Új Néplap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-15 / 215. szám

2. OLDAL Európa nemzetekben gondolkodik A közös alkotmányozás az intézményi reformok alapja Az Európai Unió alkotmányos szerződése a gazdaságban, a külügyekben és a véde­lemben közös politikát irányoz elő. Balogh András, a miniszterelnök fő­tanácsadója szerint az európai kontinens nem válhat hasonlatossá az Amerikai Egyesült Államokhoz. Budapest- Lesz-e valamikor Earópai Egyesült Álla­mok?- Nevezhetjük az európai integrációs tö­rekvések céljának az Európai Egyesült Álla­mok gondolatát, de az semmiképpen nem lesz az Amerikai Egyesült Államoknak vala­miféle tükörképe. Európa hagyományai, ér­tékeinek nagy része, lehetőségei egészen mások. Ebből következően semmiféle olyan trend nincs, amely azt eredményezné, hogy az európai kontinensen egy második Egye­sült Államok jelenjen meg a későbbi fejlő­dés következtében. Elsősorban azért, mert amíg Amerikára a nemzetek felett való gon­dolkodás a jellemző, az európaisághoz hoz­zátartozik, hogy nem leküzdendő akadály­nak, hanem továbbviendő értéknek tartja a kulturális örökségeket, a nyelvi sokszínűsé­get. Európában maga a haladás iránya is más, mint amit a jelenlegi amerikai alkot­mányos rend meghatároz.- A kétpólusú világrendszer hidegháború­ba torkollott. A Szovjetunió széthullása egy­pólusú hatalmi rendszerhez vezetett. Európa megerősödése nem fenyeget hasonló veszé­lyekkel?- A kétpólusú világrend kialakulása nem feltétlenül vezet hidegháborúhoz. Amikor a Szovjetunió összeomlott, egyes vélemények szerint valóban megszűnt a nagyhatalmak versengése, és Amerika maradt az egyetlen vezető erő a nemzetközi életben. De hogy jelenleg egypólusos világrendszer van, ez is erősen vitatott. Tetten érthető ugyanis, hogy katonapolitikai szempontból egyetlenegy hatalom nevezhető szuperhatalomnak. A kül-, a biztonság- és a katonapolitikában az amerikai fölény egyértelmű, ez természete­sen kifejezésre jut a nemzetközi életben való szereplés lehetőségei között. Azok az eredmények, amelyeket az Unió az oktatás­ban, a kultúrában vagy a tudományban el­ért, nem minőségi különbségek.- Az egységes európai alkotmány mégis az intenzívebb közös politika irányába mutat.- Állandó vita kérdése: mi az, amit átad­nak, és mi az, amit a tagországok megtarta­nak saját döntéskörükben az integrációs fo­lyamat során. Sokan vélik úgy, hogy egyre ki­sebb lesz a nemzeti kormányok hatásköre. Menetrend májusig Az Európai Konvent június 13-án fogadta el az Európa jövőjéről szóló alkotmánytervezetet. A dokumentumot másfél év alatt a jelenlegi 15 és a jövendő 13 tagország által delegált testü­let dolgozta ki. Az alkotmánytervezetet a görög- országi csúcstalálkozón a konvent az Európai Tanács elé terjesztette; ezután az olasz elnök­ség kezébe került a javaslat. Legközelebb az októberi kormányközi konferencián, Rómában kerül napirendre. Ennek keretében az uniós állam- és kormányfők tárgyalják meg, és alakít­ják ki a végleges szöveget. Az aláírásra a terv szerint májusban, a bővítés után kerül sor. Balogh András miniszterelnöki főtanácsadó SZÜLETETT: 1944. március 6. ISKOLÁK: 1967 ELTE BTK, történelem szak, CSALÁDI ÁLLAPOT: nős KORÁBBI MUNKAHELYEK: 1976-83: MSZMP-KB külpolitikai konzulátusa 1988-92: Új-delhi, nagykövet 1992-93: HM Stratégiai és Védelmi Kutató- intézet főmunkatársa 1994: Külügyminisztérium főtanácsadója 1995- 99: Magyar Külügyminisztérium in­tegrációs főigazgatója 1996- 99: A kormány melletti Integrációs Stratégiai Munkacsoport külpolitikai és nemzetiségi témacsoportok koordinátora területeket az alkotmánytervezet külön is fölsorolja. Ezek sorába tartoznak például az energiapolitikával, bizonyos környezetvé­delmi lépésekkel, a fogyasztóvédelemmel, a belső piac működésével kapcsolatos intéz­kedések. Nyilvánvaló, hogy az Uniónak és a hagyományos nemzetállamnak is megvan a maga szerepe, és sok hatáskör soha nem fog átkerülni teljes egészében az Unióhoz.- Európában volt már hasonló együtt­működés: az Osztrák-Magyar Monarchia közös külüggyel, hadüggyel és pénzüggyel.- A dualizmus korában is minden fontos kérdésben a politikai élet központja a nem­zeti parlament volt; és ez a parlament ma­rad a központja továbbra is. Az Unió integ­ráló hatáskörét tekintve azonban nem megy olyan messzire, mint az Osztrák-Magyar Monarchia. Az Unió előirányozza ugyan a közös külügyminiszteri poszt megjelenését, emellett azonban minden tagállamnak meg­marad a saját külügyi tárcája, és a diplomá­ciai szolgálat sem lesz közös. Az Európai Parlamentben pedig, ahol kialakul ez a kö­zös politika, egyhangú döntésre van szük­ség a tagállamok részéről: a legkisebb né­pességgel, illetve gazdasági erővel rendelke­ző országnak is joga van vétójogával meg­hiúsítani a döntéseket. A monarchia alatt a két tagállamnak sem voltak ilyen jogai.- Ahogy közeledik a belépés konkrét dátu­ma, érezhető, hogy valóban alkotmányozási kényszer van. Van-e alkotmányozási kény­szer Magyarországon is?- Én ebben nem kívánok állást foglalni, itt egyébként megoszlanak a vélemények. Biztos, hogy sok mindent változtatni lehet­ne, de szeretném megjegyezni, hogy Ma­gyarországon - éppen az Európai Uniónak a megítélése szerint - működő demokrácia és piacgazdaság van. És a magyar alkotmány rendelkezései nem akadályozták meg ezt a működést, ahogy nem akadályozzák meg az európai integrációhoz való csatlakozást sem. Ettől függetlenül természetesen min­dig lehetőség van, hogy egy új korszakban egy új alkotmányt alkossunk és elfogad­junk. Ha tovább akar menni az Unió az in­tegráció irányába, akkor természetesen szükséges egy érett alkotmány. És ebben egyetértés van. Ezért született meg a terve­zet, és jelenleg már nem arról folyik a vita, hogy elfogadják-e, még csak nem is arról, hogy ezt vagy azt a javaslatot beterjesszék- e, hanem hogy megnyissák-e további tár­gyalásokra az elfogadott tervezetet, a sza- loniki dokumentum kibír-e még egy vitát. Az uniós tagországok többsége - bár mind­egyike el tudná képzelni, hogy javítani le­hetne, rendkívül veszélyesnek ítéli, hogy ez a vita megkezdődjék. Általában az a véle­mény: ha az alkotmányozási vita ténylege­sen elkezdődik, akkor mindenki azonnal a zsebébe nyúl és elővesz tucatnyi javaslatot. Abban azonban, amit elfogadtunk, az Unió céljaiban, működésében igen nagy kon­szenzus alakult ki.- A konvent elnöke a szaloniki EU- csúcson nyújtotta be az alkotmányterveze­tet. A szövegezés mennyiben felel meg az uniós intézményi reformok igényének?- Épp a reformok igénye tette szükséges­sé a megalkotását. Az Európai Unió alkot­mányos szerződésének tervezete arról ta­núskodik, hogy az európai népek megfelelő egyensúlyt kívánnak kialakítani a közös döntésekben, qyulay zoltän - nagy vajda zsuzsa ÁLLÁSPONT GYULAY ZOLTÁN A posta fordultával Egyetlen levél feladása kisebbfajta Himalája-expedíció- val ér föl: ami azelőtt - átlagos várakozási idővel számolva - nem tellett tán még tíz percbe sem, ahhoz most kéretik több­napi hideg élelem, váltás fehérnemű, túlélőkészlet. Pénz­feladásnál nemkülönben. Mi történt? Korszerűsített a posta. A kézi munkát fölváltotta a gépi. A korábbi gépit pedig a méggépibb. S persze a magyar hagyo­mányoknak megfelelően a komputer nem gyorsítja, hanem alaposan lassítja az ügyintézést. Most már nemcsak a be­fizetési utalványokat kezelik számítógéppel, s ugye tudjuk: a 16 jegyű számkód bebillentyűzése időigényes feladat (fi­gyelem: „kettőnél több csekk esetén szíveskedjék összesítőt írni” - amit aztán egy számológéppel összeadnak, teljesen fölöslegesen, mert a komputer is kiszámítja a végered­ményt). Hanem a borítékok lebélyegzését is. Azelőtt elővet­te a postáskisasszony a hatalmas irattartót, s szépen föl­ragasztotta a bélyeget. Ma öntapadós, helyben készült nyomtatvány igazolja a bérmentesítést. Igaz, ekkora össze­gű portóknál szükség is van rá, mert a bélyegkiadás, a cím­letek nem követték kellően a drágulást. (A filatélia ravatala felett is nemsokára megkondul a lélekharang...) Ezzel pár­huzamosan a pénzfeladásnál használt gépeket is kicserél­ték, nyilván nem olcsóért - jut eszembe: mi lett a régiekkel? Az eredmény mellesleg: egy-egy utalványra a korábbinál kétszer több időt kell fordítani. Ideiktatok egy anekdotát. Este háromnegyed 6-kor letéti csomagot akartam elhozni, de az ablak zárva volt. Bekopog­tam. Mogorva hang válaszolt: „Nem látja, ki van írva, cso­magfelvétel csak fél 6-ig!” Mire én: „De én nem feladni, ha­nem elvinni akarok.” Ha dérrel-dúrral is, de végül kiszolgál­tak. Az időrabló ügyintézés megoldására pedig közkinccsé teszem szabadalmaztatott eljárásomat: keresni kell egy kis­postát, ahol még kézzel pecsételnek-bélyegeznek. Ott percek alatt végezni lehet. EGYETÉRTEK: 0MO-33W03 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640-330404 Az olvasó mondja TÚL SOKAN HALNAK MEG - SZEPTEMBER 11. Nő: „Nagyon sokan több oldalt megtöltő esetet fel tudnánk so­rolni azzal kapcsolatban, hogy a kishalakat elkapják, a na­gyokat pedig nem. A rendőrséget gyakorlatilag nem is látom.” Nő: „Tényleg túl sokan halnak meg az utakon. Azok, akik meg­halnak, megérdemlik, mert úgy viselkednek, és rengetegen olyanok, akik nem érdemlik meg, mert áldozatok.” Férfi: „Nem a KRESZ-szel van a baj, hanem azzal, hogy ne­künk, autósoknak be kell tartani a szabályokat, de azt látjuk, hogy a rendőrök folyton megszegik a szabályokat, és akkor is megállítanak, ha semmi okuk rá.” HÁROMSZOROS HURRÁ - SZEPTEMBER 11. Nő: „Nagyon felháborít minket, hogy a Fidesz még mindig a választásokon elvesztett hatalmáról tud keseregeni, és ez nemcsak minket, időseket, de még a fiatalokat is felháborít­ja, és különösen felháborít az az áskálódás, amit az MSZP és a kormánytagok ellen idnított.” Nő: „Egyetértek a fiatal szocialisták elképzeléseivel. Az orbánisták a lakosságot félrevezetik. Amit kizárólag a hata­lom megszerzéséért tesznek. A kisemberek sorsa nem ér­dekli őket.” Férfi: „Arról kellene beszélni, hogyan gazdagodott meg Orbán Viktor és felesége az Orbán-bányákból, kőbányákból, a toka­ji szőlőkből és nem sorolom tovább. Hogyan gazdagodott meg egy ilyen fiatal, mint Rogán Antal, hogyan lett az igen­igen szerény pedagógus Pokomi Zoltánból gazdag ember, Németh Zsolt miért épített közterületre? Hagyják békén dol­gozni az MSZP-SZDSZ kormányát, mert ott nagyon-nagyon becsületes emberek vannak.” Nő: „Az az érzésünk a családban, hogy a politikusok mint kép­viselők egyáltalán nem a lakosságról beszélnek, nem úgy áll­nak ki mellettünk, hanem csak a maguk dolgait vitatják meg egymás között, egymásra mutogatnak, egymás ügyeit terege­tik ki - a mi pénzünkből.” Hírek Zárónapi mise Közel 300 ezer ember volt jelen II. János Pál pápa Pozsony-Ligetfalun bemutatott szentmiséjén vasárnap. Magyarországról is sokan elmentek a jelentős egyházi ese­ményre, ahol II. János Pál hat nyelven, magyarul is szólt a hívőkhöz, mti Esélyes nők Magyarországon az esélyegyenlőségi kor­mányhivatal létrejöt­tével nagyobb való­színűséggel alkalmaz­nak nőket döntés- hozatali pozíciókban. Lévai Katalin esély­egyenlőségi miniszter elsősorban ezt hangsúlyozta az Európai Unió illetékes minisztereinek siracusai, szombaton be­fejeződött kétnapos találkozóján, mti Offenzíva A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériu­ma aktív és kezde­ményező kulturális diplomáciájának pre­mierje a Franciaor­szágban jelenleg zajló eseménysorozat a Rá- kóczi-szabadságharc kezdetének 300. év­fordulójáról - jelentette ki Hiller István, a tárca minisztere, mti Arafat élete Jasszer Arafat palesz­tin elnök megölése az egyik lehetőség arra, hogy eltávolítsák őt a béke útjából - jelen­tette ki vasárnap Ehud Óimért izraeli minisz­terelnök-helyettes, de ezt még aznap elutasította Colin Powell amerikai külügyminiszter Bagdadból adott nyilatkozatában. A Powell-látoga- tással egy időben fokozódtak az Irakban tartózkodó amerikai csapatok elleni támadások: 24 óra alatt legalább egy amerikai katona meghalt, 17 pedig meg­sebesült. MTI Belgrad nem ellenzi Amennyiben Budapest meg akarja adni a kettős állampolgárságot (a vajdasági magyaroknak - a szerk.), a mi törvé­nyeink ez elé nem gördítenek semmi­lyen akadályt, mondta Aleksandra Joksimovic szerbia-montenegrói kül­ügyi helyettes államtitkár, mti Kutatás és mentés Közös Vállalkozás néven haditengeré­szeti, aknaelhárító, kutatási és mentési NATO-gyakorlat kezdődött Horvát­ország közép-dalmáciai vizein, mti Római tanácskozás Az alkotmányozás büntetőjogi területé­ről, egy esetleges uniós ügyészség létre­hozásáról volt szó az Európai Unió és a csatlakozó országok igazságügy­minisztereinek római tanácskozásán, mti Államháztartás ellen Mintegy 15-20 ezer ember tüntetett szombaton Prágában a cseh kormány ter­vezett államháztartási reformja ellen, mti Száguldó Kabóca Harminc ember után kutattak Dél-Koreá- ban, ahol a tájfun legalább 85 ember éle­tét oltotta ki, és több mint 385 millió dol­lár kárt okozott. A Maemi (Kabóca) nevű tájfun pénteken érte el a félszigetet, a szélvihar olykor óránként 216 kilométe­res sebességgel száguldott, mti Európa szépe magyar A 19 éves Laky Zsuzsannát választották a hét végén Európa szépévé a Párizs melletti Nogent-sur-Marne-ban. A 678 gyémánttal díszített aranykoronán kívül 100 ezer eurót, ékszereket, ruhákat, uta­zásokat és egy kis autót is nyert, mti Részben így van, de semmiképpen sem lehet úgy tekinteni, hogy ez valamiféle végső cél, aminek az Unió államai alárendelik magu­kat. Teljesen nyilvánvaló, hogy a modem demokrácia bizonyos területein az integráció erősödik. Ugyanakkor egyes területeken még a hagyományos nemzeti állam is túl tág, túl messze van az emberektől. Tehát egyszerre kétirányú folyamat nyilvánul meg.- Miben döntenek most a tagállamok és miben dönt az Unió1S mi változik?- Az alkotmánytervezet megkülönbözteti azokat a területeket, amelyek teljes mérték­ben az Unió, illetve kizárólag nemzeti, ne­tán vegyes hatáskörbe tartoznak. Az okta­tásban, a kultúrában, valamint a rendfenn­tartásban a városoknak, a régióknak lesz nagyobb szerepük. Vannak kivételek is: az Unió meghatározhatja például az euró­pai-amerikai filmek arányát, és 90 helyett 50 százalékra csökkentheti a nem európai alkotásokét. Az Unión belül a nemzeti par­lament az embereknek, az eszményeknek, a szolgáltatásoknak a szabad mozgását nem állíthatja meg; a szabad letelepedés és mun­kavállalás területén sincs semmiféle föltar- tóztatási joga. A nemzeti parlamentek dön­tenek minden olyan kérdésben, amelyre az Unió hatásköre nem terjed ki. Általában a gazdasági ügyek vitathatatlanul az Unió ki­zárólagos hatáskörébe kerülnek. Ugyan­ebbe a kategóriába tartozik: a közös külpoli­tika, valamint a védelempolitika. A vegyes

Next

/
Thumbnails
Contents