Új Néplap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-23 / 119. szám

4. OLDAL TÜKÖR 2003. Május 23., péntek § D E T É S Agrárőrséget szerveznének Mezőgazdaság Tűrhetetlen az az állapot, hogy a termény hasznát ne a gazdája élvezze, hanem más egyszerűen ellopja. A jelen­legi tarthatatlan helyzet ja­vítására határozta el magát egy kaposvári szövetség, hogy országszerte agrárőr­séget szervezzen. Sátrai István, a kaposvári köz­pontú Magyar Földbirtokosok Or­szágos Szövetségének (MFOSZ) elnöke lapunk kérdésére kifejtet­te, szeretnék elérni, hogy számos európai országhoz hasonlóan olyan rendőrség működjön, amely kifejezetten a vidéken, a külterületeken élőkért tevékeny­kedik. Sátrai úgy véli, a körzeti meg­bízott önmagában igen-igen ke­vés, ahogyan egy mezőőr sem te­het sok mindent a fosztogatók ellen. A belterületen működik a polgárőrség, de külterületen a termelők vagyonát gyakorlatilag nem védi semmilyen szervezet. A gazdáknak sok esetben ke­letkezik rongálásból, terménylo­pásból eredő káruk. Sokszor egy élet munkáját teszik tönkre a tol­vajok, akik nem kímélik a tech­nikát sem. Elég levenni egy trak­torról egy indítómotort, egy ön­tözőberendezést „szétkapni”, máris jelentős kár keletkezik. Nemcsak kistermelőkről, közép­birtokosokról van szó, a nagy­üzemek sem tudhatják bizton­ságban terményeiket, berende­zéseiket, épületeiket. A kaposvári szervezet megérti, az ország nem áll olyan jól, hogy a termelők számára külön védel­mi egységet állítson fel. Ők azt szeretnék, hogy a saját értékei­ket saját maguk védhessék meg. Minden bankban, minden áru­házban van biztonsági őr, szeret­nék, ha az agrárgazdaságban is elterjedne ez a fajta „önvédelmi” módszer. Természetesen nem mindegy, hogy kik vennének részt az ag­rárőrség munkájában. Az illetők­nek elsősorban szakmailag kell megfelelniük, másodsorban nem szabad, hogy féljenek. Sze­retnék megtalálni azokat az em­bereket, akik hivatásuknak te­kintenék ezt a munkát. Sátrai Ist­ván azt vallja, ha valaki profi, az legyen megfizetve, vagyis a főál­lású, fegyvert viselő agrárőrök nagy fizetést kapnának. Mellet­tük önkéntesek is szolgálnának. A finanszírozást úgy képzelik el, hogy a gazda a legfőbb támo­gató, hiszen az ő érdeke a javai­nak megfelelő védelme. Ezért hektáronként pár száz forintot fi­zetne. A finanszírozás egyhar- mada ebből tevődne ki. A költsé­gek másik harmadát a Belügymi­nisztérium adná, a harmadik részt pedig az agrártárca biztosí­taná. A tárcák hozzáállása az ügy­höz pozitív — mondta Sátrai Ist­ván. Ez mindenképpen fontos, hiszen évente több milliárd fo­rint kár keletkezik az úgyneve­zett megélhetési bűnözésből, a külterületek fosztogatásából. Sátrai István hozzátette, a vidé­ki élet azért is értékelődött le az elmúlt években, mert nincs meg­felelő vagyonbiztonság. A nehe­zen megtermelt termés manap­ság alig hoz valamit a konyhára, ezért megengedhetetlen, hogy még ezt is mások arassák le a gazda helyett. A szervezet azt szeretné, ha még ebben az évben az ország egy-két pontján létrejönne az ag­rárőrség, amely mintaként szol­gálna a többieknek. Az MFOSZ hamarosan küldöttgyűlését tart­ja, ahol kijelölik azt az embert, aki megyénkben is koordinálni fogja a feladatokat. TÓTH ANDRÁS Fába faragott mindennapok Az autodidakta fafaragó munkáit sokan megcsodálták Mesterszálláson fotó: m. j. Mesterszállás Horpácsi Imre neve jól cseng nem csak a faluban, de a kör­nyéken is. Olyan parasztem­berként ismerték meg, akit csodálatos kézügyességgel ál­dott meg a sors. Noha az évti­zedekkel korábbi hatalom nem hordta a tenyerén, ő mindezeken felülkerekedett, túltette magát. Hatvanöt éve­sen került nyugdíjba, igazi al­kotóévei ezután következtek. Afféle ezermesterként tartották számon a mesterszállási, húsz éve elhunyt gazdálkodót. Szeretett dolgozni, szerette a földet, és eb­ből aztán 1952-ben baj lett. Neve­zetesen az, hogy az átlagosnál több holdja miatt rövid idő alatt az osztályidegenek, kulákok közé került. Nem értette miért bűn az, ha valaki a kocsma helyett félrete­szi a keresetét, kuporgat és földbe fekteti a hasznot. Nem értette, de elfogadta, és először a Héki Állami Gazdaságban dolgozott, később meg a téeszben. Onnan került nyugdíjba 65 évesen, 1970-ben, mert a mezőgazdaságban akkor még ennyi volt a nyugdíjkorhatár. Korábban is kikerültek kisebb- nagyobb csodák keze alól, de iga­zi fafaragó munkáskorszaka csak ekkor kezdődött. Alkotásait ha­marosan Szolnokon, Kunszent- mártonban, Mezőtúron, Cserke- szőlőn is megcsodálták, egy kop­jafáját pedig a Tiszakürti Arboré­tum őrzi. Széles a skála, amivel foglalkozott. Röviden fogalmaz­va: fába véste a vidéki élet jelleg­zetességeit. De mást is: történel­mi alakokat, mesefigurákat, eg­zotikus és háziállatokat, a min­dennapok groteszk, humoros pil­lanatait, ellesett mozdulatait. Sajnos Horpácsi úrnak adódott egy nagy baja: áldott jó szívű ré­vén ezeket az alkotásokat elaján­dékozta. Aki szépen kérte tőle, kapott valamit, sőt ha több volt otthon, választhatott is. A közelmúltban gondolt egyet Mesterszállás vezetősége: az még sem járja, hogy a falu neves fafa­ragója munkáit már szerte a me­gyében kiállították, de saját lakó­helyén, a falujában még soha. A helyzetet bonyolította, hogy a sok száz darabos kollekció temérdek ember birtokába került. Elsősor­ban a leszármazottakra és a csa­ládtagokra számítottak, akik fő helyen, a vitrinekben őrzik az au­todidakta falusi művész remeke­it. Össze is szedtek közel kilenc­ven darabot, amelyeket heteken keresztül a helyi kultúrház termé­ben tekinthettek meg az érdeklő­dők. Kicsit csodálkozva, milyen ügyes emberek nőttek ki az itteni kemény földből, bár eddig az a ré­gi szólásmondás igazolódott be, hogy senki sem próféta a maga hazájában. Horpácsi Imre szeren­csére már nem tartozik közéjük, hiszen hátramaradt, felkutatott munkái sikert arattak szűkebb hazájában, Mesterszálláson is. D. SZABÓ MIKLÓS A rák ellenszere egyelőre csak a szűrés JÁSZSÁG Legalább száz rosszindula­tú, és további száz jóindula­tú emlődaganatos nő van a nagy számok törvénye sze­rint azok között az anyák, fe­leségek, nagymamák között, akik tavaly a behívás, illetve az emlékeztető kiküldésé­nek ellenére sem jelentek meg az emlőrák-szűrésen. Dr. Sárközi Mária, az ÁNTSZ Jászberény Városi Intézetének tiszti főorvosa elmondta, hogy május 26-án a szolnoki MÁV Kór­ház mammográfiás központjában a Jászságban élő nők számára kezdődik meg a szűrővizsgálat. Igaz, rendkívül sokat tudunk már a betegségről, ismerünk koc­kázati tényezőket, felfedeztünk már kiváltó anyagokat, reménykel­tő genetikai kísérletek garmadája zajlik, de a rák okát egyelő­re nem tudta megtalálni az orvostudomány. Nem ma­rad más, csak a korai felis­merés, amit csak a rendsze­res szűrővizsgálat teremt­het meg. A daganatok leg­alább 2-9 évvel azelőtt kez­denek el fejlődni, mint ahogyan az első tünetek megjelentek. így sen­ki sem lehet biztos abban, hogy hordoz magában egy időzített bombát, vagy sem •- hívta fel a fi­gyelmet a főorvos asszony. Ha­zánkban minden évben 4600 új emlőrákos esetet regisztrálnak, s míg az Európai Unió országaiban százezer nőből 31 halálát okozza ez a megbetegedés, addig nálunk 42-ét. Tavaly a Jászságból szűrés­Magyarországon a rák mára népbetegség­gé vált. A 160 ezer tumoros betegből éven­te átlagosan 35 ezren halnak meg. Az emlő­rák a világon a második leggyakrabban elő­forduló rákfajta, s nálunk minden 10. nő éle­te során találkozik ezzel a diagnózissal. re behívott 45-65 év közötti legve­szélyeztetettebb korosztályból az érintettek kevesebb mint 30 száza­léka jelent meg. A szűréssel pedig csak abban az esetben lehet javíta­ni a népesség halálozási statiszti­káján, ha a megszólítottak legna­gyobb része - minimum 70 száza­léka — megjelenik a vizsgálaton. (Összehasonlításul: Svédország­ban a megszólítottak 80 százaléka el is megy a mammográfiás vizs­gálatra, nálunk ez az arány a 20 és 40 százalék között mo­zog.) Az érintett hölgyek névre szóló behívót kapnak, s eb­ben az évben útiköltség-térí­tést is igénybe vehetnek. A kistérségből május 26-tól szeptemberig fogadják a vizsgá­latra érkezőket. Akinek nem megfelelő az értesítésben szerep­lő időpont, az az 56/230-560-ás telefonszámon egyeztethet új időpontot - tájékoztatta lapun­kat a tiszti főorvos, banka csaba Gondoskodás, figyelem, törődés Sikeres volt az MSZP kampányzáró rendezvénye Nagy érdeklődés övezte az MSZP vá­rosi szervezetének szerdai kam- pányzáró rendezvényét. A Széchenyi Gimnázium előtti téren sokan voltak kíváncsiak a párt képviselőjelöltje, Pilusin István programjára. Az időközi önkormányzati képviselő-vá­lasztás MSZP-s kampányzáró eseményén újabb alkalom nyílt arra, hogy a választó- kerületben élők megismerhessék a képvi­selőjelölt programját, amelynek főbb ele­meit tömören ekképp foglalhatjuk össze: gondoskodás az idősekről, odafigyelés a gyermekekre, törődés a lakókörnyezettel. Pilusin István a környéken élők igazi kép­viseletét kívánja ellátni. Személyében olyan jelöltet állított az MSZP, aki tisztes­séges kampányban folytatta a küzdelmet ellenfeleivel. Nyíltan felvállalta, hogy nem csak most, jelöltként, hanem megvá­lasztása esetén képviselőként is a válasz­tókerületben élők érdekeit szolgálja. Az összegyűlt környékbeli lakók kötetlen be­szélgetést folytat­hattak a jelölttel, így az ő vélemé­nyüket is volt le­hetőség megis­merni. A rendez­vényen ott volt Kovács László, az MSZP elnöke, aki a legaktuálisabb belpolitikai fejle­ményekről is be­szélt. Ő és a ren­dezvényvendége­ként szintén jelen lévő Botka Lajos­áé, Szolnok város polgármestere ez alkalommal is tá­mogatásáról biz­tosította Pilusin István képviselő- jelöltet. (POLITIKAI HIRDETÉS)

Next

/
Thumbnails
Contents