Új Néplap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-11 / 212. szám

2003. Szeptember 11., csütörtök AHOL 7. OLDAL ÉLŰN K FEGYVERNEK AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Táp- takarmányüzlet Purina táp - takarmány forgalmazás kutya- macskaeledel, ásványi kiegészítők, őszi kalászos vetőmag, mátrágyák és kiskerti facsemeték forgalmazása. Fegyvernek, Felszabadulás út 80. Tel.: 06-30/306-8475 MEGÚJUL A TEMPLOM. Fegyvernek római katolikus temploma 1862 és 1863 között épült romantikus stílusban. A Bach-korszak vé­gén már elkészült a templom terve, de Gerster Károly pesti építész, Feszi Frigyes és Kauser Lipót közreműködésével csak 1862-ben - amikor Bartakovics érsek plébániát alapított - látott munkához. A templomot Szent Vendel tiszteletére 1864-ben szentelték fel. A 140 esztendős épületet Bordás Péter plébános kezdeményezésére most egyházmegyei, önkormányzati, alapítványi támogatásból és a hívők adakozásaiból kívül-belül felújítják. A forrás sajnos nem elegendő a teljes körű rekonstrukciós munkálatokra, így lassan halad a templom széppé tétele. A helyiek remélik, hogy a torony négy órája, amelyek a második világégést követően álltak meg, hamarosan újra „járóké- pesek" lesznek. _________________________________________________■ AU TÓ- ÉS KAMIONMENTŐ KFT. Imre István 5231 Fegyvernek, Bacsó Béla u. 26. Tel.: 30/9459-723, 30/9638-201 Óriások megmentője Több lábon áll Imre István Autó- és Kami­onmentő Kft.-je. A családi vállalkozásra épült céget speciális tevékenységei folytán ma már külföldön is megbízhatóságáról is­merik. A családfő és cégvezető munkáját fiai, a nagyobb Krisztián, és a kisebb Ist­ván János is segíti. A kft. fő tevékenységi köre a személy- és kami­onmentés, a belföldi árufuvarozás, valamint föld- munkagépeivel csatornázási és tereprendezési munkák. Imre István 16 évvel ezelőtt indította be csalá­di vállalkozását, amely eleinte sérült személyau­A Bobcat Case csatornázási, törmelékhordási, „tükörkiszedési”, gödör-visszatemetési és tereprendezési munkákra egyaránt al­kalmas jármű tók mentésére szakosodott. A későbbiekben egy honvédségi Rába D 566-os, daruval ellátott jármű már tehergépkocsik kiszabadítására is alkalmas volt. A vállalkozás hírnevét viszont a három évvel ezelőtt beszerzett négytengelyes Scania alváza je­lentette, amelyre az olasz OMARS cég olyaií fel­építményt gyártott le, amellyel az immáron töké­letessé formált jármű a bajba jutott óriásokat per­cek alatt biztonsággal, további károkozás nélkül megmenti. A felépítmény egy-egy 20 és 30 tonna teherbírású csörlőt tartalmaz, amelyekhez egyen­ként 50 méter hosszú drótkötél tartozik. A csör- lők együtt is működtethetők, így akár 50 ton­nást!) tömeg súlyának megfelelő húzóerőt is ki­fejthetnek. A csörlők mellett a felépítmény másik fő eleme a daru, amelynek segítségével emelve vontatják a sérült járműveket. A gém különleges­sége, hogy alaphelyzetben 30, ötméteres kinyú­lás esetén pedig tíz tonnát emelhet. A cég számos Assistance szolgálattal áll kapcsolatban, sőt a me­gyei rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, a Service 24-gyel, az Autohome-mal, a Magyar Au­tó Clubbal, az ADAC-vel, az UTA-val és a DKV-vel is szerződést kötöttek. A vállalkozás megrendelései között egyébként az utóbbi időben a nemzet­közi mentések kerültek túl­súlyba, Európa szinte ösz- szes országát megjárta már a sárga Scania. A vállalko­zás szolgáltatásaival és díj­szabásaival elégedettek a mentésre szorulók, amit a sok visszatérő ügyfél bizo­nyít, köztük az egyik legna­gyobb partner, a Hungaro- camion is. Imre István vállalkozása csapatmunkán alapszik, és azon a biztos ponton nyug­vó családi háttéren, amely nélkül félkarú óriás lenne a cégvezető is. (PR) A speciális elemekkel felszerelt Scania daruja ötméteres kinyúlás mellett tíz tonnát emelhet, így a hátsó tengelyénél emelve is vontathat autóbuszokat. A felépítmény egy 20 és egy 30 tonna teherbírású csőrlővel rendelkezik, amelyek egyszerre is működtethetők Munkaidőben is „horgászik” Huber Tibor, ha tehetné, naphosszat a vízparton ülne és pecázna. Hobbijának űzé- sében némileg munkája akadályozza, ám a fiatalem­ber mégsem bánkódik, hi­szen nem máshol, mint egy horgászboltban dolgozik. A fegyverneki horgászboltban pe­dig jönnek-mennek a hírek, tuti kapásokról cserélődnek az infor­mációk. A mintegy 7200 lelket számláló nagyközségnek több mint félezer aktív horgásza van, a megye második legnagyobb egye­sületét is a település jegyzi.- Kitűnő adottságú a Holt-Ti- szánk, de a horgászok szempont­jából akadnak problémás tulaj­donságai - állítja Tibpr. - Bizo­nyára jó oka van, hogy kissé ala­csony a vízszintje, de jobb lenne, ha a Nagykunsági-főcsatornából Tibor a boltban is a vízparton érzi magát olykor frissítenék. Előnevelt és horogérett pontyokat többször te­lepítenek bele, mégis, szinte már minden csalira az elnépesedett törpeharcsasereg „ugrik”. Pecá­zás szempontjából a tavalyi év jó­nak volt mondható, de már az idén is lehetett hallani 17 kilós amúrfogásról, meg 7-8 kilós poty- kákról. Egyébként, aki a tavi hor­gászatot kedveli, annak érdemes olykor meglátogatni a fegyverne­ki holtágat. Gyönyörű a környe­zet. Gémek, tőkésrécék, védett madarak terepe ez, néha még a horgászok ellensége, a vidra is megleshető itt. Szeretem ezt a he­lyet, de bevallom, néha az élővi­zekre is lejárok pecázni. Most, hogy az iskola elkezdődött, és hó elejét írunk, kevesen járnak be a boltba etetőanyagért, szereléke­kért, botokért, kiegészítő kelléke­kért. De a hamarosan beköszönő csapadékos, hűvösebb idő való­színűleg újra meghozza majd a horgászok kedvét - véli Huber Tibor. A politika rosszabb az aszálynál Manapság a jó termés he­lyett a fegyverneki határban is többnyire panaszszót aratnak. Az egykori Kaszter- majorban székelő, végelszá­molás alatt álló Agropoligen Kft. volt vezetői is lehorgasz- tott fejjel, tanácstalanul gon­dolnak jövőjükre. Egy 1774-ből származó perirat fel­jegyzése részletes adalékot nyújt az itt zajló gazdálkodásról: „...a fegyverneki pusztában amely földben egyik esztendőben vetés volt, azt más esztendőre parlag­nak hagyták és kaszálónak tsinál- ták, így pihentették a földeket, ahogy az üdő hozta magával.” Az iratból azt is megtudhatjuk, hogy a juhokat reggel és este fejték, a tejből túrót állítottak elő. A gye­pet először köles alá törték fel, a következő tavaszon búzával ve­tették be, s csak üyen előzetes megmunkálás után, harmadszor­ra került bele őszi vetés. Későbbi okmányokból pedig már az derül ki, hogy az 1945-ös földosztás so­rán 1157 igénylőnek adtak össze­sen 4718 katasztrális hold földet. Az új gazdák igásállatok híján ké­zi erővel, kapával, kaszával fog­tak hozzá a föld megművelésé­hez. Eszközük nem lévén, no meg a korhoz illő erőszakos nó­gatásra termelőszövetkezetbe léptek. A Vörös Csillag Tsz a szántóföldi gazdálkodás mellett gyümölcstermesztéssel, az állat- tenyésztésen belül pedig brojler­csirkével, juhászattal és szarvas- marhatartással foglalkozott, vala­mint volt még egy műanyagüze­me is. A tsz az 1990-es évet 36 millió forintos nyereséggel zárta, ám ennek ellenére sem kerülhet­te el sorsát, felszámolták. A tsz- ből három kft. alakult: kertészet­tel, gyümölcs- és zöldségtermesz­téssel, illetve állattenyésztéssel foglalkoztak. A három kft. azóta vagy csődöt, vagy végelszámolást jelentett. Nagy Lajos mutatja, idén ötödannyi hagyma és burgonya termett, mint az elmúlt években, a búza talán elérte a megyei átlagot, napraforgóból viszont többlettermés mutatkozik- Elárvereztük az eszközállo­mányt, sorban fizetjük ki az üz­letrész-tulajdonosokat - vázolta felváltva a jelenlegi helyzetet ott- jártunkkor Nagy Lajos és Szarvák István, az Agropoligen Kft. volt vezetői. - Mióta világ a világ, hü­lyét csinálnak a gazdákból. Otven éve kollektivizáltak bennünket, tíz éve szétrobbantották a csopor­okozta káoszon már mi sem tu­dunk uralkodni. Egyik kormány sem viseli szívén sorsunkat, s nem látjuk, hogy a mi életünkben jobbra fordulna a magyar agrári- um helyzete. A miniszterek meg a kereskedők jól megélnek belő­lünk, csakhogy már agonizá­lunk... - sorolták egyre-másra panaszaikat. __ _____ _■ Tá blákkal jelzett mesterek A 4-es számú főút mellett, Fegyvernek-Szapárfalu mindkét végén vesszőből font csodálatos használati és dísztárgyak sorakoznak az út mentén, megállítva gyalo­gost, járművezetőt egyaránt. Váróczi István komótosan pakolja portékáját, közvetlenül a 4-es fő­út mellé. Színes kosarak, vessző­ből font ládikák, edénykék és egyéb fűzáruk magasodnak egy­más hegyén-hátán. A település túloldalán édesanyja, Tóth Zsu­zsanna teszi mindezt hasonló­képpen.- Sokat jártuk az országot a kosarakkal, fárasztó utakat tet­tünk meg, hogy apránként elado­gassuk a munkánkat — emlékszik vissza István azokra az időkre, amikor még ingáztak portékáik­kal. — Egyszer nagy keservemben mondtam az anyámnak, hogy István ma már nem álmosodik el munka közben egy állandó helyre tegyük le az árut, mert a hosszan tartó cipeke- désben nem érnek utol bennün­ket a vásárlók. Megfogadta a ta­nácsomat, és néhány éve már jól ismernek minket ezen a helyen az emberek. Hozzátartozunk az utca képéhez - mondja moso­lyogva. István még elmesélte, hogy édesanyjának a túri vásárban tet­szett meg ez a mesterség, s mivel családi hagyományként jó kéz­ügyessége volt, hamar ráérzett anyja a fortélyokra. István már lassabban haladt a tanulással. Nem titkoltan bevallotta, az első gyakorlások alatt rendre elálmo- sodott az üvegek befonása köz­ben. A lassan járj, tovább érsz bölcsesség alapján ma már szun­dikálás nélkül is remekbe szabott tárgyakat készít vesszőből, tüs­ténkedve. Mi tagadás, a Fegyver­nek-Szapárfalu „kezdete” és „vé­ge” táblákhoz ma már elmarad- hatatlanul hozzátartoznak Zsu­zsanna és István színes kosarai. A Mercedes teherautót személy- és kisgépmentésre valamint -szállításra alkalmazza a kft. tos gazdálkodást, most meg megint szövetkeznünk kellene. A többségünk úgy gondolja, hogy a társulás jobb, de két üres zseb, vagy százé egyre megy, ha össze­tennénk azokat. A természeti ka­tasztrófákat még valahogy elvi­selnénk, de a politikai hatalmak

Next

/
Thumbnails
Contents