Új Néplap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-23 / 196. szám
6. OLDAL 2003. Augusztus 23., szombat TÜKÖR Etelek kavalkádja az ünnepi asztalon Pörkölt nélkül nincs lakodalma a magyar embernek Az Oscar-díjas mesterszakács, Benke László (jobbra) szívesen vállal zsűrizést gasztronómiai rendezvényeken. Állítása szerint sokat lehet tanulni az egyszerű emberektől. Olyan tudást szív magába ilyenkor, ami sehol nincs leírva, és ez igazi, népi kincs FOTÓ: VERESS ERZSI A régi falusi életben a jeles napok, ünnepek alkalmával a különleges étkezési szokások uralkodtak. Hasonlóképpen ülték meg az élet nagy fordulóit is: a születést, a házasságot és a halált. Még a legszegényebb családokban is a lakodalom számított a legnagyobb eseménynek, amely vidékenként és koronként változott, de lényegében azonos szokások előzték meg. Leggyakrabban ősszel tartották, amikor a termést már betakarították, a szüretet is befejezték és felmérhették, milyen sikeres volt az esztendő. Csorvás (Békés megye) Úgy tartja a mondás, házassága több lehet az embernek, lakodalma viszont csak egy. De annak is illik megadni a módját, amennyire csak lehet! Ilyenkor általában erején felül költekezik mindenki. Aki teheti, a vendégek fogadására jó előre felkészül: beszerzi a bort, baromfit nevel vagy éppen birkát, borjút, disznót hizlal. Manapság már nem szezonális kérdés, melyik család mikor házasítsa ki fiát, lányát. A nyár éppen olyan népszerű a házasulandók körében, mint régen volt az ősz. Igaz, a lakodalmi ételekben a hagyománytisztelet mindennél erősebben él. Erről egy szakavatott mesterszakáccsal, Benke Lászlóval beszélgettünk, aki a csorvási lakodalmas gasztronómiai napok rendszeres szereplője, a téma kiváló ismerője.- Állítom, a gasztronómia a nemzet kincse, ami hűen tükrözi annak múltját. Mikszáth Kálmán a palócok kapcsán mondta, hogy magyarnak lenni büszkeség, kisebbségnek lenni méltóság. Ugye, világos, hogy a méltóságot csak a hagyományok megőrzésével lehet kiérdemelni?!- A magyar ember, ha vigad, örömmel eleveníti fel hagyományait... —Jó magyar szokás szerint, ha búsulunk, ha vigadunk, azt fehér asztal mellett tesz- szük legszívesebben. És nem is igazán ünnep az, ahol nem tesznek ilyenkor az asztalra pörköltet vagy húslevest.- S ha már a lakodalmas hagyományokat tisztelve szervezik évről évre Csorváson a gasztronómiai napokat, akkor nekünk, olvasóknak mit illik tudni a lakodalmas ételekről?- A tyúkhúslevesről sehol nem feledkeznek meg. Az Újházi csigatésztával a fő attrakció a mai napig. Szépen tálra szedik a zöldséget, külön a húst. Hajdanán ezt a levest kakasból készítették, mert a névadó, Újházi Ede azt tartotta, hogy a kakas ereje, erényei a fogyasztójába átszállnak. Ezért Debrecenbe járt, ott vásárolta a tollas jószágokat. Torok, lakodalmak idején tették az asztalra csigával, finom metélttel, daragaluskával, májgombóccal. Ahány vidék, aqy- nyi szokás, szinte mindenütt mást tesznek a levesbe. A főtt tyúkhús mellé a déli szláv például szószt kínál. Rumos birset adnak, az északi területeken meg besztercei szilvát. Van, ahol a főtt hús mellé ecetes torma dukál. Azokban a lakodalmakban, melyekben a tréfacsinálók elemükben vannak, ott a tyúkok hátát, nyakát, fejét is a levesbe rakják, hogy küzdjön meg az ifjú pár a csontos hússal. Merőkanál helyett szűrőkanalat adnak a menyecskének, hogy feltalálja-e magát a szorult helyzetben.-Mi a helyzet a pörkölttel? — A leves fogyasztásakor gondolni kell arra, jusson hely a gyomorban az elmaradhatatlan pörköltnek, mert magyar ember lakodalma e finomság nélkül elképzelhetetlen. Míg a kunok a birkát, addig mi inkább a marhát kedveljük.- A sültek is gazdagítják a násznép elé kínált menüsort...- Sok helyen átsütik a főtt tyúkhúst, vagy más sültekkel kínálják a vendégeket, netán rántott hússal, habár azt elkészíteni nagyon macerás, ezért nem sok helyen tapasztaltam. Manapság már elég gyakoriak a roston sültek is rizzsel, krumplival.- Milyen sütemény illik a lakodalmi asztalra?- Az aprósütemények, a torták, a kalácsok divatosak. Régebben a lepények is — hiszen ez inkább a szegény emberek eledele - ismertebbek voltak. Az Alföld déli részén a tökös-mákos rétes roppant népszerű, máshol a kőtt kalácsokat kedvelik jobban.- Ezeket körülbelül éjfélig fogyasztja a násznép. És utána?- A lélekmelengető töltött káposzta az igazi! Ennek is vannak variációi - savanyú, tejfölös, kapros -, ki, hol, hogyan tanulta elkészíteni. Kelet-Magyarországon például egy különleges fűszerrel bolondítják meg, innen a neve: csomboros káposzta. Észak- Magyarországon paradicsomos káposztába helyezik a töltött káposztát. Majd ahogy fokozódik a mulatság, a pörköltet és a sülteket visszaviszik az asztalokra. Hajdanán a módosabb családoknál a disznóvágás finomságait, a hurkát, kolbászt tették az asztalra, hogy hajnalban se éhezzen a kedves vendég.- A lakodalmakban mindig többet főznek, mint amennyit elfogyaszt a vendégsereg. Mi lesz a sok maradék sorsa?- Pocsékba semmi nem ment régebben, de napjainkban sem. Az asztalra mindig csak többet szabadott tenni, kevesebbet soha, mert megszólták érte a házigazdát. Hazamenet illett lakodalmi csomagokat összeállítani. És akkor valamennyi vendég jó szájízzel távozott a lakodalomból. _____ CSETE ILONA Vő félyversek a fogások elé A becsinált leveshez Ismét megjelentem még egy tállal, majdnem összevesztem érte a szakáccsal! Mert hát ezt eltette vigyázva, nehogy bárki is megtalálja. Csirke anyhús van ebbe becsinálva, kóstoltam: sóval jól el van ám látva! Nem sajnálták tőle sem zsírt, sem tejet, ami kellett hozzá a kamrából, bőven kitellett. Ha ezt meg nem eszik, semmi mást nem hozok, fogjanak hát hozzá, aki még jól nem lakott! A húsok kínálása Itt a jó marhahús ecetes tormával, vagy akinek tetszik, savanyú mártással. Vagyon ám tyúkhús is fajin uborkával. Bizony, nem kímélték, levágták sorjával. De van ám itt móddal disznó meg marha is, ki lével sütve, ki meg mártással is. Aki meg kedveli a csontos hús izit, no meg fogaiban derekasan bízik, annak ím ajánlom fejit a disznónak, nagy jártányi földön az tartatik jónak. A tortához, réteshez Napóleon császár a világot legyőzte, mert hadseregét tortával etette. Kövessék hát példáját annak a híres császárnak, és egyék a tortákat derekas étvággyal! Van belőle hatvékás ládával, tenger annyi rétes mazsolával. Ki szereti a mákost, egye a lekvárosat, aki a lekvárosat kedveli, az egye a mákosat. Júliusra nálunk senki törvényt nem szab, mindenki olyat eszik, amilyet éppen kap! Szüret korábban Kiemelkedő minőségű borokra számítanak Villány - Siklós - Mohács Augusztus húszadikán hivatalosan is elkezdődött a szüret a boráról jól ismert Villányban. A szokatlan nyári melegnek köszönhetően körülbelül három héttel korábban szedik le fürtöket a tőkékről, mint azt általában szokták. így szinte az is biztos, hogy a borvidéken a szüret már szeptember végén befejeződik. A szakemberek szerint jó minőségű termés ígérkezik. Meglehetősen korán, Szent István napján kezdődött a szüret Villányban, mivel a száraz, meleg időnek köszönhetően körülbelül három hét előnybe került a természet. A fürtök szedésének pontos dátumáról a napokban döntött a hegyközség - nyilatkozta lapunknak Szende Gábor hegybíró, aki azt is elmondta, hogy jelenleg a kékoportót szüretelik, majd a prés alá kerül a kékfrankos, a cabernet, valamint a merlot is. így várhatóan szeptember végére már nem maradnak fürtök a tőkéken. Természetes akadt olyan gazda - folytatja a hegybíró -, aki húszadika előtt látott neki a „betakarításnak”, mivel fonnyadtak a szemek, ezt azonban előzetesen jelezte a hegyközségen. A szakemberek előzetes tapasztalatai alapján mind Villányban, mind Siklóson igen jó évjáratú bor várható, hiszen érettek, egészségesek a szemek, a szőlőfürtök erős színanyaggal és az átlagosnál magasabb cukor- és mustfokkal rendelkeznek. Siklóson a szüret augusztus ti- zenhatodikán kezdődött. Daka Zsolt hegybíró tájékoztatása szerint a Tenkesen először az Irsai Olivér kerül le a tőkékről. A Mecsekaljai Borvidék különböző területei igen vegyes képet mutatnak. Szajkón az ott jellemző korai fajtákat, az oportót és a rizlingszilvánit már leszedték, és a chardonnay szürete is megkezdődött. Mohácson is hasonló a helyzet, a fentieken felül a város környékére jellemző Irsai Olivér- fürtök jó része is prés alá került. Az idei időjárás miatt az itteni hegyközség borászai nem örülhetnek egyformán. Volt, ahol az oportót 19 fokkal szedték, de volt olyan terület is, ahol csak 17 fokos volt, több gazdának pedig a fagy miatt nem is kellett szüretelnie ezt a fajtát. A fehér mustok cukorfoka jó, a savszegény szőlők, mint például a leányka vagy a rizlingszilváni szüretével viszont - bár jó lett volna - nem lehetett tovább várni, mert a sav bomlásnak indult. Dunaszekcső és környéke kissé kilóg a sorból: itt ugyanis nem kellett idő előtt megkezdeni a szüretet.- A talajnak, a fekvésnek, a vízellátottságnak és a viszonylag fiatal tőkéknek köszönhetően gyönyörű termés várható, jobb lehet bármelyik eddiginél - mondta Hauk István, a Mecsekaljai Borvidéki Tanács felügyelőbizottságának elnöke, Dunaszekcső hegybírója. — A chardonnay szüretelését egy, az olaszrizlingét két hét múlva tervezzük. CS. K.-B. B. Denevérnász a barlangban Hosszú út az utódokért Abaliget Az abaligeti cseppkőbarlang minden év augusztusának végén a hazai denevérek nászbarlangjává válik. Közel 100 kilométeres térségből repülnek ide az apró állatkák, hogy fajfenntartásukról gondoskodjanak. Szatyor Miklós, az egyik legismertebb hazai denevérkutató hétfőtől közel egy hétig tábort ver fiatal kollégáival és segítőivel Abaligeten, s a barlang szája elé vont finom neccháló segítségével próbálja befogni az esti szürkülettől érkező bőregereket. Amint azt a pécsi kutató — aki jelenleg az Őrségi Nemzeti Park munkatársa - lapunknak elmondotta, évek óta próbálja a pécsi barlang vonzáskörzetét meghatározni, s a denevérfajok útvonalát meghatározni. Ehhez a legkiválóbb módszer a befogott állatkák meggyűrűzése, majd pedig a barlangtól távolabb lévő élőhelyeik megkutatása. A hétfőtől péntekig tartó egyhetes tudományos munka során igyekeznek minél több állatkát befogni, s minél több lábacskára ismertetőjelet tenni. Az előzetes kutatások azt mutatják, hogy a nászbarlang vonzáskörzete közel száz kilométer, s az elkövetkező hetekben több mint egymillió denevérpár talál egymásra a barlang mélyedéseiben. Hosszú utat tesznek meg azért, hogy az utódokról gondoskodjanak. Magyarországon több ilyen nászbarlang is található, s köztük is az abaligeti az egyik legnagyobb, Dél-Dunántú- lon pedig az egyetlen, ahol huszonkét denevérfaj egyedei adnak egymásnak randevút. Ám köztük egyetlen vérszívó sincs. KOZMA FERENC LEGÉNY A TALPÁN. Kicsi vagyok én, majd megnövök én, esztendőre vagy kettőre, komoly legény le- szek én! Felvételünk Jászapátin készült._________________________________________fotó, bakos jupit Szobor a nemzet színészének Lakitelek Sinkovits Imre életében a honi és a határon túli magyarság, valamint a nemzet sorsának vállalása volt a legmeghatározóbb. Már 1956 október 23-án is, amikor a budapesti Petőfi-szobornál elszavalta a Nemzeti dalt, amiért aztán sokáig mellőzték. Ám ő ennek dacára élete végéig hű maradt elveihez és a nemzethez. Ezekkel a szavakkal méltatta Lezsák Sándor író, országgyűlési képviselő Sinkovits Imre, a nemzet színésze emberi nagyságát a minap a Lakitelek Népfőiskolán, ahol bronz mellszobrot állítottak a két éve elhunyt színészóriásnak. Szabó Imrefia Béla alkotását Bora Margit színművész és a házigazda Lezsák Sándor leplezte le. Az MDF-es honatya elmondta: a közeljövőben Klebelsberg Kunó, Kodály Zoltán, Simándi József és Németh László mellszobrával tervezik gyarapítani a népfőiskola Kölcsey háza előtti nagy füves térségen kialakított pantheont. Az ünnepségen a többi közt részt vett Gombos Katalin, a Kossuth- díjas, kiváló művész özvegye, Gyarmati Dezső (Bara Margit férje), Bubik István, Kubik Anna, Pál Attila színművészek, valamint Sintkovits-Ajtay András, aki saját versével emlékezett színész apjára, egyben figyelmeztetett a világot eluraló globalizációra, és az azt népszerűsítő, terjesztő ügynökök - mint fogalmazott —, nemzetrontók jelentette veszélyre. A Nyugaton élő Nagy Alajos rendező felidézte azokat az éveket, amikor a honi, illetve az emigrációba kényszerült magyarság között Sinkovits Imre volt az összekötő kapocs. A szobrot Gyulay Endre, szeged- csanádi megyés püspök áldotta meg, majd Gombos Katalin, Sinkovits Imre özvegye elérzéke- nyülten emlékezett az üldözés, kirekesztés és a meghurcoltatás éveire, egyúttal köszönetét mondott a szobor felállításáért, valamint a bensőséges ünneplésért. SZÁSZ ANDRÁS
