Új Néplap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-18 / 140. szám

2003. Június 18., szerda TŰK Ö R 5. OLDAL MEGYEI Több maradt... (Folytatás az 1. oldalról) Tavaly ebből 3581 adózónak együttesen 3,7 milliárd forint jö­vedelme származott. A megyében a legnagyobb összevont jövedelem összege megközelítette a 13 5 millió forin­tot, a bérjövedelem toplistájának első helyén pedig 79,2 millió fo­rint szerepel, ami háromnegyed­ével haladja meg a tavalyit. Or­szágosan a legnagyobb éves jö­vedelmet egy megyénkbeli adó­zó vallotta be, nem kevesebbet, mint 742,1 millió forintot! Az adókedvezmények össze­ge 2001-hez viszonyítva 26,4 százalékkal nőtt és 5,6 milliárd forintra rúgott. Ezek közül a la­káscélú hiteltörlesztés után igénybe vehető kedvezmény összege - 323 millió forint - lé­nyegében megnégyszereződött az előző évihez képest. Jelentő­sen, több mint 60 százalékkal emelkedett az adójóváírás ösz- szege is. Az adókedvezmények növe­kedésének hatására a múlt évi összjövedelmet terhelő 14 milli­árd forintos adókötelezettség mindössze 12,7 százalékkal nőtt. A kedvezmények igénybe­vétele révén 16 ezer embernek nem keletkezett adókötelezett­sége, ez az összevont jövedel­met bevallók közel ötödé. A jö­vedelmek utáni átlagos adóteher 2002-ben 19,2 százalék volt, ami a tavalyelőttihez képest 1,4 szá­zalékkal, az országosnál pedig 3 százalékkal kisebb. Az önadózók számát és jöve­delmének alakulását kistérsé­genként is vizsgálta az APEH. Ki­derült, hogy a megyei adóköte­les jövedelemmel rendelkező adózók legjelentősebb hányada, közel harmada a szolnoki és jászberényi kistérségben lakik. Az átlagos adófizetési kötelezett­ség a szolnoki kistérségben volt a legmagasabb, személyenként 294 ezer forint, a legalacsonyabb pedig (140 ezer forint) Kun- szentmárton körzetében. lz Kelendő a cseresznye Végre a jó _______ Nagykörű Régen látott mennyiségű és minőségű cseresznye ter­mett idén az ország legna­gyobb cseresznyéskertjében. Egyedül az jelenthet bosszú­ságot, hogy a túlkínálat né­mileg letörte a felvásárlási árakat. Tavaly csak elvétve lehetett szép cseresznyét találni a község hatá­rában húzódó hatalmas gyümöl­csösben. Ezzel szemben az idei tavasz, illetve nyár viszonylag ke­gyes volt a gazdákhoz. — Azért valamennyivel több eső eshetett volna, de ne panasz­kodjunk - mondta Szilvás And­rásáé. A nagykörűi asszony sze­rint egyébként a termés mintegy fele nagy szemű, ami a régi szép időket idézi. termésnek is örülhetnél- Persze akkor sem jártunk volna sokkal jobban, ha sok az eső, mert akkor meg tönkreveri a szemeket. Most viszonylag elfo­gadható árat is adnak érte. A felvásárlók szerint egyedül a mérettel akad némi probléma, de valóban sokkal jobb a termés, mint volt tavaly.- A nagykörűi cseresznye így is elkel, az apróbbra is akad vevő — mondta a község egyik legna­: a gazdák gyobb felvásárlója, Marsi István­ná. - Tőlünk konzervgyárak, va­lamint külföldi cégek veszik meg a gyümölcsöt, így Litvániából, Lettországból, Ausztriából és Olaszországból is jönnek kamio­nok. Jelzi a körűi gyümölcs értékét, hogy például a Kecskemét kör­nyéki cseresznyéért maximum száz forintot adnak csak- , nálunk két és félszer ennyit is megkaphat a termelő. A másfél hete kezdődött szüret már a vége felé közeledik, ilyen­kor már a gyümölcs sem olyan zamatos, mint az elején. Ennek ellenére minőségi kifogás még nem érkezett a jó hírű körűi cse­resznyével kapcsolatban sehon­nan, ami a termelők és a felvásár­lók szerint is az egyik legjobb cé­gér. PÓKÁSZ ENDRE MEGYÉNKBEN IS ARATNAK. A rákóczifalvai Zöld Farm Kft. 3,5 hektáros ősziárpa-tábláján tegnap délben elkezdték az őszi árpa aratását. Szerény számításunk szerint talán húsz mázsát tudnak betakarí­tani hektáronként. fotó: mészáros Ötmilliárdos aszálykár (Folytatás az 1. oldalról) A hivatalvezető elmondta, a ka­pás növényekben (kukorica, napraforgó, cukorrépa) még bíz­hatunk, ám a tavalyi és a mostam aszály újfent ráirányítja a figyel­met arra, hogy térségünkben ön­tözés nélkül nem lehet bizton­sággal növénytermesztést folytat­ni. Papp László úgy fogalmazott: fizikailag kezdenek megsemmi­sülni a növények a határban. A kamara titkára hozzátette, az aszály tavaly 11 milliárd forintos kárt okozott, idén pedig csupán a nyári betakarításé növényeknél 5-5,5 milliárdos kiesés jelezhető előre. Tavaly a kárenyhítés és az adósságkonszolidáció átsegítette a termelőket a kritikus helyze­ten. Idén szintén nagy az aszály- lyal érintett gazdálkodói kör, így nem tudja elképzelni, hogy elma­radna az állami segítségnyújtás. A kamara lobbizni fog ennek ér­dekében. Szintén a lobbizás fontosságá­ról szólt Lóczi Miklós, a megyei közgyűlés alelnöke. Bejelentette: a megyei mezőgazdasági bizott­ság legutóbbi ülésén döntöttek arról, hogy levélben tájékoztatják az agrárminisztert a megyében kialakult helyzetről, laczi zoltán Sok a felelőtlen gyorshajtó (Folytatás az 1. oldalról) Mint megtudtuk, valóban életbe lépett egy intézkedés azzal kap­csolatban, hogy a rendőrség fo­kozott ellenőrzésekkel igyekez­zen megelőzni a közlekedési bal­eseteket. Ez azonban már ko­Veszélyes hétvégék Az idén három olyan hétvége volt, amikor az átla­gosnál jóval több sérüléssel járó közlekedési bal­eset történt megyénk útjain. Az egyik ilyen épp az elmúlt hétvége. Akkor 11-en sérültek meg. Az áldozatok között szerepel az a két kerékpáros idős ember is, akik a balesetek során életüket vesztették. rábbtól működik. A hétvége bal­eseti statisztikája csak ráerősített az intenzív rendőri jelenlét szük­ségességére. Az igazgató el­mondta, a rendőrség átfogó ter­vet készített az ellenőrzést érin­tően. A közúti tragédiák megelő­zése érdekében elsősorban a fő­útvonalak és az idegenforgalmi központok kör­nyékén fektet­nek kiemelt hangsúlyt az el­lenőrzésre. HORVÁTH GYŐZŐ Emlékek áradása Szolnok A könyvhét ugyan hivatalo­san csak négy napig tartott, a megyeszékhelyen azonban hosszabb volt a program, és a végén igazi szenzációval kedveskedett a múzeum az érdeklődőknek. Megszer­vezte a könyvhét 120 évvel ezelőtt született kezdemé­nyezője, Supka Géza lányá­nak, Supka Magdolna művé­szettörténésznek szolnoki látogatását. Kaposvári Gyöngyi, a múzeum igazgatóhelyettese köszöntötte a közönséget, majd Valkó Mihály beszélgetett a vendéggel. Sok dolga nem volt, az idős hölgy emlékei néhány kérdés után gazdagon áradtak apjáról, kortársakról, barátokról és ellen­felekről. Németh László, Baktay Ervin, Hatvány Lajos, József Atti­la, Derkovits Gyula alakja eleve­Supka Magdolna és beszélgetőtársa, Valkó Mihály . fotó: mészáros jános nedett meg az anekdotákból, vagy Tersánszkyé, aki öngyilkos- sági szándékkal sétapálcával ug­rott a Dunába, de még idejében kiúszott, Aba-Novák Vilmosé, és mindig visszatérően az apáé, aki valódi polihisztor volt, a ma már nem létező fajtából, s akinek min­den rendszerben sok kellemetlen­sége volt, mert a véleményét bár­mikor, bárkinek őszintén és ker­telés nélkül megmondta, aki pél­dául egy másnap betiltott folyó­iratban megkérdezte 1949-ben, hogy „Jó lesz ez így, Rákosi úr?”. A jó hangulatú, nevetéssel gyakran megszakított elbeszélés­folyamban keresetlen szavakkal emlékezett meg nemcsak barátai­ról, az általa tisztelt személyisé­gekről, de azokról is, akik hosszú élete során szép számban kelle­metlenségeket szereztek neki, akik ilyen-olyan okokból nehezí­tették az életét és munkásságát. Mindezt azonban a sokat tapasz­taltak, a túlélők elnéző mosolyá­val tette, még a korlátoltság, a rosszindulat is valami derűs szí­nezetet kapott az elbeszélésében. Mint megtudtuk, a Duna Tele­vízió filmet szándékozik forgatni Supka Magdolnáról, és ő azt sze­retné, ha legalább a film felét Szolnokon forgatnák. Hogy így lesz-e valóban, még nem tudhat­juk, de azt igen, hogy a szívéhez közel áll ez a város. BISTEY ANDRÁS VÉLEMÉNY NYEMCSOK LÁSZLÓ Szanyi Tibor azt üzente Nem csípi a paraszt az egyik nagyfőnök­ét. Szanyi Tibort, az agrártárca politikai ál­lamtitkárát a sertéstartók egyszerűen politikai komisszárnak címkézték, amiért nagyvonalú­an kijelentette: az uniós csatlakozást követően könnyen tönkremehet 500 ezer gazda hazánk­ban. A félpályás útlezárással tüntető termelők ezt követően 12 pontjukba is felvették Szanyi Tibor lemondásának szükségessé­gét. Viszontválasz természetesen nem érkezett, az államtitkár lemondása szóba sem került ott fent. Szanyi Tibor most a tejter­melőknek üzent. Mégpedig a szerinte kevésbé hatékonyan ter­melőknek, hogy hagyjanak fel a tevékenységükkel és térjenek át más gazdálkodásra. Bravó és hurrá! Az államtitkár megadta az irányt, ezzel a jó tip­pel kaszálnak majd a gazdálkodók. Felhagynak a tejtermeléssel és áttérnek más, jövedelmező tevékenységre. Lehet, hogy a ser­téstartásra gondolt Szanyi úr. Vagy például nem tejelésre kelle­ne használni a tehenet, hanem reklámállatnak bocitejcsoki-fil- mekhez, és akkor kitermelné a teje piacát. A sertéstartókkal kap­csolatban is azt mondta Szanyi Tibor, ha nem megy ez az ága­zat, majd megy más. Nagyon jól jövedelmezhet ilyen aszályban a búzatermesztés is, a furulyázó kukoricáról nem beszélve. (Ta­lán adják el zeneszerszámnak?) Nem konkrétan az államtitkár­hoz, de a minisztériumhoz kapcsolódik az a remek húzás is, hogy csak 200 kilóig veszik át a túlsúlyos sertést 210 forintos ki­lónkénti árért. Azt hiszik netán a minisztériumban, hogy 200 ki­ló felett nem disznó a disznó, hanem elefánt? Meg hogy a pa­rasztnak öröm a sertéssel vesződni, amikor nyugodtan áttérhet­ne más gazdálkodásra, mert adott a pénze, a kapcsolatrendsze­re, a piaca hozzá? Bukfencet kéne vetni, rigófüttyöt eladni, akkor kisebb len­ne a veszteség, mondta az egyik termelő keseregve. Lehet, hogy Szanyi Tibor is erre gondolt? Törvény — fenntartásokkal Egészségügy Nagy vihart kavart az úgyne­vezett kórháztörvény, amelyet csekély többséggel hétfőn fo­gadott el az Országgyűlés. Az egészségügyben dolgozók fő­ként azt nehezményezik, hogy a fejük felett hozták meg döntésüket a törvényhozók. Megyénk kórházigazgatói úgy vélik, majd a gyakorlatban válik el, mennyit ér a most elfogadott törvény. Dr. Baksai István, a He- tényi kórház főigazgató-főorvosa egyetlen dologban biztos: vala­mit mindenképpen tenni kellett.- Egyelőre még csak a terveze­teket ismerjük, a törvény végül el­fogadott változatát nem. Az egy­értelmű, hogy az egészségügyi el­látás szinten tartásáért tenni kel­lett végre valamit kormányzati szinten. A döntéshozók ezt a for­mát választották, mi pedig ennek ismeretében dolgozunk tovább. Dr. Szappanos László, a mező­túri kórház igazgató-főorvosa sokéves külföldi tapasztalattal a háta mögött úgy gondolja, a be­fektetőkön múlik, miként műkö­dik nálunk ez a rendszer. — Azt hiszem, a magyar egész­ségügy állapotát ismerve ez az egyetlen lehetőségünk a talpra ál­lásra. Ez a törvény a terület dol­gozóinak helyzetét nem oldja meg, de a betegek érdekeit szol­gálhatja, hiszen lehetőség nyílik arra, hogy jobb körülmények kö­zött, jobban felszerelt kórházak­ban végezzük a gyógyítást. Nyu­gaton hasonlóképpen - és jól - működik a rendszer, miért ne válhatna be nálunk is? Az orvosi kamara az elmúlt hetekben tiltakozó aláírásokat A július elsején hatályba lépő jogszabályban két szerződési fonna szerepel: az ellátási és a közreműködői. Az egészség- ügyi szolgáltató az ellátási szer­ződésben arra vállal kötelezett­séget, hogy a meghatározott szolgáltatásokat az előírt szak­mai színvonalon nyújtja. Ehhez képest a közreműködő a saját tulajdonában vagy használatá­ban lévő eszközökkel, szemé­lyesen vagy az általa foglalkoz­tatott egészségügyi dolgozók­kal nyújtja a szolgáltatást. Nyilvános kiképzés Hétfőn megkezdődött az Irakba készülő misszióra je­lentkezők felkészülése a tá­borfalvai kiképzőbázison. A kiképzés szinte a nyilvános­ság előtt zajlik. Mint azt Kiss Dezső őrnagytól, az Irakba utazó többnemzetiségű hadosztály sajtótisztjétől meg­tudtuk, hétfőn megalakult a Ma­gyar Honvédség Szállító Zászló- alja és a 345 önkéntes megkezdte a kiképzést. A fél évre szóló ki­küldetésben azonban 300-an vesznek majd részt, az Irakba utazókat a felkészülés során vá­logatják ki. A jelentkezők többsé­gét az egri felderítők és a kapos­vári logisztikai ezred katonái kö­zül válogatták, de a speciális fel­adatokra, mint például a szállí­tás, bevonják a szolnoki AN-26- os repülősöket is. A szolnoki ka­tonai alakulatok tagjai tehát ha csak kis létszámban is, de részt vesznek a misszióban. Kiss Dezső őrnagy elmondta, természetesnek veszik, hogy a ki­képzésből amit csak lehet, a nyil­vánosságnak is be szeretnék mu­tatni. HŰY A 2,4 centiméternél nagyobb cseresznye kilójáért 230 forin­tot adnak a felvásárlók, a 2,2- 2,4 centisért 180-at, míg az ap- róbbjáért 100 forint jár. A na­pokban egyébként húsz-har­minc forinttal csökkentek az árak, mivel az ország más vidé­kein is mostanában érik a gyü­mölcs. gyűjtött a készülő kórháztörvény ellen, hiszen az egészségügyi dolgozók gyakorlatilag kimarad­nak a privatizációból. A kamara megyei elnöke, dr. Rédl Jenő mégis megpróbálja optimistán szemlélni az eseményeket. — A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az egészségügyben dolgozók kimaradnak a privati­zációból, gyakorlatilag a fejünk fölött döntöttek. A külső tőke be­vonásával olyan befektetők kezé­be kerülhetnek különböző terü­letek. amelvek sem az ellátás színvonalát, sem a dolgozók lét- biztonságát nem garantálják. Ter­mészetesen ez nem törvénysze­rű, én magam is olyan szakterü­leten tevékenykedek, amelyet már privatizáltak, s a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szinten dolgozunk. Az egyértelmű, hogy a privatizáció nélkül reménytelen az egészségügy helyzete, az or­vostársadalom problémáit azon­ban nem oldja meg. Az egészség- ügyi dolgozók munkája méltány­talanul alulfinanszírozott, ezen pedig a most elfogadott törvény nem segít. szilvási zsuzsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents