Új Néplap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-21 / 117. szám

4. OLDAL AZ EURÓPAI UNIÓ KAPUJÁBAN 2003. Május 21., szerda jj A szaktudás elismerése Az Európai Unió egységes piacán a személyek szabad mozgása, a munkavállalás és letelepedés szabadsága akkor nyer valódi értelmet, ha a tagállamok kölcsönö­sen elismerik a diplomákat és a szakképesítéseket. Hazánkban 2002 január 1. óta hatályban van a külföldi diplo­mák és oklevelek elismeréséről szóló törvény, amelynek alapján mind az unió tagállamaiban, mind az azon kívüli országokban kiállított alap-, közép- és felsőfo­kú végzettségről szóló bizonyít­ványokat, szakképesítéseket, a felsőfokú szakképzetségeket, il­letve tudományos fokozatot iga­zoló okiratokat Magyarországon is elismerik. Az elismerés (hono­sítás) a külföldi bizonyítványt, diplomát olyan okirattá minősíti, amely ugyanolyan jogokat bizto­sít a tulajdonosának, mint az a hazai diploma vagy szakképesí­tés, amivel egyenértékűnek nyil­vánították. Az Európai Unióból származó oklevelek és bizonyít­ványok elismerésre vonatkozó szabályok a törvény szerint ha­zánk EU-csatlakozását követően, azaz 2004-ben lépnek hatályba. Ugyanakkor a tagállamok is al­kalmazni fogják az uniós szabá­lyokat a magyar diplomákra és szakképesítésekre vonatkozóan. Az EU-ban a közösségi jog ha­tálya alá tartoznak azok az ese­tek, amikor az uniós állampolgár valamely tagállamban szerzett diplomával úgynevezett szabá­lyozott szakmát kíván Magyaror­szágon gyakorolni. A szabályo­zott szakmák az államilag szabá­lyozott képzésben szerzett szak- képesítésekhez kötődnek, ezek gyakorlása azoknak engedélye­zett, akik az adott képesítéssel rendelkeznek. Bizonyos szakmáknál, amelye­ket az uniós szinten ágazati irány­elvek szabályoznak, (az egész­ségügyben öt szakma - orvos, fogorvos, gyógyszerész, ápoló, szülésznő, valamint az építészek és az állatorvosok) az elismerés automatikus lesz. Ezekben az esetekben a hatóság nem vizsgál­ja, hogy az illető mit, hol és ho­gyan tanult, diplomáját automati­kusan el kell fogadni. Az okleve­leket persze le kell fordíttatni az adott országban államilag elis­mert hiteles fordítóirodával. Az uniós szabályok szerint te­hát a tagállamoknak a saját álla­mi képesítéssel egyenértékűnek kell elismerniük a másik tagor­szágban szerzett képesítést min­den szabályozott szakmára vo­natkozóan, ha az elismerés célja egy tevékenység gyakorlása. Ez az elismerési kötelezettség vo­natkozik a legalább hároméves képzésben megszerzett felsőok­tatási képesítésre, a középiskolai képzésre, a szakképzésre és az egy évnél rövidebb felsőfokú képzést adó tanfolyamokra. Ha azonban az adott elismerésre kö­telezett tagállam lényeges elté­rést állapít meg a kérdéses szabá­lyozott szakma gyakorlására fel­jogosító képzés tartalmában, ak­kor a munkavállalót alkalmassági tesztnek vagy meghatározott ld- egészítő képzésnek vethetik alá. Hasonló kiegyenlítő szabályok léteznek a középiskolai képzés, a szakképzés és az egy évnél rövi­debb felsőfokú képzést adó tan­folyamok esetében is. Az ágazati irányelvek hatálya alá eső diplomákat és szakképe­sítéseket a tagállamokban az álta­lános rendszertől eltérően auto­matikusan elismerik. Ez azt je­lenti, hogy az adott szakmában a diploma megszerzését a tevé­kenység gyakorlására elegendő­nek teldntik. Az automatikus el­ismerés azonban nem jelenti azt, hogy minden engedély nélkül praktizálni lehet, csak azt, hogy a hatóságok nem vizsgálhatják az adott diploma, képzés megfelelő­ségét. Ugyanakkor a tagországok többségében az illetékes hatóság­hoz kérelmet kell benyújtani az adott foglalkozás gyakorlásának engedélyezésére. Az EU-irányelvek a diplomák, szakképesítések elismerését nem kötik nyelvi követelményekhez. A tagállamok pedig általában a munkáltatókra bízzák, hogy al­kalmaznak-e olyan személyt, aki nem vagy nem teljesen jól beszé­li az adott ország nyelvét. Az elismerési eljárások külön­bözőek, ha az illető tartósan kí­ván az adott országban leteleped­ni és a szakképesítésének megfe­lelő tevékenységet vállalkozó­ként vagy alkalmazottként kíván­ja folytatni, vagy ha nem szeret­ne tartósan letelepedni, hanem csak időszakonként kíván, példá­ul határon átnyúló szolgáltatást végezni. Az első esetben a képe­sítésen kívül rendelkeznie kell mindazokkal az engedélyekkel, amelyek az adott országban az adott foglalkozás gyakorlásához szükségesek, az utóbbiban pedig csak bejelentési kötelezettsége van az illetőnek. Munkavállalás esetén a szabá­lyozott szakmákban a magyar oklevelekre is vonatkoznak majd az E- irányelvekben meghatáro­zott automatikus, könnyített elis­merési eljárás rendelkezései. Az adott országban nem szabályo­zott szakmák esetében - közös­ségi szintű előírások hiányában - a belső jogi előírások az irány­adóak. A továbbtanulási célú elisme­rési eljárások nem tartoznak a közösségi jog alá. Az oktatási in­tézmények saját hatáskörükben dönthetnek arról, hogy elismerik vagy sem a megszerzett diplomát vagy elvégzett szemesztereket, il­letve milyen feltételek teljesítésé­hez kötik az elismerést. LL Korlátlan piaci lehetőségek Az EU minden jelenlegi tagállama mézimportra szorul kell lennie, amivel egyébként a hazai szabályozás is megegyezik. Piaci rendtartás ugyan nem vonat­kozik erre a termékre, de támogatások igénybe ve­hetők. A méztermelés, illetve méhészeti termékek értékesítési feltételeinek javítása érdekében az EU többéves programokat támogat. E célok megvaló­sítására uniós szinten évente 15 millió euró közös­ségi támogatás áll rendelkezésre. Az elnyerhető összeg ennél nagyobb, hiszen az EU-támogatást társfinanszírozás keretében ugyanakkora összeg­gel kötelesek kiegészíteni a tagállam­ok. A közösségi támogatásból az egyes tagállamok a méhállomány arányában részesülhetnek. A támogatások a termelés feltétele­inek javítása, illetve a minőség meg­őrzésének érdekében végzett felada­tokra vehetők igénybe. A méhészek állat-egészségügyi kiadásainak mér­séklésére a varróatka és egyéb beteg­ségek elleni védekezést finanszíroz­zák, de javíthatók az uniós pénzből a méhcsaládok vándoroltatásának kö­rülményei is. A minőségmegőrzést szolgálják a laboratóriumi vizsgála­tok eszközei beszerzésének támoga­tása, s ebbe a körbe tartozik a minő­ségjavító céllal folytatott kutatási programok részbeni finanszírozása Kellő odafigyeléssel a hazai agrárium minta­ágazata lehetne a méztermelés, hiszen jelen­leg a közösség egyetlen országa sem tudja megtermelni a számára szükséges mennyisé­gű mézet. Az unióban mindössze a kereslet felét képesek előállítani. A magyar termelők számára a lehetőség adott, hiszen a magyar méhészek átlagosan az ország szükségletének négyszeresét hozzák létre. A méz vonatkozásában nincs termelési korláto- is. A hazai méhészek által használt technológia sok zás, árszabályozás és intervenciós felvásárlás, esetben elavult, ennek cseréje, fejlesztése minden- Egyedül a minőségi követelményre van előírás, képpen szükséges lesz a termelés nagyságrendjé- EU-tanácsi irányelv szerint a méznek minden ide- nek fenntartásához, a minőségi követelmények gén szerves vagy szervetlen anyagtól mentesnek biztosításához. ____________________banka csaba Ma gyarországon több mint 16 ezer méhész mintegy 896 ezer méhcsaládot gondoz. A méztermelés éves átlagban mintegy 14 ezer tonna. Ennek 80-90 százalé­ka az Európai Unióban talál biztos vevőre. A legkereset­tebb a tiszta akácméz. A közösség mézből csak fele részben önellátó, ezért a hazai méhészek biztos jövő elé néznek, nem kell értékesítési gondoktól tartaniuk. A képünkön látható szegedi méhész Jászberény határában, egy akácerdő tisztá­sán sorakoztatta fel kaptárait. Az alföldi erdők után a Mátrában próbál majd sze­rencsét FOTÓ: SÁRKÖZI J. A kiváló minőség az egyedüli követelmény, amit az Európai Unió a méztermeléssel fog­lalkozóknak feltételként megszab. E termék­re nem vonatkozik a közös piaci rendtartás. Az egészséges „édesség” korlátlan mennyi­ségben és árszabályozás nélkül értékesíthe­tő az unión belül — tudhattuk meg a megyei agrárkamara felkészítő programsorozatá­nak jászberényi állomásán. Működőképes uniót! Az EU jövőjével kapcsolatban Magyarországnak elsősorban az az érdeke, hogy működőképes unió jöjjön létre - hangsúlyozta Balázs Péter egy sajtóbeszélge­tésen. A Világgazdaság beszá­molója szerint az Európai Unió jövőjével foglalkozó Konvent- ben a magyar kormányt képvi­selő küldött szerint hazánknak az is fontos, hogy az unió a tag­országok egyenrangú együttmű­ködésén alapuljon. A Brüsszel­be készülő diplomata — aki az Európa-ügyi miniszterré kineve­zett Juhász Endre helyét veszi át a magyar misszió élén - úgy lát­ja, a két szempont összeegyezte­tését olyan megoldások szolgál­hatnák, mint például a csopor­tos tanácsi elnökség formációja. Erre Balázs Péter egy kézzelfog­ható modellt le is tett a Konvent elé, hogy konkrét példán lehes­sen látni, hogyan is működne az országok közti jelenlegi egysze­rű rotáció immár mindenki által fenntarthatatlannak ítélt rend­szerét felváltó szisztéma. Értesülések szerint a 8000 kilométernyi vasúti pályából 3500-4000 kilométernyit kí­ván az évről évre veszteséges MÁV megszüntetni. A válla­lat átfogó, már az unióval is „számoló” reformja most ké­szül, végleges formában vár­hatóan júliusban kerül a kormány elé a tervezet. Sokatmondó az az interjú, ame­lyet a MÁV újságja, a Vasutas Hír­lap közölt dr. Udvari Lászlóval, a MÁV Rt. igazgatóságának elnöké­vel. „Mekkora legyen a MÁV? Ha azt nézem, hogy van 8 ezer kilo­méter vasútvonalunk, és ebből 3500 kilométeren bonyolódik le az áru- és személyforgalomnak több mint a kétharmada, és a pá­lyahálózatnak több mint a felén kevesebb mint az egyharmada, akkor könnyű belátni, hogy válla­latgazdálkodási szempontból az optimális a 3500 kilométeres vas­úti hálózattal rendelkező vasút- vállalat lenne. Ez a jövedelmező­ségi szempontú megközelítés. De nézzük ugyanezt társadalompoli- tikailag! Ahol vasútvonalaink Pályaváltás előtt a MÁV Az európai foglalkoztatási stra­tégia négy pillérét a foglalkozta­tás javítása, a vállalkozói kész­ség fejlesztése, a munkavállalók alkalmazkodóképességének növelése, valamint a férfiak és a nők közötti esélyegyenlőség megteremtése jelenti. Megyénkben tavaly közel 6 szá­zalékkal nőtt a 10 fő alatti vállal­kozások száma. A vállalkozások 80 százaléka azonban önfoglal­koztató. A megyei munkaügyi központ igazgatója, Miskó István­ná elmondta, az önfoglalkoztatá­sok támogatására ez év január 1- jétől az 1 millió forint visszatérí­tendő támogatás helyett 3 millió forint adható. A vállalkozásbarát környezet kialakításához a mun­kaügyi központ a rendelkezésére álló eszközeivel úgy tud hozzájá­rulni, hogy segítik az ipari parko­kat és az inkubátorházakat foglal­koztatási céljaik elérésében. A megyei munkaügyi központ a szolnoki inkubátorház felújításá­Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon hoz, bővítéséhez anyagi támoga­tást nyújtott, de közmunkások közvetítése révén biztosította a munkaerőt is - tudtuk meg Kont­ra Leventétől, az inkubátorház igazgatójától. A munkaügyi köz­pont az inkubátorházban műkö­dő megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány által nyújtott szolgálta­tásokat is támogatja. Ilyen volt például a közelmúltban lezárult képzés is, melynek keretében ro­ma fiatalok vehettek részt park­építő tanfolyamon, illetve juthat­tak alapszintű vállalkozói ismere­tek birtokába. A szolgáltatások körébe tartozik még a vállalkozá­sok beindításával, működtetésé­vel összefüggő, illetőleg pénzügyi tanácsadás, a megfelelő üzleti tervvel rendelkező, ám telephely, műhely hiányában lévő vállalko­zások pedig helyiséget is bérel­hetnek az inkubátorházban. A munkaügyi központ idei fog- koztatási alap közel egyharmadát, lalkoztatási koncepciójának sarka- több mint 600 miihó forintot fordí- latos pontját a piacképes tudás hi- tanak. A munkaerő piaci értéké- ánya miatt állás nélkül maradó nek növelését, a munkanélküliek munkavállalók munkaerőpiacra alkalmazkodóképességét új kép- történő visszasegítése jelenti. Kép- zési formákkal, fejlesztő trénin- zésre az idei decentralizált foglal- gekkel kell elősegíteni. Cél, hogy a Jelenleg kát munkaügyi támogatással zajló tanfolyamot tartanak az inkubátorházban, az egyiken gazdasági informatikusokat, a másikon számítógép-kezelőket képeznek fotó: mj felnőttképzési formák, a munka­erő-piaci képzések minőségileg ké­szítsék fel a munkavállalókat a ke­resletnek megfelelő munkakörök ellátására. Az átképzési program­ba be kell épülnie a vállalkozási készségek fejlesztésének, az uniós ismeretek terjesztésének, valamint a munkakultúra követelményei­nek. A tartósan hiányszakmákat, a szakmai és foglalkoztatási igények változását, a keresletben és kíná­latban nagy számban előforduló foglalkozásokat jelezni kell a kép­ző szerveknek. Ennek a szakkép­zési struktúra munkaerő-piaci szempontú befolyásolása a célja. A munkaügyi központ éves képzési tervének összeállításánál töreked­nek a munkaerő-piaci prognózis által felmért igények kielégítésére. A munkaügyi szervezet az esélyegyenlőség növelése érdeké­ben továbbra is nagy hangsúlyt Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Laczi Zoltán Országosan és megyénkben is a munkavállalási korú férfiak 67,5, a nők 52 százaléka dolgozik. Az esélyegyenlőség növelésére a megyei munkaügyi központ az el­múlt évben indította „Esély a nők­nek” munkaerő-piaci programját. Ez a 40 év feletti, tartósan mun­kanélküli, alacsony iskolázottsá­gé nők munkaerő-piaci reintegrá- cióját kívánja szakképzettség megszerzésével vagy tartós mun­kába helyezéssel megvalósítani. vannak ezen a 3500 kilométeren kívül, ott falvak, kisvárosok van­nak. Az emberek életmódja, mo­bilitása közlekedést igényel. Ha abból indulok ki, hogy társadalmi okokból a meglévő vasutat cél­szerű fenntartani, akkor még költségszemléletben is meg lehet védeni a vasutat. De ha ehhez hozzáveszem még a kör­nyezetvédelmet, azt az életérzést, hogy ezeknek a településeknek van vas­útja, máris sokrétűbb ösz- szefüggésrendszerrel ál­lunk szemben. Nos eze­ket a tényezőket is figye­lembe kell vennie az ál­lamnak. Tehát amikor azt mond­juk, hogy optimális vállalati mé­ret, mi kiszámítjuk és üzemileg meghatározzuk, hogy mekkora az a vasút, ami mint gazdasági vállalkozás és mint az európai vasúti közlekedési rendszerhez il­leszkedő áru- és személyszállítási rendszer pénzügyileg életképes. De hogy mekkora is legyen ez a vállalat, az függ a társadalompoli­tikai döntésektől, valamint a költ­ségvetés teherbíró képességétől. Ezeket a kormánynak vagy a par­lamentnek kell eldönteni.” Komoly érvek szólnak tehát amellett, hogy le kell építeni a gazdaságtalan vonalakat. Nyil­vánvalónak tűnik, hogy a kér­désben megyénkben érintett le­het a karcag-tiszafüredi, a kis- új szállás—kál-kápolnai, a Szol­nok—vámosgyörki, a szolnok- lakiteleki, a mezőtúr-orosházi vasútvonal. Úgy tudni, jövőre szűkebbre húzzák a vasutas nadrágszíjat. Ezt a célt szolgálja majd a regio­nális közlekedési társaságok lét­rehozása is. Ez várhatóan dinami­kusabb és takarékosabb rend­szert eredményez.- Miért kell a fokozott tempót diktálni? — teszi fel a kérdést az igazgatóság elnöke, aki így felel: Mert Európában az utolsók között vagyunk a vasúti reformunkkal. A kormány tavaly nemcsak meghir­dette, hanem meg is akarja valósíttatni velünk a vasúti reformot. 2004 májusára az EU-konfor- mitás követelményeinek meg kell felelnünk. A vál­lalati gazdálkodásban el kell indulni azon a kor­szerűsítési úton, amivel el kellett volna indulni már másfél évtizeddel korábban. Az elnök még kifejti: „Nekünk XXI. századi vasúttá kell átalakíta­ni a MÁV-ot. A forráshiányt, a je­lenlegi pazarló működést megta­karításokkal is kell enyhítenünk. Számos területen változtatnunk kell. Ez radikális átalakítás lesz”. TÓTH ANDRÁS Hazánknak 2006-ig nem kell a teljes vasúti hálóza­tot megnyitnia az Európai Unió vasúttársaságai előtt. A nagyobb vonalakon mintegy 20 százaléknyi kapacitás áll rendelkezésükre, ami pályáztatás alapján használhatnak ki. A teljes piacnyitás elha­lasztása mintegy 25 milliárd forintos bevételt jelent a MÁV-nál. kíván fektetni a hátrányos helyze­tű munkavállalói csoportok - tar­tósan munkanélküliek, megválto­zott munkaképességűek, pálya­kezdők, időskorúak, romák - tá­mogatására. Biztosítani kell szá­mukra a szolgáltatások többféle igénybevételét, egyéni foglalkozá­sokat. Az igazgatónő szerint az esélyegyenlőség megteremtése érdekében szükség van a civil szféra foglalkoztatást elősegítő szervezeteivel való együttműkö- désre is. ___________________hoy

Next

/
Thumbnails
Contents