Új Néplap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-22 / 195. szám

BMI 2003. Augusztus 22., péntek 7. OLDAL AHOL ÉLÜNK JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Idős gépész nem vén gépész „Válási ügyekben" is jártas ezermester Ne dobd ki, mert hátha jó lesz az még valamire! — mondták egykoron apáink, s az alsó- szentgyörgyi Pákái István meg is fogadja ezt a tanácsot. Nincs az a rozsdás vasdarab, kimustrált villanymotor, vagy használati tárgy, amiből ne tudna eszkábálni valami használhatót. 1941-et írtak, amikor Pista bácsi­ból géplakatos lett. Jászapátin volt tanuló, amikor pedig munká­ba állt, „úri sora” volt jó darabig. A parasztemberek szinte a tenye­rükön hordták. Nem csoda, hisz nagy tudomány volt a kezében: minden apró rezzenését ismerte a cséplőgéptraktoroknak. Bárho­vá is ment, szívesen látott ven­dégként kezelték a környéken. A háború után főgépészként te­vékenykedett jó néhány gazdaság­ban. Később '51-ben egy halálos kimenetelű munkahelyi baleset fe­lelősségét rá hárították, s több mint egy évet töltött el Rákosi bör­tönében. Szabadulása után né­hány évig rajta maradt a börtönvi­selt ember bélyege, majd Nagy Im­re miniszterelnöksége idején, ’56- ban rehabilitálták. Onnantól ismét gépész szakemberként néztek rá. Műhelyvezető, főgépész, gépállo­más-vezető volt tsz-ekben, de dol­gozott a MÁV-nál is. Majd húsz év­vel ezelőtt, 1983 decemberében ment nyugdíjba. A gépek szeretete, és az állan­dó bütykölgetés megmaradt az­óta is. Az ezermester műhelyé­ben se szeri se száma azoknak az eszközöknek, amiket maga fabri­kált. Egy régi, még a háborúban Mindig van javítani való a műhelyben hátrahagyott német 7,5 centis ta­rack, lövedékbetöltő szerkezete mára szerszámtartó polccá és fémegyengető alkalmatossággá szelídült. A fúrógépállvány is sa­ját készítésű, ahogy házi gyárt­mány az a trafó is, amely lehető­vé teszi egy Angliából szerzett flex használatát is. Tudja is min­denki a településen, hogy Pista bácsi műhelyében „minden bete­geskedő gép gyógyulást lel.” Sze­rel kerékpárokat, de még van, aki a szétesett szemüvegét is vele ja­víttatja meg. A nyugdíjas gépész­nek minden darabhoz volt egy története is, hogy miként sikerült megszereznie a számára kincset érő dolgokat. Búcsúzás után, a kapun kifelé menet Pista bácsi megállít és azt mondja: „...egyébként foglalko­zom válási ügyekkel is.” A sze­mem tágra nyílt a váratlan fordu­lattól. Az idős ember egy félmo­sollyal az arcán folytatja: „Ha egy pár összeveszik és szétköltözik, meg szoktak kérni, hogy cserél- jem le a zárakat...” __________■ FŰ RÉSZÜZEM. A debreceni székhelyű INTER ALIA Kft. jászalsó- szentgyörgyi telephelyén három éve kezdett termelni a fűrészüzem. Kezdetben a fő profil a rakodólapgyártás volt, amikor is 60-65 mun­kavállalónak biztosították a megélhetését. A piaci viszonyok változá­sa miatt a rakodólapgyártás mostanra háttérbe szorulóban van, s a fő tevékenységi körré lépett elő a fűrészipari munka. A folyamatos fej­lesztések jegyében egy sorozatvágógépet vásároltak. Évente össze­sen mintegy 9-10 ezer köbméter rönköt dolgoznak fel, amiből 5-6 ezer köbméter deszkát értékesítenek. Mint azt Békési Jánostól, a cég egyik vezetőjétől megtudtuk, árbevételük - 130-140 millió forint - nem csökkent a profilváltással sem, de a dolgozói létszám szűkítése elkerülhetetlen volt. Jelenleg 42 munkatárssal dolgoznak az üzem­ben. ■ Amikor a hobbi már szenvedély Művészi szintre emelt „gyermekkori szerelem” Hobbi, kikapcsolódás és szenvedély is egyben a jászalsószentgyörgyi Simon Károlyné szá­mára a hímzés. A kötődés pedig még gyermek­korából való, amikor is férfiszabó édesapjától és ügyesen hímző édesanyjától elsajátíthatta a mesterség legapróbb fogásait is. A „tanít­vány” túltett mesterein, hiszen tavaly decem­bertől népi iparművészként veszi kezébe nap mint nap a tűt és cérnát.- A sors játéka, de annak ellenére, hogy édes­apám szabó volt, és édesanyám is jól bánt a tű­vel, varrógéppel soha az életben nem tudtam varrni. Gyerekkoromban szüleim nem engedték, hogy a veszélyes géphez nyúljak, felcseperedve pedig már engem nem érdekelt.- A volt mestere, vagy a maga kárán tanulta meg az újabb és újabb fogásokat?- Volt, hogy magam tanultam, de a tanítókép­ző főiskolán olyan rajztanáraim voltak, mint Vnics István festőművész, és a hímzőmunka nagy tudója, Fejér Mária. A diploma megszerzé­se előtt is folyamatosan fejlődhettem.- Hímzéseit használta a pedagógiai munká­ban is?- Rengeteg segédeszközt készítettem 38 év alatt, amíg tanítóként dolgoztam, de a hímzés ezek közül kimaradt. Még a kollégáim sem igen tudták, hogy szabadidőmben mivel is foglalko­zom. Sokan csak akkor értesültek róla, hogy hím- zek, amikor megnyílt az első kiállításom a falu­ban.- Azóta ezt rengeteg követte, és a hobbiból szenvedély lett...- Ez valóban így van. Számtalan kiállításon szerepeltem már itt a településen, Jászberény­ben, Szolnokon, s jó néhány országos kiállításon is ott voltak a munkáim. A határokon túl pedig a vajdasági Nagybecskereken és Franciaországban mutatták be hímzéseimet.- Van olyan kiállítás, munkadarab, ered­mény, amire különösen büszke?- Nem nagyon tudnék ilyet mondani, de arra azért büszke vagyok, hogy amit csinálok, az ma­radandó. Például azt a drapériát, amit az ablakon lát, még gyermekkoromban, hímeztem, s mögt is szépnek tartom.- Azt mondják, hogy a varrás egyáltalán nem tesz jót a szemnek!- Az lehetséges, de mit csinálhatnék, ha úgy érzem, saját kedvemre hímeznem kell. Sokszor elég csak megkezdeni a munkadarabot, azután már érzésből is megy a munka, szinte látnom sem kell, hogy az anyagban hová szúrom a tűt. Tagja vagyok a Jász Díszítőművészeti Alkotókö­zösségnek és vezetem a helyi hímző szakkört. Ezek a találkozások is egy-egy újabb élményt je­lentenek számomra.- Lesz, aki folytatja ezt a hagyományt?- Nincs utánpótlás. A fiatal lányok már aligha veszik a kezükbe a hímzést. Nincs türelmük ki­várni, hogy a munkájuk szépségét meglássák. Pe­dig a hímzés nem olyan, hogy egy óra hosszára nekiül az ember, és már kezében is van a kész da­rab. Sokszor hetekig, hónapokig tart, míg egy na­gyobb párna vagy terítő elkészül. Ezt az időt vi­szont munkával kell kitölteni, és magunkkal szemben is türelmesnek kell lenni. Ez úgy tűnik', mostanában hiányzik a fiatalokból. ___ ■ Ra jtra készen az óvoda Szeptemberben a legkisebbeknél is új - ha nem is tanítási - év kezdődik az óvodában. A jászal­sószentgyörgyi oviban lényegé­ben az egész nyári szünet idején lehetőség volt arra, hogy azok a szülők, akik csemetéikkel nem tudtak otthon maradni, vagy nem tudták őket megfelelő körülmé­nyek között elhelyezni, az intéz­ménybe adhassák gyermekeiket. Csak az utóbbi hetekben nem fo­gadtak gyerekeket, de ennek is megvolt az oka. Teljes egészében újra festették az épület belső fala­it. Miután a legújabb szabványok figyelembe vételével felülvizsgál­ták a gyerekjátékokat, a nem megfelelőket lecserélték, átalakí­tották, majd ha szükséges volt, le­festették. Új függönyök, szőnye­gek, bútorok érkeztek, hogy a jö­A felújítások között nem maradhatott el a nyílászárók festése sem Jászalsó­szentgyörgy Hasznos közmunka A település számára rendkí­vül fontos és hasznos az a munka, amelyet a meghirde­tett közmunkaprogramok keretében az önkormányzat koordinációja mellett végez­nek el az abban résztvevők — tudtuk meg dr. Tóth János polgármestertől. vő heti kezdésre - amikor is öt csoportban 136 apróság kezdi meg a foglalkozásokat - már minden rendben legyen a községi óvodában. Jelenleg ilyen akción 20 főnek 10 hónapig ad munkát az önkor­mányzat. A település összesen 11 millió forintot nyert pályázati úton'a főleg parkgondozással, árkok karbantartásával, intéz­mények felújításával foglalatos­kodó alkalmazottaik bérezésére. A program mellett a megyei munkaügyi központ jászberé­nyi kirendeltségével együttmű­ködve további 10 munkavállaló megélhetését tudják biztosítani. A település vezetőjének vélemé­nye, hogy mind az értéke, mind pedig a becsülete megvan ezek­nek a munkáknak, amelyek el­végzése nélkül szegényebb vol­na Alsószentgyörgy. A közmunkaprogramban fog­lalkoztatottakkal együtt számít­va az önkormányzat a település egyik legnagyobb foglalkoztató­jává lépett elő. A jászsági kiste­lepülések sorában Alsószent­györgy a maga 5,9 százalékos munkanélküliségi mutatójával az első harmadban helyezkedik el. A faluban jellemzően a né­hány főt foglalkoztató kisvállal­kozások vannak jelen, de sok embernek ad megélhetést a me- zőgazdasági idénymunka is. ■ Sorokban SZENNYVÍZ. Miután egyértel­művé vált, hogy a település nem került bele a jászsági szennyvíz­közmű-fejlesztési program első körébe, az önkormányzat önálló­an kezdte keresni a megoldás le­hetőségét. A körvonalazódó el­képzelések szerint az alsószent- györgyi szennyvízcsatorna-háló­zatot a szolnoki vízmű által üze­meltetett rendszerre kapcsolnák rá Szászbereknél. Az elképzelés megvalósításához másfél milliár­dos beruházásra volna szükség. Ehhez az önkormányzat már idén beadta állami címzett támo­gatási pályázatát az Országgyű­léshez. Egyelőre reménykednek a számukra kedvező döntésben. ISKOLABŐVÍTÉS. Elkészült a helyi általános iskola bővítésé­nek terve. Az elképzelések sze­rint az új iskola épületének tető­tér-beépítésével négy új tanter­met és a hozzá csatlakozó kiegé­szítő helyiségeket alakítatnának ki. Az összesen 47 millió forintba kerülő átalakítási munkálatokhoz pályázati úton próbálnak pénzt előteremteni. Az átalakítást köve­tően az alsó tagozatosok is átköl­tözhetnének az új, modern isko­laépületbe a jelenleg nekik helyet adó régi, a 32-es főút mellett lévő épületből. ZAGYVA-HOLTÁG. 2,6 millió forintot nyert az önkormányzat a helyi Zagyva-holtág fejlesztésé­hez szükséges megvalósíthatósá­gi terv elkészítéséhez. A települé­sen élők szeretnék, ha a halastó­ként ismert holtágat bővíteni le­hetne, a település alatt húzódó termálvízkincs felszínre hozására új kutat fúrnának, s medencék­kel tarkított pihenőparkot alakíta­nának ki. Az alsószentgyörgyiek szerint a Zagyva Vadasnak neve­zett ártéri erdejével együtt igazi kikapcsolódásra lehetőséget adó komplexumot lehetne létrehozni a jövőben. KŐTÉR. Jászalsószentgyörgy fő­terének parkjában ilyenkor, nyár­A Zagyva-holtág remek környezettel szolgálna egy pihenőpark kialakításához) időn, a hangulat meghatározói a meleg hónapokra kiültetett kak­tuszok (képünkön). A parkok gondozásakor ügyelnek arra, hogy a lehető legjobb feltételeket biztosítsák a szárazságtűrő növé- nyek fejlődéséhez. ______ ■ BA LOGH BÉLA^ üveges-------▼------­Do mborított üvegek minden méretben, több színben. Hőszigetelt üvegek gyártása Biztonsági üvegek, akváriumok, tükrök több színben. BALOG BÉLA 5054 Jászalsószentgyörgy, Rákóczi ót 24. Telefon: 06-57/456-574 Mobil: 06-30/390-1550 INTER AUA KIT. Debrecen. Vikar Itéla út 4. •I ászai s ó** /,c n I j*v<>ri»y, Kéke út Telefon: 57/450-030 • Csempe kis- és nagykereskedelem • Belsőépítészet és bútorgyártás • Magas szintű építőipari tevékenység • Vízipark építés • Fűrészipari munkák érettségizzen a budakalasz gimnázium JÁSZFÉNYSZARUI TAGOZATÁN! Várjuk jelentkezésüket 4 éves, levelezős, esti osztályokba. Érdeklődni: 06-30/280-3044 telefonszámon. Beiratkozás: Jászfényszaru, Szabadság u. 32. 2003. augusztus 25-én 12-18, augusztus 28-án 7-12 óráig. 0KJ-s szakmai képzések érettségizetteknek, levelező formában: európai üzleti asszisztens, gazdasági informatikus marketing- és reklámügyintéző, általános gazdasági és statisztikai ügyintéző. Or. Tóth János polgármester

Next

/
Thumbnails
Contents