Új Néplap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-20 / 220. szám

6. OLDAL TÜKÖR 2003. Szeptember 20., szombat Geofizikusok vándorgyűlése Szolnok Tegnap kezdődött a megyeszék­helyen a Magyar Geofizikusok Egyesületének nemzetközi ván­dorgyűlése. A föld kincseit ta­nulmányozó szakemberek két­napos konferenciája és kiállítá­sa során a részt vevő szerveze­tek képviselői egyebek mellett gazdasági és kutatási eredmé­nyeikről, terveikről tartanak be­számolót. A plenáris ülések egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért témájaként „terítékre ke­rül” a Mól Közép-európai és re­gionális vállalati szerepe, bá­nyászati stratégiája és a környe­zetvédelemhez fűződő viszonya is. A vendégek ezen kívül meg­emlékeznek az idén tízeszten­dős Magyar Geológiai Szolgálat tevékenységéről, a Szolnokon hetvenöt éve felszínre hozott gyógyvíz és félszáz éve feltárt kőolajmező jelentőségéről. Az is kiderül, milyen feladatok vár­nak a jövőben a Földtani Intézet munkatársaira. bj SZÜRETI MULATSÁG. Jól sikerült a kisújszállási gondozási központban az immár hagyományos szüreti bál, ahol tréfás versenyek, vetélkedők, szavalatok, nóták, táncok színesítették a programot. Felvételünk a borivó versenyt örökítette meg. ____________________________________fotó; bakos judit Ak i nem csak néz, hanem lát is Beszélgetés dr. Sziráki Andrással a kitüntetéséről, a gazdaságirányításról és a sikerről __ Szolnok______________ A hivatalos indoklás szerint kiemelkedő gazdaságszervező és tudományművelő munkásságáért a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést ve­hette át államalapításunk ünnepén dr. Sziráki András, a Szolnoki Mezőgép Rt. egykori vezérigazgatója, a megyei ke­reskedelmi és iparkamara elnöke, akit ennek apropóján eddigi életútjáról is kérdeztünk.- Ön szerint minek köszönheti ezt a rangos el­ismerést?- Nagy meglepetésként hatott számomra a kitüntetésről szóló hír, mert semmi informá­cióm nem volt róla. Csak 19-én szóltak, hogy elismerést kapok, de azt már nem mondták meg, mit. Természetesen nagyon örültem a kitüntetésnek, ami azt gondolom, összessé­gében 52 évnyi munkának szól. Amikor nyugdíjba mentem, nem akarták elhinni, ~hogy ennyit dolgoztam, ezért szóltak, hogy számoljam össze újra az éveimet. Azt hi­szem, a korábbi munkahelyem, valamint a megye gazdasága érdekében végzett munká­mat ismerték el ezzel a kitüntetéssel.- Életének legnagyobb része egyetlen céghez kötődött. Talán nem túlzás, azt állítani, hogy a Szolnoki Mezőgép szíve csücske volt. Ho­gyan emlékszik vissza ezekre az évekre?- Kis híján 43 évet töltöttem el a Mezőgép­nél, ahol végigjártam a ranglétrát, a műveze­tőtől a vezérigazgatói posztig. Ez nagyon jó iskola volt, mert így tudtam a munkás és a mérnök fejével is gondolkodni. Azt gondo­lom, hogy az a felfogás, amit képviseltem, ha­tással volt a megye gazdaságára.- Pontosan mire céloz?- Sok vállalatnál korábban felismertük, hogy minőséget kell gyártanunk, s meg kell magunkat méretni a fejlett országok piacain. Az első tőkés exportszállításunk 1967-ben történt, a ’70-es évek elejére pedig a Claas-ko- operáció révén a nemzetközi szakosodás ré­szeseivé váltunk. Folyamatos innovációval, a termékek és a humánerőforrás állandó fej­lesztésével értük el, hogy a Mezőgép az ipar­ág élvonalába került. Különösebb ideológia nélkül kiépítettük a beszállítói hálózatunkat, s 25 évvel ezelőtt már több száz beszállítóval, köztük egyéni vállalkozóval álltunk kapcso­latban, ami nagy szó volt akkoriban. Mindig rendkívül nagy hangsúlyt he­lyeztünk a fejlesz­tésre, de több licen- szet is vásároltunk. Termékeink minő­ségét az mutatja a legjobban, hogy 50- 80 százaléka az ex­portpiacokon talált vevőre. — Önt sokan úgy ismerik, aki már évtizedekkel ezelőtt Névjegy: Dr. Sziráki András Végzettség: gépészmérnöki és külkereskedelmi főiskolai diploma, mezőgazdasági műszaki tudományokból dokto­rált, óraadó, majd címzetes egyetemi tanár Munkahelyei: Szolnoki Mezőgép 1957—1999, műveze­tő, üzemvezető, gyárigazgató, főmérnök, műszaki igazga­tó, vezérigazgató (1978-1999), kamarai alelnök, elnök Család: nős, két felnőtt gyermek édesapja úgymond kapitalista fejjel gondolkodott. Ez bizonyára nem kevés összeütközést szült... — Ez volt a siker alapja, s valóban sok konf­liktust vállaltam emiatt. De nem vagyok érzé­keny lelkületű, így a kudarcokat könnyen el­viseltem. Nagyon elkötelezett embere voltam az iparágnak, és másokat is igyekeztem erre rábírni. Egyedül, hozzám hasonlóan gondol­kodó munkatársak nélkül persze nem tudtam volna mindezt végigvinni.- Azon kevesek közé tartozik, aki kiutazha­tott Nyugatra akkor, amikor még erre alig adódott lehetőség. Milyen tapasztalatokat szerzett korai útjai során?- Szerencsésnek érzem magam, mert ko­rán, 1967-ben elutazhattam Nyugat- Európába. Onnan pedig olyan szem­léletet hoztam magammal, aminek komoly gyakorlati hasznát vettem idehaza. Akkor döbbentem rá, hogy milyen messze vagyunk a világ élvo­nalától, és akkor ismertem fel, hogy állandóan fejleszteni kell és töreked­ni a minőségre. Máig büszke vagyok arra, hogy 1971-ben fogadott a német Claas tulajdonosa. Különösen emlé­kezetes volt számomra, amikor azt mondta: „Magában az tetszik legin­kább, Sziráki úr, hogy nem csak néz, hanem lát is”. E céggel végül nagyon sikeres együttműködést alakítottunk ki, a Mezőgép összesen egymilliárd márka értékben szállított a Claasnak. Ez nem lehetett a véletlen műve.- Pár éve az iparkamara elnökeként is tevékenykedik. Miért vállalta ez a feladatkört? — Azért vállaltam, mert úgy véltem, a gazdaságirányítás terén korábban megszerzett tapasztalataim révén se­gítségére lehetek a megye vállalkozó­inak. Bár nem vagyok már fiatal, ameddig fizikailag és szellemileg bí­rom a gyűrődést, szeretnék segíteni abban, hogy a megye felzárkózzon az elkövetkező években. Mert az itt élők jobb sorsra érdeme­sek... _____________________LACZI ZOLTÁN Há romszázhatvanöt napos műszak Kungyalu Nyugtalan, folyton folyvást változó mindennapjaink­ban nem kevés emberrel előfordul: tanul, kitanul egy szakmát, és valahol, az élet egészen más területén he­lyezkedik el. így vannak ez­zel Kungyalun Pászti Lász- lóék is. Laci eredetileg víz- és gázszere­lő, és ezzel a szakmával a laká­sától messze tudott volna állást kapni. így őstermelő lett. A fele­sége, Ica Szolnokon elvégezte a kereskedelmi iskolát, de hát ahogy érkeztek a gyerekek - akik most már 14 és 11 évesek — , az eljárást nem vállalta, nem vállalhatta. így otthon, a ház kö­rül ő a mindenes, meg ápolásin van, így mindkettőjük éves mű­szakja háromszázhatvanöt na­pos. Pásztiék jelenleg harmincöt hektáron gazdálkodnak, és jó­szágtartással foglalkoznak. Tej­termelésre álltak át, volt már hu­szonhat tehenük is, jelenleg hu­szonkettőt fejnek. Nagyon rosz- szak a korábbi tapasztalatok, mert a MiZónál bennragadt öt­százezer forintjuk. Ez nekik ak­• kiszabott határt még véletlenül se lépjék át. Gondoltak a vágó­marha-, vagy ahogyan a köz­nyelv mondja, bikahizlalásra is, de úgy ítélték meg, jelenleg nem éri meg. Kevés takarmány ter­mett, ami van, az is méregdrága. Ezért a kisborjak közül az üsző­ket tartják, a bikákat pedig ala­csony súlyban értékesítik, to­vábbadják. Mindebből következik, hogy Pásztiéknál kialakult egy meg­szokott napirend. Ha karácsony, ha húsvét, ha vasárnap, ha feke­te betűs a nap, az ébresztő öt órakor esedékes. Fél hattól ne­gyed hétig fejnek, etetnek, utá­na kiverik a jószágot. Kopár most a legelő, megsínylette a si­vatagi nyarat, de jobb a semmi­nél. A gulyás is - mint minden­ki ebben a munkában - csalá­don belüli. Ica, a feleség és édes­anya naponta főz, általában hat személyre. Ez az ő elidegeníthe­tetlen joga és feladata. Délután újabb legeltetés, este fejés. A szórakozás ma szűkre sza­bott: meleg nyári estéken egy- egy szalonnasütés, vagy ha a fa­luban, azaz Kungyalun valami­lyen rendezvényt tartanak, oda elmennek. Messzebb ennyi jó­szágtól nem lehet, macerás a he­Pásztiéknál kosztosban nincs hiány fotó: bakos judit kora összeg, hogy kis híján bele­őrültek. Ráadásul hitelt is vettek fel: nem örömmel, inkább mu­szájból, mert semmilyen téren nem szeretnének lemaradni, hátrányba kerülni. Öt és fél mil­lió forintot gépek vásárlására, il­letve további két és fél milliót. Naponta kétszázötven liter tejet fejnek, és hogy ne legyen gu­banc az értékesítéssel, beléptek a tejszövetkezetbe. Ehhez a szö­vetkezethez már mintegy há­romszázötven tejtermelő tarto­zik. Jelenleg hatvan forintot fi­zetnek nekik literenként. A sokat emlegetett tejkvóta őket is érintette, öt százalékkal csökkentették a tejtermelést, de ügyelnek is arra, hogy a nekik lyettesítés. Igaz, két éve két nap­ra egyszer elutaztak négyesben a két gyerekkel Csongrádra. Úgy mondják: a munka a szórakozás nekik. Az lenne, csak élni hagy­nák őket, ne változtatnák annyit a szabályozókat, felvásárlás, hi­telfelvétel feltételeit, mert lehe­tetlen igazodni hozzájuk. Hogy a gazdaság teljes legyen, még idetartozik 200 csirke, 25 puly­ka, továbbá három hatalmas ku­vasz, egy németjuhász, egy pu­li, hat kiskutya - néhány még volt belőlük, a többit elvitték. Az unióban mi vár rájuk, arra nagyon kíváncsiak. Annyi volt már az ígérgetés, hogy a padlás tele vele. Bár gabonából termett volna ennyi! o. szabó miklós Móriczra emlékeztek Zagyvarékas Szükségünk van Móriczra, mert vele, általa a nemes ér­tékek, becses hagyományok iránti megbecsülésünket is kifejezhetjük — hangzott el tegnap délután azon az ün­nepségen, melyet a nagy író halálának emlékére tartot­tak a településen. Elsőként megkoszorúzták az író nevét viselő művelődési ház fa­lán elhelyezett domborművet és emléktáblát, ahol Valkó Mihály mondta el ünnepi gondolatait. Majd a művelődési ház díszter­mében emlékülés következett, melyet a község polgármestere, Kurucz László nyitott meg, és amelyen Cinka István tanár mél­tatta a nagy magyar író munkás­ságát. Az emlékülésen részt vett dr. Móricz Imre, az író fogadott fia is, és a Kiss család több tagja, akik híven őriznek személyes emlékeket a faluba többször is ellátogató Móricz Zsigmondról, aki nem egy írásába, novellájába építette bele az itt hallott történe­teket, illetve nótákat. A helyi ál­talános iskola diákjai adtak mű­sort, s a Kékibolya Műkedvelő Művészeti Csoport olyan dalokat szólaltatott meg, melyek az író kedvencei közé tartoztak. Mó­ricz közelgő, jeles születésnapi évfordulójára — 2004-ben lesz 125 éves - a Móricz Zsigmond Társaság regionális tagozata or­szágos játékot szeretne rendezni Zagyvarékason, elsősorban az író nevét viselő iskolák diákjai számára, és összegyűjteni, füzet formájában pedig közreadni a rékasi ünnepségek dokumentu­mait, Móricz faluval kapcsolatos írásait. RÉGIÓVEZETŐK TRÉNINGJE. Az Axel Springer-Magyarország Kft. Nógrád, Heves, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyei régióvezetőinek szokásos értékesítési tréningjét Szolnokon, a tiszalige- ti Trojka vendégházban tartják. Bemutatóközpont SZEKSZÁRD Az Élet az ártéren című, a Sár­köz életét bemutató kiállítással nyitották meg tegnap Gemenc- Bárányfokon azt a helyreállított műemléképületet, amely a Ge- menci Bemutatóközpontnak ad otthont. A kiállítás, melyet Per- sányi Miklós környezetvédelmi miniszter nyitott meg, a Duna mentén 30 kilométer hosszan húzódó, mintegy 18 ezer hek­tárnyi védett területen jelentős természeti értékekkel bíró Ge- menci Tájvédelmi Körzetet, Európa legnagyobb összefüggő árterét mutatja be. A két szinten kialakított tárlat földszintjén az ártér élővilágát bemutató kiállítás kapott he­lyet, a pavilon galériáján pedig a Duna szabályozása előtt az ár­téren élt nép emlékei tekinthe­tők meg. V. fotó: mészáros jAnos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents