Új Néplap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-22 / 93. szám

2003. ÁPRILIS 22., KEDD TÜKÖR 7. OLDAL MEGY E I Az újszásziak drukkolnak Szolnoknak A város lakosságának száma, bár kis mértékben, de növekszik. Ennek alapján pezsgő életű, dinamikusan fejlődő településnek hihetnénk, a va­lóság azonban nem ilyen szép. Erről beszélgettünk Molnár Péter polgár- mesterrel és Káló Istvánná alpolgár­mesterrel. ________________Újszász________________ Új szász együtt sír, együtt nevet Szolnok­kal, a megyeszékhely sok újszászinak adott és ad még most is munkát, Szolnok­ra szállítják a kisvá­ros szemetét, a szennyvizét ott tisz­títják, és onnan kap­ja az ivóvizet. Amikor Szolno­kon munkahelyek szűntek meg, na­gyon sok újszászi el­veszítette a munkáját. A zagyvarékasi baromfi-feldolgozónál ugyanez volt a helyzet. Ám amikor munkásfelvétel volt, a mintegy száz fölvett dolgozó kö­zül csak hét volt újszászi. Korábban Űj- szásznak kevés kapcsolata volt a Jász- . sággal, most ezek a szálak erősödnek, mivel még ott lehet viszonylag köny- nyebben munkát találni. A polgármester és az alpolgármester szerint a regisztrált 8 százaléknyi mun­kanélkülinél sokkal többen vannak állás nélkül. Helyben alig van munka, ipar­űzési adóból a 6871 lakost számláló vá­rosban mindössze 28 millió az önkor­mányzat bevétele. Jóval kisebb települé­seken ennek a többszörösét veszik be iparűzési adóból. A város lélekszámának gyarapodásá­ban egy különös ok is közrejátszik. így beszélt erről Káló Ist­vánná: - Szolnokról idetelepülnek szociáli­san hátrányos helyzetű emberek. Eladják a pa­nellakásukat a Széche- nyi-lakótelepen, abból vesznek itt egy rossz kis házat, még marad is valami pénzük. Munka­helyet nem találnak, nem is regisztráltatják magukat, élnek, ahogy tudnak. Ujszászon a lakosság mintegy 8 szá­zalékát adja a cigányság. — Az újszászi romákra több nemze­dék óta jellemző volt, hogy rendszere­sen dolgoztak - tette hozzá Molnár Pé­Ebben a műhelyben 19-21 megváltozott munkaképességű újszászi kezdhet dolgozni A nyirkos falon elkorhad a deszkaborítás a százéves iskolaépületben - mondja Vígh Lászlóné igazgatóhelyettes fotók: bakos judit tér. - Például a szászberki akkumulá­torgyárban, a zagyvarékasi baromfi-fel­dolgozóban vagy a vasútnál. Ám a gaz­dasági nehézségek miatt először őket küldték el, és sokan már nem is regiszt­ráltatják magukat, mert reményük sincs rá, hogy munkát kapnak. Rendszeres szociális segélyben 110- en részesülnek, segítséget azonban töb­ben is kémek. — Szerdánként 30-40 ember ül itta fo­lyosón — folytatja a polgármester —, akik segélyt kérnek. Közöttük egyre töb­ben vannak kisnyugdíjasok, akik képte­lenek megélni a nyugdíjukból. Ezeken a szerdai napokon az elesettségnek, a nyomornak megrázó példáival találko­zom. Ám az e célra szánható évi három­millió forintból legföljebb a napi túlélés­re elegendő, amit adhatunk egy-egy al­kalommal. Megoldást csak a pályázatok hozhat­nak, de közülük is csak azok, amelyek­nek a támogatottsága 90 százalékos, mert nagyobb saját erőt nem tud a város biztosítani. Korábban az önkormányzat kevésbé élt a pályázati lehetőségekkel, kivéve az infrastruktúrát, amely az utak kivételével megfelelő. A pályázati pénzekre pedig nagyon nagy szükség van, hiszen csak egy pél­dát említve, a Vörösmarty Mihály Általá­nos Iskola kilenc épületben működik a város különböző részein, ezek között van, amelyet az 1850-es években építet­tek. A Kertváros egyik iskolaépülete lóis­tálló volt korábban, amikor bementünk, mellbevágott a málló vakolatú falakból áradó nyirkos dohszag. De más középü­letek is rászorulnának a felújításra. A gondok elsorolása után föltettem a kérdést, hogy szűkös lehetőségeivel él­ve mit tehet az önkormányzat a helyzet javításáért.- Újszásznak vannak értékei - kezd­te a választ a polgármester. - Több szép kastélya, gyönyörű erdeje van, a Zagyva is kínál lehetőségeket. Létrehoztunk egy pályázatfigyelő rendszert, igyek­szünk pályázatokkal pénzt szerezni, például a középületek felújítására és munkahelyteremtésre. Egyelőre ez a legfontosabb. A közhasznú foglalkozta­tottak száma 30 fő, most egy műhely lé­tesül, ahol 18-20 megváltozott munka- képességű ember kaphat munkát, 4 fő­nek pedig távmunkára nyílik lehetősé­ge. Ezek kis dolgok, de a kis lépésnek is örülünk. És drukkolunk Szolnoknak, hogy jöjjön lendületbe a gazdasága, mert akkor az újszásziaknak is több munka juthat. BISTEY ANDRÁS Nehezen nyitott a tavasz Fafeldolgozót adtak át Esély megváltozott munkaképességűeknek Az Idén későn nyitott a tavasz, és még áprilisban Is fellllik a klsbunda - állítja vízhúzás közben Farkas Gyula fotó: mészáros Karcagról Kunmadaras felé haladva néhány kilométer után balra keskeny betonút vezet a messzeségbe. Kunhe- gyesi útként is emlegetik, és jó kétszáz métert megtéve rajta hosszúkás, fehér falú tanya sütkérezik a sokszor még hideg napfényben. Előt­te kútágas kémleli a világot. Meglepő módon már egy focipá- lyányi messzeségből ludak gá- gogják, rikácsolják világgá az is­meretlen érkezését. A négy liba közül Márton, a gúnár a legkomi- szabb, aki már iskolaköteles, hi­szen hatéves, ezért a tepsiben szerfölött rágós lenne. De ide, őr­nek kiváló, mert minden ismeret­lent égig érő ricsajjal rohamoz meg. Ahogyan Farkas Gyulától megtudjuk, Márton még a disz­nókkal is kibabrál, jobb híján a hátukra áll, és onnan vezényli az akolba, ólba vonulást. Pedig rajta kívül még kutyák is strázsálnak, köztük egy jókora kuvasz, ame­lyikkel badarság lenne barátkoz­ni, mert csak egy gazdát, azaz fő­nököt ismer. Kellenek is ide, árul­ja el Farkas úr, mert az igaz, hogy az épület kiesik a forgalomból, mégis előfordult már, hogy olya­nok jöttek, akik inkább vinni sze­rettek volna, mint hozni. Nem az övéké a tanya, ők csak bérlők, meg köröskörül mintegy nyolc­hektárnyi földdel bajlódnak. Hí­zókat tartanak, anyakocát, kisma­lacokat, az udvaron meg a kör­nyékén aprólék kapirgál, a padlá­son galambcsapat turbékol. Álta­lában olyan terményeket vetnek, amelyeket az állatok esznek. Mi­vel a piaci, felvásárlási árak gálá­dul alacsonyak, inkább maguk­nak, saját ellátásra bajlódnak a jó­szágokkal. Szóval ami a konyhára kell, mert ha a havi 28 ezer forint nyugdíjból kellene megélni, fel­kopna az álluk. Amennyire lehet, komfortossá tették a cseréptetős, hosszúkás, tipikus kun tanyát. Akkumulátor biztosítja az áramot, a telepes té­vén három adó műsora jön be. Elég ennyi, még sok is, mert a ta­nyasi ember legfeljebb télvíz ide­jén szakíthat hosszabb időt arra, hogy a készülék elé települjön. Farkas Gyula naponta kétszer etet, reggel hét körül, meg valami­kor kora délután. Tojást is veteget az aprólék, naponta tízet-tizen- kettőt, ezt általában valamilyen formában elfogyasztják, nem sok jut belőle piacra. A nemszeretem hónapokban két hízót vágtak, még ez-az látszik belőlük a kam­rában, meg otthon a mélyhűtő­ben. A fogvacogtató hidegben fá­val fűtöttek, és amikor félméteres fehér paplan fedte a világot, legin­kább kocsival lehetett megközelí­teni a tanyát. Párszor azzal sem, és ilyenkor már csak a traktor se­gített. Itt mindig akad valami ten­nivaló: vizet húzni, begyújtani, sepregetni, Mártont, a gúnárt fe­gyelmezni, mert addig az előző napon sem engedte a malacokat enni, amíg a gazdája cirokseprű­vel el nem agyabugyálta. Távozó­ban Gyula úr kikísért bennünket, és a messzeséget kémlelte.- Az idén valahogy kínkeser­vesen nyit a tavasz. Ráadásul úgy érzem, a szél is a húsvét előtti időkig fentről, magasból fú.- Ez mit jelent?- Hideget, főleg, ha a messzi erdő felett lebukik a nap. Szerintem eddig nagyjából be­jött Farkas Gyula időjóslása, több évtizedes megfigyelése. D. SZABÓ MIKLÓS ____________Szolnok ________ Az egri székhelyrí Kapcsolat ’98 Kft. újabb munkahelye­ket teremtett megyénkben megváltozott munkaképes­ségű személyeknek. Ezúttal Szolnokon, a Tószegi úton egy fafeldolgozó üzemet lé­tesített, amelynek műszaki átadása egybeesett a cég megalakulásának ötéves ju­bileumával. A Kapcsolat ’98 Kft.-n keresztül a most átadott üzemmel immáron négy településen hét vállalkozás foglalkoztatja Jász-Nagykun- Szolnok megyében a megválto­zott munkaképességűeket, közel kétszáz főt. Tiszakürtön gomba- termesztés, Tiszatenyőn fonott- bútor-készítés, Tószegen két he­lyen ajándéktárgy-, doboz- és zacskógyártás zajlik, Szolnokon pedig a két, nyomdai előkészítés­sel foglalkozó kisüzem mellett most már a fafeldolgozó műhelyt is üzembe helyezték. Barczi Attila, a Kapcsolat ’98 Kft. ügyvezetője megnyitójában elmondta: a megyei munkaügyi központ által kiírt munkahelyte­remtő pályázaton nyert 6,4 millió forintos és az önerős 9 millió fo­rintos kezdőtőkével a használa­ton kívüli üres bútorgyár terüle­tén bérelt, hatszáz négyzetméte­res csarnokban huszonkettő olyan személy kezdte meg a munkáját, akiknek munkaereje a munkaerőpiacon sajnos nem ke­lendő. Kezdetben tízmillió forin­tos havi forgalommal számolnak, de már most olyan osztrák, szlo­vák és izraeli üzleti lehetőségek birtokában vannak, amelyek ki­aknázása esetén megsokszoroz­hatják a bevételt. Á műszaki átadást és az ünne­pélyes megnyitót üzembejárás követte. m. g. Szatmári Ferenc (balra), a Kapcsolat '98 Kft. megyei képviselője ismerteti a vendégekkel az üzem leendő munkáját fotó: m. j.

Next

/
Thumbnails
Contents