Új Néplap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-31 / 177. szám

Kék tükör Szolgáltatás DIGIT Bajai postafiók bevételét vitte el egy fegyveres rabló. 10. oldal Rejtvény — Horoszkóp — Babaápolás — Rádió- és tévéműsor 11. oldal Digitális mozi: nem lesz több Nagyítás? Az egész filmipart megváltoztathatja a legújabb technika Kritikusok szerint a Csillagok háború­jának negyedszázaddal ezelőtti bemu­tatója filmtörténeti jelentőségű: sikere ugyanis annyira váratlan és óriási volt, hogy utána már nem lehetett ezen munka figyelmen kívül hagyásával for­gatni. A legutóbbi rész, A kiónok táma­dása ugyancsak korszakos mű: ez voll ugyanis az első teljes egészében digitá­lis technikával forgatott játékfilm. A néző szempontjából első hallásra ez az újdonság talán nem is tűnik olyan hangsúlyosnak. A digitális mozi lényege ugyanis az, hogy a felvételeket digitális kamerá val készítik a hagyomá nyos cél luloid- sza l a ­gos filmfelvevők helyett. Elemzők szerint azonban a technikai újítás nemcsak a fii­A LEGNÉPSZERŰBB DIGITÁLIS FILMEK Film címe Bemutató éve Előállítási költség (millió dollár) Bevétel (millió dollár) Toy Story M99Sifl 30 ■■■■■■■■Mi Z, a hangya 1998 60 90 Shrek 2001 60 . 268 H Final Fantasy 2001 137 32 A kiónok támadása 2002 120 324 g| rendszerben viszont az elkészült műveket speciális formátumú DVD-lemezeken vagy műholdas kapcsolat segítségével jut­tatják majd el a mozikba. Az új filmek így szinte azonnal a nézők elé kerülhetnek, hiszen annyi mozi kérheti le a filmet egy időben, amennyi akarja. Nem mellékes szempont az sem, hogy a filmszalagra rögzített alkotások képe a kópiák hasz­nálata során egyre romlik - a digitális kópiáknál a filmek minősége gyakor­latilag változatlan a sokadik vetítés is. A digitalizálás illetve a digitális trükkök filmbe építése persze nem a Kiónok tá­madásával kezdődött: az úttörők a raiz- filmek voltak. Az első 3D animációs mesefilmek (mint például a Toy Story, a Z, a hangya, vagy Shrek) “szoktatták hozzá” a nézőket a térbeli virtuális sze Új ratöltetlenül Bár az olcsóbb gyártás, a rugalmasabb ter­jesztés, és a jobb képminőség vitathataüan előnyei a digitális mozinak, sok aggály is felmerül az újfajta filmterjesztéssel és -készítéssel kapcsolatban. A filmkritikusok elsősorban esztétikai érveket sorakoztatnak: úgy vélik, hogy a film plasztikussága a tech­nikai újdonságokkal rohamosan csökken, és az értékeket felváltja a puszta látvány. Ezen tétel igazolására a Mátrix - Újratöltve című fil­met hozzák fel: bár az első rész is bővelkedett digitális trükkökben, a második film a lát­ványvilág túlburjánzásával elveszítette a az elkészült kópiákat másolták és terjesz­tették világszerte. Az új filmterjesztési replőkhöz. Az 1999-ben bemutatott Final Fantasy volt az első, teljes egészében számítógépes, de termé­szetesnek látszó szereplőket felvonul­tató film. Mindenképpen említésre méltó a Tom Hanks főszereplésével forgatott Forrest Gump, amelyben - digitális montírozások segítségével - a főszereplő kezet fog Kennedy elnökkel, később pedig John Lennonnal beszélget egy élő adásban. Zazie a metró elszenderül • digitálisan. ^- lartal­mat. Az igaz mérföldkő nyilván k egy régi film felújí- F tása lenne: egyelő­re ugyanis ne- héz elkép­zelni, ahogy természetesen Sport A Tisza-tavat is átússzák — Érmek Velencéről . 15. oldal Hírek Jön az új Tomb Raider Egy hónap múlva mutatják be a magyar mozik a Tomb Raider legújabb verzióját, Az élet bölcsője címmel Bár a for­gatásról kevés hír szivárgott ki, az már most biz­tosnak látszik, hogy az al­kotók ez­úttal va­lóban a játék cselek­ményét tartot­ták szem előtt: a történet szerint Lara Croft ez­úttal Pandora szelencéjét keresi, közben pedig természe­tesen megküzd mindenkivel, aki az útjába kerül. A címsze­repet az előző részhez hason­lóan ismét Angelina Jolié ala­kítja. Egyre több az elekt­ronikus könyv A tavalyi évben az elektroni­kus könyvek értékesítése egy- milliárd jen (mintegy tízmillió dollár) bevételt hozott a ki­adóknak Japánban - áll egy, a napokban publikált kimutatás­ban. Az Impress Corp jelenté­se szerint a piac bővülésének mértéke már évi 40-60 százalé­kosra tehető. Az elektronikus könyveket értékesítő cégektől jelenleg mintegy 25 ezer kötet érhető el és tölthető le szemé­lyi számítógépre illetve mobil- telefonra. Csúszik a Doom 3 Az Activision bejelentette: idén már nem készül el a Doom folytatá­sa, a rajongók milliói által várt har­madik kiadás. A kilencvenes évek elején a Doom egyedülálló grafiká­ja tejesen megváltoztatta a számító­gépes játékok világát. Az id Soft­ware által kiadott játéksorozatok - a Doom és a Quake - különböző ré­szei folyamatosan hatalmas sikere­ket értek el, így egyáltalán nem meglepő, hogy már most hatalmas érdeklődés kíséri a Doom 3 megje­lenését. Néhány játékforgalmazó már a múlt hónapban előrendelé­seket vett fel a játékra, mivel min­denki arra számított, hogy novem­ber közepén megjelenik a legújabb rész. De más fronton is jelentkezik a felfokozott várakozás: a grafikus chipeket gyártó Nvidia azzal hirde­ti legújabb termékét, a GeForce FX 5900 Ultrát, hogy azt kifejezetten a Doom 3 számára tervezték. A Doom-rajongók már hozzászok­hattak a kisebb-nagyobb késések­hez: az id Software ugyanis híres arról, hogy nem ad ki félkész ter­méket a kezei közül, ami megma­gyarázza a rendszeres csúszásokat. A cég az Electronic Entertainment Expo kiállításon közben már be­mutatott egy előzetes videót a já­tékról, amellyel máris számos díjat nyertek. Nem kell a Playstation? A Sony gyorsjelentése szerint az elmúlt három hónapban 2 millió­val kevesebb Playsation játék­konzolt adtak el, mint tavaly ilyenkor. A videojátékokkal és a PlayStayion konzolokkal foglal­kozó részleg üzemi eredménye 31,6 százalékkal 1,76 milliárd jenre csökkent. A vállalat közöl­te, hogy az első pénzügyi ne­gyedévben az értékesített Play­Station 2 konzolok száma tavaly­hoz képest 42 százalékkal 2,65 millióra esett vissza. Bár a cég nem látja tragikus­nak a helyzetet, független elem­zők úgy vélik: ezek csupán a ke­resletcsökkenés első jelei, mivel a legtöbb potenciális vásárló már beszerezte játékkonzolját. A So­nynak mégsem kell a piac csődjé­től tartani, mivel a gyártók általá­ban nem magán a konzolon ke­resnek, hanem a hozzá kapcsoló­dó szoftvereken. Pillanatnyilag ugyanis rendkívül bonyolult a já­tékokat másolni, így a vásárló kénytelen az eredeteit megvenni. A cég mindenesetre ezentúl meg­próbálja minél kevesebb extrával értékesítem termékei alapválto­zatát - a felhasználónak azonban később jelentős összegeket kell fizetnie például egy új irányító, vagy memóriaegység beszerzé­sért. A 2000 márciusi japán bemu­tató óta több mint 50 millió PS2- est adtak el világszerte, míg a ri­vális Microsoft és Nintendo csak 10 millió környékén tart. A játék- szoftverek fejlesztői mined- közben arról beszélnek, hogy a játékkonzolok árának további csökkentésére lenne szükség a készülékek felhasználói táborá­nak további bővüléséhez, amely megalapozná az iparág további növekedését. ■ Szenzációs hirdetési és előfizetési lehetőség július 31-étől augusztus 3-áig Jászberényben, a JÁSZ EXPÓ jüéptap-PAVHONJÁBAN apróhirdetést - maximum 3 sort -100 Ft-ért, kiskeretes hirdetést 50 % kedvezménnyel fogadunk. aki a helyszínen előfizet az Új Néplapra, értékes ajándékot kap. (f (ft ((((({{[{{[ i ( ( MINDENNAP VELÜNK INDUL! Belehúzott az eBay Az internetes aukciósház a jú­niusban véget ért második pénzügyi negyedévet 109,7 millió dollár, azaz részvényen­ként 33 cent nyereséggel zárta. A vállalat jelentésében arról számolt be, hogy továbbra is erősek a fogyasztói kiadások mind az új, mind a használt cikkekre, és tovább csökken az internetes vásárlással kapcsola­tos bizalmatlanság. Microsoft-alapú telefon? Az amerikai Motorola még az év vége előtt olyan új mobilte­lefont tervez kiad­ni, amely a Mic­rosoft mobilok számára kifej­lesztett operá­ciós rendsze­rére épülne. A hamaro­san megjele- y nő modellt a tajvani Chi Mei Communication Sys­tems fogja gyártani a Motorola számára. Kampány a másolók ellen Összesen 35 amerikai tévé­adón és 5000 moziban futnak a reklámok, amelyek a film­iparban a kalózkodás miatt el­vesző munkahelyekre hívják fel a figyelmet. Az amerikai filmgyártók szövetsége a napokban publikált számításai szerint a jelenség évente 34 milliárd közötti összeget húz ki a film- és tévéstúdiók zsebé­ből. A reklámokban stúdió­munkások, színpadi kelléke­sek és kaszkadőrök kérdezik a nézőktől, hogy tényleg meg akarta-e semmisíteni a munka­helyüket. A hagyományos eljárás szerint ugyanis a fümeket celluloidanyagra forgatták, majd az utómunká­latok után a Előnyök hosszú sora mek készítésére, hanem az egész mozi­iparra is hatással lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents