Új Néplap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-25 / 146. szám
4. OLDAL AZ EURÓPAI UNIÓ KAPUJÁBAN 2003. Június 25., szerda Í:| fHHI Felkészültek-e a vágóhidak? Több húsüzem nem lesz képes teljesíteni a szigorú követelményeket Abban a helyiségben, ahol a csontozás, a feldolgozás folyik, legfeljebb 12 fok lehet a hőmérséklet (KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ) Megyei információ Harminchárom vágóhíd működik jelenleg a megyében. A szigorú uniós előírások miatt ezek száma előreláthatóan csökkenni fog. Tejüzemeink sem állnak jól, jelen pillanatban úgy tűnik, csak egy fogja teljesíteni a feltételeket.- 1995 körül indította el néhány megyebeli üzem az uniós felkészülést. 2001 júliusában negyven vágóhíddal, illetve húsüzemmel rendelkezett a megye. Ezekből 2003 első negyedévéig felfüggesztettek húszat, jelenleg harminchárom üzem működik. Úgy lehet ez, hogy több üzem a felfüggesztést követően felújításokba fogott, így újra elkezdhette működését - mondta lapunknak dr. Péter István megyei főállatorvos. A megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás igazgatója kifejtette: az üzemek közül már többen jelezték, a csatlakozáskor önként megszüntetik tevékenységüket. Teszik ezt azért, mert nem tudják teljesíteni a megnövekedett követelmény- rendszert. Természetesen több üzem működni kíván a későbbiekben is. Ezek közül azonban jó néhány későn „ébredt”, míg vannak olyanok, amelyek valóban felkészültek, komolyan vették az uniós követelményeket. A fáziskésésben levő üzemek valószínűleg nem számíthatnak arra, hogy megfelelnek majd az előírásoknak. A megfelelni igyekvő cégek viszont nagy valószínűséggel 2004 májusáig teljesíteni tudják az uniós elvárásokat. Ezek engedélyezett üzemek lesznek, ami azt jelenti, hogy a csatlakozás után minden további nélkül szállítani tudnak az EU-piacra. A főállatorvos elmondta, két olyan vágóhíd van, amelyik halasztást kért 2006. december 31- ig, és ezt meg is kapta. Ezek addig a belföldi ellátás szintjén tevékenykedhetnek. Azok az üzemek, amelyek nem lesznek engedélyezettek (azaz nem szállíthatnak az unióba), úgynevezett jóváhagyott üzemként működhetnek tovább, illetve 2003. november 30-ig nem uniós követelményeket érvényesítő országokba exportálhatnak. Évente maximum ezer számosállatot vághatnak le. Az engedélyezett vágóhidakhoz képest kizárólag infrastrukturális beruházások tekintetében kaptak könnyítést, az élelmiszer-biztonsági előírások esetében ugyanazon feltételeknek kell megfelelniük. Dr. Péter István hangsúlyozta, a megyei élelmiszer-ellenőrző állomás az üzemek esetében konzultatív jelleggel támogatta a felkészülés folyamatát. A főállatorvos reméli, annak ellenére, hogy több üzem működési engedélyét várhatóan jövő májusig visszavonják, remélhetőleg számos üzem felel meg a követelményrendszereknek és minél több lesz az engedélyezett vágóhidak száma a megyében. Egyébként ezekből pillanatnyilag öt található. Mint megtudtuk, a felkészüléshez a hatósági ellenőrzés folyamatos. Az év végéig valamennyi üzemet tüzetesen átvizsgálják. Ugyanezt teszi majd az Országos Élelmiszer-vizsgáló Intézet is. A vizsgálatok után fennmaradt működő üzemekről az unió illetékes hatósága jelentést kér. A csatlakozást követően az uniós ellenőrök várhatóan újabb górcső alá veszik a vágóhidakat. A vágóhidakhoz hasonlóan megyénk három tejüzeme esetében is folynak az uniós követelmények szerinti felülvizsgálatok. A legjobb helyzetben a tiszafüredi Kuntej van. Ennek a cégnek jó esélye van arra, ha a most folyó fejlesztéseket végrehajtja, akkor a piacon maradhat. A másik két üzemben (Jászapátin és Kun- szentmártonban) azonban jelentős infrastrukturális gondokkal néznek szembe — mondta a me- gyei főállatorvos. tóth andrás Az EU előírásai szerint a vágóhidakon az élelmiszer közelébe kerülő eszközöknek rozsdamentes acélból kell készülniük. Fa elemek nem lehetnek az épületben, még az ajtók anyaga sem lehet fa. A különböző feladatok ellátására külön helyiséget kell biztosítani. Külön vágó- csarnokban kell vágni a sertéseket és a szarvasmarhákat. Bizonyos állatjóléti feltételeknek is meg kell felelniük a vágóhidaknak. Az élő állatok számára például biztosítani kell vizet és táplálékot is, utóbbit abban az esetben, ha nem az odaszállításuk napján vágják le őket. A vágóhidak egy részében a kábítóberendezést is le kell cserélni. A kések, bárdok fertőtlenítéséhez állandóan folyó, 82 Celsius-fokos forró vizet kell biztosítani mindenhol, ahol eszközzel dolgoznak. Abban a helyiségben, ahol a csontozás és egyéb feldolgozás folyik, legfeljebb 12 fok lehet csak a hőmérséklet. A zsigerek részére 3 fokos hütő kell, emellett 0-5 fokos elkülönítő hűtőre, a hús tárolásához pedig 0-7 fokos hűtőre is szükség lesz az EU-normák szerint. Kiszámíthatóbb viszonyok Az unióban sokféleképp segítik a kis- és középvállalkozásokat A gazdálkodók mellett a kis- és középvállalkozások körében fogalmazódik meg a legtöbb félelem a csatlakozás kapcsán. Holott a kis- és középvállalatok kiemelkedő szerepét az EU régóta elismeri, és különféle módokon igyekszik segítségükre lenni. A magyar kis- és középvállalatokra a jövőben is szükség lesz mind a nagy cégek beszállítóiként, mind pedig a hazai és uniós igények közvetlen kielégítőiként. A kis- és középvállalatoknak (kkv) kiemelkedő a szerepük nem csak a termék-előállításban és a szolgáltatások nyújtásában, hanem a foglalkoztatásban is. Méretük miatt azonban sérülékenyebbek, a piaci versenyben való helytállásukhoz esetenként segítséget igényelnek. Az EU szigorú versenypolitikája különleges elbánást biztosít a kis- és közepes vállalkozások számára. Egyrészt a kkv-k nagyságrendjének megfelelő ügyekben nem is indítanak eljárásokat, másrészt a vállalatokra vonatkozó versenyszabályok egyik csoportja kifejezetten tiltja a piaci erőfölénnyel való visszaélést, amely nyilvánvalóan fontos a „kicsik” számára. Elemzők szerint a csatlakozásból adódóan nagyságrendileg jelentős, új versenynyomás nem várható e szektorra, Magyarország ugyanis már túlvan az EU- országok versenyéből származó „mellékhatásokon”: az ipari termékekre 2001 óta teljesen szabad kereskedelem érvényesül. Az unióban rengeteg jogszabály, szabvány, előírás szabályozza a cégek működését, ám legtöbb esetben már nálunk is ugyanazok az előírások, mint az EU egységes piacán. A jogharmonizáció eredményeképpen a hazai vállalkozók is egyre inkább otthon érezhetik magukat Európában. Ettől függetlenül lehetnek kellemetlen következményei a csatlakozásnak. Az egységes piacon erősebb a verseny, a jól jövedelmező területekre szívesen áramlik be a külföldi tőke, ami kiszoríthat bizonyos magyar vállalkozásokat a piacról. Ez a folyamat azonban már több mint tíz éve megindult Magyarországon, és inkább a globalizációban, semmint az EU-integ- rációban gyökerezik. (A nagy hipermarketek például sok kiskereskedőt lehetetlenítettek el, ám a velük való üzletelés a beszállítóknak sem mindig öröm. De ez így van a világon mindenütt.) Ami bizonyos: az egységes piacon kiszámíthatóbbak lesznek a magyar vállalkozások működési keretei. Ugyancsak tény: a kis- és középvállalatok túlnyomó része az adott térség piacát látja el árukkal és szolgáltatásokkal, és elsősorban olyan tevékenységeket végez, amelyek valamiért nem igazán vonzóak a nagyvállalatok számára. Szakértők szerint már csak ezért sem kell túlzottan tartani az EU-ban honos vállalkozásoktól - sem a nagyoktól, sem a kicsiktől. Az Európai Unióban közvetlen támogatásokkal is sokféleképpen (projektekkel, kedvezményekkel, tanfolyamokkal) segítik a kis- és középvállalatok működését. Ez — megfelelő hazai felkészülés esetén — többletforrást jelent majd a magyar kkv-k számára, s emellett bizonyos nemzeti támogatásokra is marad lehetőség. A közösségi szintű vállalkozás- fejlesztési programok többéves időszakot fognak át. Jelenleg a 2001 és 2005 közötti időszakra összeállított 4. program fut. Ennek kiemelt elemei közé tartozik az üzleti környezet átláthatóbbá tétele, egyszerűsítése, a kisvállalkozások pénzügyi terheit csökkentő ajánlások megfogalmazása, az alvállalkozás és a beszállítói lánc erősítése. A program közösségi finanszírozással segíti többek között a kisvállalkozókat a fejlesztési tőkéhez való hozzájutásban. Szintén brüsszeli forrásokból támogatják például e szféra innovációs tevékenységét, a környezetvédelmet szolgáló beruházásokat, az EU Kis- és Középvállalati Garanciaalapja pedig garanciákat nyújt a pénzintézeteknek a kisvállalatok részére folyósított hitelekre. A program fontos része az Euro-In- fo Központok továbbfejlesztése, mely központ Szolnokon is működik az iparkamara égisze alatt. A jövőben komoly szerepe lehet a kis- és középvállalatoknak az e-kereskedelemben, ezért az eEurópa program egyik fő csapásiránya e cégek informatizálása, hiszen az interneten azonnal és gyakorlatilag költségek nélkül megszerezhetők a potenciális beszállítókra és vevőkre vonatkozó információk. Hazánk csatlakozása után tehát nem csupán a hazai üzleti környezet és a vállalkozásfejlesztési politika javulása várható, hanem a kis- és középvállalatok közvetlenül az unió információs és pénzügyi támogatási rendszerének részeseivé válhatnak. Emellett a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) is kiemelt célként kezeli e vállalkozói kör támogatását. ________________________ _______LZ, Sz akértők Brüsszelből Az Európai Unió szakértői delegációja hazánk közlekedési hatósági tevékenységét vette górcső alá a múlt héten. A Willy Maes által vezetett ír, német, osztrák és finn tagokból álló delegáció érdeklődésének középpontjában a magyar közlekedési hatóság tevékenysége állt. Néhány napos magyarországi látogatásuk ideje alatt igyekeztek feltérképezni, hogy a helyi állapotok mennyiben felelnek meg az uniós elvárásoknak. Tapasztalataikat később országjelentésben rögzítik. A szakértők tájékozódtak a gépjárművezetők vizsgáztatásával, a gépjárművek műszaki vizsgáztatásával, a különféle engedélyezési eljárásokkal kapcsolatosan. A külföldiek egy napot Szolnokon is eltöltöttek, itt a megyei közlekedési felügyelet vendégeként a közúti ellenőrzés módszereire voltak elsősorban kíváncsiak. Ezen belül is a manapság „slágertémaként” kezelt AETR-egyez- mény betartásának ellenőrzése érdekelte őket. Az unióban ugyanis hagyományai vannak a nemzetközi fuvarozásban részt vevő járművezetők kötelező pihenőideje vizsgálatának. A felügyelet igazgatójától, Kádár Györgytől kapott tájékoztatót követően közúti ellenőrzés részeseiként-gyakorlati tapasztalatokat is szerezhettek. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közúti-közlekedési főosztályának jelenlévő vezető-főtanácsosa, Vid András lapunknak elmondta, Magyarország jól áll a jogharmonizációs feladatok tekintetében, a közel száz, közlekedési hatósági tevékenységgel összefüggő előírás módosítása megtörtént. Mindezek már úgy működnek Magyar- országon, mintha már EU-tagálla- mok lennénk. hoy Az európai tudomány és kutatáspolitika célja a társadalmi versenyképesség növelése, amely az életminőség javítását és az ehhez szükséges gazdasági fejlettség elérését szolgálja. E terén viszonylag kevés a tagországok számára kötelezően átveendő közösségi joganyag, a nemzeti tagállami hatáskör a meghatározó. Az unió főként különböző ösztönző programokkal, koordinációval éri el céljait. Az Európai Unió 5. kutatási keret- programja - amelynek előkészületei 1998-ban, a csatlakozási tárgyalások megkezdésével egy időben indultak - Magyarország számára döntő jelentőségű. Ez volt ugyanis az első olyan program, amelyben hazánk teljes jogú tagként, a részvételi díj befizetésével (ennek közel 50 százalékát PHA- RE-támogatás fedezte) már teljes körűen részt vett. A 2002 végén lezárult keretprogram mérlege pozitív: négy év alatt az éves részvételi díjak 60 millió eurós ráfordításával szemben eddig mintegy 70 millió eurós finanszírozást A biotechnológiától a klímakutatásig nyertek el magyar résztvevők, főként nagyméretű nemzetközi konzorciumokban való pályázatokkal. A nemrég indult 6. kutatási keretprogram feltételrendszere már nem tesz különbséget a tagországok és a ma még tagjelöltek között. Eddig nem volt arra mód, hogy csak tagjelölt országok kutatóiból, mérnökeiből álló konzorcium nyújtson be pályázatot, szükség volt legalább egy tagország részvételére is. Ez a változás megvalósíthatóvá teszi egyebek közt a közép-európai tagjelölt országokat magába foglaló régió sajátos érdekeinek megjelenítését. Az új, 17,5 milliárd euró költségvetésű közösségi keretprogram az Európai Unió kutatás-fejlesztési politikájában alapvető irányváltást is jelent, a közös európai kutatás minden eddiginél szélesebb dimenzióba kerül. Az unió ennek demonstrálására bevezette az európai kutatási és innovációs térség fogalmát. Az új közösségi program tartalmában az életminőséget és a gazdaság versenyképességét befolyásoló tudományos-műszaki problémakörre koncentrál. Az első nagy témakör a genetikai-geno- mikai, biotechnológiai, orvosbiológiai kutatások, amelyek révén számos, ma még gyógyíthatatlannak tűnő betegség gyógyíthatóvá válhat (az idegrendszer degenera- tív betegségei, például a Parkin- son-kór, az AIDS, a népbetegségek stb). A második kérdéskör az élelmiszer-biztonság, amely Magyarország számára ugyancsak nagyon fontos technológiai feladatokat tartalmaz, az unióban ugyanis alapkövetelmény, hogy az élelmiszer a feldolgozás minden fázisában követhető és ellenőrizhető legyen. A keretprogram harmadik fő témaköre az információs társadalom technológiáinak fejlesztése. A negyedik témakör a repülés- és űrtechnika, á nanotechnológia és anyagtudomány, az ötödik pedig a környezetvédelem, ezen belül a klimatikus viszonyok változásának kutatása, s ezzel szoros A tudomány-technológia területén Magyarország integrációja több évtizede folyik. A magyar tudomány képviselői, kutatóintézetei és szakemberei már a '70-es években ismertek voltak Európa fejlett országaiban. A meglehetősen kiterjedt nemzetközi és nyugat-európai kapcsolatokra építve indult el az alkalmazkodás a közösségi programokhoz az egyetemek, akadémiai intézetek, a kutatók, oktatók és a tudomány-technológiával foglalkozó kis-, közepes vállalkozók körében. 1994 után mára közösségi kutatási keretprogramok bizonyos projektjeibe is be tudtak jutni a magyar kutatók. összefüggésben az energetika, a szennyezőanyag-kibocsátás és annak hatása. A hatodik, a „polgárok és kormányzás a tudástársadalomban” című témakör, amely arra keres választ, hogy az új, különösképpen az információs technológiák, hogyan változtatják meg a mindennapi életünket, a közéletet, se- gítik-e a demokrácia kiteljesedését, az állam hatalmi, illetve szolgáltató szerepének érvényesülését. Az egyes nagy tudományosműszaki projektekhez közvetlenül is kapcsolódnak társadalom- tudományi kutatások, amelyek még soha nem részesültek akkora támogatásban, mint e kifejezetten műszakinak hangzó programok révén. Az EU új kutatásfejlesztési politikája válasz arra, hogy a közösség komolyan tart versenyképességének elvesztésétől a másik két nagy régióval, Japánnal és különösképpen az Egyesült Államokkal szemben, ahol három százalék felett van a nemzeti össztermék kutatásfejlesztésre költött aránya, míg az uniós átlag két százalék körüli. Az EU célul tűzte ki, hogy 2010-ig az európai össztermék kutatásra, innovációra fordított hányadának el kellene érnie a három százalékot, amelyen belül kétharmad részt a gazdaság, a vállalatok hozzájárulása kellene hogy képviseljen. E cél megvalósítására az EU komoly erőket mozgósít, a teljesítés valójában azonban nem a közösségi programok keretein belül várható. Tény ugyanis, hogy Európában jelenleg a kutatásfejlesztésre, innovációra fordított összegek 94-95 százalékát nem a közösségi programokban, hanem a tagországok önállóan vagy multi, illetve transznacionális vállalatok, esetleg egy-két ország együttműködése révén költik el. A valódi európai kutatást ez jelenti. Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. - Szerkesztette: Laczi Zoltán
