Új Néplap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-07 / 105. szám
4. OLDAL A Z EURÓPAI U NIÓ KAPUJÁBAN 2003. Május 7., szerda A szövetkezésben a jövő Minden piaci alap nélkül „gyártják” a disznókat A gazdák körében nagy a szóródás az uniós felkészültséget illetően. Vannak, akik nagyon sok mindent tudnak, de ezek csak a cseppet jelentik a tengerben. Tömegek várják, sőt elvárják azt, hogy tájékoztassák őket. Ez a világ azonban megszűnt. Dr. Szanyi Tibor, a FVM politikai államtitkára Szolnokon, a Hozam Klubban nagy érdeklődéssel kísért előadásában kifejtette, vannak olyan gazdálkodók, akik nagyon alaposan áttekintették az EU-rendtartást, de erre sokan képtelenek. Márpedig aki csak azt várja, hogy tájékoztassák, az semmire sem fog menni. Sokan úgy gondolják, hogy a tájékoztatás állami feladat, és joguk, hogy minden ismeretet a szájukba adjanak. Ez azonban megszűnt, ahogyan az a világ is, hogy felelőtlen módon különböző piaci problémákat okozva az adófizetők pénzére ácsingózzon bárki is. Az államtitkár a sertéstenyésztés tipikus problémájára utalt ezzel, egy szerződés nélküli termelő esetét hozta fel példának. Amikor megkérdezték tőle, hogy miért szaporítja számolatlanul a jószágokat, azt felelte: mi ezt szoktuk csinálni. Az előadó kifejtette: Spanyol- országban 60 ezer mangalicát lehetne eladnunk, miközben csak 3 ezer állatot viszünk ki. Most tehát 57 ezer mangalicát nem „csinálunk meg”, ellenben számolatlanul „gyártjuk” azt a fajta disznót, amelyikből dömping van a világban. Moszkvában például a hasított félsertésért kilónként 65 eurócentet (160 forintot) kér a Bár jó pár év csúszást örökölt a jelenlegi kormányzat elődjétől, mégis hamarosan feláll az uniós támogatások kifizetését lehetővé tevő nemzeti kifizető ügynökség - jelentette ki lapunk kérdésére dr. Szanyi Tibor. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal önálló jogi személyiségű, de a miniszter szakmai és törvényességi felügyelete alatt álló intézmény lesz. A tárcának kész menetrendje van a hivatal létrehozására, amelynek feladata az uniós belpiaci intézkedések magyarországi alkalmazása, a közösségi támogatások, illetve az átmeneti időszakban a nemzeti támogatások kezelése lesz. A tervek szerint 2004. január 1-től a hivatal már működni fog. brazil partner. Ezzel ma nem lehet versenyezni! Az unióban az agráriumot az összes többi ágazathoz hasonlóan versenyövezetnek tekintik, és annyiban vannak támogatások, amennyiben össztársadalmi érdekeket érvényesítenek. Vagyis elsősorban a vidék népességmegtartó képességének növelését, a környezeti állapot javítását, a biológiai alapok fenntartását tűzik ki célul. Aki ezt képes biztosítani, azokat fizeti meg az unió. Az EU reformtörekvése, hogy a támogatásokat a lehető legnagyobb mértékben el kell választani a termeléstől. Azaz e pénzeket nem az árukra, hanem az emberre fordítják. A vidéki embert célozzák meg életszínvonalának emelésével, és nem azt, hogy mennyivel lehet egy-egy termék árát a piacon befolyásolni. A támogatások kapcsán elhangzott: nálunk ugyanazok az emberek kilincselnek több évtizede a minisztériumokban, akik egyébként a különböző ágazatok csúcsain találhatók. És ezek bár roppant gazdagok, mégis előállították azt a helyzetet, hogy a vidéken élő kisember kizsigerelhető legyen. Az államtitkár fontos feladatnak nevezte, hogy e téren rendet teremtsenek. Lehetetlennek tartotta azt az állapotot, hogy egyes támogatások gyakorlatilag néhány tucat ember ma- gánvagyonaként „landolnak”... Az államtitkár szerint tudomásul kell venni, hogy egy-két hektáron nem lehet termelni, és nem lehet elvárni, hogy az állam az adófizetők pénzéből támogatást nyújtson. Hangsúlyozta: a szövetkezetben a jövő, egyénileg nem sokra jutnak a gazdák. Európában virágzik ez a 150 éves mozgalom. A géptámogatások felfüggesztésével kapcsolatban kifejtette: képtelenség olyan gazdának pénzt adni kombájnra, aki mindössze négy hektáron gazdálkodik. Bejelentette: e támogatási forma egyébként újraindul. Úgy vélte azonban, a pályázati forma sokkal igazságosabb lenne, mert kiderülne, hogy az igénylőnek ténylegesen szüksége van-e a gépre. Szanyi Tibor összegzésül elmondta, az uniós csatlakozás olyan esélyt hoz a magyar agrári- um számára, amelyet saját erőnkből az elkövetkező egy-két évtizedben nem tudnánk magunknak biztosítani. Szerinte hazánk kifejezetten jó agrármegállapodást kötött az unióval. Kizárólag rajtunk múlik — fűzte hozzá —, hogy a magunk módján bizonyos elit csoportokat szolgálunk majd, vagy kiterjesztjük az ország egészére az eredményeket. TÓTH ANDRÁS Aki fát ültet, a Hazánkban nagyon sokan érzelmileg kötődnek a földhöz. Különösen igaz ez az idősebbekre, akik akkor sem szívesen válnak meg parcellájuktól, ha azon nem lehet gazdaságosan szántóföldi növényeket termeszteni. Számukra megfontolandó alternatíva az erdőtelepítés, aminek a hasznát nem csak unokáik fogják élvezni. A körvonalazódó Nemzeti Vidékfejlesztési Terv egyik kiemelt célja a mezőgazdasági területek erdősítése, ezzel az agrárszerkezet-átalakítás elősegítése, az erdőterület növelése, minőségének javítása és közérdekű védelmi funkciójának fejlesztése. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) garancia részlegéből, jövőre gondol pályázat alapján normatív támogatás adható a mezőgazdasági hasznosítású földterületek erdősítéséhez. Ez erdőtelepítési alaptámogatásból (1. év), évente juttatott ápolási támogatásból (2-6. év), valamint jövedelempótló támogatásból (1-20. év) áll össze. A támogatásokat azok a magánterületen gazdálkodók vehetik igénybe, akik az erdősítést megelőzően az érintett földet művelték, akár szántóként, akár gyepként vagy legelőként. A Koppenhágában született megállapodás szerint a mezőgazdasági területek erdősítéséhez adható támogatás 80 százalékát biztosítja az EU és 20 százalékot tesz ki a nemzeti hányad. A jogosultság kritériumai között szerepel, hogy a támogatottnak a terület birtokosának kell lennie. (Bérlő általi igénylés esetén be kell mutatni a tulajdonos egyetértő nyilatkozatát.) További kitétel, hogy erdőtelepítés esetén a támogatásképes minimális területnagyság egy hektár, ennél kisebb terület telepítése csak erdőterülettel közvetlenül határos részen megengedett. A karácsonyfával történő fásítás nem támogatható, a rövid vágás- fordulójú, gyorsan növő fafajokkal történő erdősítés esetén pedig csak az ültetési költség támogatható. Nem kaphat támogatás a korai nyugdíjaztatási támogatásban részesülő gazdálkodó. A nem mezőgazdasági területek erdő- telepítése az EMOGA orientációs részlegéből támogatható, ebben az esetben azonban jövedelempótló támogatás nincs. Módosul a SAPARD Értesüléseink szerint a mező- gazdasági tárca át kívánja alakítani a SAPARD-programot az év második felében. Németh Imre földművelésügyi miniszter egy agrárkiállítás megnyitóján úgy fogalmazott, hogy erre a támogatási igények kielégítése érdekében van szükség. Az FVM azt szeretné; ha a három éve fel nem használt uniós előcsatlakozási források eljutnának a termelőkhöz. Ez csaknem 46 milliárd forint többletforrást jelent az ágazatnak. Ezek a források azért „ragadtak bent” a brüsszeli kasszában, mert Budapestnek csak 2002 tavaszán sikerült felállítania az elosztáshoz szükséges intézményrendszert. Magasabb gázárra számíthatunk Négy év múlva szabadon választhatunk a szolgáltatók közül A magyar családok jövedelmük nem csekély hányadát költik energiára, így mindenkit foglalkoztat a kérdés, hogyan alakul majd a csatlakozást követően az áram és a gáz díja. Egy átlagos magyar család jövedelme mintegy 4 százalékát költi villamos energiára, a nyugdíjasok és a nagycsaládosok körében ez az arány jóval nagyobb. Mind a társadalom jóléte, mind a gazdaság versenyképessége szempontjából nagyon fontos kérdés tehát a villamosenergia-árak alakulása. Korábban az energiaárak nem fedezték az ellátás költségeit, így az áram árát az állam támogatta. Ez a támogatás azonban sem a gazdasági hatékonyság, sem a társadalmi igazságosság szempontjából nem volt indokolt. Egy gazdag család sokkal több energiát fogyaszt, mint egy szegény, következésképpen a nyomott energiaár a tehetősek luxusfogyasztását támogatta. Az elmúlt évek áremelései gyakorlatilag megszüntették ezt a torzulást, a villamosenergiaárak felzárkózása lényegében befejeződött, ami egyúttal lehetővé tette a szektor modernizációját. Ma a magyar villamosenergiaágazat nemzetközi összehasonlításban is kedvező képet mutat, az erőművekre vonatkozó műszaki és környezetvédelmi normák teljesítik az EU elvárásait. Emiatt nincs semmilyen olyan tényező, ami az EU-csatlakozás után jelentős áremeléseket indokolna. A lakossági energiaárak egyébként az unión belül is nagy szóródást mutatnak, harmonizációjukra semmilyen EU-elvárás nincs. Ami lényeges, az unióban és így Magyarországon is a villamosener- gia-szektor versenypiaccá alakul át, a fogyasztók szabadon választhatják meg, hogy kitől vásárolják az energiát. A villamosenergiahálózat egységes marad, a lakásokba továbbra is egy vezeték megy majd be, de a kereskedők a mobiltelefonhoz hasonlóan kínálhatnak majd különféle tarifacsomagokat, miközben egyenlően hozzájárulnak a hálózat működtetéséhez. A földgáz esetében a helyzet sajnos nem ennyire biztató. Az elmúlt évek elhalasztott áremelései a magyar földgázellátást súlyos válsághelyzetbe sodorták. Az irreálisan alacsony árak miatt a legelemibb felújításokra sem volt fedezet, a nagynyomású csővezetékek és a gáztározók veszélyesen elhasznált állapotba kerültek. A problémát súlyosbítja, hogy az új lakások kizárólag gázfűtéssel épülnek, azaz az alulfinanszírozott, elhasználódott rendszernek egyre nagyobb igényeknek kell megfelelnie. Szakértők szerint az EU-csatla- kozástól függetlenül ez a helyzet nem fenntartható. A hazánkban felhasznált földgáz döntő és növekvő hányada importból származik, s kis, nyitott gazdaságunk nem képes politikai döntéssel függetleníteni magát a világpiactól. A gázrendszer működőképességének helyreállításához az áremelések elkerülhetetlenek, de ez nagyrészt az igazságtalan, indokolatlan előnyök megszüntetését jelenti. (2003 előtt a vállalatok jelentős része, köztük tőkeérős és nyereséges nagyvállalatok indokolatlanul élvezték az irreálisan olcsó gáz előnyeit, ami komoly torzulásokhoz vezetett.) A hazai földgázkincs a nemzeti vagyon része. A világpiacinál lényegesen alacsonyabb kitermelési költségei miatt extra nyereség képződik rajta. Az új szabályozás ezt a nyereséget lefölözve teremtene forrást a kompenzációra, azaz arra, hogy a kis és közepes lakossági fogyasztóknál az áremelkedés elfogadható mértékű legyen. Mivel azonban a hazai földgáztermelés csökken, és költségei növekednek, a kompenzációs rendszer is csak egy átmeneti ideig tartható fenn. A kutatók szerint az EU-csatlakozást követő évtizedben a lakossági jövedelmek erőteljes növekedése várható, így az energiaköltség a családok kasszájának egyre kisebb hányadát teszi majd ki, azaz a gázárak fokozatosan, az évtized végére komolyan társadalmi feszültség nélkül is felzárkózhatnak a világpiac által indokolt szintre. _____________________________________LL Az Európai Unióban az energiapiacok liberalizációja folyamatban van. Ennek menetrendje szerint 2004. július 1-jétől a nem háztartási fogyasztók szabadon választhatnak a szolgáltatók közül. 2006. január 1-jéig az Európai Bizottságnak értékelést kell készítenie a reform kezdeti tapasztalatairól. 2007. július 1-jétől a magánfogyasztók is szabadon választhatnak a gáz- és áramszolgáltatók közül, és ekkortól külön kell választani a távolsági és a helyi hálózatokat üzemeltető cégeket. A foglalkoztatottság növeléséért Új, munkám ösztönzést elősegítő támogatási formák jelentek meg Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájának fő célkitűzése, hogy 2010-re a 15-64 éves munkavállalási korú népesség 70 százaléka foglalkoztatott legyen. Ez az arány jelenleg a tagállamokban 65, hazánkban 55 százalékos. A megyei munkaügyi központ igazgatójától, Miskó Istvánnétól kapott információ szerint a foglalkoztatási szint növelését szolgálják a jogi szabályozás változásai és természetesen a munkaügyi központ 2003. évre kidolgozott foglalkoztatási koncepciója is. A jogi szabályozás a passzív ellátásokról a munkába állást segítő aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre és szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt. Új, munkára ösztönzést elősegítő támogatási formák jelentek meg. Ilyen például az intenzív álláskeresés támogatása, ami a munkahelykereséssel, illetve a munkába állást elősegítő szolgáltatások igény- bevételével kapcsolatos költségek megtérítésére ad lehetőséget. Ilyen célú támogatás az ez év július 1-jével hatályba lépő álláskeresést ösztönző juttatás, ami a legalább 180 nap járadékjogosultságot szerzett munkanélküli részére biztosít további 180 napi, 45. életévét betöltött személy részére 270 napi továbbfolyósítást, aktív együttműködés esetén. A foglalkoztatási szint növelésének alapfeltétele a munkahely- teremtés, ami ebben az évben központi pályázati rendszerben működik, amihez a munkaügyi központok döntés-előkészítő tevékenységet végeznek. A klasszikus munkahelyteremtés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kell kapniuk az Európai Unióban már elterjedt atipikus foglalkoztatási formáknak, amelyek finanszírozása most már a decentralizált foglalkoztatási alapból is történhet. Ezek közül távmunkára tavaly kiírt központi pályázaton Jász-Nagykun-Szolnok megyéből 18 nyertes pályázat érkezett 59 munkahelyet érintően. _____________ HORVÁTH GYŐZŐ Ku tatás az őshonos állatokról A franciaországi LEGTA le Párádét testvériskolával és a svéd törebodai középiskolával közös projektet készít a Comenius 1. program keretében, uniós támogatással a karcagi Szentan- nai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium. A Szentannainak 1989 óta van kapcsolata a francia iskolával, azóta több mint száz diák és húsz pedagógus járt kint szakmai úton. A tavaszi szünet előtt, a projektet koordináló pedagógusok közül Kovács István és Baja Sándor részt vett a francia testvériskolában tartott nemzetközi konferencián. Mint elmondták, a projekt lényege: egy őshonos állatfaj megőrzése Magyarországon, Franciaországban és Svédországban, azaz mindegyik iskola egy- egy őshonos állatról ír dolgozatot. A karcagiak a magyar szürkemarhát, a pásztorkodást és a magyar pásztorkutyát választották témául. A diákok a szakirodalmat már összegyűjtötték. A franciák a flamand szarvasmarhával, a svéd iskola a svéd vörös tehénnel és az ott őshonos kecskefajok kutatásával vesz részt a közös projektben. A kutatómunkában 3040 karcagi diák vesz részt. A projekt célja többek között az, hogy ráirányítsa a figyelmet az őshonos állatfajták megőrzésének fontosságára. A tervek szerint jövőre Karcagon a három iskola diákjainak részvételével tudományos ülés lesz. A kutatási eredményeket az EU-tagországokban 2005-ben publikálják. A napokban megtartott franciaországi konferencián találkozott először a három iskola képviselője. A közel hatszáz résztvevő arról tanácskozott, hogyan illeszkednek egymáshoz az egyes országok mezőgazdaságai, mi az, amit be lehet vezetni másutt is, és mi az, amit csak bizonyos államokban lehet megvalósítani. Baja Sándor a Szentannai kapcsolatairól, az itt folyó munkáról és a francia fiatal mezőgazdászok magyarországi gyakorlatának szervezéséről szólt. A karcagiak a svédországi iskolába is ellátogattak, ahol megismerték az ott folyó kutatási programot, betekintést kaptak abba, hogyan védik a környezetet, a természetet. Emellett látták a darvak táncát, amikor is mintegy tízezer daru talál egymásra. DE Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Laczi Zoltán Az erdő nemcsak tulajdonosának hoz hasznot. Képünk illusztráció FOTÓ: CSABAI I.
