Új Néplap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-25 / 224. szám

4. OLDAL A SZERK ESZTŐS É G POSTÁJÁBÓL 2003. Szeptember 25., csütörtök Válás esetén Válóper előtt állok. Érdeklődöm, vajon váláskor kinek milyen költségeket kell kifizetni? K. L., JÁSZBERÉNY Kedves Olvasó! A bontóper eljárási illetéke 10 ezer forint. Amennyiben vagyon­jogi igényt is érvényesít, akkor ezen felül a vagyon értékének 6 százalékát kitevő illetéket kell fi­zetnie, abba azonban a 10 ezer forint beszámítható. Felmerül­het szakértői költség, például ha a közös ingatlan értékét kell megállapítani, és természetesen ügyvédi költség is. Ezeket a felek általában az eljárás végeztével közösen kötelesek viselni.-ASZERK. Új helyen a kézi­munka szakkör Abonyban új helyen, a kö­zelmúltban átadott Köztár­saság úti idősek klubjában működik Kővágó Sándorné kézimunka szakköre, mely kulturált körülmények kö­zött várja régi és jövendőbeli tagjait. A foglalkozásokat hétfői napokon, 14-16 óráig, kötetlen formában tartják. A Petőfi Művelődési Házban 1971 óta vezeti eredményesen a szakkört az „Abonyiak Abo- nyért díjas” Kővágó Sándorné. Több szép kiállítást és díjat tud­hatnak magukénak. A kézimun­ka szakkörnek a településen egyébként fél évszázados ha­gyománya van. Sajnos többen már meghaltak vagy betegségük miatt teljesen kiöregedtek a régi társaságból. A jelenlegi tagok most is szeretettel várják körük­be a fiatalabb és idősebb embe­reket, akiknek a népi tájegysé­gek hímzéskultúrája szívükhöz és kezükhöz közel áll. Köthet­nek, gobelinezhetnek is a „tün­dérujjú” hölgyek és urak. Örö­mükre visszatért körükbe Mo­csári Józsefné Piroska, aki vala­mikor a szakkör élén is állt, és most csodálatos úrihímzéssel múlatja az időt. A többiek pedig matyó, kalocsai, buzsáki vagy éppen fehér hímzést álmodnak a vászonra. A szakköri tagok búcsút intet­tek a művelődési ház ódon fala­inak és bútorainak, most ízlelge­tik az új, szép, kellemes helyisé­güket. Nemrég megtekintették a szakköri társak a városi könyv­tárban a Kővágó Sándorné által készített alkotásokról - kislány­korától a hetedik x-ig készült — életművéről egy közel négyórás videóanyagot. Múzeumotthoná­nak igényes és értékes, különbö­ző tájegységeket feldolgozó hímzései mellett ott találjuk Kő- vágóné édesanyjának szép fehér hímzéseit, ingjeit. Retkes Juszti­na néni tökéletesen átadta Zsó­fiának kislánykorában a hímzés szeretetét, az öltéstechnikák csínját-bínját, aki később mind­ezt Petrás Anna népművész, tanfolyamvezető C- és B-kategó- riájú tanfolyamain tökéletesítet­te és bővítette. Az utókor számára a Pólyák László által rögzített videofelvé­telen megtekintésre rendelke­zésre áll Kővágó Sándorné Tor­ma Zsófia tüneményes, felbe­csülhetetlen értékű életműve. P. B. ZS. A levelekből válogatunk. A kivá­lasztott írások - a levélíró előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivaló­jának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formában je­lennek meg. Az itt olvasható véle­mények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jo­got, hogy a meg nem rendelt cikke­ket is olvasói levélként kezelje. A SZOLNOKI VARGA KATALIN GIMNÁZIUM Arany János tehetséggondozó programjának elsősei a közelmúltban a zánkai gólyatáborban ismerkedtek egymással és leendő tanáraikkal. A diákok a hat nap alatt úsztak, vízibicikliztek a Balatonban, fölkeresték a környék látványosságait. Megnézték a Ti­hanyi Apátságot, a Babamúzeumot, valamint a Szent György-hegyen (képünkön a romos kápolna előtt) közel 15 kilométeres túrán izzadtak m. m. (beküldött fotói Kiszolgáltatott helyzetben Mint szolnoki lakosok, nemrég nagy érdeklő­déssel olvastuk a sokunkat érintő, sőt sokun­kat bosszantó és felháborító tényről írt cikket — a szemétszállításról. A leírtakkal egyetértve szeretnénk a cikket néhány információval ki­egészíteni. Lakóközösségünk írt a Rethmann Recyclingnek, mint szolgáltatónak egy levelet, mert több dolgot nem értettük. Idézem: „ ... szám alatti OTP társasház lakóinak nevé­ben szeretnék információt kérni a 2003. április 1- től érvényes hulladékszállítási díjjal kapcsolat­ban. A hivatkozott szerződés szűkszavú, a szá­mítás menetét mellőzve, tényeket közöl (a vég­összeg nem érthető). Szerződés szám: ......Lakások száma: 14. La­kó k száma: 36. Bérelt konténer: 1 db gördülő (1,1 köbméteres) . Heti ürítések száma: 2 alkalom. ÉV Havi fizetendő összeg Változás 2000 7428 Ft 2001 8243 Ft 10,9% 2002 12 631 Ft (3 helyett 2 ürítés) 53,2% 2003 18 763 Ft 48,5% Amit nem értünk: miért 18 763 forint lett a ha­vi fizetendő összeg, s hogyan növekedhetett (vál­tozatlan szolgáltatás mellett) a fizetendő összeg 48,5 százalékkal? Az önkormányzati döntéshez valószínűleg Önök is adtak adatokat és javaslatot. (Hogyan adódott a napi szemétátlag?) Nem tudjuk elfogadni a megállapítás realitá­sát. Az Új Néplap tájékoztató cikkében szó sem volt ilyen százalékos mértékű emelkedésről. Természetesen a ... díjemelés értékét még be­fizettünk, de szeretnénk normál, reális díjfizetési megállapodást kérni. ” A Rethmann Recycling Szolnok üzletágvezetőjének válasza: „.... Társasházaknál keletkező hulladék kezelési költségét a polgármesteri hivatal által megbízott, független szakértők vizsgálták a 2002 évi költsé­gekből kiindulva. Az önkormányzat döntése alapján az 1100 literes edényekre vonatkozó díja­zást kell alkalmaznurtk: 1933 forint ürítésenként. A szolgáltatási díj tartalmazza az 1100 literes tar­tályok biztosításának költségét, az edényzet hasz­nálatáért nem kell fizetni április 1 -tői. A társashá­zak képviselői tapasztalataik alapján tudják, hogy az edényzet heti hányszori ürítése elegendő a képződött hulladék elviteléhez. Amennyiben kezdeményezik az edényzet ürí­tés számának csökkentését 1 alkalomra, úgy szá­mítaniuk kell arra, hogy a többlet, zsákban elhe­lyezett hulladékot a gyűjtőjárat nem szállítja el. A döntés felelőssége a társasház képviselőjéé. Az önkormányzat az országos átlagadatokból kiindulva határozta meg a lakónkénti minimális hulladékmennyiséget. Szolnokon a tapasztalati adatok 7 liter/fő mennyiséget mutatnak, de ez la­kóközösségenként változhat. ...” E levél elolvasása után sem lettünk okosab­bak. Kérdéseink továbbra is kérdések maradtak:- Hogyan változhat az inflációt jóval meghala­dóan egy szolgáltatás ellenértéke, ha abban sem­mi plusz nem jelenik meg a lakosság részére? — Kinek jó a szemét „utaztatása”? Több eset­ben megtörtént, hogy a házunk előtt személyau­tó állt meg, és műanyag zsákban az otthonából hozott szemét a mi kukánkba került. Környékün­kön több családi ház van, ahonnan az összegyűlt szemetet nem a saját kukába teszik, hanem hoz­zánk hozzák; — Kinek lesz jó, ha a heti egy kukaürítést vá­lasztva a szerves hulladék egy hétig lesz büdös a ház előtt, s naponta sokszor kell lehajtani a fede­let a kukázók után?- Furcsának tartjuk az országos átlag figye­lembe vételét, a független szakértők megbízá­sát ... Groteszk és nevetséges megoldást kényszerí­tenek ránk a kuka zárásával — bár Szolnokon több társasház alkalmazza ezt a megoldást. Jelenleg a szolgáltató monopolhelyzete miatt nagyon kiszolgáltatottnak érezzük magunkat. ___ (NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN) Sá rospatakon, történelmi helyen A karcagi Városi Csokonai Könyv- ősök egy része, ma is található itt nyos Gyűjtemény is itt található, tárért Alapítvány kuratóriumának több karcagi eredetű család. Sá- Hogy milyen volt pataki diáknak tagjai a Rákóczi-szabadságharc rospatak két fontos kiránduló- lenni, arról az emlékkiállításon évfordulója alkalmából a könyv- helyét keresték fel, az egyik a Rá- Móricz Zsigmond így vallott: „./Gi­tárosokkal közösen, Sárospatakra kóczi-vár erőd- és építményrend- tya nehéz iskola volt abban az szerveztek emlékkirándulást. szer, a másik a református kollé- időben a pataki kollégium. Jó is- Rakamazon átutazva gondol- gium. A kollégium 1952-ben meg- kola volt, szép iskola volt, nagy tak arra, hogy a szabadságharc szűnt, ott ma gimnázium műkő- tekintélyű iskola volt, de nehéz is- idején ide települt át a karcagi dik, és a Református Tudomá- kola volt. Itt ugyanis a tanárok azt akarták, hogy a diák tud­jon. ” A kirándulók, megtudták, milyen értékes kéziratokat, könyveket őriznek a kollégi­um könyvtárában. Ezután a Rákóczi-vár következett; is­merkedtek a történelmi család életével, a szabadságharc fon­tosabb eseményeivel. A lovag­teremben felcsendült a karca­giak előadásában A Kraszna- horka büszke vára... kezdetű dal. A vár után a XV. század­ban épült plébániatemplomot nézték meg. A csapat a Rákó­czi, Lórántffy, Zrínyi és Dobó családokról szóló történetek­kel gazdagodva érkezett vissza Karcagra. _________________ml Ne künk jó a régi is Szeptember 25-én Martfűn, a képviselő-testületi ülésen várhatóan döntenek az ön- kormányzati képviselők ar­ról, hogy változtatnak-e tizen­három, történelmileg elavult­nak ítélt utcanéven. Több más utca lakóihoz hasonló­an, a Kun Béla út lakói is aláírás- gyűjtéssel igyekeznek elkerülni, elsősorban anyagi okokra hivat­kozva, a költséges névváltozta­tást. A lakótársak nevében Csikós Sándorné, Nagy Ferencné és én nyújtottunk be petíciót az önkor­mányzathoz. Az Új Néplapban szeptember 3-án megjelent cikk is az utca­név-változtatási témával foglalko­zott. Az abban leírtakkal kapcso­latban megjegyzem, a Lenin úti lakosok nem csak nosztalgiából ragaszkodnak lakóhelyük utca­nevéhez. Szerintem a lakosság véleményét ki sem kérték — bár lehet, hogy volt, ahol igen fe­lénk, a Kun Béla utcában például senki sem járt. A régi utcák névadói az akkori társadalomban hősöknek számí­tottak. Azonban napjainkban a németeket, osztrákokat, franciá­kat sem zavarja az utcanév, s hogy a Lenin út 1. szám alatt ke­letkezik több milliárd forintjuk! Bennünket, itt lakókat sem! Til­takozásunk indoklásául készítet­tem az utcanév-változtatással já­ró, magam és szomszédaim által felvetett kiadásokról egy hozzá­vetőleges költségvetést. Csak a saját költségeim - családtagoké nélkül — az ingyenes személyi igazolvány átírása mellett: sze- mélygépkocsi-törzskönyv átíratá­sa 8 ezer forint, utánfutó átíratá­sa 8 ezer forint, 10 ezer forint Szolnokra utazás az okmányok átíratása miatt (OTP, különböző biztosítók stb.). Mindehhez járu­lékos költségként akár több nap szabadságot kell kivenni az ügy­intézés céljából. Busz-, vasúti vagy üzemanyagköltség, mellé­rendelve többórányi parkolójegy árát is. Javaslom az utcabeli társaim­mal együtt, hogy a martfűi képvi­selő-testület inkább a város más fontosabb témájával foglalkoz­zon: a buszmegállók állapotával, a vásártérrel, a buszpályaudvar és környékével, ófaluban a Rákó­czi út rossz állapotával stb. Ezért kérjük a tisztelt képvise­lő-testületet, hogy a fentieket fi­gyelembe véve, ne foglalkozza­nak az utcanevek megváltoztatá­sával. CSATÓ MIHÁLY ÉS A KUN BÉLA UTCA LAKÓI, MARTFŰ ÖTVEN ÉV UTÁN. A szolnoki, volt gépipari technikum A, B és C osztálya ünnepelhette nemrég az 50 éves érettségi találkozóját, ahol szívünkben visszafiatalodva - ha csak egy napra is - találkoz­tunk, régi emlékeket idéztünk fel. Szép nap volt! _______________________________MÁTÉ JÁNOS, RÁKÓCZI FALVA (BEKÜLDÖTT FOTÓI Szobrok, képek, kiállítások Bámulatra méltó szorgalmú és tehetségű az abonyi Blaskó Sán­dor. Abony főhivatású szobrásza rendre faragja, festi, színes kö­vekkel ékesíti szobrait. A római katolikus templom melletti millenniumi parkocská­ban az ő szobrait állítják fel. Múlt év október 6-án szentelték fel az aradi vértanúk arcképeit koszo­rúba faragott, festett szobrot. A mohácsi vész emlékére idén au­gusztus végén is szoboravatóra került sor a városban. A történel­met idéző eseményen Szántai Lajos történész lenyűgöző elő­adását hallhatta a népes közön­ség a városháza dísztermében, majd Vámosi László népzenész, a magyar szabadság hangszer­ének, a tárogatónak csodálatos hangján „szólítgatta” a régmúl­tat. Utána Szűcs Sándor középis­kolai tanár beszéde következett Blaskó Sándor szép szobra tövé­ben. A „képfaragó” 2004-ben felállí­tandó újabb szobraival és a ha­ranggal — mely közadakozásból valósul meg a Múzeumbaráti Kör indítványozására - együtt lesz teljes a hazáért oly sok vért kion­tott áldozatok emlékparkja. E mellett, ennek az energikus embernek jut ideje újabb tervek szövögetésére. Nemrég faragta meg, többek között például az igazságos Mátyás szobrát. Blaskó Sándornak számos szobra áll már a városban, de Abonyon túl is hallat magáról: a közeli települések lakói is gyö­nyörködhetnek a történelmi múl­tat idéző alkotásaiban, s művész­társaival együtt például a kecske­méti Czifra palotában és a Bala­ton mellett is kiállította már mű­veit. P. BÁLINT ZSUZSA, ABONY A JÁSZBERÉNYI Kállai Éva Gimnázium (ma Liska József Erős­áramú SZKI) földrajz szakköre messze földön híres volt. Az utá­nozhatatlan Gabi néni (Ozsvári Ferencné - jobbról) vezetésével hungarocellből (iporkából) földrajzi maketteket készítettünk, mely még a földrajzi szakirodalomba is bekerült a hatvanas évek köze­pén. FODOR ISTVÁN FERENC, JÁSZJÁKÓHALMA (BEKÜLDÖTT FOTÓ) A karcagi nyugdíjasok a vártemplom előtt álló Árpád-házi Szent Erzsébet és Lajos őrgróf szob­ra előtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents