Új Néplap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-30 / 176. szám

6. OLDAL 2003. Július 30., szerda — M O Z A > K Népi ételek fesztiválja Karcag egy másik Magyarország Jászberény A magyar konyha értékeinek megőrzését és a kistérségi turizmus fejlesztésének elő­segítését egyaránt zászlajára tűzte két évvel ezelőtti meg­alakulásakor a Jászsági Ven­déglátók Egyesülete. Leg­újabb kezdeményezésükkel mindkét feladatuknak sze­retnének eleget tenni. A Jászberényi Nyár 2003. rendez­vényei részeként első alkalommal szervezik meg augusztus 8-án, 9- én a jászsági népi ételek fesztivál­ját. Bobák József elnök elmondta, augusztus 8-án este jászsági lako­dalmas ünnep felelevenítésével kezdődik a program. A hagyomá­nyok ápolásában az egyesületnek sikerült együttműködni a Jászbe­rényi Hagyományőrző Együttes­sel, a Jászság Népi Együttessel, valamint a Jász Múzeummal. A talpalávalót Pál Mihály és zeneka­ra húzza majd a herényi Margit­szigeten megrendezésre kerülő eseményen. A népi ételek a Jászságban cí­mű könyv második bővített ki­adásának előkészítésekor - a kötet bemutatóját is a Jászberé- ■ yi Nyár eseményei sorában tartják meg — került kapcsolat­ba a múzeum és a vendéglátók egyesülete. A hagyományos la­kodalom mit sem érne vőfély nélkül. A szerepet ez alkalom­mal a jászberényi születésű színművész, Rékasi Károly vál­lalta fel. A főiskolás éveiben gyakran vőfélykedő színész a hírek szerint hatalmas lelkese­déssel készül. A rendezvénysor második napján főzőversenyt hirdetnek, amelyen elbírálják, hogy ki tudja a legízletesebb jász ételeket elkészíteni a neve­zők között. Koha Csaba mester- szakács emlékére kiírják a pan- dúrgulyás-készítők versenyét is. Ezt a speciális gulyásfajtát a herényi szakácsmester alkotta meg. ______________BANKA CSABA A SZENTANNAI SÁMUEL MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PÓTFELVÉTELT hirdet iMEZOgÄZDXSÄGl «ffl NAPPALI TAGOZATOS, FELSŐFOKÚ ÁLLAMILAG FINANSZÍROZOTT SZAKKÉPZÉSRE. A képzési idő: 4 félév. Részletes program és jelentkezési lap az alábbi címen szerezhető be: 5300 Karcag, Szentannai S. út 18. Érdeklődni 59/312-744-es telefonszámon lehet. A jelentkezési lap beadásának ^ időpontja: 2003. augusztus 6. 1 Nem sok karcagi mondhatja el magáról, hogy diplomataként bejárta a fél világot. Sütő Gábor nyugalmazott nagykövettel és brazil feleségé­vel egy karcagi rendezvényen találkoztunk. — Gimnazistaként gondolta volna, hogy sikeres diplomata lesz?- Igazi nagykun vagyok. Elég nyakasnak bi­zonyultam az életem folyamán, így talán nem volt elképzelhetetlen. Úgy alakult, hogy volt egy nagyon kedves gimnáziumi tanárom, Varga Jó­zsef, aki ugyan angolos volt, de az akkori rend­szerváltást követve megtanult oroszul is. Tőle tanultam meg az alapokat, és talán ez volt az oka, hogy kiválasztottak erre a feladatra. Ami­kor 1953-ban végeztem a Gábor Áron Gimnázi­umban, a tanári kar javaslatára szovjet ösztön­díjas-előkészítő iskolába kerültem. Onnan a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete következett.- Amikor hazajött, az nem volt egyszerű idő­szak._- így igaz, de nem volt egyszerű elmenni sem, mert már akkor óriási változásokról volt szó. Szüleim, tanáraim, barátaim támogattak. Úgy éreztem, szinte delegáltak engem a diplo­matapályára. Főleg édesapám szaktársai, akik egy-egy kacsintással, egy vállátöleléssel mutat­ták, menjél, legyél helyettünk valaki, nőjél ki, képviselj bennünket. En ehhez mindig tartot­tam magam. Sok bajom és örömöm is szárma­zott ebből. Ma is az a véleményem, ragaszkod­nom kellett a karcagi értékekhez. A kitartás, a becsülethez való ragaszkodás emberré tett. Mi­vel Moszkvában Latin-Amerikára specializál­tak, így végzés után a Külügyminisztériumban is ezt csináltam. Három év múlva Kubába he­lyeztek, ahol akkor ment végbe a forradalom. Ez óriási élmény volt számomra, beleértve az 1962-es világháborúval fenyegető rakétaválsá­got is, melyet ott éltem meg. Ez is életre szóló élmény volt.- Az alföldi ember számára Kuba nagyon misztikus ország.- Valóban nagyon különbözik az éghajlat, a magatartásforma, az emberek, az étel-ital tekin­tetében, de ez a szakmával járó különlegesség, amihez hozzá kellett szoknom. Egy kun ember nem annyira temperamentumos, mint egy latin- amerikai, így nem is mindig sikerült igazán al­kalmazkodnom ahhoz a vérmérséklethez de egy diplomata azt csinálja, amit mondanak neki. A mai napig élő barátságot alakítottam ki latin­amerikai írókkal, költőkkel, politikusokkal. Ku­ba után Brazília következett, ahol 1964-ben megél­tem egy katonai puccsot, és éle­temben először ott álltam feltartott kezekkel a gép­pisztolyok előtt. Ma már mosolyog rajta az ember, de akkor kicsit más­képp éreztem ma­gam... Onnan a politikai fordulat miatt visszakerül­tem a minisztéri­umba, majd a pártközpontban külügyi konzul­táns lettem, és a nemzetközi kom­munista mozga­lom kérdéseivel foglalkoztam. En­nek köszönhetően bejártam a fél vilá­got.- Mit tart szak­mai sikerénekl — A szakmai munkámban legbüszkébb arra vagyok, hogy amikor kineveztek, én voltam az ország legfiata­labb nagykövete. Dolgoztam Mozambikban, Madagaszkáron is. Itt érdekes volt a Benyovsz- ky Móric utcán járni. Kubában nagy élmény volt Che Guevara megismerése. Halálakor annyira megrendültem, hogy két hét alatt megírtam egy olyan könyvet, ami nagyon népszerűvé vált.- Ma már nyugdíjas. Milyen sűrűn látogat ha­za?- Míg dolgoztam, kevesebbet. így Karcagot, hogy úgy mondjam, 2000-ben másodszor fedez­tem fel. Nagyon sokat fejlődött. Amikor gyerek voltam, minden eső után gázoltunk a Györffy István utcán a pocsolyában. Azóta óriási ered­mény, hogy kocsival szinte mindenhova el lehet jutni. Örömmel jövök vissza feleségemmel is. Nagy terveim már nincsenek, egy kis fordítóiro­dát vezetek.- A feleség, Sütő Flóra Brazíliában született. Hogy érzi magát Magyarországon? — Nagyon jól! Tizenhárom éve élek itt. Nem azt mondom, hogy megtanultam magyarul, mert számomra ez borzasztóan nehéz nyelv. Igyekszem vele megbirkózni, de még sokat kell tanulnom. — És hogyan tud megbirkózni férjével, a nya­kas karcagi kunnal? — Mi brazilok nagyon könnyen megbirkó­zunk az emberekkel. Nem sértődünk vérig, megbocsátunk és továbbmegyünk. Az a lényeg, hogy jól érezzük magunkat és boldogok le­gyünk. Nem akarok senkit sem megsérteni, de ezt még önöknek meg kellene tanulniuk... A fér­jem mondta, miért nem mondom, hogy nehéz ember. Azért, mert szeretem. Ha valaki nem szereti ennyire, akkor biztos, hogy nehezebb lenne vele. De én imádom, így könnyebben el­nézem a hibáit. Én mindenkinek ilyen társat kí­vánok. A szeretet a legfontosabb, semmi más nem számít. Karcag számomra egy másik Ma­gyarország. Szeretek idejárni, az emberek itt nagyon kedvesek, itt mindig istenien érezzük magunkat. _____ DARÓCZI ERZSÉBET Sütő Gábor és Sütő Flóra ÉRTÉKESÍTÉSI PONTOK A Mátyus Kft. BEE értékesítéssel várja vásárlóit a megye több területén: • Jászberény, Bérkocsis u. 4. Tel.: 57/502-695 • Törökszentmiklós, Kossuth u. 127. Tel.: 56/333-348 • Karcag, Horváth F. u. 1. Tel.: 59/313-210 Valamint, továbbra is a szolnoki üzletünkben Szolnok, Baross u. 2. Tel.: 56/421-303 sanoFi~syntheiabo Az egészség a legfontosabb A Sanofl-SyntMlabo Rt. a viág egyik legkreatívabb, jelentfis kutatás-fejesztési háttérnél rendelkezfi gyógyszer­gyártójának magyarországi leányvállalata. Korszerű és a hazai lakosság jelentős hányadát sújtó betegségek kezelésében kiemelt fontosságú készítményeinek bevezetéséhez, mhél szélesebb kőiben való megismertetéséhez és értékesítéséhez keresünk bővülő csapatunkba patikalátogató Jász-Nagykun-Szolnok megye területére. A pozíció betöltésére rendelkező, a gyógyszermarketinghez és értékesítéshez kedvet és 5 orvosokat, fogorvosokat vagy gyógyszerészeket várunk. AfaMat elsősorban az orvosok, gyógyszerészek rendszeres tájékoztatása a szakterületükön vezető helyet elfoglaló készítményekről, továbbképzések, konferenciák szervezése és prezentációk megtartása lesz. Ma úgy érzi, azonosulni tud vállalatunk kreatív szemléletével, ugyanakkor kiváló kommunikációs képességű, munkájában önállóságra törekszik, járatos orvosi is kereskedelmi ügyekben, Jslantkanwi egy sikeres, nemzetközi hátterű csapatba. Kérjük, hogy szakmai önéletrajzát és rövid motivációs levelét az alábbi elmek egyikére küldje: Sanofl-Synthélabo Rt, humán erőforrás 1045 Budapest, Tö u. 1-5., fax: 36 (1)370-4007/1465, e-mail: application@sanofl-synthelabo.com Török mozaik A törökökről áltálában két dolog jut az eszünkbe. Van, akinek a hódoltság kora, minden bújával, bánatával, másnak a sztambuli bazár színes forgatagával, bundái­val és aranyával. A mai tö­rök világról, s annak hoz­zánk való viszonyáról már kevesebbet tudunk. Ezért er­ről kérdeztük dr. Bartha Jú­lia karcagi néprajzkutatót. — Ön nemrégiben tért haza Tö­rökországi kutatóútjáról. Jól is­meri az ottani világot, melytől nyelvi korlátok sem választják el.- Abban a szerencsés helyzet­ben vagyok, hogy több alkalom­mal, elmehettem Törökországba néprajzi gyűjtőútra. Most is egy készülő szokásmonográfiához gyűjtök anyagot. Magam kicsit más szemmel nézek a török em­berekre, egyáltalán a törökorszá­gi életre, mint más utazók. Na­gyon jó tapasztalataim vannak, mert a törökök magyarságképe nagyon kedvező. Ami történelmi megítélésünket illeti: a hódolt­ság korát ők az Oszmán Biroda­lom, Nagy Szulejmán korának tekintik, ez természetesen más aspektus, mint a miénk. Magu­kat különben Attila fiaiként, hun leszármazottaknak tartják, és minket is ide sorolnak. Testvér­népként tudnak minket, ráadá­sul ezt tanítják is az iskolában. Azt már a középiskolások is tud­ják, hogy a török kultúra meg­szerettetéséért, egyáltalán Tö­rökország európai elfogadtatásá­ért a magyar tudósok sokat tet­tek. Hadd említsek mindjárt két megyénkben nevet Karcagról, Györffy István és Németh Gyula nevét. Györffynek a keleti kultú­ra iránti érdeklődése köztudott, de azt talán csak kevesen isme­rik, hogy Törökország nagy ré­széről 1918-ban a Lenard Jenő- expedíció tagjaként először ké­szített etnikai térképet. Ez egy fantasztikus tudományos jelen­tőségű dolog volt, hiszen Anató- liát, ami szinte a teljes Törökor­szág területét fedi, a népek ol­Nagyon jó magyarnak lenni Törökországban, jobb, mint töröknek len­ni itt nálunk. Örülnünk kell ennek, mert na­gyon szép ország, és nincs abban a térség­ben még egy állam, ami a XX. században annyi változáson ment volna át, mint ők. vasztótégelyének tekintik a ku­tatók. Itt lehet igazán tanulmá­nyozni a kultúrák találkozásá­nak problémáit. Németh Gyula turkológus ne­vét minden török írástudó gyer­mek megtanulja, ugyanis amikor a törökök a század elején áttértek az arab írásról a latinra, az átírás mintáját Németh Gyula adta. Ugyancsak ő jelentette meg 1917- ben az első török leíró nyelvtant is. Magyar ember, Rásonyi László volt az első kinevezett professzo­ra az Ankarai Egyetem 1936-ban megnyílt Hungarológiai Intézeté­nek, de a török múzeumok orszá­gos igazgatója, Hamid Z. Karsay is Magyarországon doktorált, s amikor hazatért, magyar mintára szervezte meg a néprajzkutatás intézményrendszerét. Ezek a szá­lak a múltba is visszanyúlnak. A hódoltság korában is volt már magyar alakja a török kultúrá­nak. Példa rá a talán a devsirme, gyermekadó révén elhurcolt ko­lozsvári származású legény, aki Ibrahim Müteferrika néven az el­ső nyomdát alapította az Oszmán Birodalomban.- A mai Törökországban mi az, ami különösségével esetleg fölkelti egy utazó figyelmét?- Törökország az Európai Unió tagja akar lenni. Mindent meg is tesz ennek érdekében, ami néha furcsaságokhoz vezet. Minden módon az európai érték­rendhez akar igazodni, holott megvan a sajátja, amit akarva- akaratlan kicsit fel kell adnia. A családjog kérdését például tör­vény szabályozza 1952 óta, de a Dr. Bartha Júlia jogszokás gyakran felülírja az al­kotmányos jogot. Tiltott a több- nejűség, falvakban mégis előfor­dul, hogy egy tehetős férfinak két felesége is van, netán három „kuma” is van a portáján, s a tő­lük született gyermekeket az el­ső feleség nevére anyakönyve­zik. Néhány etnikai csoportnál, például a cserkeszeknél a nőrab­lás szokása is él. így próbálnak kibújni a kali (a kendőpénz), vagy a menyasszony vételárának megfizetése alól. Furcsa szoká­sok ezek a mi számunkra, de a török kultúrának különös szín­foltját adják.- Van-e valami különös oka annak, hogy a török népekkel, kultúrával foglalkozó magyar tu­dósok, önt is beleértve, nagyrészt karcagiak?- A XIII. században beköltöző kunok egyfajta török nyelvet, a kipcsak-török nyelvek egyikét beszélték. A XV. század közepé­től megtelepedtek, a nyelvüket fokozatosan elfelejtették, kultú­rájuk integrálódott a magyar kul­túrába oly módon, hogy jó né­hány sajátosságot megőrzött. Természetesen a kun nyelv sem tűnt el nyomtalanul. Tájszavak formájában, főleg az állattartás­sal kapcsolatos szókincsben, földrajzi nevekként, ragadvány­nevekként tovább él, és mint nyelvi kuriózum, magára vonta a kutatók figyelmét. Gombocz Zol­tán, Németh Gyula és Mándoky Kongur István kutatta a kun nyelv maradványait. A nyelvtu­dományban is jó módszer a te­repmunka, az összehasonlító adatok gyűjtése, a kulturális ro­konként számításba jöhető né­peknél. Mándoky Kongur István, aki Németh Gyulához hasonlóan karcagi születésű volt, tett a leg­többet a kun nyelvemlékek fel­kutatásáért, és némelyeket, mint a kun miatyánk szövegét, vagy a madarasi kiszámoló mondókát egybevetve a törökségi megfele­lőkkel, rekonstruálni tudta a va­lamikori kun hangalakot. Neki egyébként halála után Alma-Ata, Kazakisztán akkori fővárosának kengszai temetője a végső nyug­helye. Ő gyűjtött legtöbbet a kö­zép-ázsiai rokonoknál. Halála után a kulturális kapcsolatok megelevenedtek. Testvérvárosi kapcsolatot létesítettünk egy vá­rossal, Meskivel, a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Kazak Akadé­mia Régészeti Intézete között együttműködési megállapodás is született, de a nagy távolság és költség miatt nehéz életben tar­tani egy tudományos kapcsolatot is. Van ugyan tiszteletbeli konzu­lunk, de ez a terület elsősorban a gazdaság és a politika ügyét szol­gálja. Ez is fontos persze, de tu­dományos területen a régészet­nek, néprajznak lenne rendkívül fontos ez a kapcsolat a friss iro­dalmakért és tapasztalatokért. A kunok közép-ázsiai rokonai, a kazakok, kirgizek számára mi nyilvánvalóan a nyugatra sza­kadt „kipcsakok” vagyunk, és alighanem úgy ítélik meg a kap­csolatot, mint mi egykor a nyuga­ti rokont... Ők is a lehetőséget ke­resik bennünk. Fontos ez mind- annyiunknak. ________________________SZATHMÁRY ISTVÁN t J t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents