Új Néplap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-24 / 145. szám

I 2003. Június 24., kedd 7. OLDAL TÜKÖR A „gyüttment második otthonára talált Mezőtúr " delkeznek. Aki pedig az idegen---------------------------------------- nyelvek megszállottja, az is ked­Am ikor Rózsa Endre 1976- ban élete első biológia-föld­rajz szakos diplomáját átve­hette Egerben, és a sors úgy hozta, hogy Mezőtúrra ke­rült, jó néhányan kíváncsi­an fürkészték, üdvözölték. Mások inkább azt firtatták: ki ez a gyüttment? Ahogy el­nézzük, nem sok sót, vizet fogyaszt ez a messziről érke­zett Túron — súgtak össze mögötte egyesek. Ennek ho­vatovább huszonhét éve: az­óta diplomát szerzett a sze­gedi egyetemen, a műszaki egyetemen, és 1985—2003 között a nagy hírű Teleki Blanka Gimnázium igazga­tója. Egy szó mint száz, lassan, foko­zatosan elfogadták a messziről érkezettet, miközben a gimnázi­umban többféle képzés létesült. Kellett is a részbeni profilváltás, vére választhat az angol, a né­met, a francia, az olasz vagy az orosz között, de ha kell, a spa­nyol is lehetséges. Mindez segít kialakítani, megteremteni a sokat emlegetett uniós szemléletet. En­nek érdekében sikerült kialakíta­ni, megszervezni német, francia, olasz, finn kapcsolatot, csereuta- kat. Nincs szégyenkeznivalójuk a továbbtanulást illetően sem, fő­leg a gimnáziumi osztályokból kerülnek be sokan az egyetemek­re, főiskolákra. Hogy azért a Tele­kinek lehet valamilyen kisugár­zása, vonzása, mi sem bizonyítja ékesebben, mint az: a tanárok­nak közel a fele itt érettségizett, majd a diploma megszerzése után visszatért tanítani. Az igazgató tevékenységének sokoldalúságát jelzi, hogy mint tankönyvírót is jegyzik. Földrajz­ból közel kétszázezer példány­ban kiadott, 9-10.-eseknek való könyv jelent meg az ő tollából. Rózsa Endre (jobbra) pedagógus munkássága elismeréseképpen kitüntetést kapott, ame­lyet Tokár István, a megyei közgyűlés elnöke adott át fotó, m. j. hiszen a diákság hatvanhárom te­lepülésről verbuválódott, me­gyénkén kívül Békés és Pest me­gyéből is. Igaz, az eredmények­hez szükségeltettek a nevelők is. Visszanézve pályája elejére, állít­ja: szerencsés ember, mert remek tantestület vette körül. Mind vi­lágnézeti, mind pedagógiai irány­zatok alapján nyitottak voltak. Tiszteletben tartották a gyereke­ket, mint személyiségeket be­csülték őket. Mivel náluk is úgy alakult a nemek közötü különb­ség, hogy a mintegy száz fiún kí­vül ötszáz lányt tanítottak, nevel­tek, arra is törekedtek, hogy fel­készítsék őket az életre, a nők szerepére, az anyaszerepre. Ezek lehet, kis pontoknak, feladatok­nak hatnak, mégis valahol na­gyon fontosak. Ajkár az új profi­lok, osztályok, lehetőségek meg­teremtése, mint a 6. osztályos gimnázium, a dráma-kommuni­kációs tagozat, a számítástechni­ka bevezetése, megszerettetése. Szerencsére jó kapcsolatot sike­rült kialakítania a helyi üzemek­kel, amelyek a szakképzéshez komoly segítséget nyújtottak, így korszerű számítógépekkel ren­Ami nem könnyű időtöltés, hi­szen egy megírása egy-másfél esztendő. Ezeken kívül a TIT-ben is dolgozott. Talán ezekért, talán több évtizedes hűségéért, ragasz­kodásáért, eredményeiért már át­vehette a városi Pro Urbe-díjat. A közelmúltban pedig a megyei közgyűlés Jász-Nagykun-Szol- nok Megye Pedagógiai Díjával tüntették ki. Gyaníthatóan mind­azokért, amelyeket ezen írás tag­lal. Időközben Rózsa igazgató úr címzetes igazgató lett, mert mi­után az emberek őt választották a körzet országgyűlési képviselőjé­nek, a pedagógushivatást felcse­rélte a politikuséval. A környéket ismerve nem lesz egy dekával se kevesebb feladata, teendője, akad miért lobbiznia. Szerencsé­jére ebben a munkában is szá­míthat sok támogatóra, segítőre, így a családjára is, hiszen a kép­viselőség is olyan embert kíván, aki megfelelő hátországgal, azaz családdal rendelkezik. Kertész­nyelven fogalmazva úgy is mondhatnánk: gyökeret eresztett a Rózsa. O. SZABÓ MIKLÓS Kisebb lett Tolna megye? Bács-kiskuni tábla a tolnai hídfőnél Duna folyó A bogyiszlói polgármester levélben fordult az illetéke­sekhez amiatt, hogy az új Duna-híd Tolna megyei híd­főjén helyezték el a Bács megye kezdete közúti jelző­táblát. Az üggyel kapcsolatban Tóth Ist­ván polgármester elmondta: Bács-Kiskun és Tolna megye ha­tára - ahogy Bogyiszló és Fájsz község határa is - a Duna köze­pén húzódik. Emiatt nem szeren­csés megoldás, hogy a megyeha­tárt jelző táblákat a Bogyiszló fe­lé eső oldalra helyezték el, ami számos Tolna megyei, illetve konkrétan bogyiszlói polgárt is sérthet önérzetében. A polgár­mester levélben fordult a Közle­kedési Főfelügyelethez, kérve a jelenlegi állapot megváltoztatá­sát. Tóth István szerint a legjobb megoldás természetesen a táblák a híd közepén történő elhelyezé­se lenne, ám tisztában van vele, hogy ennek esetleg műszaki aka­dálya lehet. Levelében ezért egy kompromisszumos javaslatot is indítványozott, nevezetesen, hogy a híd Tolna megyei hídfőjén maradjanak a most kihelyezett táblák, de a Bács megyei oldalt is lássák el hasonló, azaz Bács me­gye vége, Tolna megye kezdete jelzésekkel. Igaz, ebben az eset­ben a híd mintegy megyéken kí­vül eső létesítménnyé válna. Leg­alábbis a KRESZ-táblák szerint. ___________________{RKQK) PRESS) Há ny hal ússza meg az aszályt? Van, ahol már kiszáradtak a tavak - Nincs pénz vízpótlásra Amikor még bő fogást adott a lehalászás. A halágazatot évek óta kihagyják az aszálykárok enyhítéséből (Képünk illusztráció) FOTÓ: CSABAI ISTVÁN Gazdaság Az aszály miatt pusztul a vízutánpótlás nélküli tava­ink halállománya. A szivaty- tyús vízpótlás költséges, s azt nem támogatja az agrár­tárca. Orosz Sándor, a Hal­termelők Országos Szövetsé­gének igazgatója szerint fő­ként a dunántúli és egyes al­földi területeken nagy a baj. Ezen helyekről komoly hal- pusztulásról, tavak kiszára­dásáról is értesült a Világ- gazdaság. Az elhúzódó aszályos időszak­ban csökkent a hazai tavakban lévő víz mennyisége, s emiatt károk keletkeztek a halállomány­ban is. Ott kisebb a kár, ahol van vízutánpótlás, illetve ahol köny- nyebb védekezni — véli Orosz Sándor. Ekkor csak a felmelege­dett víz oxigénpótlásáról kell gondoskodni, igaz, többletkölt­ség árán. Ám halpusztulásra kell felkészülni, ahol nem jutnak többletvízhez a gazdák. Ilyen a Dunántúl nagy része, Fejér me­gye, az Alföld egy része. Ezeken a területeken komoly termeléskor­látozás következett be, és jelen­tős kár keletkezett a kitelepített halakban. Ezt a szövetség már je­lezte a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztériumnak (FVM), de a kár pontos nagyságát még nem lehet látni. Értesüléseink szerint a minisz­tériumnál nincs olyan haváriake- ret, amelyből a vállalkozások mű­ködési költségeinek egy részét át­vállalhatnák, vagyis besegíthetné­nek a vízpótlásba. A társaságok legfeljebb hal-újratelepítésre pá­lyázhatnak pénzért, de majd csak jövőre, mert az idei pályázaü ha­táridő lejárt. Napok óta téma a szakmában, hogy ki állja majd például a halpusztulás megelőzé­sére a szajoli holtágban beindult szivattyúzás költségeit. Tolnában már számos üres ha­lastó van, köztük 60 hektáros is — mondta Horváth László, a tolnai és somogyi halastavakkal bíró Attala, illetve Interfish társaság képviseletében. A két kft. halállományának a harmada már elpusztult, a tavak 100-120 centiméteres vízszintje 40 centiméterrel esett. A víz- mennyiség csökkenése és oxigén- tartalmának esése mellett a se­kély vízben kényelmesen sétáló gázlómadarak is tizedelik a hal­ivadékot. Ezekben a nagy kiterjedésű, völgyzáró gátas tavakban még szivattyúval sem lehet a vizet pó­tolni, teljes mértékben ki vannak szolgáltatva a csapadék-utánpót­lásnak. A tulajdonosok annyit te­hetnek, hogy meszezéssel lassít­ják az algásodást. Horváth László nehezményezi, hogy a halágazatot évek óta ki­hagyják az aszálykárok enyhíté­séből, holott a mezőgazdaságnak éppen a vízkultúrás területe síny­li meg a víz hiányát. A halgazda­ságok árvízkárok idején sem ju­tottak állami segélyhez. A hazai halgazdaságokban csak a kilencvenes évek második felétől vettek lendületet a felújí­tások és beruházások - derül ki egy közelmúltban megjelent ta­nulmányból, amelyet Bardócz Tamás és Orosz Sándor szer­kesztett, s amely az ágazat uniós csatlakozás előtti állapotát tag­lalja. Eszerint bár a halastavak folyamatos karbantartást igé­nyelnének, egyelőre csak a le­maradások pótlásánál tartanak a termelők. Sok halastóterületet műszaki állapotuk vagy gazda­sági okok miatt nem töltenek fel vízzel. Hamarosan nálunk is terjesztik Egységes önéletrajzi sablon a tizenötök országaiban Bő egy éve jelent meg az Európai Bizott­ság ajánlása az egységes EU-önéletrajzi mintáról. Áttörést nem hozott a nyugat­európai pályázásban, ám leendő uniós tagként hamarosan Magyarországon is megjelenik, így nem árt megismerni. Az egységes önéletrajz Fazekas Zsolt, a Hill International személyzeti tanácsadó ügy­vezető igazgatója szerint az amerikai tí­pusú önéletrajzhoz (cv-hez) igazodik. Uniós csatlakozás Az Európai Unióban már a kilencvenes évek első felében megfogalmazódott olyan egysé­ges önéletrajzi minta megalkotása, mely se­gíti a munkaerő szabad áramlását, a pályá­zás átláthatóságát a részben különböző szo­kásokkal rendelkező tagországok között - írja a Világgazdaság. A tervből a tavalyi év márciusára lett valóság, amikor az unió kor­mányaként is aposztrofált Európai Bizottság nyüvánosságra hozta a tagállamok szakértő­ivel és a szociális partnerekkel közösen ki­dolgozott kétoldalas életrajzi sablont. A do­kumentum ajánlás, ami azt jelenti, hogy használata nem kötelező a tagországok szá­mára, az Európai Bizottság azonban köte­lezte a tagországok állami hivatalait, mun­kaügyi kirendeltségeit a sablon népszerűsí­tésére, így - uniós taggá válva - hamarosan a magyarországi munkaügyi központokban is megjelenik a formanyomtatvány. Az Európai Unió mintája formájában, fel­építésében az amerikai típusú cv-hez igazo­dik. Jól strukturált, minden lényeges infor­mációnak megvan benne a helye - jegyzi meg Fazekas Zsolt. A sablon táblázatos for­mában a személyes adatok felsorolásával kezdődik, majd a munkatapasztalat és a ta­nulmányok bemutatásával folytatódik. A kitöltési útmutatóban szerepel, hogy a pályázó fordított időrendben sorolja fel a ko­rábbi munkahelyeket és iskolákat. E meg­fontolás hátterében az is állhat, hogy egy fel­mérés szerint a cégek személyzetisei átlag­ban fél percet foglalkoznak egy önéletrajz áttekintésével, így érdemes az aktuális és fontos stációkat az elején megemlíteni. Az amerikai típussal ellentétben az Európai Unió által javasolt minta nagyobb hangsúlyt helyez a különféle kompetenciák (mint pél­dául a szociális, művészi, szervezői, techni­kai képességek) ismertetésére, amit Fazekas Zsolt kissé kritikusan szemlél: „A verseny- szférában pályázók esetében nem tartom fontosnak a különféle kompetenciák leírá­sát. Egyrészt intézményi háttérrel lehetetlen igazolni ezek valódiságát, másrészt a ta­nácsadó szeme szinte átsiklik olyan köz­helyszámba menő megfogalmazáson, mint például a ,jó kommunikációs készség’.” Fa­zekas Zsolt szerint a szakmában soft skills- nek nevezett kompetenciák mérésére kifino­mult módszerek vannak a kiválasztási eljá­rásban. A minta második oldalán a nyelvtu­dást - azon belül az olvasási, írás- és verbá­lis készségeket - is be lehet mutatni alap- szintű-jó-kitűnő skálán, valamint referenci­ákat is meg lehet jelölni. Számot lehet adni arról, mennyire jó a pályázó szervezőkész­sége, legyen szó programokról vagy esetleg civil kezdeményezésekről. Az EU-életrajz ismerete mellett nem árt né­hány nemzeti sajátosságot szem előtt tartani: Németországban például az életrajzi szaka­szok kronologikus felsorolása számít elter- jedtnek, és képet is mellékelnek az önéletrajz­hoz. Figyelembe kell venni az is, hogy egy rossz minőségű fotó többet árthat, mint hasz­nál. Angliában a referenciákra helyeznek na­gyobb hangsúlyt, míg a franciáknál az egye­temi rangsorban előkelő helyen álló intéz­ményben szerzett diploma jelenthet előnyt. Magyarországon kötelezően előírt élet- rajzminta nincs, ám Fazekas Zsolt tapaszta­latai alapján a pályázók túlnyomó többsége, azaz 95 százaléka az amerikai mintát köve­ti. A fejvadász szerint azonban még sok a rosszul megírt pályázat. Szerinte az önéletrajz legnehezebb része az arányokat megtalálni, lényeges és lényeg­telen információk között különbséget tenni. A fejvadász óv attól, hogy rövid, semmit­mondó bejegyzéseket tegyünk, és attól is, hogy túl bő lére eresszük múltunkat. Ugyan­akkor nem elegendő a cég nevét és a pozíci­ót leírni, mert ez nem mond túl sokat. Példá­ul sales manager esetében ajánlatos leírni a beosztottak számát, milyen cégekkel állt Európai önéletrajzsablon Személyes információk- név -cím- telefonszám- fax- e-mail- nemzetiség- születési idő Munkatapasztalat- mettől meddig?- a korábbi munkáltató neve, címe- milyen szektorban tevékenykedik cége?- milyen pozíciót töltött be a pályázó?- főbb tevékenységek és feladatok Tanulmányok- mettől meddig?- az oktatási intézmény neve, típusa- főbb tantárgyak, képzések- a megszerzett képesítés- a képesítés foka a nemzeti szabályozásban Képességek- anyanyelve- idegen nyelv- kapcsolatteremtő készség- szervezőkészség- számítógép-használat- művészi hajlam- vezetői jogosítvány- egyéb Mellékletek (Forrás: wm/. cedefop. eu.int/transparency) kapcsolatban, munkájával hány százalékkal növelte a cég árbevételét - jegyzi meg a Hill International ügyvezető igazgatója. A fejvadász azt tanácsolja a munkaválla­lóknak, hogy mindig legyen kéznél egy ala­posan kidolgozott, kész életrajzminta, hogy egy esetleges állásajánlat esetén ne néhány óra alatt kelljen összecsapni az írásművet. Az Európai Bizottság jövőre értékeli az egységesítő próbálkozás eredményét. Az életrajz az interneten egyébként a www.cede- fop.gr/transparency/cv.asp oldalon érhető el, ahol az önéletrajz készítői várják az álláske- resők visszajelzéseit. _______karácsony zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents