Új Néplap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-26 / 97. szám

I 2003. ÁPRILIS 26., SZOMBAT VÁROSHÁZI SZOLNOK 7. OLDAL TŰKOR ­Képviselőjelöltek Mint ismeretes, a szolnoki 3-as számú önkormányzati választókerületben május 25-én képviselőt választa­nak a városi közgyűlésbe. Tavaly októberben ugyanis ott azonos számú szavaza­tot kapott az MSZP és a Fi- desz-MPP jelöltje, így a szavazást meg kell ismétel­ni. A pártok május 2-ig je­lenthetik be jelöltjeiket. Ol­dalunk anyagának lezárá­sáig a következő jelöltek indulásáról szereztünk tu­domást. Czikora Gyu­la (Munkás­párt). Nyugál­lományú hon­véd alezredes. 1968 és 2001 között a hon­védség kötelé­kében szol­gált. Különböző beosztásokban dolgozott a szolnoki repülőala­kulatnál. Közel 5000 órát repült. A Széchenyi-lakótelepen él 19 éve. Nős, két gyermeke van. Dr. Grúber K á r o 1 y n é (SZDSZ). Gyöngyösön született, Szolnokon vé­gezte az egészségügyi szakiskolát. 28 éve dolgo­zik az egészségügyben, jelenleg műtőasszisztens a Hetényi Géza Kórház központi műtőjében. 1985 óta él a Széchenyi-lakótele­pen. Egy lánygyermeke van. Pilusin Ist­ván (MSZP). Nyugállomá­nyú honvéd ezredes, 35 évig szolgált több települé­sen hivatásos katonaként, parancsnoki beosztásban. Miskolcon született, 59 éves. Nyugdíjazása után Szol­nok szeretete vonzotta viszsza a városba. Nős, öt gyermeke van. Szalay Fe­renc (Fidesz- MPP-MDF). Esztergomban született 1955-ben. A Magyar Test- nevelési Egye­temen szer­zett testnevelő tanári diplomát. 1998 és 2002 között Szolnok polgármestere volt, országgyűlési képviselő. Listán bejutott tagja a közgyű­lésnek. Nős, két gyermeke van. (Lapzártakor érkezett informá­ció szerint az FKGP is szándéko­zik jelöltet indítani az önkor­mányzati választáson, Bánó Zol- tánné személyében.) ________■ Mo st már meglesz az ipari park Ma már közhelynek számít, hogy egy város gaz­dasági föllendüléséhez, a befektetők fogadásá­hoz nélkülözhetetlen az ipari park, amelyben kész infrastruktúra várja a betelepülő cégeket. Hosszas előkészületek után idén Szolnokon is megkezdődik, és a jövő év közepére befejeződik az ipari park kiépítése, jöhetnek a befektetők. Radócz Zoltán alpolgármester e folyamat né­hány fontos mozzanatát elevenítette föl. A Szolnoki Ipari Park a Piroskai út mentén, vas­úti sínek mellett alakul ki. A város az első ütem­ben 40 hektár területet szerzett meg, ezt vitte be önrészként a megalakult Ipari Park Kft.-be. A má­sik rész, 80 hektár állami tulajdonban volt. Az eredményes PHARE-pályázat feltétele viszont az, hogy az egész terület önkormányzati tulajdon­ban legyen. A Nemzeti Földalap névleges, 30 mil­lió forintos összegért átadta a 80 hektárt az ön- kormányzatnak, így most a 120 hektárnak a vá­ros a tulajdonosa. Amennyiben az államtól átvett 80 hektárt a város a betelepülő cégeknek értéke­síti, a nettó nyereségen egyenlő arányban oszto­zik az állammal. Az ipari park két ütemben készül el. Az emlí­tett 40 hektár teljes kialakítására, továbbá a 80 hektáron a közműcsatlakozások és a teljes úthá­lózat kiépítésére összesen 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre önerőből, állami támogatásokból és PHARE-támogatási szerződés alapján. A máso­dik ütemben a 80 hektár teljes kiépítése a 40 hek­táros terület értékesítéséből oldható meg. A város számára tehát nem az értékesítésből elérhető ha­szon az elsődleges cél, hanem az, hogy minél több és minél intenzí­vebben dolgozó cég tele­püljön az ipari parkba. Ezzel növekednek a he- lyiadó-bevételek, új munkahelyek jönnek létre, és a környék ipari és mezőgazdasági üze­mei beszállítóként to­vábbi megrendelések­hez juthatnak. Érdeklődők máris vannak az ipari park iránt, eddig élelmiszer- ipari és vegyipari cégek, valamint elosztó, logisz­tikai jelleggel raktárbá­zisok betelepülése ke­rült szóba. A tervek szerint az el­ső üzem 2005-ben kezd­heti meg a működését a Szolnoki Ipari Parkban. Kronológia: 2002. október 2. Botka Lajosné polgármesterjelölt közbenjárására a Nemzeti Földalap nevében Benedek Fülöp címzetes államtitkár aláírja a vá­rosházán azt a dokumentumot, mely 80 hektár földterületet ad a Szolnoki Ipari Park (40 hektár) megvalósításá­hoz. A 120 hektárra nőtt területen megindulhat a beruházás. 2002. december 19. Az új önkor­mányzat benyújtotta a PHARE Ma­gyarországi Delegációjához a tenderdokumentációt. 2003. április 3. Szolnok megkapta a végső engedélyt az ipari park kiala­kításához. 2003. április 14. A tenderkiírás nyilvánosságra került, 60 nap áll a pályá­zók rendelkezésére. 2003. július. A szakmai bírálatokat követően megköthetők a szerződések a kivitelezőkkel. 2004. április-június. Megkezdődhet a betelepülő vállalkozások fogadása, a terület kiajánlása. ipari ParK Szolnok, Piroskai út Érdeklődni: Szolnoki Ipari park Kff Í6/510-43o Sikeres szolnoki középiskolák Több mint két évtizede fo­lyik az a kutatómunka, amely összegyűjti, értékeli és közzéteszi a magyar kö­zépiskolák néhány eredmé­nyességi mutatóját. Az Or­szágos Közoktatási Intézet a napokban megjelentette „A középiskolai munka néhány mutatója” című kiadványt, amely több szempont sze­rint közli a középiskolák sorrendjét. Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy a szol­noki középiskolák milyen helyet foglalnak el a felsőok­tatási intézményekbe fölvett diákok aránya alapján ké­szült rangsorban. Az OKI-ban dolgozó kutatócso­port, amelynek Neuwirth Gábor a vezetője, és tagja dr. Pataki Mi­hály, a Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola igazga­tója, számos sorrendet állított föl a középiskolákban folyó munká­ról. így például készült sorrend az összes tárgy felvételi írásbeli dolgozatainak eredményessége alapján, a felsőoktatásba jelentke­zettek nyelvvizsgáinak aránya alapján, és más szempontok sze­rint is. A szülők, és legtöbb eset­ben maguk a diákok is, általában a „kimeneti oldalt” figyelik. Azt tekintik eredménynek, hogy az adott középiskolából hány diák tanul tovább egyetemen, főisko­lán. Nyilvánvaló, hogy az ered­ményességnek nem ez az egyet­len mutatója, de a közvélemény általában ezt tartja a legfonto­sabbnak, ezért mi is ennek alap­ján tekintjük át a szolnoki közép­iskolákat. Mint az elmúlt években, most is három kategóriába sorolták a középiskolákat, és a véletlenek okozta esetleges kilengések hatá­sának kiküszöbölésére öt év átla­gát vették alapul. Az egyes helye­zések értékének megállapításá­hoz fontos tudni, hogy mind a há­rom iskolatípusban több száz in­tézmény szerepel a listán. A gimnáziumok között az or­szágos sorrendben 8. a Varga Ka­talin Gimnázium 86,81 százalé­kos felvételi eredménnyel. Az „él­bolyban” szerepel 20. helyezésé­vel a Verseghy Ferenc Gimnázium is, 81,91 százalékkal. A Széchenyi István Gimnáziumban a felvételi arány 53,3, a Kölcsey Alternatív Gimnáziumban 23,73 százalék. Az úgynevezett vegyes típusú középiskolákhoz azok tartoz­nak, amelyekben együtt vannak gimnáziumi és szakközépiskolai osztályok. Közöttük kiemelkedik országos harmadik helyezésével a Tiszaparti Gimnázium és Hu­mán Szakközépiskola, mivel érettségizett diákjainak 70,99 százaléka nyert fölvételt felsőok­tatási intézményekbe. A szakközépiskolák esetében az első 10 között nincsenek szol­nokiak. A megye e szempontból legjobbja a Pálfy János Műszer­ipari és Vegyipari Szakközépisko­la, amely az országos sorrendben a 15. helyet foglalja el 43,78 szá­zalékos továbbtanulási aránnyal. A jók között van országos 40. he­lyezésével a Vásárhelyi Pál Köz- gazdasági és Postaforgalmi Szak- középiskola is (35,11 százalék). A megye többi szakközépiskolája az említett szempontból nincs az első száz között. Szolnoknak évtizedek óta vannak külföldi kapcsolatai. Időközben némelyik elhalvá­nyult, mások megerősödtek, az általános tendencia azon­ban a kapcsolatok gazdagodá­sa. Erről beszélgettünk Barta Józseffel, aki a kül- és belkap- csolatok koordinátora a pol­gármesteri kabinetben.- A legutóbbi önkormányzati vá­lasztások után jelentős változások történtek a városházán. Létrejött a polgármesteri kabinet, és ezen be­lül az ön posztja is új. Mi indokol­ta a változásokat, és mi volt ezek­nek a város külkapcsolataira gya­korolt hatása?- A legfőbb ok az volt, hogy bi­zonyos fontos tevékenységek a korábbi szétszórtságból egy-egy kézbe kerüljenek, ami növeli az áttekinthetőséget és a hatékony­ságot.- Kérem, tekintsük át Szolnok külföldi kapcsolatait!- A jelenleg működő hat test­vérvárosi kapcsolat közül a legré­Sokrétű külföldi kapcsolatok Növekszik a civil szféra szerepe gebbit harminc évvel ezelőtt a finnországi Riihimákivel kötötték a város akkori vezetői. A legszoro- sabbnak jelenleg talán a reutlinge- ni együttműködést nevezném, de a romániai Nagybánya, a lengyel Bielsko-Biala, az olasz Forlí is ele­ven kapcsolatokat ápol Szolnok­kal. Az izraeli Shohannal most egy kicsit meglazult az együttműkö­dés a közel-keleti események mi­att, ez azonban remélhetőleg csak átmeneti jelenség. A nagy távolság ellenére igen intenzívek a kapcso­latok a japán Juzával, és a cél a testvérvárosi szerződés megköté­se. Alkalmi kapcsolataink más vá­rosokkal is kialakultak, ezek idő­vel szorosabbá válhatnak. A teljes­ség igénye nélkül említem az ang­liai Eastwoodot, az észtországi Rakverét vagy a szerbiai Kikindát.- Milyen tartalommal tudják megtölteni ezeket a kereteket?- Különválasztanám a kulturális és sport-, illet­ve a gazdasági kapcsola­tokat. Ez utóbbiakat az önkormányzat kevésbé tudja befolyásolni, a vál­lalkozóknak megvannak a saját kapcsolataik, de például a Szolnok Expó révén, különböző pályázatokkal, a turizmus lehetőségeinek propa­gálásával ezekben is érhetők el eredmények. A kulturális és sportkapcsolatok erősítésében az önkormányzat többet tehet, bár az intézmények közvetlen együtt­működése ezen a téren is egyre meghatározóbb. Általában jellem­ző, hogy az intézmények, civil szervezetek, bizonyos esetekben már a családok, magánszemélyek kapcsolatai adják meg az együtt­működés igazi tartalmát, azok töl­tik meg tartalommal a kialakított kereteket. De még visz- szatérve a gazdasági kapcsolatokra, bár svéd testvérvárosunk nincs, májusban svéd nap lesz Szolnokon, amelyet a svéd követség és a ke­reskedelmi kamara szervez, de az előkészí­tésben részt vesz az önkormány­zat is. Általában elmondhatom, hogy rengeteg lehetőségünk vol­na, de a kapcsolatépítés pénzbe kerül, az utazásokért, a vendégek fogadásáért fizetni kell. Az önkor­mányzat 17 millió forintot különí­tett el a költségvetésben a nemzet­közi együttműködés építésére, fenntartására. Ebből elsősorban, bár nem kizárólag, saját intézmé­nyeinket tudjuk támogatni. Ahogy bővülnek a kapcsolatok, úgy nö­vekszik a fenntartásukban is a ci- vil szféra szerepe. ______ b.a. Sz olnok az átlag fölött Az EU-csatlakozásról szóló népszavazás Szolnokon az or­szágostól némileg eltérő eredményeket hozott. Bár a részvé­tel éppen csak meghaladta az 50 százalékot, magasabb volt az országos átlagnál, ugyanúgy, mint az „igen” szavazatok aránya. A polgármester asszonyt, a választási iroda vezető­jét és egy választópolgárt arról kérdeztünk, véleményük szerint mi lehetett az oka ezeknek az eredményeknek. Szavazás „segítséggel”. Sok fiatal szülő elhozta gyermekét is a szavazásra, talán hogy majd elmondhassák, történelmi események tanúi voltak Botka Lajosné polgármester: A szolnoki szavazópolgárok több mint 50 százaléka nyilvání­totta ki véleményét az uniós csat­lakozásáról rendezett népszava­záson, április 12-én. Ez az ered­mény megha­ladja az orszá­gos átlagot. Nagy öröm számomra az is, hogy a vá- lasztóknak több mint 88 százaléka igen­nel szavazott. Ez azt mutatja, hogy a szolnoki­ak felelősen és a jövőben bízva gondolkodtak és döntöttek, ami­kor az urnákhoz járultak. Ez a csatlakozási folyamatban és azt követően is arra kötelez mind­annyiunkat, hogy teljes mérték­ben kihasználjuk mindazokat a forrásokat és lehetőségeket, me­lyek az uniós csatlakozásból adó­dóan a város és az itt élő embe­rek javát szolgálják. Dr. Krizsa Sándor jegyző, a választási iro­da vezetője: Szolnok az első tíz, leg- magasabb részvételi arányt elérő város között volt, és ez ak­kor is öröm, ha tudjuk, hogy a választásokon nagyobb volt az érdeklődés. A választási iroda mindent megtett a törvényes, jó lebonyolítás érde­kében. Véleményem szerint azért nem jött el még több szavazó, mert a közvélemény-kutatások az „igen” szavazatok olyan nagy arányú várható győzelmét mutat­ták tó, hogy sokan úgy gondol­ták, nélkülük is meglesz a belé­péshez szükséges szavazatarány. Azt hiszem, a belépést ellenzők túlnyomó része eljött, a távolma­radók többsége inkább EU-párti. Rónai György nyugdíjas: Az emberek nagy része való­színűleg úgy gondolta, hogy az előre jelzett magas támoga­tottság miatt az EU-csatlakozás már eldöntött ügy. Lehettek olyanok, akik úgy vélték, őket ez közvet­lenül nem érinti, de az el­lenzék kifogásai is megzavarhat­tak egyeseket. Hallottak jót is, rosszat is, hát inkább távol ma­radtak a szavazófülkéktől. Szol­nokon talán még többen eljöttek volna, de sok embert kiábrándít a politikusok civakodása, a régi és az új városvezetés gyakori vi­tája. Milliárdokat érő milliók Pályázatokkal is számolnak a felújításoknál Pályázatokkal kívánja meg­sokszorozni az intézményi felújításokra rendelkezésre álló 80-100 millió forintot a szolnoki önkormányzat. A cél- és címzett támogatások révén milliárdos beruházá­sok indulhatnak el idén, il­letve jövőre. Az elmúlt hónapokban közel negyven pályázatot készítettek el a szolnoki önkormányzatnál — tudtuk meg a városüzemeltetési főosztályvezetőtől. Szebeni Lász­ló érdeklődésünkre elmondta, in­tézményi felújításhoz csupán címzett támogatásra mintegy tíz- milliárd forintnyi igényt nyújtot­tak be. A tervek között a legna­gyobb összeggel a Városi Műve­lődési és Zenei Központ rekonst­rukciója szerepel. Á két és fél milliárdos beruházással nemcsak újjávarázsolnák az épületet, ha­nem a térség legkorszerűbb kon­certtermét alakítanák tó. A Szigli­geti Színházban az 1,8 milliárd forintból amellett, hogy a belső infrastruktúrát a kor színvonal­ára emelik, a szociális helyisége­ket és a Szobaszínházat is felújí­tanák. De számolnak a gépipari szakközépiskola rekonstrukció­jával, sőt a megyeszékhely két idősek otthonának és a hajlékta­lanszállónak a felújításával is. Az előbbi 1,1 milliárd, a szociális in­tézmények korszerűsítése pedig másfél milliárd forintjába kerülne a városnak. Az említett „nagyberuházá­sok” mellett majd egy tucatnyi intézmény - óvodáktól a Damja­nich uszodáig - tósebb-nagyobb felújításához remélnek céltámo­gatást a decentralizált alapokból. Az érintett intézmények között — sürgősségi alapon - felállítottak egy rangsort. így mindenekelőtt a városban működő egyesületek­nek, alapítványoknak szeretné­nek megfelelő helyiségeket, iro­dákat biztosítani egy Civilház ki­alakításával a Baross úton. De a kiemelt intézmények között sze­repel a Kodály Zoltán és a Mátyás Király Úti Általános Iskola, a Csallóközi Óvoda, a kereskedel­mi szakközépiskola és a Varga Katalin Gimnázium is. A beruházások - kivéve a cím­zett támogatásokkal megvalósu­lókat, amelyekről csak ősszel dönt a kormány - még az idén elindulnak. Bár néhánynak még az esztendő vége előtt pont ke­rülhet a végére, a többség üte­mezve, 2-3 év alatt valósul meg. Mindehhez persze az is kell, hogy pályázatokat kedvezően bí­rálják el. Szebeni László azonban azzal számol, hogy megfelelő lobbizással sikerül megsokszo­rozni - háromszorozni, négysze­rezni - a városi büdzsébe intéz­ményfelújításokra szánt forinto­kat. T. J. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents