Új Néplap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-11 / 134. szám

4. OLDAL AZ EURÓPAI UNIÓ KAPUJÁBAN 2003. Június 11., szerda H 'IHH Röviden ________ ME GYEI DELEGÁCIÓ. Má jus 19-20-án a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Önkormány­zat delegációját fogadta Hans Beck a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletén. A kül­döttséget a regionális fejleszté­si tanács képviselői, polgár- mesterek, a megyei fejlesztési ügynökség igazgatója és me­gyei önkormányzati képvise­lők alkották. A program kere­tében Hans Beck röviden is­mertette a képviselet tevékeny­ségét, valamint kitért az EU működésének általános kérdé­seire, a csatlakozás után a ré­giókra, illetve a megyei és he­lyi önkormányzatokra váró fel­adatokra. HÁROMEZER ÖTLET. Közel háromezer projektötlet érke­zett az Európa Pályázat-előké­szítő Alappal (PEA) kapcsolat­ban. Rendkívül sikeresnek mi­nősítette a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hiva­tala (NFTH) kezdeményezését Juhász Endre, az európai in­tegrációs ügyek koordinációjá­ért felelős tárca nélküli minisz­ter. A kiírás célja, hogy meg­alapozza az európai uniós for­rások maximális és hatékony felhasználását. E folyamat első szakasza, amelyet elsősorban önkormányzatok és nonprofit szervezetek számára hirdettek meg, most zárult le a projekt­ötletek benyújtásával. A mos­tani győztesek arra számíthat­nak, hogy őszre a fejlesztési el- J képzeléseikből színvonalas, teljes körűen dokumentált pá­lyázati csomagok készülnek. Ezekkel pedig várhatóan már 2004. január elsejétől jó esél­lyel indulhatnak az uniós tá­mogatások elnyeréséért zajló versenyben. 2004 és 2006 kö­zött az EU Strukturális és Ko­héziós Alapjaiból Magyaror­szág 1200-1500 milliárd forint támogatást kaphat. Ehhez azonban nélkülözhetetlenek a megvalósítható projektek, amelyekből a csatlakozás első évében, 2004-ben várhatóan 600-650-re lesz szükség. Erősíthetjük az uniót A Német Nagykövetség első titkára látogatott a minap Szolnokra. Előadást tartott a megyei könyvtárban, azt megelőzően pedig szer­kesztőségünket is felkereste. Christian Resing elöljáróban örömét fe­jezte ki, hogy hazánkban áprilisban si­keresen lezajlott a népszavazás, amely zöld utat adott a belépéshez. Az ered­ményhez gratulált, bár megjegyezte, a részvételi arány alacsony volt. Ezt an­nak tudta be, hogy többen teljesen nor­málisnak vették belépésünket. Úgy vél­te, hazájában sem lett volna nagyobb a részvételi arány. A 2004. május 1-ig, a belépés dátumáig tartó időszakot próbaházasságnak nevezte. Sze­rinte ebben az időszakban be kell mutatnunk, hogy mit is tudunk valójában... A diplomata a mostani időszak legjelentősebb feladatának a jövő Európáját megalapozó Kon­vent ténykedését tekintette. Beható részletek még nem ismeretesek, csak egy biztos: 25 or­szágból álló Európa megteremtése a cél, 450 mil­liós lakossággal. Ennyi embert kell összefogni úgy, hogy az unió működőképes legyen. Ehhez új alapszerződést kell létrehozni. A munkában hazánk is részt vesz. A terv az, hogy június 20- ig olyan javaslatot dolgozzanak ki, amelyet a thesszaloniki csúcstalálkozóra előterjeszthetnek. A titkár úgy vélte, az unió működéséhez elen­gedhetetlenül fontos a többségi akarat érvénye­sülése. Németország törekvése, hogy kisebb le­gyen az unió „kormánya”, amely ezáltal jobban tudna működni. Erre többféle elképzelés szüle­tett, de reményét fejezte ki, hogy júniusra komp­romisszumra tudnak jutni az államok.' A kompromisszum iránti készség még inkább erősödött azóta, hogy az iraki háborút megelőző­en felmerült a kérdés, támogassa-e az unió az USA-t és Nagy-Britanniát. A titkár kifejtette, mivel a döntés nem volt egyhangú, a németek úgy látták ekkor, Európa nem erős, nem egységes, ezért gyenge. A németek szerették volna, ha kikérik a véleményüket azok az államok, amelyek közös levélben álltak ki az amerikaiak és a britek mel­lett. A levél mutatja, hogy vannak még gondok az unió közös kíil- és biztonságpolitikájával, amin ja­vítani kell. Kijelentette: a jövőben nem volna sza­bad, hogy ilyen levelek szülessenek. Nem lehet vitát nyitni arról, hogy régi és új Európa, mert olyan értékek vannak, amelyek mellett közösen kell kiállni. Christian Resing emlékeztetett arra, hogy Német­ország mindig is hídépítőként vett részt a keleti és a nyugati országok közötti kapcsolatban. Hazánk érdekeit pedig különös tekintettel vette figyelembe, hi­szen történelmi szálak kötik össze a két országot. Németország további törekvése, hogy a támo­gassa a keletre és délre fekvő országokat, hogy minél bővebb Európa jöhessen létre. Hazánk belépési folyamatát nagyon hatékony­nak nevezte, de azt mondta, nem szabad az elért eredményeknél megállni. Bízik benne, hogy a be­fektetők nem állnak meg a Duna vonalánál, és el­jutnak az ország keleti régióiba is. Ha a közösségi támogatások felfutnak, akkor nagyobb lehetőség lesz az infrastruktúrát fejleszteni a keleti részeken is. Szerinte sokat kell tenni ahhoz, hogy megőriz­zük versenyképességünket, hiszen a térség orszá­gai jelentős konkurenciát jelentenek számunkra. Németország hazánk belépésével abban bízik, hogy új szeleket viszünk az unióba. Elismerte, hiába tagja kezdettől fogva a közösségnek Né­metország, ők is jelentős problémákkal küszköd­nek (munkanélküliség, nyugdíjreform, szociális ellátórendszer). Reménykednek abban, mi új öt­leteket adunk ahhoz, hogy ezeket hogyan lehet megoldani. Minthogy a németek kaptak egy óriá­si ajándékot, egyesíthették Németországot, bíz­nak abban, hogy ezt tehetik Európával is. Ezért is vannak ráutalva az új tagokra, mert immáron nem az a kérdés, hogy mit adhat Európa, hanem az, hogy mit lehet hozzátenni ahhoz, hogy Euró­pa Európa legyen. Sokszor csak arról folyik a szó, hogy milyen pénzeket lehet kapni Brüsszeltől, de sokkal inkább azt a szép gondolatot kellene elő­térbe helyezni, hogy Európa ismét egységes le­gyen. A ütkár úgy vélte, hazánk a belépéssel erő­síteni fogja ezt a gondolatot. TÓTH ANDRÁS Fizetünk, de kapunk is Hazánk a tagság első három évében mintegy 621 milliárd forintot fizet majd be az El) kasszájába, a közösség pe­dig 1400 milliárd forintos kötelezettséget vállalt támo­gatások folyósítására 2004 és 2006 között. Az új tagállamoknak, köztük ha­zánknak a 2004-es kötelezettsé­geik arányos részét, vagyis - a 2004. május 1-jei belépésnek megfelelően - azok kétharmadát kell csak befizetniük az EU költ­ségvetésébe. Új elemként jelenik meg a 2004-ben nyújtandó egy­szeri kompenzációs tétel, amely­nek nagysága megegyezik a je­lenlegi tizenöt tagállam 2003-as közvetlen kifizetéseinek fedezé­séből az új tagállamokra eső rész­szel. Hazánk esetében az egysze­ri kompenzációs tétel 2004-ben 155 millió euró, míg költségvetési kompenzáció formájában hazánk 2005-ben, illetve 2006-ban egy­aránt 28-28 millió euró visszatérí­tést kap az EU költségvetéséből. Magyarországnak 2004-ben összesen 553 millió, 2005-ben 845 millió, míg 2006-ban 865 mil­lió eurót kell az uniós büdzsébe befizetnie. Ez a három évre ösz- sZesen mintegy 621 milliárd fo­rintot tesz ki. A csatlakozási tárgyalások eredményeképpen az EU költség- vetése 5,1 milliárd eurós, azaz kö­rülbelül 1400 milliárd forintos kö­telezettséget vállalt magyarorszá­gi támogatások folyósítására 2004 és 2006 között. (Összehasonlítás­képp hazánk idei költségvetés­ének kiadási főösszege 5310 milli­árd forint.) Ez tehát gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magyar költség- vetés által kiadott minden 100 fo­rinthoz az unió további 9-10 forin­tot biztosít 2004 és 2006 között. A csatlakozás utáni nettó pénzügyi pozíció kiszámításakor figyelembe kell venni az EU-költ- ségvetésből Magyarországnak ténylegesen kifizetendő támoga­tások és a költségvetésbe tényle­gesen befizetendő magyar hozzá­járulás adott évi egyenlegét. En­nek értelmében hazánk nettó költségvetési egyenlege az EU-val szemben a három évre együtte­sen 1,389 milliárd euró. Ez mint­egy 384 milliárd forint, azaz eny- nyivel több támogatásban része­sül országunk, mint amekkora összeggel az EU közös költségve­téséhez hozzájárul. LZ. Az EU-költségvetés sajátossága, hogy azt két előirányzat (kötelezett­ségvállalások és tényleges kifizetések) alapján állítják össze. A kötele­zettségvállalási előirányzat az adott évben vállalt, jogi erővel bíró kiadá­si előirányzatokat tartalmazza, szemben a kifizetési előirányzattal, amely a korábbi évek és az adott év kötelezettségvállalásaiból eredő tényleges kifizetéseket tartalmazza. BISTEY ANDRÁS Feledékenység? Politikusok és egyéb közéleti emberek gyakran nyilatkoz­zék a rádióban, a tévében és az újságokban, hogy most, a tíz közép- és dél-európai ország fölvételével megvalósul Európa egysége. Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy lám, milyen fele­dékenyek vagyunk! Nyolc-tíz, sőt még több évvel ezelőtt azon bosszankodtunk, ha nyugatiak szájából ehhez hasonló nyilat­kozatokat hallottunk. Hogy miért bosszankodtunk? Volt egyszer egy Közös Piac, amely a maga idejében szívesen nevezte magát Európának. Csak így, minden jelző nélkül. Azután lett Európai Unió, amelyet politikusai, publicis­tái, de még az egyszerű emberek, a velünk közvetlen kapcso­latba kerülő turisták is gyakran úgy emlegették, hogy „Euró­pa”. Mi pedig itt a földrész középső és keleti részein úgy éreztük, ezzel a mi európaiságunkat tagadják, mert hiszen ha az unió Európa, lakosai az európaiak, akkor szerintük mi nyil­ván nem vagyunk azok. És történelmi, meg kulturális és egyéb érvekkel igyekeztünk bizonyítani, hogy mi is Európá­ban, csak éppen a megosztott földrész másik, kevésbé szeren­csés felében élünk. Most pedig, hogy elérhető közelségbe került az uniós tagságunk, egyes politikusaink, közíróink, de gyanítom, hogy hamarosan „az utca emberei is” pontosan úgy viselkednek, mint azok, akik csak magukat tekintették európaiaknak. Nem árt felidézni az egykori francia elnök, de Gaulle egy időben nálunk is sokat idézett mondását, tudniillik, hogy Európa az Atlanti-óceántól az Urál hegységig terjed, és ezzel de Gaulle nem földrajzleckét akart adni. Attól, hogy mi is az unió tagjai leszünk, egyes nálunk is kevésbé szerencsés szom­szédaink még európaiak maradnak, akár tagjai lesznek a kö­zösségnek, akár nem. Saját európaiságunkat éppen azzal bizo­nyíthatjuk leginkább, ha túltesszük magunkat a kirekesztő, neofita túlbuzgóságon. KIFIZETŐÜGYNÖKSÉG. Július 1-jén megalakul, az év végén pe­dig megkezdi működését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hiva­tal (MVH), amelynek köszönhetően a magyar gazdák már a csatla­kozás első napjától hozzáférhetnek az uniós támogatásokhoz - je­lentette be Németh Imre agrárminiszter. Az eddig elvégzett munkák közül a HACCP minőségbiztosítási program és a szarvasmarha-nyil­vántartó rendszer kialakításának állapotát jónak minősítették a tár­ca vezetői. Az MVH gyakorlatilag az ország kifizetőügynökségének szerepét tölti majd be, működését kilenc program biztosítja. Az Ag­rár- és Vidékfejlesztési Operatív Programban a SAPARD beruházási részének megfelelő támogatásokat fizetik majd ki. A Nemzeti Vi­dékfejlesztési Terv az EU kísérő intézkedéseit tartalmazza, környe­zetkímélő technológiákra, korai nyugdíjazásra és hasonló célokra fordítható támogatásokat tartalmaz. A program rövidesen a kor­mány elé kerül. Új meghatározás A kis- és közepes vállalko­zásokra 1996 óta érvényben lévő meghatározás az Euró­pai Bizottság ajánlására idén május 6-án megválto­zott. Az intézkedés célja a vállalkozó­szellem serkentése, a beruházá­sok és a növekedés előmozdítá­sa, a tőkebevonás megkönnyíté­se, az adminisztratív terhek mér­séklése és a jogbiztonság erősíté­se. Az új definíció lényegesen megemeli a pénzügyi mutatók felső értékeit. Közepes vállalko­zásoknál az üzleti forgalom évi 40-ről 50, a mérleg főösszeg 27- ről 43 millió euróra nő, kisvállal­kozásoknál pedig évi 10 millióra emelkedik (az üzleti forgalomra megadott 7 és a mérleg főös­szegre vonatkozó 5 millióról). Mikrovállalkozásoknál eddig nem volt ilyen határ, az új meg­határozás szerint ez 2 millió euró. Nem változtak viszont a fog­lalkoztatottak számára vonatko­zó ismérvek: mikrovállalkozás- nak a 10 főnél, kisvállalkozásnak a 25 főnél, közepes vállalkozás­nak pedig a 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztató cégek szá­mítanak. A zökkenőmentes átmenet ér­dekében az intézkedés 2005. ja­nuár 1-én lép hatályba. A magyar tűzoltók elismertek 2002-ben három veszélyes áru szállítását végző gépjármű szenvedett balesetet a megye út­jain. Benzin-gázolaj, bitumen és salétromsav volt a veszélyes szállítmány fotói m. j. Az Országos Katasztrófavé­delmi Főigazgatóság EU- csatlakozással kapcsolatos célja az eseményekre haté­konyan reagálni tudó ka­tasztrófavédelem létrehozá­sa. Ennek érdekében több feladatot is végre kell hajtani, például a la­kossági riasztó- és tájékoztatási rendszer korszerűsítését, a tele­pülések polgári és tűzvédelmé­nek felülvizsgálatát. Újra át kell tekinteni az EU tagországainak gyakorlata alapján a lakosság egyéni védőeszközökkel történő ellátását. Az Európai Unió Tanácsa 1996-ban adta ki az úgynevezett Seveso II. irányelvet, mely szigo­rú jogi szabályzók bevezetését vonja maga után. Az irányelvet kormányrende­let teszi a magyar jogrend részé­vé. Ez alsó és felső küszöbérté­kű veszélyes üzemeket külön­böztet meg. Megyénkben hét üzem esik a szabályozás hatálya alá. Ebből öt üzem felső és két üzem alsó kü­szöbértékű veszélyes ipari üzem­nek minősül. Megyénk területén hat hivatá­sos önkormányzati tűzoltóság, négy önkéntes tűzoltóság és huszonkét önkéntes tűzoltó­egyesület működik. A jogi sza­bályzók a meghatározott üze­mekben létesítményi tűzoltó­ságok felállítását rendeli el. Szükebb hazánkban jelenleg 12 ilyen tűzoltóság működik. Ez a szám várhatóan módosul­ni fog. A létesítményi tűzoltó­ságok cáfolhatatlan előnye, hogy a beavatkozásokat a leg­rövidebb időn belül meg tudják kezdeni. A magyar tűzvédelmi szabá­lyozások és az ezeken alapuló ha­tósági, szakhatósági állásfoglalás­ok viszonylag szigorúak, és sok EU-tagállam belső szabályozásá­nál nagyobb biztonságot követel­nek meg. Az EU-szabványok évekkel ez­előtt megkezdett és folyamatban lévő átvétele a hazai gyakorlatban nem okoz gondot sem szakmai, sem gazdasági oldalról. A jövőben kiemelkedő fontos­ságú lesz a tűzvédelmi szabályo­zások gazdálkodószerven belüli, illetőleg hatósági ellenőrzése. A tűzvédelmi előírásokat figyelem­mel kell kísérni a létesítés során, a használatnál és a termékek, szolgáltatások biztonságánál. Az EU-előírásokat maradékta­lanul meg kell követelni vala­mennyi területen, egyben a néhol szigorúbb magyar szabályozáso­kat is érvényre kell juttatni. A ha­zánkban működő gazdálkodók­nak teljesíteniük kell a hazai tűz­védelmi jogszabályok, szabvá­nyok és az ezeken alapuló hatósá­gi határozatok előírásait. A létesítési és használati szabá­lyok betartása mellett gondoskod­niuk kell a dolgozóik tűzvédelmi felkészítéséről (oktatás, rendsze­res továbbképzés), szükség ese­tén a tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadóterv elkészítéséről, és amennyiben a jogszabályok köte­lezővé teszik, a létesítményi tűz­oltósági feladatok ellátásról. Az EU-tagországokban elisme­rik a magyar tűzoltók szakmai fel- készültségét. Ezzel együtt jár az informatika korszerűsítése, az alapfokú tűzoltóképzés reformja, a katasztrófák elleni védekezés koncentrált szakmai-technikai hátterének megvalósítása. A kü­lönféle EU-támogatások pályáza­tainál érdemes figyelemmel lenni arra, hogy a tűzoltóság önálló pá­lyázatai Idsebb sikerre számíthat­nak, mintha a jogos igények a ré­giók, a kistérségek, a falvak, ille­tőleg az egyes szakprogramok (környezetvédelem, infrastruktú­ra) pályázataiba épülnek be. HGY Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. - Szerkesztette: Laczi Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents