Új Néplap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-02 / 77. szám
4. OLDAL AZ EURÓPAI UNIÓ KAPUJÁBAN 2003. Április 2., szerda ilflfll Rövidek HABSBURG OTTO. A magyar politikusok kiemelkedően egységesen képviselték a magyar érdekeket a csatlakozási tárgyalások során - mondta Habsburg Ottó, az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány által szervezett beszélgetésen. A 2000-ig az Európa Parlament tagjaként dolgozó politikus a csatlakozás legfőbb hozományaként a békét és a biztonságot emelte ki. EURÓPA-NAPOK. Az EU kom munikációról a minap rendezett szolnoki rendezvényen Gyárfásáé dr. Fekete Judit a Külügyminisztérium képviseletében beszámolt többek között arról, hogy eddig 55 Európa-napot rendeztek az országban az unió és tagállamai megismertetésére. ■ Mit vár a tagságtól? Mohi Zoltán 35 esztendős, a Szolnoki VSC vízilabdázója, 72-sze- res válogatott: - Ésszerű feltételek mellett fontos belépnünk az Európai Unióba. Csodát nem szabad várni, de hosszú távon biztosan jó hatással lesz hazánkra, ha mi is tagok leszünk. Arra azonban fel kell készülni, hogy minden szinten nagyon szigorú követelményeket fognak támasztani velünk szemben. Szűkebb pátriánkat is érintik majd az uniós rendelkezések, hiszen az uszodákat is modernizálni kell. Nem mellesleg a civil életemben már most érzem az uniós hatásokat, ugyanis a vendéglátós vállalkozásban egyre szigorúbb rendelkezéseket vezetnek be, melyeknek muszáj lesz már a csatlakozás előtt megfelelni. Április 12- én magam is az „igenre” fogok szavazni, hiszen ez az egy út ve- zet Európába. ___________v.cs. Öss zeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Laczi Zoltán Nyugdíjasként az unióban A nyugdíjasok elsőre nem igazán látnak közvetlen hozadékot az EU-tagságban, az egységes piacban. Sőt, sokan tartanak attól, hogy a csatlakozást követően romlik a helyzetük, veszít értékéből a nyugdíjuk. Az alábbiakban az időseket érintő tudnivalókat foglaljuk össze. Talán a legfontosabb elsőként azt leszögezni, hogy a nyugdíjak összegéről, folyósításának feltételeiről nincs uniós jogszabály, tehát a csatlakozás után is a magyar kormány és a magyar parlament dönt majd a nyugdíjakról. Az EU-tagság azonban minden elemzés, számítás szerint további gazdasági növekedést gerjeszt, ami a keresetek emelkedése révén szükségszerűen hatással lesz a nyugdíjakra is, mindez persze nem egy csapásra történik. Közösségi rendelet szól ezzel szemben arról, hogy a nyugdíjas nyugdíját más tagországba maga után küldethesse. Az öregségi nyugdíj iránti igényét bárki bármely tagállamban benyújthatja, függetlenül attól, hogy élete során hány tagállamban dolgozott. Célszerű azonban azon tagállam illetékes hatóságait megkeresni, ahol a kérelmező legutoljára alkalmazásban állt, vagy ahol a leghosszabb ideig dolgozott. A nyugdíjjogosultság megállapítása és a nyugdíj összegének kiszámítása az egyes tagállamokban eltöltött biztosítási és tartózkodási időszakok alapján történik. A nyugdíjasokra is vonatkozik a csatlakozás után a tagországok közötti szabad mozgás és leAz EUTagállamokban nem azonos a nyugdíjkorhatár: néhány országban 60 év, másutt 65 év, s van, ahol 67 év. A nyugdíjak megadóztatására vonatkozóan nincs uniós szabályozás, így a csatlakozás miatt ettől nem kell tartani. E téren bármilyen változtatás a tagállamok hatáskörébe tartozik. telepedés, utóbbihoz csupán tartózkodási engedélyre van szükség. Bizonyos feltételeknek azonban meg kell felelni: igazolni kell, hogy a letelepedő rendelkezik olyan összegű rendszeres nyugdíjjal, amiből új tartózkodási helyén is meg tud majd élni, továbbá azt, hogy van teljes beteg- biztosítása. Ha ezek megvannak, akkor lényegéA nyugdijat nem az Európai Unió állapítja meg, hanem az adott ország kormánya, parlamentje (képünk illusztráció) fotó: esi ben automatikus az engedélyezés. A tartózkodási engedély öt évre szól és automatikusan meghosszabbítható. Más a helyzet, ha valaki nyugdíjasként új lakhelyén dolgozni is akar. Ilyen esetben azok a feltételek érvényesek, amelyek általában a magyar munkavállalókra vonatkoznak a tagság első éveiben. Ha például Ausztriában a belépés után még két, esetleg öt vagy hét évig nem adnak munka- vállalási lehetőséget magyar szobafestőknek, akkor ugyanezt a nyugdíjas sem teheti meg, rész- munkaidőben sem. Közös „kultúragondozás” Az EU Kultúra 2000 keret- programjának célja egy közös európai kulturális térség kialakítása, amely elősegíti az európai népek egymás iránti toleranciáját, kölcsönös megismerését. Attól tehát egyáltalán nem kell félni, hogy Brüsszel összeolvasztaná a nemzeti kultúrákat. Az Európai Unió támogatása a határokon átnyúló, közös vonásokra összpontosító, a cserén és együttműködésen alapuló kezdeményezéseket részesíti előnyben - jelentette ki Szolnokon egy minapi tanácskozáson Zongor Attila, a KultúrPont Iroda vezetője. A 2000-2004-ig, azaz öt évre elfogadott koncepció szellemében évről évre pályázatot írnak ki, amelyben meghatározzák az elkövetkezendő év konkrét prioritásait, támogatandó területeit. Jövőre a kiemelt terület a kulturális örökség lesz. A projektek pénzügyi támogatása területektől függően többnyire 50 ezer és 300 ezer euró között volt. Előírás, hogy a támogatás nem haladhatja meg a projektek összköltségvetésének 50-60 százalékát. A fennmaradó részt a pályázónak magának kell előteremtenie. A 2004. évre vonatkozó pályázati kiírás várhatóan 2003 júniusának elején fog megjelenni. A Kultúra 2000 keretprogram a társult országok közül elsőként Magyarország számára nyílhatott ségi jellegének biztosítása érdekében a megvalósítandó projektbe legalább egy partnert bevonjanak az EU valamelyik tagállamából. A minél sikeresebb magyar részvétel érdekében már 2000 tavaszától megkezdte működését a program hivatalos magyarországi koordinátora, a KultúrPont Iroda. A társult országok közül hazánkban elsőként létrejött információs iroda fő feladata a magyar kulturális élet szereplőinek tájékoztaAz alapító szerződés kimondja, hogy „az unió tiszteletben tartja tagállamainak nemzeti identitását”. A nemzetek, a nemzeti öntudat feloldódása az EU-ban elképzelhetetlen, hiszen a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúrák nélkül Európa egyszerűen kiüresedne. Természetes, hogy Európában megmarad a magyarság, a magyar nemzeti kultúra is. Mint minden nép az EU-ban, mi is azok maradunk, akik vagyunk. Tagként Magyarország nemzeti értékeit jobban meg- és elismerhetik, ezáltal erősödhet a magyar öntudat. meg. A Társulási Tanács határozatának értelmében a magyar intézmények és szervezetek pályázatai benyújtásának, elbírálásának éa kiválasztásának szabályai azonosak a közösség intézményeire vonatkozó szabályokkal. Egyetlen megkötés, hogy a program közöstása az uniós pályázati lehetőségekről. Közös pályázatok benyújtása érdekében partneradatbázisokkal segíti a kül- és belföldi potenciális társintézmények egymásra találását. A KultúrPont Iroda minden szolgáltatása ingyenes. T* Sürgető a közlekedés fejlesztése A csatlakozási tárgyalásokon a közlekedéspolitikai fejezet áttekintése tartott szinte a leghosszabb ideig. Emögött nem csak az állt, hogy a közlekedéspolitika több, önmagában is jelentős alágazat összehangolását tételezi fel, hanem az is, hogy rendkívül érzékeny gazdasági terület mind a magyar nemzetgazdaság, mind az EU számára. Miközben a magyar delegáció tárgyalt, folytatódott a jogharmonizáció, amelynek eredményeként a közlekedési szektor szabályozása döntően összhangba került a közösségi jogszabályokkal. Ösz- szesen mintegy 400 közösségi jogszabály átültetését vállaltuk, ebből 340 átvétele múlt év végéig meg is történt. A még fennmaradt joganyag átvétele Brüsszellel egyeztetett ütemben történik a csatlakozás időpontjáig. A tárgyalások nagyon fontos szempontja volt a hazai közlekedési ágazat pozícióinak védelme, éppen ezért a tagjelölt országok közül magyar részről merült fel a legtöbb, szám szerint hét átmeneti mentességi igény, ebből azonban kettőt az EU nem fogadott el. A csatlakozási szerződésbe átmeneti mentességként belekerült a vasúti piacnyitás elhalasztása 2006 végéig, a zajos repülőgépek fogadása 2004 végéig, a közúti kabotázstilalom (nem honos fuvarozó által végzett belföldi szállítás) a csatlakozást követő 3+2 évig, valamint az utak 11,5 tonna tengelyterhelésének alkalmazása alóli mentesség 2008 végéig. így a szakemberek szerint várhatóan elegendő idő jut a tervezett állami beruházások megvalósításához (például útburkolatmegerősítési programra, amelyhez 17 milliárd forint EU-támoga- tás vehető igénybe), illetve a fuvarozó vállalkozók felkészülésére a liberalizált piaci versenyre. Ami a gyorsforgalmi úthálózatot illeti, annak hossza (633 km) és sűrűsége (6,8 km/1000 km2), messze elmarad a kívánatostól. A kormány azt tervezi, hogy 2015- re a gyorsforgalmi úthálózat hossza eléri a 2520 kilométert, sűrűsége pedig a 27 km/1000 négyzetkilométer értéket, megközelítve az EU tizenöt tagállamának akkori mutatóinak átlagát. Az elképzelések szerint a gyorsforgalmi úthálózat 420 km gyorsforgalmi út (326 km autópálya és 94 km autóút) átadásával 2007 január 1-jére 1053 kilométerre bővül, 2003-2006 között pedig további 155 km autópálya és 270 km autóút építése kezdődhet meg. Ugyancsak ebben az időszakban mintegy 800 km újabb nyomvonalat lehet előkészíteni (tervezés, területszerzés, régészeti feltárás). A terv fontos része az egyéb országos közutakon az állagromlás megállítása is. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének költsége 2003-2006 között meghaladja a százmüliárd forintot, amelyet több forrásból teremtenének elő. A közvetlen költségvetési forrásokat és a hiteleket kiegészítené az európai uniós ISPA-program, valamint a Kohéziós Alap támogatása. Emellett további uniós forrásokhoz lehet jutni a Strukturális Alapból, a környezetkímélő infrastruktúra fejlesztése és az elérhetőség javítása céljából. __________________L.z. Áll áspont BISTEY ANDRÁS Megszólalni más nyelven Gyakran hallani, hogy gyakorlatilag máris tagjai vagyunk az Európai Uniónak, hiszen gazdasági és politikai rendszerünk, jogrendszerünk nagyrészt megfelel az uniós várakozásoknak, csúnya szóval mondva eurokonform. A nagy európai cégek jó része jelen van nálunk, piacunk gyakorlatilag nyitott Európa felé. Amit tehát mi adhatunk az uniónak, azt nagyrészt megadtuk. Amit viszont az unió adhat, annak túlnyomó részéhez csak a formális csatlakozás után juthatunk hozzá. Ám az sem lesz olyan egyszerű. Lehetőségeket kapunk, amelyeket ki kell használnunk, sarkosan fogalmazva el kell vennünk, amit felajánlanak nekünk. Ha ezt nem tudjuk megtenni, csak magunknak tehetünk szemrehányást. Amikor az emberek nagy része a csatlakozás fontosságáról hall, csupán azokra az eurószázmilliókra gondol, amelyeket viszonylagos elmaradottságunk csökkentésére kapunk majd. Ez sem elhanyagolható tétel, de az igazi haszon az akadálytalanabb gazdasági kapcsolatokban rejlik. Ezek kihasználása azonban nem megy automatikusan. Mi nehezítheti vagy akadályozhatja meg, hogy éljünk a számunkra megnyíló lehetőségekkel? Ennek többféle oka lehet, közülük most csak egyet említek, a nyelvtudás hiányát. Magyarországon ugyanis csupán a lakosság kis része beszél idegen nyelveket, de még ez a nyelvtudás sem mindig olyan szintű, amilyenre szükség lenne. Mert más dolog turistaként megkérdezni, hogy merre kell menni mondjuk a Colosseumhoz vagy a Mariahilferstrasse felé, és megint más üzleti tárgyalást folytatni, szerződést kötni, ügyeket intézni hivatalokban. Azt mondhatja valaki, hogy aki ilyen helyzetbe kerül, annak lesz pénze tolmácsot fizetni. Ebben lehet igazság, de tolmács nincs mindig kéznél, folyamatos alkalmazása gazdaságtalan és már egy közepes cég számára is érezhető pluszkiadás, de ha van is, a személyes kapcsolatot a tolmács nem tudja helyettesíteni. A nyelvtudás hiánya tehát nehézkesebbé teszi a kapcsolatépítést, egyes esetekben lehetetlenné is teszi, és az eredetileg kulturális probléma ilyen módon meghatározó gazdasági kérdéssé válhat. Nincsenek előírások Pe'dagógusok kérdezték: igaz- e, hogy az Európai Unió előírja a közoktatásban a minőségbiztosítási rendszerek kialakítását és működtetését, vezetőjüktől ugyanis ilyen tájékoztatást kaptak. Nos, elöljáróban annyit: nem igaz, az ÉU nem szól bele ebbe, szerepe az oktatás általános és közvetlen szabályozására nem terjed ki. Az EU-szerződések oktatásra, ifjúságra vonatkozó cikkelyei e terület szabályozását a tagállamok kizárólagos hatáskörében hagyták, azaz a tagállamok megőrizték döntési önállóságukat a tananyag összeállítását és az oktatási rendszer működtetését illetően. Azt is rögzítették, hogy az uniónak tiszteletben kell tartania a tagállamok kulturális és nyelvi sokszínűségét. Az EU feladata az, hogy hozzájáruljon a tagállamok közötti együttműködés szorgalmazásával a minőségi oktatás fejlesztéséhez, ami azonban nem érintheti a tagállamok szabályozásának, jogrendszerének harmonizálását. így az unió oktatási politikáját tulajdonképpen közösségi programok, kezdeményezések indítására, és a tagállamok együttműködését ösztönző közös célok meghatározására korlátozták. A Socraies-programot az oktatás támogatására hívták életre, annak minden szintjét felöleli, az óvodai képzéstől a köz- és nyelv- oktatáson át a felnőttoktatásig. Ösztönzi a diákok külföldi tanulását, mobilitását, a diákok és tanárok utazását, cseréjét, a nyelvek oktatását, az információ- és tapasztalatcserét. A Socrates egyik alprogramja, a Comenius célja az óvodai, illetve az általános és középiskolai oktatási intézmények együttműködésének kialakítása és támogatása. Kötelezően előírt minőségbiztosításról tehát szó sincs. ____________________________________________LZ. Az EU költségvetése Hasonlóan az egyes államok költségvetéséhez, a közösségi költségvetés finanszírozása is jövedelemáramlást jelent, ez esetben a tagállamok szintjéről nemzetek feletti szintre. Az Európai Gazdasági Közösség közvetlen bevételi forrásai kezdetben a harmadik országokkal folytatott kereskedelemből származó vámbevételek, az agrárlefölözések voltak. Az 1970-es évektől a saját bevételek már sait, így újabb saját forrásként bevezették az úgynevezett VAT- hozzájárulást (a magyar adórendszerben ez az áfának felel meg), ami jelenleg a közös büdzsé bevételének több mint felét adja. A kiadások további növekedése miatt 1988-ban döntöttek a negyedik saját forrás, a GNP-fak- tor bevezetéséről. A költségvetés bevételeit így a vámok és agrárlefölözések, a VAT-, illetve a GNP-forrás alkotják. A kiadási oldalon első helyen a Közös Agrárpolitika áll, ezt követi a strukturális műveletek, majd a belső politikák finanszírozása, a kívülálló országok támogatása, az adminisztratív kiadások, a tartalékok, valamint az előcsatlakozási alapok, azaz az új tagállamokra elkülönített pénzeszközök. nem fedezték a közösségi kiadáA KÖZÖS KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSI KERETEI 2003-BAN (MILLIÓ EURÓ, 1999-ES ÁRAKON) Közös Agrárpolitika 39 430 Vidékfejlesztés 4340 Strukturális Alapok 27 670 Kohéziós Alap 2615 Egyéb közös politikák 6050 Külső tevékenység 4580 Adminisztratív kiadás 4800 Tartalékok 400 Előcsatlakozási alapok 3120 Bővítésre elkülönített összeg Összes kiadás 9030 102 035 (AZ 1999. MÁRCIUS 26J BERLINI CSÚCSÉRTEKEZLET ZÁRÓDOKUMENTUMA ALAPJÁN) Az Európa-terv céljai között szerepel - a kormány programjával összhangban - az M0, M3, M5, M7 autópályák és a kapcsolódó gyorsforgalmi utak építésének folytatása és befejezése, a 4-es, 6-os és 8-as utak gyorsforgalmi úttá fejlesztése, a települések közötti és településeket elkerülő utak, mellékutak, kistelepülések feltáró útjainak fejlesztése, valamint növekvő források biztosítása az úthálózat üzemeltetésére és fenntartására,
