Új Néplap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-17 / 139. szám

2003. Június ÍZ, kedd B A R A N G 0 L Á S 7. OLDAL Barátságos a balatoni árklíma Balaton Népünnepély lett a toronydöntésből Az igazi nyárhoz közeledve egyre többször hallani: drá­ga a Balaton. Olcsóbb Hor­vátországban, Bulgáriában, vagy Görögországban nya­ralni. A tóparti vendéglátók ezzel szemben azt állítják: két éve szinte nem is emel­tek árat. Szakemberek szerint sohasem volt még akkora árverseny a tó mellett, mint ami tavaly kezdő­dött. A vállalkozók szinte nem mernek árat emelni, nehogy ép­pen azzal riasszák el azt a kevés vendéget, aki hozzájuk tér be. Csehlán Sándor, az Utazási Irodák Szövetségének somogyi elnöke szerint nem drága a Bala­ton. Igaz az elmúlt években már olyan magas szintű szolgáltatás­ra szakosodott szállodák és étter­mek is létrejöttek, amelyek a lu­xust keresőket célozzák meg ára­ikkal is, ám nem ez a jellemző. Siófokon az „Itthon otthon va­gyok” program keretében példá­ul 25 ezer forintból nyaralhat egy személy egy teljes hétig, étkezést pedig 6-700 forintért kaphat. Ami pedig a külföldi nyaralást illeti: Európában az étkezés minden­hol jóval drágább, mint idehaza. Az azonban tény, hogy a szállás, a hazai adó és járulékos terhek miatt, sok országban olcsóbb. A szakemberek és a vendég­látók szerint a Balatonon nem az árakkal van baj. Sokat ártot­tak például a tó hírnevének azok a vállalkozók, akik legtöbbször vendéglátói tapasztalatok nél­kül, kizárólag a gyors haszon- szerzés reményében nyitottak éttermet. Az sem tesz jót a turiz­musnak, hogy az elmúlt évtől is­mét sokkal kevesebb rendőr van a tó mellett és az új és vonzó att­rakciók is hiányoznak. _______ FÁBOS ERIKA Tö bb ezer érdeklődő szemlélte meg vasárnap dél­után a volt gőzmalom silótornyának lerobbantását. Ismert, hogy a területen új üzleti negyed épül majd. Kecskemét Délután negyed négykor indult meg a zarándoklat a bel­város irányába. Érezhető volt, hogy mindenki bízik a szakemberekben, vasárnap délutáni fesztivál bontako­zott ki. A Fodor cukrászdánál az autóparkolót már lezár­ták, pedig több autós is ide akart állni. Néhányan nem tudták, hogy miért van zárva a terület. A parkolóban gyülekező embereket dr. Bohus Géza egyetemi tanár, a robbantást végző Iniciátor-M Bt. tulajdonosa tájékoztat­ta arról, hogy el kell távozniuk, mert veszélyben lehet­nek. A tömeg mozgatását egyébként is teljes egészében dr. Bohus és munkatársai „kezelték”, de rendkívül udva­riasan, érezve, hogy az embereket a természetes kíván­csiság hozta ide, látni akarják ezt a nem mindennapi műszaki érdekességet. Sokan hoztak fényképezőgépet, videokamerát, meg­örökíteni a vissza nem térő eseményt. A kisebb gyerekek apukájuk nyakában ülve várták a nagy pillanatot. A tűz­oltók egy része a laktanya udvarában a felemelt emelőko­sárról várta a robbantást. Szinte zsúfolásig telt a 14 eme­letes megyeháza, a Nagytemplom erkélye, és a szalagház folyosóiról is sokan nézték a nem mindennapi látványos­ságot. Az Északi-térfal elől, illetve a Magyar Hona iskola melletti kiskörúti szakaszról is kiváló volt a rálátás. Négy órakor a Széchenyi téri buszpályaudvarról még kiengedték a 11-es buszt, s egy repülőgép is keringeni kezdett a torony fölött. A busz a kiskörúton csak lépés­ben tudott botorkálni, hiszen az úttest megtelt emberek­kel. A „parancsnoki híd” az építési telek bejáratánál, a megyeháza háta mögötti területen működött. Négy óra öt perckor dr. Bohus Géza intézkedett:- Gergely, hozd át a kábelt! Utolsó egyeztetések a rádión, s egy perc múlva a rob­bantás irányítója visszaszámolt: — Figyelem, robbantás! Öt, négy három, kettő, egy, nulla! - Géppuskasortűz-szerű ropogás hallatszott, majd a 29 méter magas, 900 tonna súlyú torony méltó­ságteljesen eldőlt. Pontosan oda, ahol „megágyaztak” neki. S pontosan úgy, ahogy a tervezők lapunk munka­társának előre megmondták: a torony kivágott fához ha­sonlóan ért földet. A széljárás főleg az Alföld Áruház fe­lé vitte a porfelhőt, amely elől a tömeg gyors menekülés­be fogott. Ezen az oldalon egy kicsit hasonlított a helyzet a televízióból ismert amerikai képsorokra: a törmelék jön (itt szerencsére csak por), a tömeg pedig szalad. A porfelhő elükével sokan visszatértek és körbejárták a ro­A ledőlt torony. A por elülte után megkezdődött a zarándoklat, kecskemétiek ezrei bámulták, hogy mi maradt a gazdasági malom betontornyából FOTÓ: BOSNYÁK JÁNOS mot. A siló közepe, teteje a várakozásoknak megfelelően összetört. A siló alja elfeküdt űrhajóra emlékeztetett. Az egypályásra szűkített forgalmat egy ideig még rendőrök irányították, majd az élet lassan visszaállt a megszokott kerékvágásba. Ha nem ismernénk a régi gabonaipari dolgozókat, ak­kor is könnyen kiválaszthattuk volna őket a tömegből. Csak az arcukra, a szemükbe kellett nézni. Néhányukat rövid vallomásra kértük. L. Tóth János: — Inas is itt voltam, ebben malomban, amit nem lehet elválasztani a silótól. Amikor leszereltem a katonaságtól, 1962-ben nagyon sok molnár volt. Emlékszem, az elő­döm a toronyban való etetésükkel ideszoktatott egy cso­mó galambot. Én meg összefogdostam őket. Azóta is szenvedélyes galambász vagyok. Hát ennyit a nosztalgi­ából. Meg elnézést, de a nyugdíjas gabonás is érző em­ber. Ezt nem lehet könnyek nélkül elviselni. Szomorú vagyok. Tudom, ez a siló már nem való volt a város kö­zepébe. Ha az ember lehúz 39 évet egy vállalatnál, s lát­ja az elmúlását, azt nem lehet könnyek nélkül elviselni. Zéman Pál: — A műszaki osztályon tíz évig voltam építész. Öreg koromra elmondhatom, azt is láttam, hogyan hal meg a siló, a malom. Szomorú a látvány, de meg kellett történ­nie. Nem tudom, hogy Huszka Lajos itt van-e a tömegben (ott volt). Talán ő a legöregebb élő ember, aki ezen a te­lephelyen dolgozott. Raktáros volt. Itt is lett szerelmes... Nagy Ákos:- Nekem duplán szomorú ez a látvány. Már gyerekko­romban is rengeteget jártam el előtte, mellette. Hányszor megcsodáltam a megrakott kocsikat húzó, gyönyörűen felszerszámozott muralovakat! Nekem ez az egész épü­lettömb hozzátartozott a városképhez. Másodszor pedig azért szomorít el ez a látvány, mert 26 évig dolgoztam annál a vállalatnál, ahová ez a malom tartozott. Tudom, már a nyolcvanas években a közlekedésben gondot je­lentett a malom gabonával való ellátása és a liszt elszál­lítása. Ennek ellenére mégis úgy gondolom - ellentét­ben sok helyi emberrel -, talán megérdemelte volna a részbeni megmentést. MUNKATÁRSAINKTÓL Egyre több a közgazdász]'elölt Csökken a jogra felvételizők száma, sláger a turizmus PÉCS Elsősorban a gazdasági sza­kok a vonzóak a leendő egye- temisták-főiskolások számá­ra, derül ki a felvételi iroda frissen elkészült statisztiká­jából. A szakemberek szerint az egyetemeknek egyre gyor­sabban kell reagálniuk a „pi­ac” változásaira: csökken ugyanis a korábbi slágersza­kok iránti kereslet, míg egyre több embert érdekel az ide­genforgalom vagy az állam- igazgatás — feltehetően a ren­dezett anyagi háttér miatt. Az Országos Felsőoktatási Felvé­teli Iroda által a napokban elkészí­tett statisztikából kiderül, maga­san a gazdasági ágazat vezet a szakok népszerűségi listáján. A legtöbben ezen a területen szeret­nének karriert csinálni a most fel­vételizők közül. Érdekesség ugyanakkor, hogy a szakemberek által hangoztatott jogásztúlképzés talán megáll: a paragrafusok irán­ti érdeklődés kezd csökkeni, idén 17 százalékkal kevesebben adtak be felvételi lapot valamely jogi egyetemre, mint tavaly - az más kérdés, hogy a jogászok még így is „bronzérmesek” a toplistán. Az ugyanakkor egyértelmű, hogy az egyetemeken-főiskolákon a hallgatójelöltek a piacképesebb szakokat keresik már a nappali ta­gozatos, államilag finanszírozott formában is, de fokozottan igaz ez a levelezős, másoddiplomás kurzusokra. Jól látszik például az idegenforgalommal és a szálloda- iparral összefüggő képzések szár­nyalása, vagy éppen a töretlen ér­deklődés a művelődésszervező szakok iránt. Az egyetemeknek létkérdés, hogy minél keresettebb szakokat indítsanak. Az új slágerkurzusok közül a Pécsi Tudományegyete­men a Földrajzi Intézeten belül működik a turizmus oktatása, kü­lön tanszékkel. A FEEFl-n a mű­velődésszervezők oktatása már jól bevált gyakorlat. A folyamatos fejlesztésre viszont szükség lesz. A szakemberek szerint új kitörési pont lehet az igazgatásszervezés több fajtájának képzése vagy ép­pen az informatika egyetemi szin­tű oktatása. Emellett a felsőfokú szakképzés kétéves kurzusai is új tömegeket hozhatnak a baranyai univerzitásra. Ez már csak azért is elképzelhető, mert a felsőoktatás­ban egyre inkább előtérbe kerül az élethosszig tartó tanulás szem­lélete: idén például a Pécsi Tudo­mányegyetemre csaknem 12 ez­ren felvételiznek, azonban közü­lük csak mintegy négyezer a nap­pali tagozatos jelentkező. A több­ség a levelezős, másoddiplomás, gyakran költségtérítéses rend­szert választotta. NYAKA SZABOLCS Magnómúzeum: az első év Terény Egy falu hírnevét, rangját sokféle módon lehet emelni. Úgy is, ahogy immár egy éve Nagy Vilmos, az Orsósmag- nó-múzeum alapítója teszi. Amikor különleges gyűjtő­munkába kezdett, arra is gondolt, hogy szenvedélye szeretett községét, a szép nógrádi települést is híressé teszi messze földön. A tavaly májusi múzeumnyitás óta hatalmasat fejlődött Nagy Vilmos gyűjteménye. Alapítótár­sa, az Egyesült Államokban élő, magyar származású Csoknyai György amerikai és angol készü­lékekkel gyarapította a világ leg­nagyobb működő orsósmagnó- múzeumát. Száznyolcvan mag­netofont tekinthetnek meg az ér­deklődők a három helyiségben. Minden készülékből az adott kor és ország zenéje szól, ez te­szi páratlanná a látogatást. A vendégek számára a technikai bemutatók, a magnetofonok ál­tal megszólaltatott muzsika és Nagy Vilmos kalauzolása, a hangrögzítés történetéről szóló előadásai nyújtják a legnagyobb élményt. Az eltelt egy év alatt több mint tíz és félezer látogatója volt a mú­zeumnak az ország minden ré­széről, de még Kanadából, az USA-ból, Franciaországból, Né­metországból is érkeztek érdeklő­dők. Többek között rádiós tipor- ( tok, hét tévéműsor és a Fábry-' show Dizájncentere adott eddig hírt a gyűjteményről. A vásárlással, cserével, ajándé­kozással szerzett magnetofonok között két kuriózum található: az 1940-es német Ferrophon és a BK-401-es, az 1947-ben gyártott legelső amerikai készülék. Az egyéves évforduló alkalmá­ból megrendezett bemutató rend­kívül sikeres volt, az elmúlt hét végén is több százan keresték fel a leállítást. fór f Városháza SzgHíiSÜSfi MEGHÍVJUK ÖIVIT ÉS ___ __ __ m ___ jr wj rjr mmm mmh| m w mmm ggfmm, m>m jga |#g wmwm ; m v jag, stamm fii TBl Jmmw MmJP W mmm sasäP miP IIm sJP islL A A 3 IVAROS SÖRFESZTIVÁLUNK PROGRAMJAIRA. Soproni aragtomak mennyi^S tárak, jóga** •sűrűk minden Rádió 2000 H3 »PRODUKCIÓ SZABÓ ANDREA

Next

/
Thumbnails
Contents