könyvtár épületébe járnak ebédelni a közeli iskola diákjai. Mint Gubán Istvánná elmondta, költözködés előtt állnak, a könyvtár beköltözik az iskola 2000-ben átadott impozáns épületébe. Valamikor már közös igazgatás alatt működött az iskola, a művelődési ház meg a könyvtár, azután szétváltak, most ismét az egyesülés van napirenden. A szűkösség okozta gondokat enyhíti a faluház, amelyet egy civil szervezet kezdeményezésére alakítottak ki, és rendeztek be. A művelődési ház lassú elfogyása a meglátogatott települések közül Újszászon a legszembetűnőbb. Ott valamikor a városháza egész földszintje a művelődési házé volt, most mindössze két és fél szoba, valamint egy nagy színházterem szolgálja a közművelődést. Molnár Péter polgármester, Fehérné Szekeres Zsuzsa, a művelődési ház igazgatója és Barta Im- réné, a könyvtár vezetője szavaiból kiderült, hogy Újszászon is költözködésre készülnek. A könyvtár épületére emeletet akartak építeni, de a statikai vizsgálat kiderítette, hogy életveszélyes, nemhogy egy emeletet, de a saját súlyát sem bírja már sokáig. A szükséges javítások után ide költözik a művelődési ház, a könyvtár meg a gyógyszertár megüresedett épületébe kerül. Újszászon általában rossz a középületek állapota, hosszú ideig nem nagyon költöttek rájuk, miért éppen a közművelődés volna kivétel? Vásár igen, kocsma nem Talán leírni sem kellene, annyira közismert dolog, hogy a művelődési házak anyagi gondokkal küzdenek. Rákócziújfalun például 5,5, Újszászon 14,8 millióból gazdálkodnak. Ezekből az összegekből azonban nem teljesen a maguk elképzelése szerint költhetnek, hiszen a fenntartók bizonyos kötelezettségeket rónak a házra. Nagy Mihályné millió forintos pályázati nyereség ritka kivételnek számít. Miből jöhet még össze némi bevétel? Leginkább a termek bérbe adásából. A nagyteremben esküvőt vagy vásárokat tartanak. Állandó büfék (kocsmák) azonban ma már nem működnek a művelődési házban. A termek bérbe adása ellen azonban nem lehet kifogás, Kengyelen erre úgy felkészültek, hogy terítéket is adnak kölcsön az esküvőkre. Az így szerezhető bevétel azonban nem túl nagy, Rákócziújfalun például évi 20-30 ezer forint. Kengyelen az előtér igénybevétele óránként 1000, a nagyteremé 3000 forint. Tiszatenyőn néha ebéd előtt vagy után bérbe adják az iskolások éttermét vásárok céljára, de ebből nincs nagy bevétel. Újszászon is beengedik az árusokat. Senki sem örül ennek, de ha délelőtt úgyis üres a nagyterem, miért ne tennék? Volt, ahol elméletet is alkottak az árusok befogadására: a jórészt olcsó, akciós termékek árusítása növeli a választékot, a kis jövedelmű embereknek szinte ez az egyetlen lehetőségük új ruha vásárlására. Dolgozni kell... Nehéz anyagi helyzetben, szűkös, helyenként igen rossz állagú helyiségekben mégis működnek a művelődési házak. A nehézségek különös túlélési technikákat alakítottak ki a programkészítésben is. Rákócziújfalun például, mivel nincs pénz, hogy ismert nevű művészeket hozzanak, saját erőből szerveznek műsorokat. Népszerűek a vetélkedők, a Tízen Túliak A faluház sokat enyhít a tiszatenyői művelői Gubán Istvánná Társasága olyan „magot” alkot a házban, amelyre mindig lehet számítani, legyen szó zenés-táncos műsor előadásáról, vagy bármi másról. A helyben szervezett programra jobban be is jönnek a rokonok, barátok, ismerősök, egymásra inkább kíváncsiak, mint ki tudja, hol verbuvált haknibrigádokra. Változatlanul fontos a művelődési házak számára a kisközösségek szervezése. Szakkörök, klubok, tanfolyamok viszonylag kevesebb pénzből is működtethetők, és eleven, pezsgő életet teremthetnek. Csak példaként néhány érdekesebb kezdeményezés: Rákócziújfalun asztaliteniszszakkör, origami, Kengyelen társastánctanfolyam, amelyen az egyik évben 108-an vettek részt, ési gondokon Tiszatenyőn kölyökklub, foltvarrók közössége, citerazenekar, népdalkor, Új szászon kertbarátkor, népi díszítőművészeti szakkör, újszászi írók-költők baráti társasága, kungfutanfolyam, három dzsesszbalettcsoport, nyugdíjas pedagógusok klubja, és a sort még hosszan lehetne folytatni. Betört az informatika Joggal mondják, hogy az informatika egy bő évtized alatt átalakította az életünket. Hatása alól nem tudták (nem is akarták) kivonni magukat a művelődési házak sem. A számítógép, az internet a művelődési házak nagy attrakciója lett a legkisebb települéFehérné Szekeres Zsuzsa sen is, töretlen az érdeklődés iránta. A népművelők felismerték ezt, és igyekeznek kielégíteni az igényeket. Rákócziújfalun a művelődési házban működik a tele- ház, amelyre alapozva számítás- technikai szakkört szerveztek diákokból és felnőttekből. Tiszatenyőn is internetezhet- nek az érdeklődők, a lehetőséget pályázatokkal teremtették meg. Újszászon tavaly összesen hét számítógéphez jutottak pályázatok útján, ezzel lehetővé vált a lakosság számára az ingyenes internet-hozzáférés. Mintegy hatvan jelentkezőnek internetes tanfolyamot is szerveztek, pedig az iskolákban is van lehetőség internetezésre. BISTEY ANDRÁS Molnár Péter Könyvtárból művelődési ház Újszászon. Emeletet akartak rá építeni, de kiderült, hogy a tetőt is alig bírja.. fotók: mészáros jános i í « A i