Új Néplap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-14 / 111. szám

4. OLDAL AZ EURÓPAI U NIÓ KAPUJÁBAN 2003. MAjus 14., szerda Kevés az EU-konform játszótér Hazánkban a legtöbb játszó­tér sajnos nem felel meg az Európai Unió biztonsági el­várásainak. Nagy részüket ezért le kell(ene) bontani vagy felújítani, ám ez tete­mes költséget igényel. Egy EU-konform játszótér felépí­tése ugyanis 40 millió forint­ba is kerülhet mérettől füg­gően. A rendelet szerint szeptembertől minden játszótéren hintának, csúszdának, mászókának és egyéb eszköznek kell lennie. A gazdasági tárca előírja a telepítés és üzemeltetés módját is. Újdon­ság, hogy a jövőben a gyerekbal­esetek miatt a szülők az Európai Bírósághoz is fordulhatnak kárté­rítésért, ráadásul a testület a tag­államot is megbírságolhatja a szabványok be nem tartása miatt. Szolnokon mintegy 120 közte­rületi játszótér van, illetve a böl­csődékben, óvodákban, általános iskolákban is találhatók játszóte­rek — mondta Boros Zoltán főker­tész. Az önkormányzat a játszó­tér-felújítási programja alapján eddig tíz játszóteret épített újjá. Ezeken a játszóeszközök jórészt meg is felelnek az EU által előírt szabványoknak. Nagyon sok gond várható viszont a maradék 110 játszótérnél, amelyek állapota mondhatni siralmas. — Hamarosan elkezdjük a szabványossági felülvizsgálatot, amely során egy akkreditált cég megállapítja, hogy egy-egy játszó­tér esetében mit kell megváltoz­tatnunk, mik azok az eszközök, amiket feltétlen le kell bonta­nunk. Ennek a munkának a díját a következő évi városi költségve­tésben mindenképpen tervezni szükséges. Megítélésem szerint egyébként Szolnokon túlságosan sok játszótér van ahhoz, hogy a város ezt fenn tudja tartani. Na­gyon fontos, hogy a készülő jog­szabály határidőt szabjon arra, hogy mikortól kell a városnak ezen szabványoknak megfelelnie. Az idén is folytatódik a játszó­tér-felújítási program, készülnek az új játszóterek, és pályázik is az önkormányzat a Gyermek-, Ifjú­A modern, szabványoknak megfelelő játszóterek megépítése sokba kerül fotó: m. j. sági és Sportminisztériumnál e célra, kibővítendő a saját pénz­ügyi forrásait. Boros Zoltán elmondta, hogy folyamatosan távolítják el a ját­szóterekről azokat az eszközöket, amelyeket veszélyesnek ítélnek, mint például a rakétamászóká- kat, gömbmászókákat. A csővá­zas hintaülőkéket, amelyeken csak egy biztonsági lánc van — és amelyekből a gyerek ugyanúgy kieshet, mintha az nem lenne -, ha tönkremennek, nem javítják Az Európai Unióban 1999. január 1-jén lépett életbe a köztéri játszóte­rekre vonatkozó új, szigorított szabványrendszer, mely körültekintőbb és részletesebb, mint az ezt megelőző szabályozások. A szabvány pon­tos magyar fordítása is elkészült, és 2001-ben Magyarországon is élet­be lépett az a két szabványcsomag, amely a játszótér és minden játszó­téri berendezés biztonságtechnikai előírását tartalmazza. ki, hanem leveszik, és a szabvá­nyoknak megfelelő hintaülőkéket szerelnek fel. Gondot jelent azon­ban, hogy ezek nagyon drágák, az úgynevezett bébi-hintaülőke 40- 50 ezer forint, a sima, gumírozott, nagyobbaknak való ülőke pedig 25-30 ezer forint.- A két-három milliós felújítá­si keretből örülünk, ha a homoko­zókat rendbe tesszük, a baleset- veszélyes eszközöket megszün­tetjük, lecseréljük a tönkrement csúszdalapokat. Ahhoz viszont, hogy szabványos vagy ahhoz kö­zeli játszótereink legyenek, a vá­rosnak évente - több éven ke­resztül - 15-20 millió forintot kell biztosítania, és ez még csak a meglévő játszóterek biztonságos­sá tételét jelenti - tette hozzá a főkertész. baranyi oyörgy Alaposan fel kell kötni a kötényt Hazánk legnagyobb erőssége az emberi erőforrás. A magyar ember munkabíró, kreatív, még a legbonyolultabb helyze­tekben is feltalálja magát. Az uniótól tehát nem kell félni, sokkal inkább meg kell ismerni ezt a hatalmas piacot. Ezt ajánlja dr. Balogh Sándor. A Szegedi Tudományegyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karának professzora a minap Szolnokon a kereskedelmi és iparkamaránál tartott előadásán kifejtette: a csat­lakozási folyamat során a Magyar Élelmiszerkönyvbe fokozatosan beépítettük az uniós jogszabályo­kat. A csatlakozás után elsősor­ban a piac mérete változik, és sok­kal élesebb lesz a verseny. Ugyan­akkor érhetnek bennünket sokk­szerű hatások is olyan területe­ken, amelyekre nem számítunk. Szerencsére van időnk az ismer­kedésre, van „edzési” lehetőség. A professzor kitért arra is, hogy az élelmiszeripar jelentősége a kö­zösségben igen nagy, a feldolgo­zóipar legjelentősebb ágazata, a legnagyobb termelési értéket állít­ja elő, és a legnagyobb létszámot alkalmazza. Az unió élelmiszer- ipara alapvetően kisipari jellegű, a foglalkoztatottak 60 százalékát kis- és középvállalkozások alkal­mazzák. Iránymutató lehet ugyanakkor számunkra az egye­sülés és a közös vállalatok létreho­zása. Még a nagyok is igyekeznek tovább koncentrálódni. A népsza­vazás előtt téma volt, hogy a belé­péssel uniformizált rendszerbe fo­gunk bekerülni. Ezt azonban a professzor tényekkel cáfolta. Az unióban a tagországok közötti dif­ferenciáltság minden területen rendkívül nagy, különböző példá­ul az árszínvonal. Ezzel kapcsolat­ban jelentette ki, hogy a legna­gyobb nyereség és a legnagyobb lehetőség a vállalkozások számára az lesz, ha megismerik az uniós piacot. Leginkább a minőségre, a frissességre, az árigényességre, az Sokan akarnak megélni a hazai élelmiszerpiacon. Képünk illusztráció FOTÓ: CSABAI ISTVÁN ízletességre, az egészségi szem­pontokra kell ügyelni. Az élelmiszer-szabályozás terén a közösségben nagy hangsúlyt fektetnek a nyomon követhetőség­re, mivel fontos szempont az egészségkárosodás megelőzése. Többek között ennek ellenőrzésé­re jött létre az élelmiszer-biztonsá­gi hivatal, és áll majd fel hamaro­san az Európai Élelmiszer-bizton­sági Hivatal, amelynek székhelyé­re Budapest is jó eséllyel pályázik. Végezetül dr. Balogh Sándor alá­húzta, hogy a belépésünket köve­tően még fokozottabb hatékonysá­gi verseny kezdődik. A piac tehát nem csak a termékek versenyét je­lenti majd, a hatékonyság tekinte­tében is változásoknak kell bekö­vetkezniük. A hazai élelmiszerpi­acon a szereplők száma rendkívül sok, a termelékenység rossz és ez­zel a versenyképesség forog koc­kán. A professzor azonban nem tart attól, hogy nem tudnak majd a magyar vállalkozók megélni a 460 milliós piacon, hiszen a magyar rendkívül életre való, leleményes nép. TÓTH ANDRÁS VÉLEMÉNY BISTEY ANDRÁS Beolvadás? Az Európai Unióba lépésről szóló népszavazás előtt gyakran fölmerült az ellenzők részéről az aggály, hogy egy olyan kis nép, mint a magyar könnyen beolvadhat... hová is? A kérdésre rendszerint kitérő válasz érkezik. Valami olyasmi, hogy az európai népekbe, a nagy egészbe... Sokan az Európai Uniót az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonlónak képzelik, amelyről az a mondás járja, hogy nagy olvasztótégely, amely a sokféle bevándorlóból rövid idő alatt egyenamerikait csinál. Ez sem ilyen egyszerű, de taglalása messzire vezetne. Az EU azonban nem az USA, és egészen biz­tos, hogy nem is lesz az. Mégpedig azért, mert olyan nyelvi, kul­turális, hagyománybeli különbségek jellemzik, amelyek gyakor­latilag lehetetlenné teszik az összeolvadást. Ugyanis nincs olyan közös minőség, amely másokat magához tudna vonzani egészen a beolvasztásig, egyszerűbben szólva nincs mibe beolvadni. Unióbeli szomszédaink, az osztrákok, a szlovének, a szlovákok, rövidesen talán a románok, a horvátok közül ugyan melyik olvaszthatna be minket? Vagy az olaszok több száz, netán az angolok, a franciák több ezer kilométer távolságból? Ezek a kultúrák ki is egyensúlyozzák egymás hatását, megakadályozva, hogy bármelyik uralkodóvá váljék, miközben értékeikhez könnyebben hozzáférhetünk az unióban. Ezek azonban csak feltételezések, mondhatná valaki, hiszen nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Bizonyos tendenciák azonban már jelentkeznek, és ezek korántsem a nyelvi, kulturális össze­olvadás irányába mutatnak. Éppen ellenkezőleg, a nem álla­malkotó kis népek is, amelyek a legjobban ki vannak téve a beolvadás veszélyének, soha nem látott kulturális újjászületésüket élik meg az Európai Unióban. Baszkok és katalánok, korzikaiak, több évszázados, bizonyos korokban igen erőszakos angol beolvasztási kísérletek után a skótok és az írek most a korábbi évtizedekben megszokottnál még hangsú­lyosabban fedezik föl és ápolják nyelvi, kulturális sajátossá­gaikat. Az államalkotó népek nyelve és kultúrája pedig, köztük a magyaroké, ezekénél összehasonlíthatatlanul kedvezőbb helyzetben van. Nem véletlen, hogy éppen a kultúra az a terület, amelybe az Európai Unió a legkevésbé akar beavatkozni. Senki sem kényszerít tehát kultúránk feladására, ha ez valamilyen mértékben ne adj' isten mégis bekövetkezne, csak magunknak tehetünk érte szemrehányást. AZ EGY FŐRE JUTÓ GDP (2001, DOLLÁR), A MUNKAERŐ KÖLTSÉGE EGY ÓRÁRA VETÍTVE ÉS MEGOSZLÁSA (2000, EURÓ) állam GDP/fő munkaerő­ebből bér költség/ora es tizetes (%) Ausztria 23940 23,6 72,1 Belgium 23340 — — Dánia 31090 27,1 87,7 Finnország 23940 22,13 77,8 Franciaország 22690 24,39 68,1 Görögország 11780 10,4 74,1 Hollandia 24040 22,99 78,0 Írország 23060 17,34 85,0 Luxemburg 41770 24,23 84,2 Nagy-Britannia 24230 23,85 81,5 Németország 23700 26,54 75,4 Olaszország 19470 — — Portugália 10670 8,13 79,8 Spanyolország 14860 14,22 74,5 Svédország 25400 28,56 66,5 Magyarország 4800 3,83 __________674 ___ (Forrás: Eurostat, Világbank) KÜLÖNBSÉGEK. A táblázatból egyértelműen látszik a gazdasági produktum és a bérek közötti összefüggés, azaz minél magasabb a bruttó nemzeti össztermék, annál többe kerül a munkaerő. Hazánk egy főre jutó GDP-je jóval alacsonyabb a tagállamokénál, ami nyil­vánvalóan tükröződik a munkaerő költségében, a bérekben is. Figye­lemre méltó, hogy nálunk milyen magas a bért terhelő szociális típu- sú járulék és más, adó jellegű befizetés aránya. _________________■ A zsaruk is készülnek a csatlakozásra Egyedülálló program a megyei rendőr-főkapitányságon Az országban elsőként a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapi­tányságon fogalmazódott meg a múlt esztendő végén a rendőrök uniós in­formációkkal való ellátásának foko­zott igénye. Főkapitányi intézkedés született arra, hogy el kell indítani az „Adjunk esélyt az európai uniós rendőrré válásunkhoz” elnevezésű projektet.- Dr. Házi István dandártábornok, főka­pitány úr azzal bízott meg az elmúlt év utolsó negyedévében, hogy az uniós csat­lakozással kapcsolatos felkészítés érdeké­ben dolgozzam ki a cselekvési progra­mot, ami az alapját jelentette az év végén megszületett főkapitányi intézkedésnek- mondta Lengyel György alezredes, a fő- kapitányság uniós projektirodájának ve­zetésével is megbízott titkárságvezetője. A projekt 16-18 munkatársat foglal­koztat, akik a rendőrség mindenféle szakterületét képviselik. A megye 8 rend­őrkapitányságán is dolgozik egy-egy em­ber, az ő feladatuk a helyi állomány és a projektiroda közötti kapcsolattartás. — Az első feladat az volt, hogy lehető­séget teremtsünk az állomány felkészíté­sére, a csatlakozással kapcsolatos lehető­ségek és kihívások bemutatására. Elsőd­leges célként azt akartuk elérni, hogy az ismeretek hozzáférhetővé tételével meg­alapozzuk a rendőrök felelősségteljes döntését a csatlakozásról szóló népsza­vazáson. Ennek érdekében egy 12 elő­adásból álló sorozatot indítottunk. Az előadások többnyire érintették a rendőri szakma kérdéseket, így például szó esett a nemzetközi, szervezett bűnö­zés jelenlegi helyzetéről, a kábítószer- és fegyverkereskedelem elleni fellépés ta­pasztalatairól, a bűnügyi együttműködés lehetőségeiről, az Europolról. Az előadá­sok hallgatói — a vezetők, a projektiroda munkatársai, valamint mindazok, akik jelenlétét a napi szolgálat lehetővé tette - általános tájékoztatót kaptak az Európai Unióról, ezen belül a bel- és igazságügyi együttműködésről. Az előadásokon az érdeklődők kérdéseiket is megfogalmaz­hatták. Az ismeretterjesztés interaktív módját — a tapasztalatok szerint - ked­vezően fogadták a rendőrök, ezt igazol­ják a sorozatot követően kiadott kérdőív­ben leírt vélemények. A előadássorozat­tal, illetve a népszavazással le is zárult a program első fázisa. A továbbiakban újabb előadások megtartását tervezik, amelyek témái még inkább leszűkülnek a rendőrségi tevékenységgel kapcsolatos, a rendőröket, főként a fiatalabb korosz­tályt érintő információkra. Lengyel György elmondta, megfogal­mazódott, hogy jó közbiztonság nélkül nem valósulhatnak meg az unió politikai és gazdasági céljai sem. Fel kell készülni a nyitott határokra, ezzel együtt a szerve­zett, kábítószerrel összefüggő bűnözés­re, az illegális bevándorlásra. E feladatok további minőségi változásokat követel­nek meg a rendőrség részéről is. Egyre inkább nélkülözhetetlenné válik az ide- gennyelv-ismeret, további korszerűsítést igényel a nyilvántartás számítógépes rendszere is, hogy csatlakozhassunk az Europol információs bázisához. Erre úgy tűnik, 2006—2007-ben nyílik majd lehe­Lengyel György szerint a projekt számára kiépített számítógépes rendszer segítségével mindenki elérheti az unióval összefüggő Információkat fotó: m. j. tőség. Természetesen bizonyos szemlé­letváltásnak is meg kell történnie. Tole- ránsabb rendőrségre van szükség, a rendőri intézkedésnek ugyanis nem le­het alapja a bőrszín, a származás és a szexuális beállítottság sem - tette hozzá az alezredes. A projekt a csatlakozásig működik és nemzetközi konferenciával zárul. ______________ HGY Mi re számíthatnak a rendőrök? A jelenlegi tervek szerint hazánk uniós csatlakozását követően a tiszti beosztásokban követelmény lesz a középfokú nyelvvizsga. Természetesen lesz majd egy korhatár, ami ebből a szempontból „védettséget” ad az illető számára. Szervezeti átalakulásokkal is számolni kell. A jövő rendőrségének kevesebb tisztre lesz szüksége, s fokozatosan, de bevezetik a regionális rendszert is. Más szerephez jutnak majd a főkapitányság megyei szervezetei, az elképzelések szerint nagyobb hangsúlyt kapnak a helyi rendőrkapitány­ságok, amelyek nagyobb létszámmal és kibővített feladatkörrel működnek majd. Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. - Szerkesztette: Laczi Zoltán « i l ft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents