Új Néplap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-05 / 130. szám

I 2003. Június 5., csütörtök T Ü KÖR 5. OLDAL MEGYEI GYÓGYÁSZATI KÖZPONT. Évek munkája során egy helyre összpontosította Rákócziújfalu önkor­mányzata a háziorvosi, valamint a szakorvosi rendelőket. Ehhez csatlakozott nemrégiben egy fiók­gyógyszertár, mely kulturált ellátást biztosít a helybélieknek. FOTÓ: BAKOS JUDIT Számítanak a turistákra _______Sorokban_______ VE ZETÉKCSERE. Bár a fo­gyasztók nem vették észre - mert a szolgáltatásban nem tör­tént fennakadás -, már meg­érett az idő a szolnoki Széche- nyi-lakótelepen a gázvezetékek cseréjére. Gulyás Ernő, a Tigáz üzemigazgatója érdeklődé­sünkre elmondta: hasonló be­ruházásokra már sor került az elmúlt években a város külön­böző részein. A mostani re­konstrukció a Széchenyi-lakóte- lep tömbházas részét érinti. Bár ezek a lakások távfűtésesek, ám számos helyen gáztűzhely üze­mel, és több intézmény is a fo­gyasztók között szerepel. Az igazgató szerint a július elejéig tartó munkálatokból a lakosok csupán keveset érzékelnek majd. Elsősorban azt, hogy a kivitelező szakemberei dolgoz­nak, árkot ásnak, vezetéket fek­tetnek. TJ TUDOMÁNYOS EST. Idén 25 éves a gyermekneurológiai szakellátás a szolnoki, megyei fenntartású Hetényi Géza Kór­házban: a tegnapi soros tudo­mányos estnek éppen ezért ez a szakterület volt a témája, szs PB-GÁZÁR. Tegnapi lapszá­munkban a vezetékes PB-gáz árának csökkenéséről szóló cik­künkben szereplő ármérséklő­dés valóban a földgázár maxi­mum 120 százaléka lehet, de mint azt tegnap megtudtuk, ezt nem köbméterenként, hanem fűtőegyenértékre vetítve veszik figyelembe. A csökkenés mérté­ke így is tetemes, de nem a je- lenlegi ár egytízede. bcs __________■ Fö ldért életjáradék (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap a sikerrel pályázók kö­zül hatan írták alá az első szer­ződéseket. Négyen Törökszent- miklósról (Gulbert Károlyné, Fo­dor Ignác, Ráczi Sándor és Ráczi Eszter) jöttek, míg Nagy Lajos Fegyvernekről, Veres Kálmán pedig Kenderesről érkezett. Ők hatan összesen több mint 9 hek­tárt adtak át az államnak, cseré­be (életkortól és a felajánlott te­rület nagyságától függően) 8635 és 20 400 forint közötti összeget kapnak havonta már júliustól. Tokár István remélte, a kiegészí­tő jövedelmet minél tovább él­vezhetik. Halász Gábor, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) elnökhelyettese elmondta, or­szágosan 44 ezer felajánlást tar­tanak számon. Jellemző, hogy ezek közül csak 8 ezer a teljes tulajdonú, a többi osztatlan kö­zös tulajdonban van. Ez nagy gondot jelent, de arra készül­nek, hogy az újabb kiírásnál már ez utóbbiak is pályázhat­nak, földjüket felajánlhatják megvételre. ________tóth anprás Kis újszállás Az önkormányzati képviselők megfogalmazták azokat az új célokat, amelyek megvalósu­lása segíthet növelni a város­ban az idegenforgalom szere­pét. Fontos feladatnak tartják a város ismertségének növelését, a ven­dégszolgálat szintjének emelését, a városi gyógyvíz minél széle­sebb körben való megismerteté­sét, a kistérségben a vezető sze­rep betöltését. A regionális gon­dolkodásmód mellett azonban hangsúlyt kell helyezni a telepü­lés egyedi, turisztikai arculatának megteremtésére is — fogalmazták meg a városatyák, akik feladatuk­nak tekintik a gyógyvizű strand­fürdő fejlesztését, kerékpárutak építését, a hagyományőrző prog­ramok további népszerűsítését, a városban működő idegenforgal­mi szolgáltatásokat nyújtó vállal­kozások, szervezetek működésé­nek összehangolását is. A továbblépéshez a közel­múltban megvizsgálták a jelenle­gi idegenforgalmi tevékenység erősségeit, hiányosságait és lehe­tőségeit. így a következő évek strandfejlesztési elképzelései mellett az önkormányzat fontos feladata lesz a turizmusban érde­kelt magánszemélyek, szerveze­tek érdekeinek közelítése. Emel­lett a turisztikai infrastruktúra fejlesztése az önkormányzat tu­lajdonában lévő alacsony kihasz- náltságú épületek értékesítésé­vel, a testvérvárosi kapcsolatok és a Tourinform-iroda nyújtotta lehetőségek kihasználása, mely­hez számítanak az itt élő, orszá­gos szakmai kapcsolatokkal ren­delkező személyek együttműkö­désére is. DE Bezár a Tisza mozi is? (Folytatás az 1. oldalról) A Tisza moziban rendszeresen megfordultak közönségtalálkozó­kon a magyar film legnevesebb alkotói, a filmszínházban rend­szeresen mutattak be művészileg értékes magyar filmeket is. Janu­ár 1-től tagja az Europa Cinema hálózatnak, amely az Európai Unió hozzájárulásából anyagilag is támogatja az európai filmek be­mutatását. Ezek vetítésekor né­zőnként 1 eurót kap a mozi, ami egy idő után döntő segítség lehe­tett volna a túléléshez. Bizonyos értelemben versenyfutás volt ez az idővel, csak 2004-ig kellett vol­na kitartani. Mintegy 10-15 millió forint elég lett volna a fennmara­dáshoz. Demeter István • elmondta, hogy a város eddig támogatta a kft.-t a fesztiválok megrendezésé­ben, most azonban elzárkózott et­től. Keserű szavakkal említette, hogy az épület felújítására be­adandó pályázatát az önkormány­zat nem továbbította, ami miatt 50-70 millió forinttól esett el a cég. Más területeken is mellőzést tapasztalt, fesztiváljaik nem sze­repelnek más rendezvények mel­lett az önkormányzat kiadványai­ban, reklám céljára kért közterü­let-foglalási engedélyüket az ön- kormányzat megtagadta, hosszú idő óta nem sikerül elérnie, hogy fogadják a város vezetői. Mind­ezek mögött politikai okokat gya­nít. „Nincs üldözési mániám — mondta -, de látok összefüggést az önkormányzati választások idején folytatott tevékenységem és ezen események között.” A továbbiakban három lehető­séget említett: eladják a kft. tulaj­donában lévő épületet, és meg­szűnik a mozi; eladják az épüle­tet, de az új tulajdonos moziként működteti tovább; párbeszéd kezdődik a mozi jelenlegi funkci­ójának és a fesztiváloknak a meg­őrzése érdekében, bár hozzátette, hogy ebben bízik legkevésbé. A jelenlegi kilátások mellett a legvalószínűbb, hogy a két feszti­vál megmarad, de nem Szolno­kon. A legvalószínűbb helyszín Budapest lehet, bár több város is jelezte, hogy szívesen átvenné, ha Szolnoknak nem kell. Hozzá­tette még, hogy egy-egy fesztivál megrendezése mintegy 30-40 millióba került, de hasznot is ho­zott: egy hétig megteltek a szállo­dák, szolnoki vállalkozók mű­ködtek közre, nem is beszélve a város presztízsének növeléséről. B. A. VÉLEMÉNY MOLNÁR G. ATTILA Rajzkényszer Az emberek többsége nem igazán szereti a falfirkálókat. Ők ugyan sokszor művészinek minősítik alkotásaikat, az egyszerű polgár azonban még lexikonokkal a kezében sem igen tudná besorolni azokat valamely művészi irányzathoz. Gyakran csak egyszerű krikszkrakszok, máskor vi­szont terjedelmes színes képződmények, amelyek viszont a leg­ritkább esetben nyerik el a városlakók tetszését. Érthető is. Ki látná szívesen ezeket házának falán, a frissen mázolt ke­rítésen, a köztéri tárgyakon? Nemrég egy bölcsőde falán jelentek meg gigászi rajzolatok. Egynémelyik akkora volt, hogy a bejárati ajtó méretével veteke­dett. Készítőjük talán éppen egy alternatív bejutási lehetőséget próbált sugallani az arra járóknak. Egy reggel az épület előtt töb­ben tippelgették, ki vagy kik lehettek a művészek. Az intézmény aprócska lakóit rögtön kihúzták a listáról, akik a közeli óvoda „legénységével” megerősödve, egymás nyakában himbálózva sem tudtak volna efféle „remekműveket” alkotni. Végül a konk­rét személyek megnevezése nélkül csak egy gyűjtőfogalomba si­került besorolni őket. Megtoldva néhány kifejezéssel, amelyek persze nem a művészi teljesítmény méltatására szolgáltak. Természetesen szó sincs arról, hogy a rajzkényszer valami­féle alföldi jelenség lenne. Ha valakinek például vasúti sínek mel­lett vezet az útja, időnként találkozhat olyan vonattal, amelynek egyik-másik vagonjának oldalát és ablakait vastag festékréteg bo­rítja. E különös vándorkiállítás pedig lehet, bebarangolja az egész országot. A gond csupán az, hogy az alkotók mindig elfelejtik kö­zölni, mikor és mennyi pénzből fogják a tárlat „anyagát” eltávo­lítani. Iposzos tanácsadók Megyei információ Az Ipartestületek Országos Szövetsége az európai uniós csatlakozás jegyében a vállal­kozókat segítő szolgáltató­központokat kíván kialakíta­ni, és a jelenleginél szorosabb kapcsolatra törekszik az ön­kormányzatokkal. Többek között ezekről esett szó teg­nap az Iposz elnökének és a megyei közgyűlés vezetőjé­nek találkozóján. A térség gazdaságának javítása érdekében a megyei önkormány­zat keresi az együttműködést az iparosokkal — jelentette ki ér­deklődésünkre a megbeszélése­ket követően Tokár István. A me­gyei önkormányzat elnöke el­mondta: a területfejlesztési ta­nács pályázatokat értékelő szak­mai zsűrijébe már bevonták az Iposz megyei vezetőjét. Számíta­nak az iparosokra a szakképzés, elsősorban a gyakorlati képzés színvonalának emelésében. Az Iposz elnöke, Szűcs György el­mondta, mivel a kistelepüléseken szinte kizárólag a tagjaik - a mikro- és kisvállalkozók — van­nak jelen, így szoros kapcsolatra törekszenek az önkormányzat­okkal. A közelgő EU-csatlakozás kapcsán kifejtette: a szövetség az új feltételekhez való alkalmazko­dásban kíván segíteni a vállalko­zóknak. így minden megyében egy olyan szakembert alkalmaz­nak, aki piaci, technikai és más kérdésekben tud tanácsot adni. Emellett szolgáltató — befektető, beszerző, értékesítő — szerveze­tet is ki szeretnének alakítani. A szakképzésről szólva az Iposz-elnök kijelentette: véget kell vetni a jelenlegi kontrasze­lekciónak, hiszen ma már jól. képzett, idegen nyelvet beszélő szakemberekre van szükség. Márpedig jó tanulóból lesz a jó szakmunkás, a jó mester és a jó üzemgazdász. T.J. Röviden SVÉD TAPASZTALAT. Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ta­nács 24 fős delegációja látogatott el május végén a nyugat-svéd ré­gióba. A szakemberek elsősorban a régióképződés folyamatával, a megyék EU-csatlakozás utáni szerepével ismerkedtek. A küldöttség számos megbeszélést folytatott az együttműködés lehetőségeiről is. A találkozókon megfogalmazódott közös szemináriumok szervezé­se, a gyakornokok cseréje a regionális fejlesztéssel összefüggő terü­leteken, a régió felsőoktatásában részt vevő pedagógusainak közös angliai pedagógiai továbbképzése, illetve közös részvétel uniós programokban, tj__________________________________________ ______________ ■ Új ból felfüggesztve (Folytatás az 1. oldalról) A bíróság május 28-án megho­zott végzésében megszüntette a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony felfüggesztését, mi­vel az alapos gyanú tényét alá­támasztó bizonyítékok ismere­tének hiányában a fegyelmi el­járás elrendelését és munka­köréből történő felfüggeszté­sét megalapozatlannak és tör­vénysértőnek tartotta. A képvi­selő-testület a május 30-ra ösz- szehívott rendkívüli ülésen azonban ismételten felfüg­gesztette Tarjányiné munkavi­szonyát. Tokai László, a polgármes­teri teendőket újból gyakorló alpolgármester ér­deklődésünkre elmondta, a korábbi bírósági végzést tiszte­letben tartva egy másik határo­zat született a rendkívüli ülé­sen, és ezúttal nem vétettek el­járási hibát. A fegyelmi vizsgá­lattal megbízott, háromfős pénzügyi, településüzemelte­tési, foglalkoztatási, mezőgaz­dasági és ügyrendi bizottság javaslatára és az eddigi feltárt adatok birtokában a testület immáron második alkalommal is felfüggesztette állásából Tar­jányinál Kókai Mihály, a polgármes­ter jogi képviselője lapunk ér­deklődésére ekképp fogalma­zott: - Ez a döntés a megyei bíróság végzésének lábbal tip- rása. Ráadásul úgy hozott ha­tározatot a testület, hogy a pol­gármester asszonyt meg sem hívták az ülésre, holott mint képviselőt, őt is értesíteni kel­lett volna róla. A július 27-re kiírt időközi választásig való­színűleg eltart még ez az ügy - hangsúlyozta Kókai Mihály. M. G. Számos szervezet képviselői és magánemberek helyezték el a megemlékezés virágait az I. világ- háborús emlékműnél fotói cs. i. Trianonra emlékeztek Tegnap megyénk számos településén tartottak trianoni meg­emlékezést. A Trianon Társaság, a Bocskai Szövetség, a Ma­gyar Önvédelmi Liga, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozga­lom és számos civil szervezet tegnap este Szolnokon tartott méltó megemlékezést az országunkra és nemzetünkre nézve igazságtalan, ezért fájdalmas trianoni békediktátum aláírá­sának 83. évfordulója alkalmából. Szolnok A Tisza-parton felállított I. világ- háborús emlékműnél megtartott rendezvényen közel százötvenen emlékeztek meg a gyászos napról. Arról a napról, amikor az I. világ­háborúban „győztes” hatalmak vezetői néhány tollvonással tizen­három millió magyar állampolgárt zártak új határainkon kívülre. Családok, falvak, városok, folyók, hidak, vasutak szakadtak szét 1920. június 4-ével. Mint az emlékezésen elhang­zott, az összmagyarság tegnap fe­ketébe öltözött, gyászoltak Felvi­déken, Erdélyben, Délvidéken és talán az Őrségben is. Hosszú­hosszú évtizedek után talán eljött az idő, hogy Juhász Gyula sorait - „Ne beszéljünk róla sohasem, de mindig-mindig gondoljunk rá!” — mi is megcsonkítsuk: Beszéljünk róla és mindig-mindig gondoljunk rá! A szónokok hangsúlyozták: fe­lejteni ugyanis akkor sem lehet, ha hamarosan ugyanabba a kö­zösségbe tagozódunk, melynek néhány állama nyolcvanhárom évvel ezelőtt a népek önrendelke­zését semmibe vevő döntésével nehéz helyzetbe sodorta nemze­tünket. M. G.

Next

/
Thumbnails
Contents