Új Néplap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-16 / 216. szám

2003. Szeptember 16., kedd FIGYELŐ 7. OLDAL Közös utakon Az Európai Unió gazdaságá­ban meghatározó jelentősé­gű a közlekedés. Ez a szektor adja az unió GDP-jének négy százalékát, hatmillió ember­nek nyújt munkát és ugyan­ennyinek a kapcsolódó ipar­ágak révén. Az éves növeke­dése 2-3 százalék. Mindezek alapján nem megle­pő, hogy már a Római Szerző­dés előirányozta a közös közle­kedéspolitika kialakítását. An­nál is inkább, mert a jól műkö­dő, egységes piachoz szükség volt arra, hogy a szállítási szol­gáltatások terén is érvényesül­jön a szabad verseny. Mindennek érdekében tilos a versenyt torzító állami támoga­tás, az csak a közlekedés szerve­zése és a közszolgáltatások fenntartása - például közforgal­mú személyszállítás - érdeké­ben megengedett. Előbb a nem­zetközi közúti áruszállítást, majd 1998-tól a belföldi fuvaro­zást is teljes egészében liberali­zálták. A vasúti áruszállításban pedig napjainkban, illetve a kö­zeljövőben, 2008-ig játszódik le ugyan ez a folyamat. A közösségi közlekedéspoliti­ka mai célja a fenntartható mo­bilitás. Ennek érdekében kell fejleszteni az egységesített köz­lekedési rendszereket, növelni a szállítási szolgáltatások haté­konyságát. A gazdasági és szoci­ális összetartozás elengedhetet­len feltétele ugyanis, hogy a közlekedési szolgáltatások az unió egész területén, a kevésbé fejlett régiókban is hozzáférhe­tőek legyenek. Ez az EU ver­senyképességének megőrzése érdekében is nélkülözhetetlen. Pénz a tervezéshez Az Európai Bizottság az ISPA- keretből a napokban 3,5 millió euró felhasználását hagyta jóvá közlekedési projektek előkészí­tésére. Ebből a támogatásból és a hozzá kapcsolódó magyar társfinanszírozásból egyebek között az MO-s körgyűrű keleti szektorának, továbbá az M43-as út Makó és M5-ös közötti szaka­szának építéstervezését végzik el. De jut pénz a Budapest-Szé- kesfehérvár-Boba, valamint a Szajol-Nyíregyháza-Záhony vasútvonalak rekonstrukciójá­nak előkészítésére is. ■ A gondok csomópontja A megyét - különösen Szolno­kot - közlekedési csomópont­ként tartják számon, mégis meglehetősen sok kívánnivalót hagy maga után az infrastruktú­ra. A főút- és mellékúthálózat sűrűsége jóval elmarad (három­negyede, illetve kétharmada) az országos átlagtól. Ráadásul a meglévő közúthálózat is megle­hetősen rossz állapotú, az utak ötvenegy százalékának nem megfelelő a burkolata, negyven­öt százalékának pedig a teherbí­rása is kívánnivalókat hagy ma­ga után. Hiányoznak az észak­déli kapcsolatot biztosító utak, és kevés a tiszai átkelőhely is. Az elmúlt időszakban a hajó­zás is visszafejlődött a Közép-Ti- szán, elsősorban az állandósult hajózási korlátozások, a kapcso­lódó infrastruktúra kiépítetlen- sége miatt. Gyakorlatilag kihasz­nálatlanok a megyében lévő re­pülőterek. Egyedül a vasúti köz­lekedés mondható jónak. Hiányoznak a szállítási időt és költségeket csökkentő, a kü­lönböző közlekedési ágazatokat összekapcsoló terminálok. Kombiterminál csak Szolnokon, konténerterminál pedig Szolno- kon és Karcagon található. ■ Az oldalt összeállította: Teleki József Sok az öreg teherautó Habár a rendszerváltás óta a tehergépkocsi­park összetétele alaposan átalakult, az áru­szállítók átlagéletkora továbbra is tíz év körü­li — olvasható a KSH megyei igazgatóságának legfrissebb kiadványában. A megyei gépjárműparkon belül a tehergépkocsik száma a ’90-es években negyedével növekedett, az elmúlt esztendőt megelőző két évben pedig évenként 2-4 százalékos emelkedés figyelhető meg. Tavaly év végén 12,5 ezer tehergépkocsi al­kotta a megyei állományt, 96 százalékuk áruszál­lításra szolgált. Országos szinten hasonló tenden­cia mutatkozott az utolsó években, a szállítójár­művek mennyisége azonos ütemben (4 százalék­kal) gyarapodott. A megyei tehergépjárművek közül a vontatók számának 1990 óta tartó csökkenése csupán a ta­valyi évben állt meg, ekkor már egy csekély mér­tékű (3 százalékos) növekedés is bekövetkezett, számuk 1075, az 1990. évi alig négytizede. A te­hergépjármű-állományban a vontatók aránya kö­zel 8 százalék, amely megegyezik a régiós érték­kel, de magasabb, mint országosan (6,8 százalék) tapasztalható. A megye teherautóinak átlagélet- kora csaknem egy évtizede nem változott lénye­gesen, és 10 év körül mozgott, annak ellenére, hogy típusösszetétele átalakult. Ez azt jelzi, hogy a régi, keleti gyártású járműveket lecserélték ugyan tulajdonosaik, de helyettük jobbára nem új, hanem használt gépjárműveket állítottak üzembe. A jelentősebb számban előforduló jár­művek közül tavaly a legmagasabb átlagéletkorú- ak a Csepel (20,77 év), az IFA (17,26 év) és a Mul­ticar (17,19 év) gyártmányú teherautók voltak, míg a legfiatalabbak a Peugeot (3,75 év), a Cit­roen (4,13 év) és a Toyota (4,50 év) márkájúak. A gyártmány szerinti megoszlást vizsgálva megállapíthatjuk, hogy bár a keleti márkák erő­sen visszaszorultak, az IFA típusú járművek to­vábbra is őrzik vezető helyüket, és 2002-ben a megye teherautóinak több mint egytizedét tették ki. Jelentős mértékben nőtt ugyanakkor a Toyota, az Iveco, a Ford és a Mercedes-Benz teherkocsik aránya, együttes számuk tavaly elérte a teljes állo­mány 30 százalékát. Az országos összetétel kissé- eltér a megyeitől, és az átlagéletkor (9,3 év) alap­ján valamelyest korszerűbbnek tekinthető. Ebben a körben 2002-ben az IFA-gyártmányok már csak a negyedik helyen álltak a Volkswagen, Mercedes és Iveco tehergépjárművek mögött, és arányuk már nem érte el a 8 százalékot sem. A járműállomány jelentős részének üzemelte­tését a főtevékenységként szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatba tartozó vállalkozások végzik. Tavaly 1216 ilyen működő gazdasági szer­vezetnek volt megyei székhelye. Ezek háromtize­dét társas vállalkozások tették ki, míg 70 százalé­kát egyéni vállalkozások alkották. Az utóbbiak héttizede főállásban, 15-15 százaléka pedig mel­lékfoglalkozásban, ületve nyugdíjasként folytatta a vállalkozást. l z. A megyében elsőként kaptak regisztrált tanúsítványt Az Admirál Étteremben Buda­pesten 2003. szeptember 8-án meghívást kapott 30, az ország­ban működő szállítmányozó cég. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből először és egyedüli­ként a BI-KA Betéti Társaság vehette át azt a regisztrált tanú- > sítványt, amellyel szállítmá­nyozói és logisztikai szolgálta­tói tevékenységet végezhet. A cég szakmailag, anyagilag és etikailag is megfelelt a magas követelményeknek - tudtuk meg Karmazin György üzlet­vezetőtől. A BI-KA Bt. 1991-ben alakult, a családi vállalkozás fokozato­san évről évre növelte árbevé­telét, eredményét és kiváló hír- ' nevet szerzett a közúti szállít- | mányozói piacon. Az ország- / ban kivívott hírnevét az olasz- ír­országi közúti áruszállítást érintő logisztikai szolgáltatások terén nyújtott minőségi teljesít­ményének köszönhette. A szál­lítmányozói tevékenység mel­lett saját eszközparkkal, vám- ( ügynökséggel és raktári tevé­kenységgel bővítette ki szolgál­tatását, ügyfelei minél széles körűbb kiszolgálása érdeké­ben. 1997 óta rendes tagja a Ma­gyar Szállítmányozói és Logisz­tikai Szövetségnek. A vállalko­zás jövőre vonatkozó tervei kö­zött szerepel, hogy folyamatos beruházásokkal növelje eszközparkját, további fejlesztéseket pedig egyéb logisztikai szolgálta­tások és a humán erőforrás területén végez.-TANÚSÍTVÁN}' Sorszám: A Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetségének Közgyűlése 2003. május 27-én határozott a szállítmányozói és logisztikai társaságok önkéntes regisztrációjának megvalósításáról. A(z) BI-KA Szállítási, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. kifejezte szándékát, hogy a Szövetség által regisztrálásra kerüljön. A benyújtott okiratokból megállapítható, hogy a társaság a xegism-áriós feltételeket: teljesítette. cégjegyzék száma: főtevékenysége: cégvezetője: . 16-06-001825 Szállímtánycwói és logisztikai szolgáltató . Karmazin György telembe vételével a nevezett társaságot a Szövetség a mi és logisztikai szolgáltatók listájára bejegyezte. Az ISO minősítés megszerzése és a GPS rend­szer bevezetése folyamatban van, várhatóan ez év végére a cég kijelentheti, hogy ISO minősítés­sel rendelkezik. (pr) BI-KA SZÁLLÍTÁSI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Szolnok, 5000 Muskátli u. 2/b Tel.: 56/524-186 Fax.: 56/524-180 e-mall:blka@axeloro.hu Zakatolás nélkül Ha befejeződik a Budapest— Újszász—Szolnok vonalsza­kasz felújítása, akár koncert­teremmé is átalakulhatnak a vonatok — bizonyították be a MÁV Szimfonikusok egy pá­lyabejáráson. A most zajló beruházás eredményeképpen ugyanis nemcsak a menetidő rövidül le, de a zakatolás is megszűnik. A vasútvonal rehabilitációja 1999 őszén kezdődött el ElB-hitelek- ből és ISPA-támogatásból. Az el­múlt négy évben felújították a biztosítóberendezéseket, befeje­ződött a vágánykorszerűsítés Rá­kos-Sülysáp és Újszász-Szol- nok között. A pályaépítők jelen­leg Sülysáp és Tápiószecső kö­zött dolgoznak. Eddig az össze­sen 88 kilométer hosszú, kétvá­gányú pályának 40 kilométerét korszerűsítették. Jövőre a Tápió- szecső-Nagykáta vonalszaka­szon folytatódnak a munkálatok. A rekonstrukciós munkák várha­tóan 2005-ben fejeződnek be a Nagykáta—Újszász közötti sza­kasz átépítésével. így a 22 milliárd forintos beru­házás nyomán ismét az eredeti, óránkénti 120 kilométeres sebes­séggel közlekedhetnek a vona­tok. De nemcsak a menetidő rö­vidül le, hanem hangtalanabbul is közlekedhetnek a szerelvé­nyek a munkálatok végeztével. Aszályos fuvarozás Megtorpanni látszik a vasúti fuvarozás növekedése me­gyénkben. Ennek ellenére a továbbított árumennyiség alapján továbbra is a „közép­mezőnyhöz” tartozik a szol­noki székhelyű kunsági cso­mópont. A vasúti áruszállításban hazánk lekörözi az európai uniós orszá­gok többségét. Míg az EU-ban az árumennyiség 10-12 százalékát aszályt azonban a MÁV is meg­sínyli. A kunsági csomópontban ugyanis a szállítmányok zöme mezőgazdasági termény. Az ag- rárium pedig rossz időszakot tudhat maga mögött, így az idei esztendő valószínűleg a stagná­lás éve lesz. Ez azonban attól is függ, milyen lesz a cukorrépater­més. A cukorrépa-szállítás fele ugyanis a vasúton történik. A kunsági csomópont évi 1,5 millió tonnás forgalmának 20 százalé­továbbítja a vasút, addig nálunk az áruszállítás 20-21 százaléka a MÁV vonalain bonyolódik. Az áruszállítás természetesen elsősorban a nagy iparterületek - olajfinomítók, bányák - térsé­gében koncentrálódik. Panaszra azonban szűkebb hazánknak sem lehet oka, hiszen évek óta a „középmezőnyhöz” tartozik me­gyénk - tudtuk meg a kunsági csomópont vezetőjétől. Forgács György érdeklődésünkre elmond­ta, az elmúlt években növekedett a továbbított árumennyiség, az ka, mintegy 300 ezer tonna ebből származik. Forgács György azonban re­méli, hogy a következő években tovább nő a forgalom. Különösen az ipari parktól remél kedvező változásokat. Arrafelé ugyanis már vannak iparvágányok, így nem járna nagy költséggel a terü­let bekapcsolása a forgalomba. Mindehhez persze az kell, hogy a majdan letelepülő cégek között olyanok is legyenek, amelyek igénylik a vasúti szállítást. _________1 Sz eretne Ön is L0GISZTIKUS lenn!? Nálunk 3 félév alatt, szolnoki helyszínen részt vehet egy emelt szintű képzésen, ha van érettségi bizonyítványa és nyelvi előképzettsége logisztikai menedzser lehet. Kiemelt, sokéves gyakorlattal rendelkező tanárok segítségével sajátíthatja el ezt a tudást. A tandíjat (70.000 forint/félév) kamatmentes részletekben is befizetheti. INCOTERMS ’96 KFT. SZOLNOK, TISZA ANTAL U. 1. FSZ.1/2 Tel./fax: 56/515-303, 515-304 e-mail: anqi96@axelero.hu OKÉV nyilvántartási szám: 05-0105-02

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents