Új Néplap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-21 / 117. szám
4. OLDAL AZ EURÓPAI UNIÓ KAPUJÁBAN 2003. Május 21., szerda jj A szaktudás elismerése Az Európai Unió egységes piacán a személyek szabad mozgása, a munkavállalás és letelepedés szabadsága akkor nyer valódi értelmet, ha a tagállamok kölcsönösen elismerik a diplomákat és a szakképesítéseket. Hazánkban 2002 január 1. óta hatályban van a külföldi diplomák és oklevelek elismeréséről szóló törvény, amelynek alapján mind az unió tagállamaiban, mind az azon kívüli országokban kiállított alap-, közép- és felsőfokú végzettségről szóló bizonyítványokat, szakképesítéseket, a felsőfokú szakképzetségeket, illetve tudományos fokozatot igazoló okiratokat Magyarországon is elismerik. Az elismerés (honosítás) a külföldi bizonyítványt, diplomát olyan okirattá minősíti, amely ugyanolyan jogokat biztosít a tulajdonosának, mint az a hazai diploma vagy szakképesítés, amivel egyenértékűnek nyilvánították. Az Európai Unióból származó oklevelek és bizonyítványok elismerésre vonatkozó szabályok a törvény szerint hazánk EU-csatlakozását követően, azaz 2004-ben lépnek hatályba. Ugyanakkor a tagállamok is alkalmazni fogják az uniós szabályokat a magyar diplomákra és szakképesítésekre vonatkozóan. Az EU-ban a közösségi jog hatálya alá tartoznak azok az esetek, amikor az uniós állampolgár valamely tagállamban szerzett diplomával úgynevezett szabályozott szakmát kíván Magyarországon gyakorolni. A szabályozott szakmák az államilag szabályozott képzésben szerzett szak- képesítésekhez kötődnek, ezek gyakorlása azoknak engedélyezett, akik az adott képesítéssel rendelkeznek. Bizonyos szakmáknál, amelyeket az uniós szinten ágazati irányelvek szabályoznak, (az egészségügyben öt szakma - orvos, fogorvos, gyógyszerész, ápoló, szülésznő, valamint az építészek és az állatorvosok) az elismerés automatikus lesz. Ezekben az esetekben a hatóság nem vizsgálja, hogy az illető mit, hol és hogyan tanult, diplomáját automatikusan el kell fogadni. Az okleveleket persze le kell fordíttatni az adott országban államilag elismert hiteles fordítóirodával. Az uniós szabályok szerint tehát a tagállamoknak a saját állami képesítéssel egyenértékűnek kell elismerniük a másik tagországban szerzett képesítést minden szabályozott szakmára vonatkozóan, ha az elismerés célja egy tevékenység gyakorlása. Ez az elismerési kötelezettség vonatkozik a legalább hároméves képzésben megszerzett felsőoktatási képesítésre, a középiskolai képzésre, a szakképzésre és az egy évnél rövidebb felsőfokú képzést adó tanfolyamokra. Ha azonban az adott elismerésre kötelezett tagállam lényeges eltérést állapít meg a kérdéses szabályozott szakma gyakorlására feljogosító képzés tartalmában, akkor a munkavállalót alkalmassági tesztnek vagy meghatározott ld- egészítő képzésnek vethetik alá. Hasonló kiegyenlítő szabályok léteznek a középiskolai képzés, a szakképzés és az egy évnél rövidebb felsőfokú képzést adó tanfolyamok esetében is. Az ágazati irányelvek hatálya alá eső diplomákat és szakképesítéseket a tagállamokban az általános rendszertől eltérően automatikusan elismerik. Ez azt jelenti, hogy az adott szakmában a diploma megszerzését a tevékenység gyakorlására elegendőnek teldntik. Az automatikus elismerés azonban nem jelenti azt, hogy minden engedély nélkül praktizálni lehet, csak azt, hogy a hatóságok nem vizsgálhatják az adott diploma, képzés megfelelőségét. Ugyanakkor a tagországok többségében az illetékes hatósághoz kérelmet kell benyújtani az adott foglalkozás gyakorlásának engedélyezésére. Az EU-irányelvek a diplomák, szakképesítések elismerését nem kötik nyelvi követelményekhez. A tagállamok pedig általában a munkáltatókra bízzák, hogy alkalmaznak-e olyan személyt, aki nem vagy nem teljesen jól beszéli az adott ország nyelvét. Az elismerési eljárások különbözőek, ha az illető tartósan kíván az adott országban letelepedni és a szakképesítésének megfelelő tevékenységet vállalkozóként vagy alkalmazottként kívánja folytatni, vagy ha nem szeretne tartósan letelepedni, hanem csak időszakonként kíván, például határon átnyúló szolgáltatást végezni. Az első esetben a képesítésen kívül rendelkeznie kell mindazokkal az engedélyekkel, amelyek az adott országban az adott foglalkozás gyakorlásához szükségesek, az utóbbiban pedig csak bejelentési kötelezettsége van az illetőnek. Munkavállalás esetén a szabályozott szakmákban a magyar oklevelekre is vonatkoznak majd az E- irányelvekben meghatározott automatikus, könnyített elismerési eljárás rendelkezései. Az adott országban nem szabályozott szakmák esetében - közösségi szintű előírások hiányában - a belső jogi előírások az irányadóak. A továbbtanulási célú elismerési eljárások nem tartoznak a közösségi jog alá. Az oktatási intézmények saját hatáskörükben dönthetnek arról, hogy elismerik vagy sem a megszerzett diplomát vagy elvégzett szemesztereket, illetve milyen feltételek teljesítéséhez kötik az elismerést. LL Korlátlan piaci lehetőségek Az EU minden jelenlegi tagállama mézimportra szorul kell lennie, amivel egyébként a hazai szabályozás is megegyezik. Piaci rendtartás ugyan nem vonatkozik erre a termékre, de támogatások igénybe vehetők. A méztermelés, illetve méhészeti termékek értékesítési feltételeinek javítása érdekében az EU többéves programokat támogat. E célok megvalósítására uniós szinten évente 15 millió euró közösségi támogatás áll rendelkezésre. Az elnyerhető összeg ennél nagyobb, hiszen az EU-támogatást társfinanszírozás keretében ugyanakkora összeggel kötelesek kiegészíteni a tagállamok. A közösségi támogatásból az egyes tagállamok a méhállomány arányában részesülhetnek. A támogatások a termelés feltételeinek javítása, illetve a minőség megőrzésének érdekében végzett feladatokra vehetők igénybe. A méhészek állat-egészségügyi kiadásainak mérséklésére a varróatka és egyéb betegségek elleni védekezést finanszírozzák, de javíthatók az uniós pénzből a méhcsaládok vándoroltatásának körülményei is. A minőségmegőrzést szolgálják a laboratóriumi vizsgálatok eszközei beszerzésének támogatása, s ebbe a körbe tartozik a minőségjavító céllal folytatott kutatási programok részbeni finanszírozása Kellő odafigyeléssel a hazai agrárium mintaágazata lehetne a méztermelés, hiszen jelenleg a közösség egyetlen országa sem tudja megtermelni a számára szükséges mennyiségű mézet. Az unióban mindössze a kereslet felét képesek előállítani. A magyar termelők számára a lehetőség adott, hiszen a magyar méhészek átlagosan az ország szükségletének négyszeresét hozzák létre. A méz vonatkozásában nincs termelési korláto- is. A hazai méhészek által használt technológia sok zás, árszabályozás és intervenciós felvásárlás, esetben elavult, ennek cseréje, fejlesztése minden- Egyedül a minőségi követelményre van előírás, képpen szükséges lesz a termelés nagyságrendjé- EU-tanácsi irányelv szerint a méznek minden ide- nek fenntartásához, a minőségi követelmények gén szerves vagy szervetlen anyagtól mentesnek biztosításához. ____________________banka csaba Ma gyarországon több mint 16 ezer méhész mintegy 896 ezer méhcsaládot gondoz. A méztermelés éves átlagban mintegy 14 ezer tonna. Ennek 80-90 százaléka az Európai Unióban talál biztos vevőre. A legkeresettebb a tiszta akácméz. A közösség mézből csak fele részben önellátó, ezért a hazai méhészek biztos jövő elé néznek, nem kell értékesítési gondoktól tartaniuk. A képünkön látható szegedi méhész Jászberény határában, egy akácerdő tisztásán sorakoztatta fel kaptárait. Az alföldi erdők után a Mátrában próbál majd szerencsét FOTÓ: SÁRKÖZI J. A kiváló minőség az egyedüli követelmény, amit az Európai Unió a méztermeléssel foglalkozóknak feltételként megszab. E termékre nem vonatkozik a közös piaci rendtartás. Az egészséges „édesség” korlátlan mennyiségben és árszabályozás nélkül értékesíthető az unión belül — tudhattuk meg a megyei agrárkamara felkészítő programsorozatának jászberényi állomásán. Működőképes uniót! Az EU jövőjével kapcsolatban Magyarországnak elsősorban az az érdeke, hogy működőképes unió jöjjön létre - hangsúlyozta Balázs Péter egy sajtóbeszélgetésen. A Világgazdaság beszámolója szerint az Európai Unió jövőjével foglalkozó Konvent- ben a magyar kormányt képviselő küldött szerint hazánknak az is fontos, hogy az unió a tagországok egyenrangú együttműködésén alapuljon. A Brüsszelbe készülő diplomata — aki az Európa-ügyi miniszterré kinevezett Juhász Endre helyét veszi át a magyar misszió élén - úgy látja, a két szempont összeegyeztetését olyan megoldások szolgálhatnák, mint például a csoportos tanácsi elnökség formációja. Erre Balázs Péter egy kézzelfogható modellt le is tett a Konvent elé, hogy konkrét példán lehessen látni, hogyan is működne az országok közti jelenlegi egyszerű rotáció immár mindenki által fenntarthatatlannak ítélt rendszerét felváltó szisztéma. Értesülések szerint a 8000 kilométernyi vasúti pályából 3500-4000 kilométernyit kíván az évről évre veszteséges MÁV megszüntetni. A vállalat átfogó, már az unióval is „számoló” reformja most készül, végleges formában várhatóan júliusban kerül a kormány elé a tervezet. Sokatmondó az az interjú, amelyet a MÁV újságja, a Vasutas Hírlap közölt dr. Udvari Lászlóval, a MÁV Rt. igazgatóságának elnökével. „Mekkora legyen a MÁV? Ha azt nézem, hogy van 8 ezer kilométer vasútvonalunk, és ebből 3500 kilométeren bonyolódik le az áru- és személyforgalomnak több mint a kétharmada, és a pályahálózatnak több mint a felén kevesebb mint az egyharmada, akkor könnyű belátni, hogy vállalatgazdálkodási szempontból az optimális a 3500 kilométeres vasúti hálózattal rendelkező vasút- vállalat lenne. Ez a jövedelmezőségi szempontú megközelítés. De nézzük ugyanezt társadalompoli- tikailag! Ahol vasútvonalaink Pályaváltás előtt a MÁV Az európai foglalkoztatási stratégia négy pillérét a foglalkoztatás javítása, a vállalkozói készség fejlesztése, a munkavállalók alkalmazkodóképességének növelése, valamint a férfiak és a nők közötti esélyegyenlőség megteremtése jelenti. Megyénkben tavaly közel 6 százalékkal nőtt a 10 fő alatti vállalkozások száma. A vállalkozások 80 százaléka azonban önfoglalkoztató. A megyei munkaügyi központ igazgatója, Miskó Istvánná elmondta, az önfoglalkoztatások támogatására ez év január 1- jétől az 1 millió forint visszatérítendő támogatás helyett 3 millió forint adható. A vállalkozásbarát környezet kialakításához a munkaügyi központ a rendelkezésére álló eszközeivel úgy tud hozzájárulni, hogy segítik az ipari parkokat és az inkubátorházakat foglalkoztatási céljaik elérésében. A megyei munkaügyi központ a szolnoki inkubátorház felújításáEsélyegyenlőség a munkaerőpiacon hoz, bővítéséhez anyagi támogatást nyújtott, de közmunkások közvetítése révén biztosította a munkaerőt is - tudtuk meg Kontra Leventétől, az inkubátorház igazgatójától. A munkaügyi központ az inkubátorházban működő megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány által nyújtott szolgáltatásokat is támogatja. Ilyen volt például a közelmúltban lezárult képzés is, melynek keretében roma fiatalok vehettek részt parképítő tanfolyamon, illetve juthattak alapszintű vállalkozói ismeretek birtokába. A szolgáltatások körébe tartozik még a vállalkozások beindításával, működtetésével összefüggő, illetőleg pénzügyi tanácsadás, a megfelelő üzleti tervvel rendelkező, ám telephely, műhely hiányában lévő vállalkozások pedig helyiséget is bérelhetnek az inkubátorházban. A munkaügyi központ idei fog- koztatási alap közel egyharmadát, lalkoztatási koncepciójának sarka- több mint 600 miihó forintot fordí- latos pontját a piacképes tudás hi- tanak. A munkaerő piaci értéké- ánya miatt állás nélkül maradó nek növelését, a munkanélküliek munkavállalók munkaerőpiacra alkalmazkodóképességét új kép- történő visszasegítése jelenti. Kép- zési formákkal, fejlesztő trénin- zésre az idei decentralizált foglal- gekkel kell elősegíteni. Cél, hogy a Jelenleg kát munkaügyi támogatással zajló tanfolyamot tartanak az inkubátorházban, az egyiken gazdasági informatikusokat, a másikon számítógép-kezelőket képeznek fotó: mj felnőttképzési formák, a munkaerő-piaci képzések minőségileg készítsék fel a munkavállalókat a keresletnek megfelelő munkakörök ellátására. Az átképzési programba be kell épülnie a vállalkozási készségek fejlesztésének, az uniós ismeretek terjesztésének, valamint a munkakultúra követelményeinek. A tartósan hiányszakmákat, a szakmai és foglalkoztatási igények változását, a keresletben és kínálatban nagy számban előforduló foglalkozásokat jelezni kell a képző szerveknek. Ennek a szakképzési struktúra munkaerő-piaci szempontú befolyásolása a célja. A munkaügyi központ éves képzési tervének összeállításánál törekednek a munkaerő-piaci prognózis által felmért igények kielégítésére. A munkaügyi szervezet az esélyegyenlőség növelése érdekében továbbra is nagy hangsúlyt Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Laczi Zoltán Országosan és megyénkben is a munkavállalási korú férfiak 67,5, a nők 52 százaléka dolgozik. Az esélyegyenlőség növelésére a megyei munkaügyi központ az elmúlt évben indította „Esély a nőknek” munkaerő-piaci programját. Ez a 40 év feletti, tartósan munkanélküli, alacsony iskolázottságé nők munkaerő-piaci reintegrá- cióját kívánja szakképzettség megszerzésével vagy tartós munkába helyezéssel megvalósítani. vannak ezen a 3500 kilométeren kívül, ott falvak, kisvárosok vannak. Az emberek életmódja, mobilitása közlekedést igényel. Ha abból indulok ki, hogy társadalmi okokból a meglévő vasutat célszerű fenntartani, akkor még költségszemléletben is meg lehet védeni a vasutat. De ha ehhez hozzáveszem még a környezetvédelmet, azt az életérzést, hogy ezeknek a településeknek van vasútja, máris sokrétűbb ösz- szefüggésrendszerrel állunk szemben. Nos ezeket a tényezőket is figyelembe kell vennie az államnak. Tehát amikor azt mondjuk, hogy optimális vállalati méret, mi kiszámítjuk és üzemileg meghatározzuk, hogy mekkora az a vasút, ami mint gazdasági vállalkozás és mint az európai vasúti közlekedési rendszerhez illeszkedő áru- és személyszállítási rendszer pénzügyileg életképes. De hogy mekkora is legyen ez a vállalat, az függ a társadalompolitikai döntésektől, valamint a költségvetés teherbíró képességétől. Ezeket a kormánynak vagy a parlamentnek kell eldönteni.” Komoly érvek szólnak tehát amellett, hogy le kell építeni a gazdaságtalan vonalakat. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a kérdésben megyénkben érintett lehet a karcag-tiszafüredi, a kis- új szállás—kál-kápolnai, a Szolnok—vámosgyörki, a szolnok- lakiteleki, a mezőtúr-orosházi vasútvonal. Úgy tudni, jövőre szűkebbre húzzák a vasutas nadrágszíjat. Ezt a célt szolgálja majd a regionális közlekedési társaságok létrehozása is. Ez várhatóan dinamikusabb és takarékosabb rendszert eredményez.- Miért kell a fokozott tempót diktálni? — teszi fel a kérdést az igazgatóság elnöke, aki így felel: Mert Európában az utolsók között vagyunk a vasúti reformunkkal. A kormány tavaly nemcsak meghirdette, hanem meg is akarja valósíttatni velünk a vasúti reformot. 2004 májusára az EU-konfor- mitás követelményeinek meg kell felelnünk. A vállalati gazdálkodásban el kell indulni azon a korszerűsítési úton, amivel el kellett volna indulni már másfél évtizeddel korábban. Az elnök még kifejti: „Nekünk XXI. századi vasúttá kell átalakítani a MÁV-ot. A forráshiányt, a jelenlegi pazarló működést megtakarításokkal is kell enyhítenünk. Számos területen változtatnunk kell. Ez radikális átalakítás lesz”. TÓTH ANDRÁS Hazánknak 2006-ig nem kell a teljes vasúti hálózatot megnyitnia az Európai Unió vasúttársaságai előtt. A nagyobb vonalakon mintegy 20 százaléknyi kapacitás áll rendelkezésükre, ami pályáztatás alapján használhatnak ki. A teljes piacnyitás elhalasztása mintegy 25 milliárd forintos bevételt jelent a MÁV-nál. kíván fektetni a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok - tartósan munkanélküliek, megváltozott munkaképességűek, pályakezdők, időskorúak, romák - támogatására. Biztosítani kell számukra a szolgáltatások többféle igénybevételét, egyéni foglalkozásokat. Az igazgatónő szerint az esélyegyenlőség megteremtése érdekében szükség van a civil szféra foglalkoztatást elősegítő szervezeteivel való együttműkö- désre is. ___________________hoy