Új Néplap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-03 / 153. szám

2003. Júuus 3., csütörtök MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL _______Sorokban_______ KÖ SZÖNTÉSEK. A jászberé­nyi városháza dísztermében hétfőn délután ünnepség kereté­ben köszöntötték a köztisztvise­lőket. Tegnap pedig a Semmel- weis-nap apropóján az egész­ségügyi dolgozók áldozatkész munkájáról emlékeztek meg egy családias hangulatú ünnep­ség keretében, bcs ELVETTÉK A MOBILJÁT. Egy 16 éves fiatalembert fogott köz­re az utcán egy 6-8 tagú társa­ság hétfőn délután fél hat tájé­kán Jászjákóhalmán. A csoport egyik tagja, egy 15 éves jásztele­ki fiatal elkérte a sarokba szorí­tott fiú mobiltelefonját, majd át­adta azt egy másik, szintén 15 éves jákóhalmi társának. A fia­talok azzal a felkiáltással, hogy „ez már úgysem kell neked”, a helyszínről eltávoztak. A megtá­madott fiú azonban nem hagyta annyiban a dolgot, értesítette a rendőrséget. A helybeli körzeti megbízott rövid időn belül el­fogta a tolvajokat, akiknél elő is került a mobiltelefon, így a lo­pással járó kár (16 ezer forint) megtérült, ta FÁSÍTÁS. Fákat telepít a mes­terszállási önkormányzat az iskola melletti területen. E célra hatvanezer forintot költ a köz- ség. pe____________________________■ Jön a Jobbik Pártpolitika A Fidesz alternatívájaként kíván megjelenni a közeljö­vőben párttá alakuló Jobbik Magyarországért Mozgalom. A szervezet a napokban bon­tott zászlót megyénkben. Demokráciadeficit van Magyar- országon - állította a Jobbik al- elnöke. Vona Gábor szerint ugyanis a parlamentben lévő pártok elvesztették társadalmi gyökereiket. Éppen ezért alakul párttá és indul el a soron követ­kező választásokon a Jobbik. A Fidesztől jobbra nincs szá­mottevő szervezet, így ezt az űrt szeretnék elsősorban betölteni, megmutatva a megyében élők­nek is, milyen az igazi keresz­tény alapokon nyugvó nemzeti politizálás - fejtette ki a mozga­lom megyei ügyvivője. Biber Jó­zsef Tibor közölte: a következő napokban a megye több telepü­lésén is megalakulnak csoport­jaik. A szervezés azonban nem áll le, mert minden faluban és városban jelen szeretnének len­ni. Biber József Tibor kérdésre válaszolva elmondta, kilépett Magyar Nemzeti Frontból. Ala­pítóként ugyanis úgy ítélte meg, hogy a párt olyan erők kezébe került, akik kis MIÉP-et akartak létrehozni. t.j. A köztisztviselők dicsérete Tegnap tartották a megyehá­zán a köztisztviselők napja al­kalmából szervezett ünnepsé­get, amelyen Tokár István, a megyei közgyűlés elnöke mon­dott beszédet, majd kitünteté­seket, jutalmakat adtak át. Budai Józsefné átveszi elismerését Tokár Istvántól FOTÓ! CS. I. Szolnok — Július 1-én ünnep volt min­denhol, ahol köztisztviselők dolgoznak, három éve pedig munkaszüneti nap is a számuk­ra - kezdte megemlékezését a megyei közgyűlés elnöke, majd arra utalt, hogy az államéletben a köztisztviselők jelentik a poli­tikai változásokon átívelő állan­dóságot. Beszélt a folyamatos törekvésről, amel­lyel munkakörülményeiket és helyzetüket javít­ják. A jó köztisztviselőtől elvárható a lojalitás, amely nem elkötelezettséget jelent, és a magas szintű szakmaiság. Mindez megvan a megyei közgyűlés tisztségviselőiben, együtt a pontosság­gal, a gyorsasággal. Végezetül a közigazgatási és önkormányzati reformról beszélt. A megemlékezés után Tokár István és dr. Bo- zsó Péter főjegyző átadta a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Önkormányzati és Közigazgatási Dí­jat Bódog Máténé dr.-nak, a megyei illetékhivatal vezetőjének, Budai Józsefnének, a jánoshidai polgármesteri hivatal adminisztrátorának és Cza- kó Sándornak, Szajol község nyugalmazott vb- titkárának. A kitüntetettek nevében Bódog Máté­né dr. mondott köszönetét. A továbbiakban dr. Bozsó Péter 40-35 és 25 éves szolgálatért jubileumi jutalmakat adott át, majd Tokár Istvántól és dr. Bozsó Pétertől többen átvehették a 35-25-20-15 és 10 éves szolgálat után adományozott „A Közigazgatás Szolgálatáért Ok­levél” kitüntetést. Az ünnepség állófogadással ért véget. b. a. Már munkát ad a Cora Az eddigi gondozatlan erdősáv helyett parkerdő várja majd a szolnokiakat a most épülő Cora hipermarket mellett. Az áru­házóriás azonban nem csak pihenést, hanem munkát is kínál a megyeszékhelyen élőknek. Szolnok Nem rombolás, építkezés folyik - jelentette ki a munkaterületen teg­nap tartott bejárás után a polgár- mester. Botka Lajosné mindezzel azokra az aggodalmakra felelt, amelyek a közelmúltban fogalma­zódtak meg a szandaszőlősi rétet védő erdősáv egy részének kivá­gása kapcsán. A városvezető elmondta: a százlábú hídnál lévő körforga­lomnak a jelenlegi három helyett négy kijárata lesz. Ehhez azonban kicsit át kell helyezni a kereszte­ződést és az utat is kiszélesítik, így majd két irányból is nagyobb ívben lehet becsatlakozni a kör­forgalomba, ami a remények sze­rint meggyorsítja a közlekedést. Az erdősáv nem tűnik el, ha­nem igazi parkerdővé alakul. Az eddig gondozatlan területen pihe­nő- és játszóhelyeket, kerékpár­utakat és sétányokat alakítanak ki. A beruházás költségeit a Cora fedezi, a terület pedig az önkor­mányzat kezelésébe kerül. Bár az építkezés elején tarta­nak, az áruház leendő dolgozói­nak felvétele már megkezdődött - tudtuk meg a szolnoki beruhá­zás kereskedelmi vezetőjétől. Tasi József elmondta: a Cora 400-450, elsősorban Szolnokon és a kör­nyező településeken élő diplo­másnak, szak- és betanított mun­kásnak kínál majd munkát. A dol­gozók felvétele - a munkaügyi központ segítségével - folyama­tosan zajlik. Tíz jövendőbeli kö­zépvezető oktatása meg is kezdő­dött Budakalászon. T.J. Jövőre kezdődik a tározóépítés (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Nagy István, a Magyar Hidro­lógiai Társaság szolnoki szerve­zetének elnöke a térség tapaszta­latait és jövőbeni kilátásait vázol­ta fel. A Kötivízig igazgatója em­lékeztetett: az elmúlt négy évben az áradásoktól a cianid- és ne­hézfém-szennyezésen át a kriti­kusan alacsony vízállásig termé­szeti katasztrófák sorát szenved­te el ez a vidék. Adott tehát a feladat: árvízvé­delmi biztonságot, megfelelő víz­minőséget és elegendő vízkészle­tet garantálni az itt élők számára. Ez a szándék vezérelte az igazga­tóságot, amikor egyedülálló vizs­gálatsorozatba kezdett az új Vá­sárhelyi-terv szakmai alátámasz­tása érdekében. A kutatás ered­ményei nyomán levonható kö­vetkeztetések esetenként aggasz­tóak - hívta fel a figyelmet a szakember. A hullámterek és a meder feliszapolódásának követ­keztében ugyanis a jövőben mind magasabb árhullámok prognosztizálhatók. A számítá­sok szerint emiatt harminc év múlva az elmúlt három évtized nyolc legnagyobb tiszai áradásá­ból hét a mai mértékadó árvíz­szint felett tetőzne. Megoldást kizárólag olyan szakmai és politikai konszenzu­son alapuló intézkedési terv kí­nálhat, amely 50—150 évre képes kezelni a folyó vízállására és a térség fenntartható fejlődésére vonatkozó feltételrendszert. Ez persze komoly anyagi terheket ró az országra, hiszen egyméteres árvízszintcsökkentéshez a Kö- zép-Tiszán egymillió köbméteres vésztározó-kapacitás kiépítése szükséges. Az áldozatvállalás azonban elkerülhetetlen, mert amennyiben önként nem adjuk vissza a hullámterek egy részét, a természet súlyos következmé­nyek árán veszi azokat újra bir­tokba. BUGÁNY VÉLEMÉNY ___________________BARAMY1 GYÖRGY___________________ Sok beszédnek... Sorra rendeznek a cigányság helyzetéről, társadalmi beilleszkedéséről, felemelkedésé­ről szóló konferenciákat, beszélgetéseket, ta­lálkozókat, tanácskozásokat. Az utóbbi idő­ben talán már számon tartani sem lehet, mennyi ilyen rendezvényt szerveztek a ro­mákról, miközben a kérdés nagyon is jogosan vetődik fel: Mennyit változott a romáék élete, helyzete, megítélése ezen idő alatt? A válasz, a nagyon is dicsérendő és kívánatos kivételtől eltekint­ve az, hogy a nagy többségé alig-alig vagy egyáltalán nem vál­tozott. Miközben ugyanis ezen tanácskozások révén az egy ro­mára eső közhelyek számát illetően már nagyon jól állunk, ad­dig a szavakon túl a tettek bizony nagyon döcögősek. És nem csak arról van szó, hogy miközben a szerencsétlen sorsú cigá­nyok a putrikból, a romatelepek — vajon melyik településen nincs belőlük legalább egy? — gettósított nyomorából, a mun­kanélküliség nyomasztó feleslegességérzetéből, a kiszolgálta­tottságból alig tudnak kiemelkedni, addig például az országos önkormányzatuk jelenleg is még a belső vitáknál, a megosz­tottságnál, a „ki tud a tűz közelébe kerülni” szindrómánál tart. Mialatt azon vitatkoznak, hogy milyen pénzekből tartsák el a romarádiót - vajon hány vidéki cigány hallgathatja ezt? —, ad­dig a valóban szükséges, már beharangozott, a romák helyze­tén javítandó programok is pénz híján elmaradnak, délibábbá válnak. Ezerszer megírták, de ezeregyedszer is le kell írni: a fel- emelkedéshez a tanuláson, a művelődésen, a képzésen keresz­tül vezet az út. Ám lényeges: ne csak a többségi társadalom akarja a felzárkózást, hanem a romák is, és ne húzzák vissza azt, mint erre példa már akadt, aki ki szeretne törni közülük e létből. Amikor tegnap reggel munkába mentem, előttem egy nagy létszámú roma család éppen a kukák tartalmának keresésével volt elfoglalva. Láthatóan nem zavartatták magukat a forgal­mas utcán, nyugodtan turkáltak botjaikkal a szemétben. Kí­váncsi vagyok, mikor jön el az az idő, amikor nem kell ilyennel szembesülnünk. Gyanítom, sok konferenciát rendeznek még addig... Erdélyben jártak Búzás Sándor, a küldöttség vezetője (jobbra) és Báli István a tablók előtt ____Megyei információ____ Bú zás Sándor, a megyei közgyű­lés ügyrendi bizottsága elnöké­nek vezetésével négytagú önkor­mányzati delegáció látogatott a napokban Erdélybe, ahol „A test­vértelepülési kapcsolatok bővíté­se a sikeres európai integráció­ért” címmel tartott kétnapos nemzetközi szemináriumot a ro­mániai Hargita megye tanácsa jú­nius 27-28-án, Csíkszeredán. A Sápiéntia Erdélyi Magyar Tudo­mányegyetem aulájában megren­dezett tanácskozás programjá­ban Báli István nemzetközi szak- referens megyénk nemzetközi testvértelepülési kapcsolatainak tapasztalatairól tartott előadást. A szeminárium zárónapján a résztvevők megismerkedhettek Hargita megye természeti és kul­turális értékeivel is. -b­H árom szolnoki fiatalember, Fülöp Tibor, Sinka Zoltán és Tálas Lász­ló nemrég kenuval végigevezte a Fel­ső-Zagyvát. Az út nem egyszerű ki­rándulás volt, az „expedíció” a mo­csári teknősöket kutatta a Jászság­ban. Tálas Lászlót kérdeztük a vál­lalkozás eredményeiről. Szolnok- Miért pont a Zagyva felső szakaszára esett a választásuk?- Tavaly is jártunk arra, és sok mocsá­ri teknőst láttunk a Szentmár- tonkáta és Jászberény közötti mintegy 11 kilométeres szaka­szon. Elhatároztuk, hogy fel­kutatjuk az élőhelyeiket. Az apropót az adta, hogy a WWF Magyarország, egy nemzetkö­zi természetvédelmi szervezet hazai szervezete az idén meg­hirdette a mocsári teknősök évét, és elkészíti Magyaror­szág mocsáriteknős-térképét. Ehhez járultunk hozzá a vál­lalkozásunkkal, mivel a Jász- Tálas László Teknősles a Felső-Zagyván ság eddig ebből a szempontból fehér folt volt.- A mostani alacsony vízállás mellett lehetett kenuval közlekedni a Zagyván?- Nem mindenhol, néha kézben vittük a parton a kenut. Egyébként is eléggé el­vadult az a folyószakasz, a parton bozót, a vízen bedőlt fák nehezítették a hala­dást, és rengeteg szemét volt mindenfelé. A légvonalban 11 kilométeres utat 4 nap alatt tettük meg. Közben fil­meztünk, mintegy másfél órányi anyagot forgattunk, ebből összeállítunk egy ter­mészetfilmet, és eljuttatjuk a WWF-nek. Munkánk nyo­mán a Felső-Zagyva vidéke fölkerül az ország mocsári- teknős-térképére.- Mit lehet tudni a mocsá­ri teknősökről? Egy ritkán megörökíthető pillanat: ásító mocsári teknős- Valamikor nagyon elterjedt populáci­ójuk élt az egész országban, ez az egyet­len Magyarországon őshonos teknősfaj­ta. Leírások vannak például arról, hogy Szolnokon, az egykori vár alatti néhány száz méteres Tisza-szakaszról szekér­számra szedték össze, és vitték Pestre, ahol a vendéglősök szívesen vásárolták. Ma már a mocsarak fogyatkozása és a vízszennyezés visszaszorította ezt a fajt, de még mindig többfelé él a Dunántúlon és az Alföldön is. Budapest határán belül a Naplás-tó például az egyik fontos élő­helye. A nőstény elássa tojásait a homok­ba, a 8-10 hét után kikelő, 2-2,5 centi- méteres kis teknősök azonnal a vízbe igyekeznek. Kifejlett példányaik 20-25 centisek, ritkán elérhetik az egykilós súlyt is. Ősszel befúrják magukat az iszapba, ott töltik a telet.- Lesz-e folytatása a megkezdett mun­kának?- Szeretnénk, ha lenne, de ehhez tá­mogatásra van szükségünk. Pályázatot fogunk benyújtani, és ha eredményes lesz, filmen feldolgozzuk a Jászság élővi­lágát. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents