Új Néplap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-04 / 129. szám

4. OLDAL AZ EURÓPAI UMIÓ KAPUJÁBAN 2003. Június 4., szerda Változások előtt az építőipar Építőipar az Európai Unióban és Magyaror­szágon címmel Oelberg Károly, az AACM Central Europe Kft. ügyvezetője tartott elő­adást a minap a megyei kereskedelmi és iparkamara Euro Info Központjában. Az egyik legnagyobb munkaerő-felvevő ágazat az unióban az építőipar. Tudni kell, hogy minden egyes építőipari mun­kahely a gazdaságban két további munkahe­lyet generál. Vagyis a gazdaságélénkítés ha­tékony eszköze. Nem véletlen, hogy amikor a piac működésébe a kormányok be akar­nak avatkozni, akkor nagy infrastrukturális beruházásokat finan­szíroznak közösségi forrásokból - jelentet­te ki az előadó. Jelenleg az unió épí­tőiparában nagyon erős tőkekoncentráció zaj­lik, egyúttal az ágazat nagymértékben polari­zálódott. Vannak nagyon nagy vállalatok és vannak nagyon kicsik. Ez a folyamat hatni fog a magyar építőiparra is. A szakértő úgy véli, nem igaz az, hogy a kisvállalkozások tönkre fognak menni. Ezt a szektort ugyanis a hatások sokkal később fogják elérni; a piac nyomásának elsősorban a nagyválla­latok lesznek kitéve. Ráadásul a nagyvállalatok a minél nagyobb profit realizálásához nyilvánvalóan a hazai vállalkozásokra fognak támaszkodni. A leg­sérülékenyebb vállalkozásoknak az 50-100 főt fog­lalkoztatókat nevezte az előadó. Ezek úgy tudnak megmenekülni, ha közöttük is egyesülés zajlik le. Oelberg úgy vélte, az uniós források elsősor­ban építőipari beruházásokat fognak generálni, akkora ugyanis az infrastruktúraigény, vagyis az építőipari piac a csatlakozás után növekedni fog. A szakismeret hazánkban adott, de a nyelvis­merettel és az informatikai ellátottsággal gondok lesznek. Pillanatnyilag ezekben a helyzet igen rossz. Komoly lemaradás van a piaci ismeretek tekintetében is. Ugyancsak kiemelt szerepe lesz az unióban az együttműködésnek, amiben mi, magyarok nem vagyunk erősek... A legnagyobb gondot azonban a tőkeszegény­ség jelenti. Ebből a csapdából az uniós források segíthetnek majd kitörni. Arra persze nem lehet számítani, hogy közvetlenül a vállalkozások kap­ják a támogatásokat, de arra igen, hogy egyes te­rületek támogatásából eredően az építőipar fel­adathoz jut. Oelberg biztosra vette, hogy ezen a téren relatív forrásbőség lesz. A vállalatirányítást érintő szabályokról az elő­adó elmondta, hogy a törzstőkét valószínűleg ná­Az unióba lépve szigorodik az ellenőrzés (képünk illusztráció) FOTÓ: CSABAI ISTVÁN lünk is fel kell emelni. Az uniós követelmény 25 ezer euró. Még nem látni tisztán, hogy a bt.-kre ez vonatkozni fog-e. Számítani lehet arra, hogy a munkajogi szabá­lyokat sokkal szigorúbban fogják venni. A foglal­koztatás sokkal ellenőrzöttebb lesz. A közbeszer­zés tekintetében azt lehet várni, hogy az eljárás a jelenleginél sokkal szigorúbb lesz, és az lesz az ellenőrzés is. Ugyancsak szigorodás várható a munkavédelem, a munkaegészségügy és a kör­nyezetvédelem terén. Várható, hogy az unióba lépve növekedni fog a fizetési fegyelem, és hogy a fogyasztói érdekeket sokkal erőteljesebben fogják képviselni. Ha az ágazat valóban elkezd szerveződni, koncentrá­lódni, akkor ki lehet majd szűrni a tartósan rossz munkát végzőket, a kontárokat. A szakember kifejtette, jelenleg nyugaton az építőipari szakemberekből óriási hiány van, ami tág lehetőséget jelent a vállalkozó szellemű fiata­loknak. Igaz, az angollal szemben, aki élete első lakását akkor veszi meg, amikor nyugdíjba megy, mert addig csak bérlakásban élt, a magyar ember mobilitása roppant csekély... TÓTH ANDRÁS Nincs félnivalója az iparosoknak Az Országos Asztalos- és Fa­ipari Szövetség megyei szer­vezete a minap szakmai fó­rumot rendezett Jászberény­ben, amelynek aktualitását hazánk európai uniós csat­lakozása adta. — Nincs sok félnivalójuk a hazai iparosoknak az uniótól, hiszen az exporttermékeink nyolcvan szá­zalékát az EU tagországaiban ér­tékesítjük - szögezte le Király Zsolt, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kis- és középvállal­kozások integrációs felkészítését koordináló főosztálya főtanácso­sa. Szerinte az a vállalkozás, amely eddig versenyképes tudott maradni a hazai piacon, az a megnyíló lehetőségekkel is élni tud, s nem kell tartani az áruk szabad áramlásától sem. Alapvetően fontos célként je­lölte meg a mikro- és kisvállalko­zások felkészítését, hiszen a ha­zai vállalkozások 96,5 százaléka tartozik ebbe a körbe, 800 ezer működő vállalkozás foglalkozta­tott nélkül vagy kevesebb mint ki­lenc alkalmazottal dolgozik. Leg­többjükre jellemző a tőke- és for­ráshiány, kevés információval rendelkeznek, gyakorta elavult technológiával dolgoznak. A kö­zeljövőben indul az az országjáró körút, amelynek legfőbb célja e vállalkozói kör felkészítése lesz. Ahhoz, hogy igazán hatékonyan működjön ez a program, az elő­adó kérte az iparosokat, hogy az őket leginkább foglalkoztató kér­déseiket juttassák el a minisztéri­umhoz a szakmai szervezeteken keresztül. A főtanácsos elmondta, hogy jelenleg is vannak olyan pályáza­ti lehetőségek, amelyek segíthe­tik a hazai vállalkozásokat a fel­készülésben. Ezek leginkább a technológia, a technika korszerű­sítését, a vállalkozásirányítási rendszer létrehozását, megújítá­sát, a versenyképességet javító üzleti tanácsadó cégek szolgálta­tásainak igénybe vételét, az okta­tást, szakmai anyagok készítését, valamint a beszállítói tevékeny­ség bővítését szolgálják. BANKA CSABA Érthetetlen közömbösség Vajon tíz gazda közül hány tudja, hogy ha például öt hektáron búzát termeszt, akkor jövőre, a csatlakozás után mennyi támogatást kap alanyi jogon? Ehhez hasonló gyakorlati kérdésekre ad­nak választ az agrárkamara gazdák felkészítését célzó rendezvényei. A program megyénkben a félidejéhez érkezett. Az eddigi tapaszta­latokról Papp Lászlót, a ka­mara titkárát kérdeztük. A gazdák jól ismerik a magyar ag­rártámogatási rendszert, viszont a többségnek még kevés informá­ciója van az Európai Unióban használatosról. A szakminisztéri­um megbízásából a Magyar Ag­rárkamara, a MOSZ és a Perfekt Rt. azért szervezett országos ren­dezvénysorozatot, hogy felkészít­sék a gazdákat a csatlakozásra. Ennek keretében májusban és jú­niusban a 19 megyében 300 elő­adást tartanak a téma ismert szakértői, egyetemi, főiskolai ta­nárok. Az előadáson részt vevők gyakorlati kézikönyvet kapnak, amely az EU agrárrendtartását mutatja be, valamint nyolc ágaza­ti specialitásokat tartalmazó fü­zet is készül, amelyet az FVM jut­tat el a termelőkhöz a program szervezőin keresztül. A program fő célja, hogy a gaz­dák megismerjék a Közös Agrár- politika gyakorlatát, a legfrissebb tényeket, az adott térségre jellem­ző specialitásokat. Fontos, hogy minden érintett birtokában le­gyen az alapvető információknak és ennek alapján tudjon döntést hozni. Képes legyen megvála­szolni olyan kérdéseket, hogy mi­ből, mennyit, hogyan kell termel­nie ahhoz, hogy megfelelő jöve­delme legyen, s ebből mennyi tá­mogatásra lesz jogosult. A megyében 11 helyszínen 18 előadást tartanak, ebből 8 már le­zajlott. Minden rendezvényre mintegy 200 meghívót küldött szét a kamara, az előadásokon azonban átlagosan mintegy szá­zan jelentek meg. E létszám biz­tosítása is óriási szervezőmunkát igényelt - mondta Papp László. A titkár szerint ennek oka egy­részt az, hogy ebben az időszak­ban a munka dandárja van a ha­tárban. Az időpont megválasztá­sa sem könnyű, hiszen ami a nö­vénytermesztőknek jó, az az ál­lattartóknak már nem megfelelő. A legkedvezőtlenebb mégis az, hogy hiába a falugazdászok és mások segítsége, e rendezvénye­ken elenyésző az őstermelők, egyéni és családi gazdák aránya. Ebben a körben érdektelenség és közömbösség tapasztalható, ami azért is lehangoló, mert a kamara titkára szerint épp a kisebb gaz­dálkodók soraiban a legnagyobb a tájékozatlanság az unióval kap­csolatosan. Papp László úgy gondolja, minden árutermelő (félig áruter­melő) gazda alapvető érdeke, hogy eligazodjon a Közös Agrár- politika berkeiben, ezért várja in­gyenes rendezvényeikre mind­azokat, akik szeretnének sok új, tényszerű és számszerű tájékoz­tatást kapni a gazdálkodás jövő­beli, uniós kereteit illetően. Leg­közelebb ma Jászapátiban a mű­velődési házban, 13 órakor kez­dődik felkészítő előadás, holnap pedig a mezőtúri közösségi ház­ba várják az érdeklődőket. _____________________________________LZ. Ti szta vizet a pohárba! Az Európai Unió — a meglé­vő szabályozásokat magába foglaló — vízkeretirányelve 2000 decemberében lépett hatályba, s célul tűzte ki az európai vizek jó állapotának elérését 2015 végéig. A keretirányelv egységesen fogal- [ mázzá meg a környezeti célkitű­zéseket, az „általános jó állapot” eléréséhez pedig intézkedéseket rendel, amelyeket többek között a meglévő európai szabályozások szerint kell végrehajtani. Ezek kö­zé tartozik például a települési szennyvízirányelv, a fürdővizes irányelv, valamint az ivóvizes A közösség a keretirányelv egységes értelmezésére és megvalósítására létrehozta a „vízigazgatók értekezletét”, amely gyakorlatilag informális fórumot jelent a stratégiai do­kumentumban megfogalmazott 11 projekt kidolgozására. Magyarország kezdettől fogva aktívan részt vesz a vízkeret­irányelv európai munkacsoportjaiban. Hazánknak ez év vé­gén be kell számolnia a jogharmonizációs program teljesíté­séről, és meg kell jelölnie azt a koordináló hatóságot, amely vízgyűjtő szinten foglalkozik a keretirányelv végrehajtásával. Sok településen okoz gondot a nem meg­felelő vízminőség (képünk illusztráció) FOTÓ: M. J. irányelv is. Magyarország ez utóbbira átmeneti mentességet kapott, az előírásokat két ütem­ben, 2009 végéig valósíthatja meg. Az unióban ugyanis szigoro­dott az ivóvízszabvány. (Egyebek közt 50 mikrogramm/literről 10 mikrogramm/literre csökkent az arzén határértéke). Mint ismert, hazánkban, főként az Alföldön az ivóvízirányelv teljesítésével kap­csolatban a legnagyobb gondot az arzén okozza. A vízbázisoknál ugyanis az arzén rétegeredetű, a határérték feletti paramétereket nem emberi beavatkozás, hanem a természet okozza. A vízkivétel helyén megoldandó paraméter­csökkentésre országos program készült, amelynek beruházásigé­nye mintegy 200 milliárd forint. Ennek azonban akár a duplájába is kerülhet, amennyiben a hálóza­ti rekonstrukciót is be kell vonni a programba. Az irányelv ugyanis megszigorította a vízmintavétel szabályait is, a víz minőségét a szolgáltatás helyén kell mérni, így a hálózat minőségrontó hatásai is közrejátszanak._______________■ A vidék jó gazdái jó természetvédők is A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Termé­szetvédelmi Tanácsadó Szolgálata (MME TTSZ) és a WWF Magyarország szeretné elősegíteni, hogy az agrár-környe­zetvédelmi programokhoz a gazdálkodók minél több anyagi és szellemi forrást szerezhessenek, ezért felhívják a figyel­met a gazdálkodók tájékoztatásának fontosságára az EU- csatlakozás őket érintő kérdéseiről. Agrár-környezetvédelmi mintate­rületet mutatott be a két termé­szetvédelmi szervezet. A progra­mot az Európai Unió Kommuni­kációs Közalapítvány támogatta.- Nemcsak a területalapú kifi­zetésekről kellene a híradásoknak szólni, hanem a vidéken élők szo­ciális és környezeti hátterét meg­teremtő vidékfejlesztési támogatá­sokról is — hangsúlyozta Márkus Ferenc, a WWF igazgatója. - Ha kihasználjuk a lehetőségeinket, agrár-környezetvédelmi célokra a jövő évtől az idei összeg négy-öt­szöröse áll majd rendelkezésre. Bár a vidékfejlesztési intézke­désekből származó pénzekhez csak pályázat útján juthatnak a gazdák, jelenleg szinte semmi­lyen ismerettel nem rendelkez­nek arról, hogy mire lehet majd jelentkezni 2004. május 1-je után. A két civil szervezet ezért infor­mációs tevékenységbe fogott. Ennek részeként az ország kü­lönböző térségeiben gazdálkodói fórumokon tájékoztatást nyújtot­tak a mezőgazdasággal foglalko­zóknak várható lehetőségeikről az unióban és az agrár-környezetvé­delem jövőjéről. A két szervezet közös füzetet is készített Unióban a természettel címmel, amelyben röviden tájékoztatja a gazdálko­dókat az EU-csatlakozás hatásai­ról, különös tekintettel a vidékfej­lesztési támogatásokból adódó le­hetőségekre, ezzel is segítve őket a felkészülésben.- Olyan kiadványt adunk a gazdák kezébe, amellyel a gazdál­kodás eredményességét alapvető­en befolyásoló támogatási, pályá­zati források minél eredménye­sebb kiaknázásához szeretnénk hozzájárulni - emelte ki Fiilöp Gyula, az MME TTSZ agrár-kör­nyezetvédelmi tanácsadója. Szilvácsku Zsolt, az MME veze­tő tanácsadója hozzátette: - Az európai uniós csatlakozás után is meg kell őriznünk a ma még vál­tozatos, mozaikos, ugyanakkor sok helyütt még nagyobb egybe­függő élőhelyekkel bíró hazai tá­jat, mert ilyen környezetben talál­ja meg életfeltételeit a haris, a tú­zok, az ürge, a magyar kökörcsin, a tartós szegfű és a többi termé- szetvédelmileg értékes növény- és állatfaj. __________________boy A Kárpát-medencében elhelyezkedő Magyarország területe alig 1 százaléka Európának, természeti értékeink gazdagsága azon­ban messze meghaladja ezt az arányt- A Kárpát-medence hosszú ideje tartó viszonylagos elszigeteltségének eredménye­ként magas a bennszülött fajok száma, növényvilágunk és a hoz­zá kapcsolódó állatvilág biológiai sokfélesége nagyon gazdag. Sorokban INTŐ. A mezőgazdaságot és a pénzügyi ellenőrzést tartja az EU- tagságra való felkészülés legneuralgikusabb pontjának az Európai Bizottság, és itt sürgős intézkedést vár a magyar hatóságoktól - ad­ta hírül a BruxínFo. A legújabb monitoringjelentés a közösségi ag­rártámogatásokat intéző kifizetőügynökség és a közvetlen kifizeté­sek intézményi keretének számító integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IACS) felállítását, valamint az élelmiszer-ipari - minde­nekelőtt húsfeldolgozó - üzemek korszerűsítését sorolja a további halasztást nem tűrő feladatok közé az agráraim terén. BRÜSSZELI ÁLLÁSOK. Több mint hatszáz, magyar állampolgár­oknak fenntartott, állandó státusú európai uniós köztisztviselői ál­lásra lehet pályázni az Európai Unió internetes honlapján található űrlapokon. A tisztviselői, jogász, nyelvész és titkársági asszisztens kategóriában június 24-ig lehet pályázni az EU valamennyi intéz­ményében, a 2004-től 2010-ig terjedő időszakra. A magyarok szá­mára fenntartott álláshelyekre az írásbeli, majd szóbeli versenyvizs­gák Budapesten és egy vidéki városban, valamint Brüsszelben zaj­lanak idén ősszel, angol, német vagy francia nyelven. A közép- és felsővezetői állások pályázatait várhatóan ősszel teszik közzé az EU honlapján. Ezeken már nincsenek országkvóták, így csak a pályá­zók felkészültségétől függ, hány magyar kerülhet magasabb pozíci­ókba az EU különböző intézményeiben. Az unió korábban magya­roknak meghirdetett, meghatározott időre szóló szerződéses állásai iránt egyébként háromszoros volt a túljelentkezés. Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Laczi Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents