Új Néplap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-08 / 209. szám

I 2003. Szeptember 8., hétfő TÜKÖR 5. OLDAL M E G Y E I A Tisza-tó a „top” Abádszalók Az előzetes számítások sze­rint is igen sikeres idegen- forgalmi nyarat zártak a népszerű üdülőtelepülésen. Abádszalók idegenforgalmi ügyekkel (is) megbízott alpolgár­mestere, Szabó István elmondta: Kelet-Magyarország leghosszabb és legtartalmasabb kulturális, sport- és szabadidős rendezvény- sorozata az idén valóban bizo­nyította, hogy itt valóban prog­ram a nyár, amit az is igazolhat, hogy az 58 kiemelt rendezvé­nyén legalább százezren vettek részt. A siker másik fő oka az összehangolt marketingmunka, a jó szponzori és médiakapcsolat. Annak ellenére, hogy nőtt az ingyenesen látogatható rendez­vények száma, mégis rentábilis a műsoros, zenei programok végel­számolása is, melyek a pályázati sikerekkel, a szponzori támoga­tásokkal s a jegybevételekkel együtt 13 millió forint ráfordítás mellett 17 milliót hoztak a „kony­hára”.- A tavalyi évet az ideivel ösz- szehasonlító adatok azt bizonyít­ják, hogy talán nehezen megis­mételhető szezont zárnak az ön- kormányzat intézményei. Remé­lem, hogy ugyanezt mondhatják el magukról a magán- és társas vállalkozások is — említette Sza­bó István, aki elmondta még, hogy az összehangolt marketing- munka mellett az is sikeressé tet­te a szezont, hogy a helyi szerve­zők a vízparti nyaralás mellé tu­datosan biztosították a progra­mokat, és jelentős gondot fordí­tottak a természeti értékek nép­szerűsítésére. No és talán az is közrejátszott ebben, hogy a helyi idegenforgalmi „csapat” már ott- jártunkkor is dolgozott a jövő évi szezon előkészítésén. p. m. Önállósági évforduló Felújították a művelődési házat Berekfürdő Önállóságának évfordulójá­ra emlékezett szombaton a település, amelynek függet­lenségét az 1991. szeptem­ber 8-i népszavazás mondta ki. Az évforduló kapcsán mutatták be a község lakói­nak a most elkészült műve­lődési házat, este pedig egy tál birkapörkölttel látták vendégül a lakókat.- A népszavazást Tamási Áron gondolata — „Azért vagyunk a vi­lágon, hogy valahol otthon le­gyünk benne” - vezérelte. Az el­múlt esztendőkben sokat tettünk azért, hogy a község otthonunk is legyen. A ma bemutatott, meg­újult kulturális és művelődési központ is ennek a gondolatnak Mint elhangzott, régi nagy adósságot sikerült ma törleszte­nie az önkormányzatnak. A kö­zel 30 milliós beruházáshoz két éve 10 millió forintos támogatást kaptak a Pénzügyminisztérium­tól. A falu első embere azt kérte a lakóktól, gyűjtsék ide össze lakó­helyük régi kincseit, hogy az új generációk megismerhessék szü­lőföldjük történetét. Ebben min­denki segítségére számítanak éppúgy, mint a megújult községi könyvtár anyagának gazdagításá­ban. A még kialakításra váró emeleti részen méltó elhelyezést nyerhetnek a képzőművészeti tá­bor értékes alkotásai. A tárlat megnyitása tavasszal várható.- Bízunk abban, hogy akkor már teljesen berendezett, műkö­dő otthont tudunk megmutatni. A megújult művelődési ház előtt mondott beszédet a polgármester fotó, a szerző a jegyében készült. A lakosságon is múlik, hogy ez igazán a falu házává is váljon - mondta beszé­dében dr. Hajdú Lajos polgár- mester. SZÁRNYALT A MUZSIKA. Két napon át szárnyalt a muzsika Szolnokon. A Tiszaligeti Sportcsarnok ugyanis Otthontól-hazáig címmel nemzetközi dalfesztiválnak adott otthont a Gulyásfesztivál idején. FOTÓ: BUGÁNY JÁNOS Eljött a tartalékok felélése Az időjárás erőn felül követelt a vadászoktól A magyar vadászok a legnagyobb természetvé­dők — tartja Szalay Zsigmond, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei földművelésügyi hivatala halászati és vadásza­ti osztályának nemrégen kinevezett vezetője. Vadgazdálkodás A frissen kinevezett osztályvezető a me­gyei vadásztársadalom jelenlegi nehéz helyzetét vázolta fel. — A kemény tél erőn felül követelt a vadászoktól. A társaságok takarmányo­zási költségei jelentősen megnöveked­tek, a külső szállítóeszközök igénybevétele szin­tén a kasszát apasztotta. A veszteségek mellett az árbevétel-kiesés is a nehézségeket gyarapította. Magyarország egyik hungaricuma az őzállomá­nya, a megyei őzbaktrófeák a világranglista élme­zőnyéhez tartoznak. Ezért is fájdalmas, hogy az ínséges tél miatt az eddigi adatok 60-80 grammal kisebb súlyokról számolnak be, mint az előző években tapasztalt elbírálásoknál. Nem elhanya­golható szempont, hogy a német nyelvterülete­ken átalakulóban van a vadászati szokás, a fiatal vendégvadászok csak egy-két napos hajtásra ér­keznek hazánkba. A jogtalanul megvádolt ola­szoknak immáron sem az élő, sem a vadászott mezei nyúl nem kell, mióta egyes hazai országos sajtóorgánumok úgy tálalták a tavaly napvilágot látott, védett madarak lemé­szárlását, hogy azt a taljánok követték el hazánkban. A nemzetközi színtéren is meghurcoltuk őket, mire megsértőd­tek, így aztán elfelejthetjük egy jó dara­big ezt a piacot is. A kemény télből szin­te átmenet nélkül érkezett aszályos nyár az apróvadaknak nem kedvezett. A vad­földek nem keltek ki, a természetes fá­cánállomány csibéi rosszul fejlődtek - panaszkodott az osztályvezető. Szalay Zsigmond szerint a vadásztár­saságok immáron a tartalékaikat élik fel. A vadászkamara, a szövetség, a fel­ügyelőség viszont mindent megtesz azért, hogy megtalálja a lehetőséget a túlélésre. A halászaü és vadászati osz­tály munkatársai is természetesen a törvényes keretek között járnak el, de minden eszközt, ami a rendelkezésükre áll, bevetnek az ínséges idők végét váró társaságok javára, melyek kiszűrik magukból azokat az elemeket, akik nem a termé­szetért, hanem a természetből élnek. Ebben a tár­sadalomban a megszállottság manapság is erény, a magyar vadászok humán erőforrásban a legerő­sebbek - fogalmazta meg gondolatait Szalay Zsigmond.________________________mészáros géza Felülvizsgált kedvezmények Karcag A városatyák három éve fogadták el a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszol­gáltatás kötelező igénybevételéről szóló rendeletet. Ebben engedé­lyezték a családi és többlakásos épületekben lakó, egyedül élő tu­lajdonosoknak a szemétszállítási díj mértékének 50 százalékkal való csökkentését. A szemétszállítást végző városgondnokságnál most felülvizsgálták ezeket a kedvezmé­nyeket. Kiderült, hogy a nyugdíjas­kedvezményt sem törvényi, sem önkormányzati rendelet nem tá­masztja alá, így azt a cég ez év ok­tóber 31-i hatállyal visszavonja. Az egyedül élők 50 százalékos ked­vezménye azonban továbbra is megmarad, melyet október végéig a cég hulladékgazdálkodási részle­génél a lakosok újra igényelhet­nek. Aki ezt nem teszi meg, az no­vembertől a teljes díjat fizeti. Mint megtudtuk, erre az intézkedésre azért volt szükség, mert a belső el­lenőrzés során kiderült, sokan jo­gosulatlanul vették igénybe a ked­vezményt. Mostantól a cég mun­katársai folyamatosan felülvizsgál- ják a jogosultságot. ____________de Az újratemetésre emlékeztek Kenderes Horthy Miklós egykori kor­mányzó újratemetésének ti­zedik évfordulójára emlé­keztek tegnap a településen. „A magyar gazda fejet kell, hogy hajtson Horthy Miklós előtt. Nemcsak azért, mert a huszadik század legnagyobb magyar ál­lamfője volt, hanem azért is, mert a környék mintagazdája is volt” - mondta Faludi Sándor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövet­ség gazdatagozatának elnöke. Közölte: a több mint ötven évig tartó „történelemhamisítás, agy­mosás ellenére” a környék lakói soha nem hitték el „azt a sok rá­galmat, hamis vádat, amelyet a mi szeretett és mélyen tisztelt, egykori kormányzónkra, vitéz nagybányai Horthy Miklósra összehordtak a kommunisták”. Horthy Miklós nélkül ma már aligha lenne Magyarország - tet­te hozzá a fideszes politikus. A kormányzó hamvait 1993. szep­tember 4-én szállították haza Por­tugáliából, majd a családi kápol- na kriptájában temették el. imtd Európa hídon a gulyásfővárosba (Folytatás az 1. oldalról) A zagyvarékasi polgári kör tag­jai is bográcsot állítottak, benne hamisítatlan struccgulyással. Győztes csapaton ne változ­tass! — vallotta a szocialisták ve­zére. így Csák László ezúttal is háromféle marhahúsból látott a gulyáskészítésnek. Az étek kü­lönleges bukéját azonban ezút­tal egy mézes puszedli adta meg, mely még a kezdet-kezde­tén véletlenül landolt a bog­rácsban. Igazi kö­zönségsikert furcsamód mégis azok arattak, akik nem gulyást kínáltak a fesztiválra kilátoga­tóknak. így ugyancsak gyorsan elfogyott a marhapörkölt, a grill- ről lekerült zaftos hússzeletek és az őzragu. Ez utóbbit az önkor­mányzat sátrában a polgármes­ter kínálgatta. Botka Lajosné csapata választási lehetőséget ajánlott a betérőknek, akik az őzragu mellett kedvük szerint megízlelhették a marha- és a babgulyást is városvezető mód­ra. Aki pedig megunta a leskelő- dést a bográcsoknál, az beku­kucskálhatott a honvédség „bo­szorkánykonyhájára”. Ezúttal ugyanis a géppuskától a páncél­autóig mindent ki lehetett pró­bálni, csupán a legfontosabb fegyvert nem illethette avatatlan kéz: a gulyáságyút, teleki József Dalostalálkozó a védőszent napján JÁSZBERÉNY A város védőszentjének ünne­pén, Szent Rozália napján tar­tották meg Jászberényben az első egyházi népénekes-talál- kozót. A Keresztény Értelmisé­giek Szövetsége, a Nagybol­dogasszony Főplébánia és a Jászok Egyesülete közös ren­dezvényére 12 kistérségi nép­dalkor több száz tagja fogadta el a meghívást. Mint azt a főszervező házaspártól, dr. Suba Györgytől és feleségétől megtudtuk, jó néhány éve tervezték már a dalostalálkozó megszervezé­sét, s most a főplébánia és a Jászok Egyesületének támogatásával sike­rült összehozni a népdalköröket. A népdalokat és a néptáncokat évtize­dek óta kutatják, míg az egyházi népénekek lassan feledésbe merül­nek - hívják fel a figyelmet a rende­zők. Pedig a magyar énekkultúrá­nak egy igen jelentős részét képezik a keresztény népi énekek. Olyan da­lok ezek, amelyek az egyházi litur­gia és a világi dalok mezsgyéjén hú­zódnak. A népszerű dalokat a temp­lomból gyakran kivitték a világi Jászberényben a város védőszentjére, Szent Rozáliára minden évben szeptember első va­sárnapján emlékeznek. A szentmisén és a bú­csúi körmeneten idézik meg a Szicíliában, Palermo közelében 1166-ban elhunyt remete emlékét. Szent Rozáliára halála után 500 év­vel egy nagy pestisjárvány idején találtak rá egy barlangban, de a holttesten nem fogott az idő. A Rákóczi-szabadságharc idején 410 ezer emberéletet követelő, hatalmas pestis- járvány söpört végig országunkon. A jászbe­rényiek Szent Rozáliához imádkoztak, s a vá­rost elkerülte a járvány. Hálából kápolnát épí­tettek a szent tiszteletére. Messze zengett a több száz torokból felhangzó egyházi ének FOTÓ, SÁRKÖZI JÁNOS Az agrármérnöki, vadgazdálkodási szakmérnöki diplomával rendelkező, 52 esztendős osztályvezető a minisztériumba felkerült Csakhné Rubint Etelkát pályáztatás útján váltotta posztján. A megyei vadászkamara egykori elnökhelyettese, a szervezet vadgazdálkodási bizottságának volt elnöke ti­zenöt éve tisztségviselő a tiszaföldvári Dózsa Vadásztársa­ságnál, hét éve hivatásos fővadász. Fogadják szívükbe és vegyék bir­tokukba az új művelődési ott­hont - kérte a berekiektől dr. Hajdú Lajos. _________________DARÓCI! ERZSÉBET él etbe, de arra is volt példa, hogy a világi életből kerültek be a templo­mok falai közé ezek a nóták. Sokáig latinul folytak a misék, de ezek a dalok mindig magyarul csendültek fel, s fontos szerepet játszottak ma­gyarságunk megtartásában is. Dr. Dobos László, a Jászok Egyesülete ügyvivője Kodály Zoltán szavait vette kölcsön, amikor lapunk érdeklő­désére a találkozó jelen­tőségéről szólt. Kodály, énekkultúránk talán egyik legjelentősebb apostola így fogalma­zott: „Az egyházi népé­nek a népdalhoz hason­lóan értékes nemzeti ha­gyományunk része!” Ezért is fontos, hogy a ma élők ne hagyják a fe­ledés homályába veszni a dalokat. banka csaba

Next

/
Thumbnails
Contents